Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-03 / 258. szám

21 SZOMBAT, 1973. NOVEMBER 3. Jubilál a szocialista kiskereskedelem Megemlékezés, kitüntetések Tegnap délelőtt Szegeden, a Csongrád megyei tanácsháza földszinti termében jubileumi ünnepséget rendeztek abból az alkalomból, hogy 25 éves múltra tekinthet vissza a megyében az állami kiskereskedelem. Az ünnepségen részt vett dr. Varga Dezső, az MSZMP Szegedi városi bizottságának titkára, Szucsán Sándor, a szentesi járási pártbizottság titkára, Kopasz Józsefné, a KPVDSZ Csongrád megyei titkára, továbbá meghívott vendégek, társkereskedelmi szervek képviselői. A jubileumi ünnepséget Papdi József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője nyitotta meg, és köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese mondott beszédet. Párhuzamot vont a felszabadulás előtti és a mai szegedi és Csongrád megyei kereskedelem között. Hangsúlyozta, hogy annak idején az elaprózottság jellemezte az akkori agrár Magyarország kereskedelmi életét Csongrád megyében is. Ma már szocialista kiskereskedelemről beszélünk szűkebb hazánkban is. A vásárlók milliói ma a dolgozó nép széles tömege és igényei kielégítéséhez igazodik az állami kiskereskedelem. A javuló életviszonyokkal fejlődik kereskedelmi életünk, amely törekszik a mindjobban növekvő igényeket maradéktalanul kielégíteni. Hangoztatta a továbbiakban, hogy a kereskedelemben dolgozók a párt kereskedelempolitikáját valósítják meg a mind jobb áruellátással, választékkal, a növekvő igények kielégítésével, az udvarias kiszolgálással. Szólott arról is, hogy a kiskereskedelem kapcsolatában eredményes az együttműködés a nagykereskedelmi vállalatokkal és egyéb társcégekkel, szervekkel. A kereskedelemben is meghonosodott a szocialista brigádmozgalom, amelynek eredményeire a vállalatok a jövőben is bátran építhetnek. Dr. Paczuk István beszéde után kitüntetéseket adott át. A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült a Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalattól Bakacsi Ferencné, dr. Kövér Béláné, Nagy Józsefné, Szilágyi Józsefné; a Komplett Ruházati Vállalattól Bang László, Kovács Attiláné, Lovas Dániel, Máté Ferenc, dr. Oláh Ágostonná; a Delta Kiskereskedelmi Vállalattól Gera József, Gergely János, Kalapis Károly, Sprok Sándorné; a Csongrád megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalattól Balla László, Bélteki Istvánná, Budai László, Joó Józsefné. A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Bodola Miklós, a Szeged megyei városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője is. Farsang Lászlóné dr., a Csongrád megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője nyújtotta át a vállalati kiváló dolgozó kitüntetéseket. Ebben a Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalattól U-en, a Delta Kiskereskedelmi Vállalattól 7-en, a Komplett Ruházati Vállalattól 12-en, a Csongrád megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalattól ugyancsak 12-en részesültek. Ezután Kopasz Józsefné számos kereskedelmi dolgozónak nyújtotta üt a KPVDSZ emlékplakettjét, s még többen. 162-en részesültek a 25 év az állami kiskereskedelem szolgálatában emlékéremben. Régi és mai arcképek Amikor az angol filmsorozat kezdődött, elhangzott a tévében, hogy Henry James „új nőtípust" ábrázolt regényében. Az első részekből kiderült, mit rejt a nem éppen szerencsés fogalom. Azt gondoltuk, valamiféle emancipált hölgyről lesz szó, aki a rögzült szokásokat, társadalmi illemkódexeket figyelmen kívül hagyva, értelmes életcélt talál magának, és férfias önállósággal halad majd e maga szabta úton. Nem megy férjhez, mint a kor csinos, de szegény hölgyei általában, az első jobb (azaz, némi vagyonnal rendelkező) partnerhez, nem temetkezik a zongorás zsúrokkal színesített háziasszonyi életbe — reméltük, és kíváncsian vártuk, mit tesz mindezek helyett. Az Egy hölgy arcképe főszereplője azonban, úgy látszik, korán született. Elkezdett ugyan utazgatni, bejárta a világot, egyre többet töprengett, azt a bizonyos határozott célt azonban sehol sem látta, fogalma sem volt, mit kezdjen magával és tekintélyes örökségével. A film érzékeny, érzelemgazdag, a maga módján és helyén okos hölgy arcképét, valamint a rá is érvényesen ható társadalmi korlátokat igyekezett felrajzolni előttünk. A regény nyilván árnyaltabb, egyúttal élesebb kontúrokkal tehette ezt. A film alkotói csak igyekeztek, végül egy elmés párbeszédekkel és lelki borzongásokkal tűzdelt szerelmi bonyodalom történetét sikerítették a képernyőre. Hat rész ehhez nem is kellett volna. Roppant érdekes témát választott Vrbán Ernő, amikor a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat zalaegerszegi üzemében azt kívánta megvizsgálni, milyenek a munkáséletbe éppen csak belecsöppent fiatalok. Az a „mögöttes" szándéka is érzékelhető volt a riportfilmből, miszerint elhatározta, rámutat végre: össztársadalmi odafigyelés szükséges ahhoz, hogy a munkások elfoglalhassák és megtarthassák a mi társadalmunkban őket illető helyet. Ami a témaválasztást illeti, abból már koLiebmann Béla felvétele Suzanne Neve (Isabel) és Edward Bishop (Goodwood) az Egy hölgy arcképe főszereplői közül. rábban is adott néhány leckét az író — hivatásos riportereknek. Fontos és időszerű témáit azonban csak kevésszer sikerült megfelelő módon és formában feldolgoznia. Riportjait nézve, az ember először érdeklődik, csupa fül, egy idő után azonban elhatalmasodik rajta az ingerültség és bosszúság. Oka? A minden „profizmustól" mentes író-riporter — saját szándékával Is szöges ellentétben — sorrarendre „atyáskodó" modorba csöppen, a tudor népbarát posztjáról foggatja megszégyenült-megszégyenített, kevés szavú riportalanyait. Megpróbálhatjuk egyféle magyarázatát adni, miért támadhatnak bennünk ezek a riasztó gondolatok. Az eddigi műsorokból kiderült, hogy a lelkiismeretes riporter a forgatás előtt aprólékosan előkészített mindent, előre megbeszélte, ki, mikor, mit mondjon, tökéletesen megismerte szereplőit stb. A felvételek alatt viszont a teljes spontaneitás látszatát igyek- j szik kelteni-őrizni. ami természetesen nem sikerül. Ettől görcsös, kínos hangulat támad, összekúszálódnak a dolgok, és a „szájbarágós" kérdésektől megbénulnak a szereplők. A zalaegerszegi Politikai könyvnapok hagyományokban gazdag, újdonságokban sem szűkölködő társadalmi esemény — így összegezhetjük az idén megrendezendő politikai könyvnapokat, immár, sorrendben a tizenkettediket. A politikai irodalom címszó alatt összéfoglalható művek népszerűsége, keresettsége aligha szorul különösebb bizonyításra. Talán egyetlen adatot mégis: idén a marxizmus klasszikusainak húsz műve látott napvilágot, 170 000 példányban! Közöttük olyanok, amelyek már sok-sok kiadásban megjelentek. Információkban dúskál korunk embere, s éppen ezek áradata teremti, tartja fenn az öszszefüggések, az okok és okozatok iránti érdeklődést. Az érdeklődéstől pedig már egyenes út vezet a tudás szomjazásáig, s e szomjat enyhítő források sűrűn a könyvekben lelhetők. A politikai irodalmi művek hazánkban a Kossuth Könyvkiadó gondozásában jelennek meg, munkájában az elméleti, s a friss, napi gyakorlati kérdések állnak előtérben. Elég egy pillantást vetni a közelmúltban megjelent, s a rövidesen az üzletekbe, a munkahelyi terjesztőkhöz kerülő könyvek listájára, hogy megállapíthassuk: összefoglaló munkák, kislexikonok éppúgy vevőre találnak, mint azok, amelyek