Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-23 / 274. szám

fÍNTTEK, 1973. NOVEMBER 23. Tanácsrendeletek előkészítése A szegedi városi tanács végrehajtó bizottsága teg­napi ülésén többek között két tanácsrendelet előkészítő anyagát vitatta meg, melyek a legközelebbi ülésen kerül­nek a tanács elé. Az egyik a lakó- és utcabizottságokról szóló, a másik pedig az eb­tartást szabályozó rendelet tervezete. A városi tanács még ta­valy meghatározott egy programot tanácsrendelet alkotására. E program, vala­mint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkársá­gának és a Minisztertanács rülményeknek. A 14 évvel tanácsi hivatalának a lakó­és utcabizottságok választá­sáról, működéséről szóló, idén nyáron együttesen ki­adott irányelvei alapján ké­szült el a rendelet tervezete, Etel és ital az ünnepekre Az év végi csúcsforgalom idején 15 milliárd forint ér­tékű élelmiszer árukészlet várja a vásárlókat. Ez 666 millió forinttal több, mint az elmúlt évben — közölték a Belkereskedelmi Minisztéri­um élelmiszer- és vegyike­reskedelmi főosztályán tar­tott tájékoztatón. Húsáruból 635 vagon lesz a karácsonyi készlet, amely mintegy 60 vagonnal több a tavalyinál, baromfihúsból másfélszer nagyobb lesz a készlet. Gyü­mölcsökből és déligyümöl­csökből, mind mennyiségi­leg, mind választékban bő­,_„ _ , , vebb lesz a kínálat az elmúlt ezelőttro] származó, jelenleg évinél. érvényben levő rendeletet Az ajándékozáshoz szük­felváltó új szabályok terve- sé8es díszdobozokból és dísz­zete szintén a tanáts soron Üvegekbö1 lesz elegendő, a figyelembe véve az 1965-ös idevonatkozó tanácsrendelet eddig helytállónak bizonyult és az irányelvekkel össz­hangban álló szabályait. A tervezet figyelembe veszi a megváltozott körülményeket és a hatósági jellegű felada­tokat — mint például igazo­lások kiállítása — már nem ró a lakóbizottságokra. A megválasztott viszonyok miatt döntött tavaly úgy a tanács, hogy az ebtartásról új rendeletet kell alkotni, mert a régi szabályok már nem felelnek meg a mai kö­Miért gazdaságos - miért nem ? Ér következő pirendre. ülésén kerül na­kozmetikai cikkekből is ked­vezőbb lesz a kínálat, mint tavaly. (MTI) A tudatlanság ne öljön! Tavaly Csongrád megyében sokan kaptak könnyebb-sú­lyosabb növényvédőszer­mérgezést. Sehol az ország­ban nincs annyi baleset, mint az Alföld déli, délkeleti ré­szén. Elgondolkoztató tények ezek, az ember felkapja a fe­jét: hogyan történhet? Minden tragikus esetben a rendelkezés megszegői kap­tak fnérgezést. Olyan nö­vényvédő szer pedig, amely­nek semmi hatása ne lenne emberre — nincs. Mindegyik méreg. Nem is egy közülük igen-igen veszélyes. De — nyilvánvaló, hogy az enge­délyezettekről van szó — nem volna szabad egyiktől sem másnak elpusztulnia, csak a növényi kártevőknek. zéscsoport, amit hazánkban adtak ki a növényvédő sze­rek alkalmazásához, a gya­korlatban nem mindig tu­lajdonítanak minden pontjá­nak jelentőséget. Még nagyüzemeknél ls megtörténik, hogy elmulaszt­ják a bejelentési kötelezett­séget, ami abból áll, hogy ér­tesíteni kell a körzeti orvost és a gyógyszertárat, hogy mi­lyen szerrel dolgoznak, hi­szen balesetnél a legfonto­sabb, hogy gyorsan meg­kapja a mérgezett az ellen­szert. Ehhez kapcsolódik még az is, hogy minden brigád­ban legyen, aki szakszerűen elsősegélyt tud nyújtani, hi­szen a mentők megérkezésé­ig is, azonnali segítségre százálékkal több a termés, ha eredményesen harcolunk a növényi kártevők ellen. Sokan tudják, még ha nem is gondolnak rá: sok millió ember éhezik a Földön. Pe­dig megsokszorozhatnánk az élelmiszer-mennyiséget. Ne kérdezzék tehát, szükséges-e a növényvédő szerek alkal­mazása. Szükséges, de csak felelősséggel. szakszerűen szabad velük dolgozni! Mindenképpen örvendetes a Csongrád megyei Vöröske­reszt-szervezetnek az a ne­mes szándéka, hogy f^lvilí gositással, tudatos neveléssel próbál segíteni, hozzájárulni nagy gondunk megoldásához: .Ha tehát megtartják az elő-^szorul aki mérgezést kapott kevesebb legyen az áldozat. íi</«rt/\lr«i —: : —. : , ' " írásokat, máris minimálisra