Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-28 / 278. szám

SZERDA, 1973. NOVEMBER 28. 3 Játékmúzeum Jubilál: fennállásának 20. évfordulóját ünnepli az idén az NDK-ban az Érchegység egyik nevezetessége — a Seiffeni Játékmúzeum. A maga nemében szinte egyedülálló intézménynek az elmúlt két évtizedben több mint 2,8 millió látogatója volt a világ 90 államából. Az érdeklődők három évszázad 10 000 játékfajtájában gyönyörködhetnek a seiffeni múzeumban — a többi között például egy 6 méter magas játékpiramisban ls (PANORAMA) Különleges csomagolóanyag Iskola életközeiben Tanulni kell! Húszezer tonna különböző műanyag terméket gyártottak tavaly a Tiszai Vegyikombinátban. Az idén ezt a mennyiséget ls túlteljesítik: huszonhatezer tonnát terveztek. A kombinát gyakran jelentkezik új termékekkel, ennek számit a kisnyomású polietilén tömlő, másnéven a papirszerű fólia is. amelyet széles körben használnak. a konzerv-, az üveg-, és az édesiparban. Textiláru. valamint a tésztafélék csomagolására kiválóan alkalmas a polipropilén kristályfólia, amelyet szintén a Tiszai Vegyikombinátban gyártanak. (MTI) Egy édesanya, akinek lánya orvostanhallgató, fia pedig az általános iskola ötödik osztályába jár, tűzzel-vassal irtaná a pszichológust, a gyermekideggyógyászt és a velük egyetértő újságíró „gyermeklelket feldúló" nézetét. Felháborítónak tartja ugyanis, hogy lépten-nyomon olyan újmódi nézetekkei találkozik, hogy már az általános iskola utolsó osztályaiban el kell kezdeni a gyerme. kek előkészítését a családi életre. Mint annak hangot is adott, szerencsének tartja, hogy a pedagógusok is húzódoznak ettől. • Hogy ez szerencse, vagy sem. nem kétséges, ha a statisztikai adatokat ismerjük a fiatalkorúak házasságáról, s az egybekelés indítékairól érdeklődünk az ifjúsági ideggondozó intézetben. A 15—16, de olykor a 14 éves lányok is azért kérik a házasságkötéshez szükséges engedélyt, mert az útban levp baba édesapját akarják mint férjei, „törvényesíttetni". Ha némelyik gyermekmamától megkérdezi a pszichológus. miért nem volt meggondoltabb, csak értetlen tekintet a válasz. Gyermekcinket nemcsak a fizika, a matematika tudományába kell bevezetni, hanem a családi életbe is. Az időben történő, felelősségteljes párválasztásra, a szülővé válás következményeire is fel kell készíteni a diákokat. A mondás, hogy az iskola az életre nevel, csak akkor fedi a valóságot, ha nem huny szemei az ember sorsát, boldogságát befolyásoló kapcsolatok és a családi élet előtt sem. Kétségtelen, szükség van az iskola objektív módszereire. Mindent azonban nem lehet elvárni csupán a pedagógusoktól. Vagy a gyermekekkel alkalmanként beszél, gető orvostól, pszichológustól. A szülőké elsősorban a felelősség gyermekeik életszemléletéért, különösen a családról kialakult véleményükért. És ezt a felelősséget már a babák megszületésétől kell érezniük. Jól tudjuk, hogy nemcsak szavakkal lehet nevelni. Nevel az otthon légköre is. Már az egészen apró gyerek, mihelyt kezd tájékozódni a világban, rájön, hogy társainak is van édesapja, édesanyja. s ők egy párt alkotnak. Á kisfiú már az óvodában kiválasztja azt a kislányt, aki tetszik neki, és be ls jelenti, hogy feleségül veszi. S ha belemegyünk a játékba. előadja elképzeléseit is, hogyan fognak élni. A szülők közben jót szórakoznak, hiszen