részkérdéseket vizsgálnak nagy alapossággal. Tudományos mélységgel, de a nagyközönség számára is érthetően. Csupán utalásszerűén: a Filozófiai Kislexikon negyedik kiadása, a Vallástörténeti Kislexikon második, bővített nyomata sorakozik az újdonságok között. A chilei tragédia érzelmileg is az olvasóhoz köti azt az interjút, amely Luis Corvalánnal készült — 1972 decemberében —, s „Négyszemközt a chilei forradalomról" címmel jelent meg. Hasonló, újságoldalakon szereplő aktualitása van Bitó János—Sinka József könyvének — „Jövőnk kulcsa: az energia" —, s ugyancsak a széles közvélemény jobb eligazodását segítik a nemrég indított sorozat, a „Közgazdasági ismeretek" eddig közreadott darabjai, Nyers Rezső tanulmánya, „Népgazdaságunk a szocializmus építésének útján", s dr. Jávorka Edit vizsgálódása, „Árak és jövedelmek" tartalmat is jól kifejező címmel. Aligha jóslás, ha úgy véljük: nagy vevőköre lesz annak a dokumentum- és tanulmánygyűjteménynek, amely a pártélet és a pártmunka időszerű kérdéseit öleli fel, a Pártépítési Kisszótárnak, a munkásosztály helyével, szerepével foglalkozó kötetnek, amelyek a közeljövő újdonságai. Így sorolhatnánk hosszan szerzők, művek listáját, s nem kevésbé a témákat — az üzem- és munkaszervezéstől, a tudományos-technikai forradalom társadalmi következményeitől, az új baloldalt, a „lázadó ifjúságot" górcső alá helyezésen ót a nemzetközi munkásmozgalom 1830— 1945 közötti történetéig —, de ezeknél is fontosabbnak érezzük az esemény társadalmi jellegének, azaz kiterjedtségének hangsúlyozását. Mert igaz, a politikai könyvnapok sikeréhez nagyban hozzájárulnak a városi, járási pártbizottságok sokrétű segítségnyújtásukkal, a munkahelyi könyvterjesztők — akik közül a tíz éve legjobban dolgozókat most aranyjelvénnyel jutalmazzák —, de végső soron e siker legfőbb letéteményese maga a közönség, érdeklődésével, tudásszomjával, kritikus mérlegelésével, évről évre növekvő igényességéveL E közönség megteremtése, gyarapítása, kívánságainak mind jobb kielégítése a leghitelesebb tanú a politikai irodalom fontossága, fokozódó jelentősége, bátran leírhatjuk, nélkülözhetetlensége mellett. Mert közgondolkodásunk változásának, a sokat emlegetett közéleti ember kialakulásának vannak ilyen, számokba nehezen foglalható, de hatásukban rendkívüli tényezői is. A tizenkettedik, politikai könyvnapok eseménysorozata — ami elválaszthatatlan a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának köszöntésétől — ezért érdemel megkülönböztetett figyelmet; szorosabbra szövi a politikai irodalom és a közönség közötti szálakat, az élenjáró elmélet szavát juttatja el mind nagyobb tömegekhez. epizód kellemetlen utóhatását az is előidézhette, hogy az előkészített, túl direkt kérdések egyszerűen alkalmatlannak bizonyultak az érdekes téma kibontására, nem segítettek valós képet alkotni a munkásarcokról. Ma, szombaton este a Ballada a katonáról című szovjet filmet, Grigorij Csuhraj alkotását láthatjuk. Délután új sorozat indul, amely a továbbtanulni vágyók, a felvételizők és fel nem vett fiatalok gondjairól szól. Holnap az Irgalom befejező részét nézhetjük meg. S. E. November lO-tÖk Fogászati hónap Pénteken délelőtt a dobogókői Nimród-szállóban, a november 10-én kezdődő fogászati hónapról tájékoztattak. Elmondották: a cél változatlanul a fogszuvasodás megelőzése, az ezzel kapcsolatos egészségügyi felvilágosító-nevelő tevékenység további szélesítése, még hatékonyabbá tétele. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy e tekintetben az eddig öt alkalommal megrendezett előző fogászati hónapok igen hasznosak voltak. Ezt igazolja néhány figyelemre méltó statisztikai adat is: az utóbbi tíz esztendőben hazánkban a fogtömések aránya 67 százalékkal emelkedett, a fogászati kezeléseken a megjelenések száma 1962höz viszonyítva 1972-ben 33,4 százalékkal volt magasabb. Tíz esztendővel ezelőtt még csak 1,5 millió fogkefét vásároltak, a múlt évben már 4,5 milliót. Jelentősen növekedett a fogkrémforgalom is. Fegyelmi ügyben döntöttek Közgyűlés Mórahalmon a léeszekröl Tegnap, pénteken délelőtt Üjszentivánon, a községi tanács nagytermében tartotta elnökségi ülését a Szeged Járási-Városi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetségének Elnöksége. Kiss István titkár a szeptember 28-i elnökségi ülés határozatainak végrehajtásáról számolt be, dr. Bodó Istvánné és Kállay Zoltán, a TESZÖV munkatársai a szocialista munkaverseny-mozgalom tapasztalatairól és a továbbfejlesztés módjairól, lehetőségeiről tartott vitaindítót. A szegedi járásban működő szakszövetkezetek gazdálkodásáról, eredményeiről és gondjairól dr. Farkas Miklós, a TESZOV jogtanácsosa mondott beszédet. Arra emelték föl kezüket szavazáskor a tegnapi közgyűlésen a mórahalmi Vörös Október Termelőszövetkezet tagjai, hogy november 15-én elbocsátják főkönyvelőjüket. Először fordult elő, hogy vezetőségben dolgozó fegyelmi ügyét tárgyalta a közgyűlés, alapos mérlegelések alapján felelősséggel hozta meg határozatát. Az előzményekről a népi ellenőrök vizsgálati jegyzőkönyve ad eligazítást, de a revizori iroda vezetője, és a járási mezőgazdasági osztály munkatársa is tájékoztatta a közgyűlést a szövetkezetekben szerzett tapasztalatokról. A népi ellenőrök így summázták véleményüket: „Tapasztaltuk, hogy az irányítás, a termelés és a számviteli szervezettség összhangja hiányzik. A bévételi igazgatóság revizora számtalan részügyben talált hiányosságokat, mely hibák együtteseként a téesz vagyonának nyilvántartása, kezelése teljesen bizonytalanná vált. A múlt évi szabálytalan okmány- és pénzügyi intézkedések miatt a téeszt várhatóan szanálni kell, hiszen fizetésképtelenné vált." A vizsgálat többek között egy millió 490 ezer forint bírságalapot képező adóhiányt állapított meg. A felelősségteljes döntés meghozatala előtt a közgyűlés alaposan mérlegelte a meglehetősen bonyolult körülményeket. A felszólalók sorban fölvetették, miért húzódhatott ennyi ideig a felelősségrevonás. Mi bíztunk a vezetőségben — mondták —, de bele nem láthattunk a dolgaiba. Azt tudjuk csak, ha valamelyikünk vét a közös normái ellen, azonnal felelősségre vonják. Miért húzódhatott két évig a vezetőségben tapasztalható visszásságok ügye. Egy másik fölvetés erre a következtetésre jutott: ha ennyire mély pontra jutott a szövetkezet, nem lehet egyetlen ember vétke, a felelősségrevonásnál is körültekintőbbnek kell lennünk. A közgyűlés munkaköri kötelességének gondatlan megszegésében találta vétkesnek a főkönyvelőt. A szövetkezet egykori elnökének azért nem tárgyalta a fegyelmi ügyét, mert időközben a röszkei termelőszövetkezetbe távozott. Bejelentették hivatalosan is, hogy a részletek tisztázására és a felelősség megállapítására már korábban bűnvádi eljárás indult. Arról is határozott a tegnapi közgyűlés, hogy az 1971-ben a közgyűlés határozatától eltérő módon kifizetett, és az 1972-es hamis zárszámadási mérleg szerint elszámolt prémiumokat vissza kell fizetni. Űj elnököt is választott a tegnapi közgyűlés az ellenőrző bizottság élére, Kádár János szövetkezeti tag személyében. Egyhangú Szavazással elfogadták a megyei tanács végrehajtó bizottságának feltételeit, melyekhez a szövetkezet működéséhez szükséges óvadékos hitel letétbe helyezését kötötte. H. D. Eladó 50 vagon csöves kukorica Béke Mtsz, Kövegy. 150 Ft /q. Értesítjük kedves vendégeinket, hogy 1973. november 3-án a Tisza Gyöngye Étteremben zártkörű rendezvényt tartunk SZEGEDI ÁFÉSZ