csökken a veszély. A növényvédő szerek keze­lését pedig újból és újból is­mertetni, tanítani kell.. Nagyüzemekben is előfordul baleset, tudatlanságból is, vagy csak éppen olyan gon­datlanságból, amely a ve­szélyt megszokott emberek­pél történhet: nem figyel­nek már eléggé a szabályok­ra, hiszen ők „tudják". De azt is el kell mondani, hogy jó néhány előírást betartani sem lehet, hiszen nincsen például olyan mosoda Csong­rád megyében, ahol a védő­ruhát méregteleníteni lehet­növényvédő szertől. A leg­több olyan módszer, ami egyéb vegyszermérgezésnél célszerű, itt nem használha­tó. Aki tehát nem tudja, mit kell tenni, csak árt a beavat­kozással. Meglehetősen alat­tomos szerek ezek, előfordul­hat, hogy látszólag semmi baja nincs annák, aki mérge­zést kapott, de egyetlen esetben sem szabad az ő vé­leményére bízni a segítség kérését. Megijeszteni de­hogyis szeretnék bárkit, de szükséges, hogy érezzék a ve­szélyt, akik ezekkel a sze­rekkel dolgoznak. Annál is inkább, mert mindenki meg­Szőkc Mária rvek és ellenérvek so­rakoztathatok fel amel­lett, hogy egy-egy ter­mék gyártása kifizetődik-e, vagy sem, s ha nem, akkor vajon miért, milyen okok miatt kellett gazdaságtalan­nak minősíteni — hogy konkrét példát mondjunk — a hazai traktorgyártást? S éppen a traktorgyártás pél­dája — s az e körül dúló sok éves vita — bizonyítja, hogy az esetek többségében felesleges hosszan tartó és aprólékos elméleti fejtegeté­sekbe bocsátkozni: a felhasz­nálók, a vásárlók viszonylag gyorsan és bizony kímélet­lenül közlik az ítéletet. Ez történt többek között a ma­gyar magnetofongyártással is, amelynek termékei nem tudták felvenni a versenyt a Grundig-licenc alapján gyár­tott lengyel készülékekkel, és sorolhatnánk tucatnyi más példát is annak illusztrálá­sára, hogy van, amit nem szabad gyártani, mert nem éri meg. Ebből a szempontból éles különbséget kell tenni gaz­daságos és gazdaságtalan termékek között. Az ipari tárcák a közelmúltban ala­pos vizsgálatot végeztek a ki­használatlan gyártási kapa­citások körül, s ennek során többé-kevésbé megbízható kép alakult ki a gazdaságos ter­mékekről, illetve azokról, amelyek gazdaságtalanok ugyan, de műszaki, beruhá­zási, s főleg üzem- és mun­kaszervezési intézkedésekkel gazdaságossá tehetők. Ez az utóbbi termékcsoport jelenti ma az egyik legnagyobb gon­dot. Itt nem kivédhetetlen külső tényezők- — például a csökkenő piaci kereslet, vagy a magas világpiaci árak stb. — miatt kell veszteségesen dolgozni, hanem túlnyomó­részt a vállalati gazdálkodás belső problémái miatt ne. Mondani se kell, milyen' vásárolhatja ezeket a szere­veszélyt jelent az, hogy a nö­vényvédőszeres brigád tagiai otthon, házilag próbálják ki­mosni, vagy éppen nem is tisztítják ruháikat. A közelmúltban a Vörös­kereszt Csongrád megyei szervezete kerekasztal-kon­ferenciát tartott abból a cél­ból, hogy a szakemberek megvitassák: mikéoo lehetné felhasználni a téli időszakot arra is, hogv előadásokat tartsanak ebből a témakör­ből. A Vöröskereszt vezető­sége azt is javasolta, hogy tavasszal, a növénytermesz­tési szezon kezdetén tartani kellene egy növényvédelmi megyei napot. Ezen a napon a vöröskeresztes aktivisták és az ismert szakemberek előadásokat tartanának film­vetítéssel és egyáltalán: fel­hí'inák a közvélemény fi­gyelmét erre a fontos témá­ra. Myrt kiderült az is, hogy nemcsak a nagyüzemek szakembereit érheti baleset, de még több éri a kiskert­tulajdonosokat, hiszen ők évente egyszer-egyszer vagy életükben először nyúlnak ezekhez a veszélyes szerek­hez. S noha a világon az egyik legkorszerűbb, legkö­rültekintőbb az a rendelke­ket, legalábbis egy részüket. De más vonatkozásban is nagy felelősség a növényvédő szerekkel dolgozni: nemcsak saját magának, de mások­nak is árthat, aki szakszerűt­lenül kezeli. Ha például a piacra visznek olyan gyümöl­csöt, amelynél a permetlé le­bomlási ideje nem telt még el, igen nagv veszélynek te­szik ki a vásárlókat. Mind­egyik növényvédő szer cso­magolóanyagán megtalálhat­ják a lebomlási időt — csak néhányan azzal nem szá­molnak, hogy a leszedett gyümölcsön másképp zajlik le ez • a folyamat. S ha nem telt le a várakozási idő, ak­kor bizony hiába mossuk a gyümölcsöt. Magyarországon 233-féle növényvédő szert használ­nak, 1972-ben (a műtrágyát nem számítva) 80 ezer ton­na volt a felhasznált anyag Más országokban többféle és nagyobb mennyiségű szer használatos — kevesebb bal­esettel. Mi más öl akkor ha nem a tudatlanság, vagy a felelőtlenség? Számítások szerint a meg termett élelmiszerek 25 szá zaléka a raktározás folya mán semmisül meg. De 25 Új bölcsödé Kisteleken *r ' ^Sápjri íj SÍ Jp I JL " k Jllf^I * flisk.