a papa magára ismer az újságot olvasó férjben, a mama pedig a megállás nélkül főző-mosó ideges feleségben. Már a kéthároméves korban szerzett tapasztalat is mély nyomot hagy a gyerekben, elképzelhető, mennyi benyomás halmozódik fel benne ifjú koráig, amelyek személyiségét, a világról alkotott véleményét állandóan formálják. S ezek összhatása dönti el, hogy végül is milyen ember válik belőle. A durva szavak, az örökös feszültség éppúgy nyomot hagy, mini a kiegyensúlyozott, harmonikus légkör. Hogy melyik gyerekből mit váltanak ki az elraktározott sérelmek, egy-egy megfelelő időpontbán kiejtett jó szó, egy simogatás, az kétségtelenül a velük született hajlamtól ls függ. A rosszirányú hatásokat befolyásolni tudja az iskola, de legtöbb gyereknél nem képes megakadályozni a káros következményeket. Vagy elege lesz az ilyen gyereknek örök időkre a családi életből, s azt mondja, köszöni, de ebből nem kér. Vagy alapít családot, de ő is a látott példa szerint képes csak élni. Természetesen akadnak kivételes egyéniségek is. akiknek éppen az elrettentő emlékek adnak elég erőt arra, hogy másként éljenek, mint szüleik. A szülőnek nemcsak az a feladata, hogy a családi életet szép élményekkel tegye vonzóvá felserdült fia vagy lánya szamára. A 13—14 éves gyerekkel már minden álszemérem nélkül. barátként lehet elbeszélgetni kényesebbnek vélt témákról is. Nemcsak lehet, kell is. A serdülő korban a szervezet már éreti: az apaságra, anyaságra. ezt tudomásul kell venniük a szülőknek. S azt is, hogy baj csak abból származhat. ha 3 gyerekek ezt nem tudják. Kár megadni a lehetőségét annak, hogy a tájékozatlanság miatt idejekorán eleve felbomlásra ítélt családok jöjjenek létre, esetleg felcserélve a megfelelő partnerrel kötött házasság és a szülés ésszerű sorrendjét. A felelősséggel vállalt családi életre kell felkészítenünk gyerekeinket. De nem úgy. hogy máskénf. neveljük fiunkat, min|; lányunkat. A szülőkön múlik az is, hogy fiuk a maguk alapította családban a feudális uraság elnyomó szerepét fogja-e játszani, vagy feleségével azonos módon veszi ki részét a gyermeknevelésből és a háztartási munkából is. Idejétmúlt felfogást, tükröz, ha valaki másfajta intelmekkel látja el lányát, mint a fiát. A közvéleményben sajnos még mindig él az engedékenység a fiúkkal szemben. A szexuális és a családi életben egyenlő felelősséget keli vállalnia mindkét nemnek. A következményekért azonban ma ls többnyire a lányt vetik meg, holott biológiai adottságai miatt ő az, aki fizikailag is megszenvedi a történteket. Az új rendelkezésnek is. amely megkönnyíti a fogamzásgátló tabletták vásárlását, többek között az a célja, hogy ne az útban levő gyerek, miatt szülessék meg törvényesen is a kapcsolat, hanem a meglevő, szilárd érzelmeken nyugvó házasságból szülessék meg a gyerek. Boldogok csak várva várt babák és az ő szüleik lesznek. Mert a család értelme a boldogságban, a szereteten alapuló közösségben, az általa nyújtott védettségben van, S ezt semmiféle iskolában nem tudják megtanítani a felserdült fiúkkal, lányokkal. Ezt csakis a békés, példamutató otthont teremtő szülők képesek örökül hagyni gyerekeiknek. Chikán Ágnes Ritkán volt az érdeklődés középpontjában annyira a pedagógia, mint napjainkban. A sajtóban megjelenő érdekesebb hírek szóbeszéd tárgyai lesznek, szélesedő vitákat kavarnak. Különösen így van ez. ha az érettségivel kapcsolatos a közlemény. A pedagógusok a megmondhatói, hogy egy-egy nyilatkozat tartalma mennyire futótűzként terjed a fiatalok között, lázba hozva ezzel szülőket és ismerősöket egyaránt. Így volt ez hetekkel ezelőtt ls. Diákok szóltak keserűen, szülők is írtak leveleket kifejtve azokban, hogy „a tananyagcsökkentés bevezetése idején azt az ígéretet kapták, hogy csak a törzsanyagot kell a felvételi vizsgákon tudni. S lám, még a félévi bizonyítványosztás előtt kiderült, hogy a felsőoktatási felvételi vizsgákon a kiegészítő anyagot ki kérdezik." Kerestük az okát, hogy mi váltotta ki a vihart? A kérdezősködés nyomán kiderült, hogy a „Hétfői Hírek" október 22-i számában „Vizsgálat 22 gimnáziumban" címmel megjelent cikk tartalma. A rövid kis tudósításban az újságíró ugyanis feltette a kérdést a Művelődésügyi Minisztérium gimnáziumi osztálya illetékesének, hogy „Figyelembe veszik-e majd az egyetemi felvételiknél a tananyagcsökkentést?" A kérdésre az újságíró ezt a választ kapta: — Megnyugtatásul közölhetjük: hamarosan megjelenik az eddiginél részletesebb felvételi tájékoztató, amelyből kitűnik, hogy ez a szempont messzemenően érvényesül. De tudomásul kell venni, hogy a felvételi vizsga bizonyos mértékig verseny ls. Ha a felvételizők a kötelező anyagot valamennyien tudják, akkor a többlettudás és ismeret dönt. Eddig az ominózus rész. Nem ringatom ugyan magamat abban az illúzióban, hogy a felvételizők „a kötelező anyagot valamennyien tudják", de magam is úgy j érzem, hogy a felvételi vizsgán az érvényesül elsősorban, aki többet tud, akinek fejlettebb és önállóbb a gondolkodási képessége, szélesebb körű és mélyebb tartalmi ismeretekkel rendelkezik. Ez eddig is így volt, az úgynevezett tantárgyi maximalizmus ellenére. Ezért részesültek például előnyben az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny legjobb helyezettjei, és a „Ki miben tudós" győztesei. Ám hol akkor a hiba? — A „zöld füzetben" — mondták a tanulók, gondolván ezzel a tananyagcsökkentést tárgyaló és meghatározó kiadványra — mert ott nem így értelmeztük, ahogy a nyilatkozatban van. Fellapoztuk sorra a „zöld füzeteket." A történelemből kiadott zöld füzet 7., a matematika füzetében a 4 „az orosz nyelvet tárgyaló füzetben a 8., a magyar irodalom anyagát rögzítő zöld füzet 7. oldalán — és a többi tantárgy útmutatójában is a megfelelő helyen — ezt olvashattuk: „Központi tudásszint ellenőrzések, az érettségi -tételei' és az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák anyaga csak a törzsanyagot tartalmazza." Megerősítésként követi ezt az utalást még egy zárójelbe tett mondat; „A felsőoktatási intézmények felvételi követelményei igazodnak a csökkentett gimnáziumi tananyaghoz." (116/1973. utasítás 7. pontja.) S hogy valóban a törzsanyag lesz a felsőoktatási felvételi vizsga tárgya, ezt a Szegeden 1973. november 8-án délután szerzett pedagógusankéton dr. Benczédy József, a Művelődésügyi Minisztérium közoktatáspolitikai főosztályának osztályvezetője is megerősítette. Természetesen vetődik fel a kérdés: — Ebben a helyzetben mit tegyen a diák? Erre is, mint minden ehhez hasonló kérdésre csak ezt a választ lehet adni: — Tanuljon! Tanuljon lelkiismeretesen és szorgalmasan, készüljön becsületesen és alaposan a választott életpályájára. Az osztályvezető nyilatkozata nem azt mondja, hogy a felvételi vizsga anyaga nem veszi számításba és nem igazodik a törzsanyaghoz. A nyilatkozat inkább riadót és ébresztőt fúj azoknak, akik elfelejtik, hogy igenis, a felvételi vizsga ma még valóban verseny, s akik úgy vélik, hogy a „megfelelt" érdemjegyű érettségibe az alacsony színvonal is belefér, tehát felesleges a szorgalmas munka. Azoknak szól, akik abbahagyták a tanulást és kezdenek elégedettek lenni a minimummal, akik csak a felvételi tárgyat tanulják, s közben elfelejtik a számukra kiadott „narancssárga füzetben" megjelent jótanácsok egyikét, hogy „az egyii: területen elért sikerek, sikereket eredményeznek egv egészen más területen, mátevékenységformában is." A Művelődésügyi Minisztérium számtalanszor kifejtette: „nem a tanulástól akarja a diákokat megóvni, hanem ellenkezőleg, a tanulás eredményességét, hatásosságál akarja fokozni azáltal, hogy csökkent a terhekből." Dolgozni kell tehát és nent azon meditálni, hogy jön-e még olyan rendelet, amelyik még kedvezőbb lesz a diákra nézve, s közben úgy értelmezni az utasítások szövegét. ahogy az a diákra nézve a lehető legjobb, s csupán csak azt látni meg benne, ami kedvező. A nyilatkozatnak igaza van: a felvételi vizsga „bizonyos mértékig verseny is". Eddig is az volt, és az is marad. A többlettudás és ismeret, az önálló gondolkodás készsége, az intelligencia mértéke stb. mindig döntő szerepet játszott a felvételiknél. S ez így lesz most is, meg akkor ls, ha a felvételi vizsga csak a törzsanyagot tartalmazza. Mert a többlettudás és Ismeret, az önálló gondolkodás készsége, az intelligencia mértéke stb. a törzsanyag megértettségéből, alkalmazni tudásából a vizsgabizottság előtt most isviszszatükröződik. Bánfalvi József Színes székek A veszprémi Szigeti József Faárugyárban, ahol ebben az évben 150 ezer széket készítenek, a hagyományos színekkel pácolt székek mellett megkezdték a fekete, piros és kék színű ülőbútorok gyártását A bemutatkozás a hazai és a külföldi kereskedők körében egyaránt sikerrel járt, s új megrendelőkét is hozott Jövőre már vásárol e termékekből Ausztria, Svájc és Anglia is. Tekintettel az érdeklődésre, a gyár tovább növeli székgyártó kapacitását. Pásztor Ferenc: Véletlenül katona 59. Aztán nem történt semmi feljegyzésre méltó esemény. Zsanó egy óra alatt átadta minden harci tudományának kellékét, elbúcsúzott mindenkitől. akinek adósa maradt egy-egy vaskos tréfával. Még a kutyákat is megsimogatta. Csak az egyikre nyújtotta rá a nyelvét. Volt vele egy kis nézeteltérése, amikor az a bal combját beefsteeknek nézte, s a dolgozó nép vagyonát rongyokra szakította. Az őr tisztelgett, s feszesen maga mellé tolta a lábához tett fegyvert. Zsanó pedig udvarias, és nagyon elegúijs meghajlás közepette megemelte a tányérsapkát. Ö már csak így köszön, mert megszokta a civilben, s erről nehezen lehet leszokni. Utóvégre, esztendőkig emelgette a kalapot, most meg a kezét kell a kalap mellé emelni. Teljesen logikátlannak tartotta, s még a Kincses-féle iskola sem tudott másféle nézeteket plántálni kissé kemény koponyájába. De azért elbúcsúzott. Még büszke is volt egy kicsit, hogy nem előre kellett ülnie, a pilóta mellé, hanem a kényelmes hátsó ülésen mutatott neki helyet a százados. Porzott utána az őrs előtti döntgölt út. Ugatták a kutyák, mintha csak tudták volna, hogy a világhír felé viszi utasát az a gorombán poroló autó. Igen, a világhír felé, de ez majd sokkal később következik. Sok-sok napot kell leszaggatni a naptárról addig, amíg ez a világhír kiterebélyesedik fölötte. Szabó nem lett belőle. Nem azért, mintha francia mestere makacskodott volna a Notre Dame kanonoki állását illetően. Csupán attól tartottak, hogy lyukas nadrágokat rendszeresít majd, ez pedig nem volt benne az öltözködési szabályzatban. Fájdalom, csak a mozigépészségig vitte. Már az első hónapokban megírta a jó hírt Pierre-nek. Igaz, nem adta fel a levelet, de fennmaradt: „Hé, Pierrel Végre filmes lettem. Büszkén bevallom neked, hogy már a kezdeti lépésekben óriási élmények• ben volt részem. Játszottunk egy filmet egy kies vidéki városban, úgynevezett Zalaapátiban. Nem nagy hely. Mondjuk akkora, mint Bretagne. Itt ismerkedtem meg a királyok italával. Ugyanis a pincék közelében egy markáns tekintetű gazember betessékelt egy sötétségbe. Pince volt. Mondta, hogy igyak vele két kortyot, s akkor erős leszek, mint a bika, olyan szellemes és ravasz, mint egy kígyó, és olyan vidám, mint a pacsirta madár. Ez a madár csak itt honos, a kies Zalai dombok mentén. Ittam. Noha a neve. Mondják Novának is. Állítólag kis igényű szőlőből préselik. — Képzeld el, itt jöttem rá az első népies hazugságra. Mert bika helyett olyan erős lettem, mint egy szédült birka. Kígyó helyett olyan, mint egy disznó és a dalos pacsirta helyett csak olyan, mint veszett kutya, mert égett a gyomrom és fájt a fejem. Beszélik ugyanis, hogy ettől a bortól errefelé igen nagy a gyerekáldás, csak az a baj, hogy sok a selejt belőle. Kissé fejletlenek lesznek tőle, kissé szellemi fogyatékosakká válnak. Csak azt nem értem, hogy miért élnek vele. Egyébként kedélyesen csinálják ezt errefelé, megfigyeltem, hogy még a gyerekeknek is adnak belőle, állítólag szeretik. Reggelire megisznak egy nagy bögrével, s egy üvegben viszik is magukkal az iskolába. Állítólag kenyérrel egészen jó. Nekem nem ízlett. Egy tőlem is tapasztaltabb művész, aki a kapitányt játssza, igen megkorholt, amiért megkóstoltam. Bár azt beszélik errefelé, hogy a gyerekeknek alig árt. Néha a tanítót is megkínálják vele. Gondolom, így kedélyesebben megy a tanulás. nem unják el magukat, mint annak idején ml. Tudod, milyen rossz volt. Még papírsárkányt sem eregethettünk az iskola udvarán. Mindig mondtam, hogy a túlzott szigor nem vezet jóra. Attól tartok azonban, hogy ezek az édeni állapotok itt sem tartanak sokáig, mert egyes körökben nagyon kevésnek ítélik a gyerekek előmenetelét. Tudni vélik, hogy ebben a nohában, vagy novában van valami ijesztően agytompító vegyszer. Népiesen azt mondják, hogy hülye lesz, aki gyakran issza. Én ebben nem hiszek. Mert ittam belőle én is. Nem lettem hülye. Már csak azért sem, mert soha többé nem kell belőle egy korty sem. Másrészt azért nem hiszek ebben az állításban, mert issza a tanító, issza a doktor, issza a bábaasszony, de még az állami ember is, pedig annak tudnia kellene, hogy mi az igazság. Egyszóval megismerkedtem ezzel az itallal, de megbántam, még most is sajog a kezem. Majd máskor bővebben. Addig is meleg szeretettel ölel: Régi barátod; Zsanó!" (Folytatjuk.)