* Jv tej"1 '• IkHnHilHVlH « L . w . j l > igj fw Xr, igj • . , 0 ijjt, .^jj. f :, jC jW M' 'ert, igaz ugyan, hogy a gazdaságos ter­mékstruktúra kialakí­tását esetenként megnehezí­tik a szűkös beruházási le­hetőségek, a soványka fej­lesztési alapok, s ezeknek is csak sok-sok kötöttséggel va­ló felhasználása, de az is igaz, hogy az esetek nagy ré­szében már elemi munka­szervezési feladatok elvégzé­sével is jelentős gazdaságos­sági eredményeket lehetne produkálni. A gazdaságtalan termékek visszaszorítása központi prog­ram. Kormányhatározat, s az ennek nyomán kidolgozott végrehajtási utasítások írják elő a tennivalókat, ám, a gyakorlati munka még szin­te a kezdet kezdetén tart csak. A Könnyűipari Mi­nisztériumban ezzel kapcso­latban megjegyzik: „szerve­zés-fejlesztési programot dol­goztunk ki, és megindítottuk annak végrehajtását. Az elő­készületi szakasz feladatai­nak a könnyűipar eleget tett, de az eltelt egy év alatt je­lentős fordulat még nem volt elérhető." Nemcsak a könnyűiparban, másutt sem! A gazdaságos­ság javítását célzó vállalati programok, ahol egyáltalán készítettek ilyeneket — bár „helyes irányúak", de sok­szor túl általánosak, nélkü­lözik a konkrét intézkedése­ket, a követelményeknek csak részben felelnek meg. Arra persze nincs külön ha­tározat, hogy az úgynevezett „előkészületi szakaszban" mit kell tenni. Csak éppen felötlik az emberben, hogy az előkészületi szakasz álta­lában a konkrét munkára való felkészülést jelentené. Ez pedig nehezen képzelhe­tő el a tennivalók reális fel­mérése, s az ehhez kapcso­lódó intézkedések nagyon is konkrét meghatározása nél­kül. Igaz: nem könnyű a válla­latok dolga, hiszen hosszú évekig elhanyagolt, sőt, gyak­ran ismeretlen gazdasági fel­adatokat kell megoldaniuk a gazdaságosabb termelés ér­dekében. íme egy rövid kis lista a nehézipari vállalatok­nál tervezett — az üzem- és munkaszervezéssel szorosan összefüggő — programok ál­talánosítható elemeiből: a termelőgépek kihasználásá­nak rendszeres ellenőrzése; a teljesítőképesség és az üze­meltetési költségek össze­függésének elemzése; a gépi állásidők csökkentése és nap­rakész nyilvántartása; az üzemek közötti kooperáció javítása; az ütemesebb alap­anyag- és csomagolóanyag­ellátás; kísérleti üzem lét­rehozása az alkalmazkodóké­pesség növelése érdekében; a létszámigényes termelés korlátozása; tervszerű piac­kutatás és propaganda. Megannyi szervezési fel­adat, s közöttük sok olyan is, amellyel bizony a válla­latok többsége egyedül nem birkózhat meg. Mert hiába határozzák el például az üte­mesebb termelést, és ennek érdekében az alkatrészellá­tás javítását, ha közben kró­nikus anyaghiánnyal bajlód­nak. Vagy hiába fáradoznak a munkaerő-gazdálkodás re­formján, ha közben — ép­pen az állandósult létszám­hiány miatt — minduntalan szükségmegoldásokhoz kell folyamodniok. A termel és gazdaságossá­ga tehát nemcsak vál­lalati belügy. Sok mú­lik a gazdasági környezeten, a vállalati gazdálkodás felté­telein is. Nagyon jó lenne azonban, ha már csak ezek­nek a feltételeknek a javítá­sában kellene a további ten­nivalókat megjelölni. Egy­előre, sajnos, ott tartunk, hogy a gazdaságosság javí­tását szolgáló belső tartalé­kok jószerével még mindig ismeretlenek, s a vállalatok jó része meglehetősen ködös programokkal próbálja le­tudni mindazt, amit a gaz­daságos termékszerkezet ki­alakítását szorgalmazó hatá­rozatok előírnak a szá­mukra V. Cs. Megalakult a Hortobágyi Nemzeti Park Tanácsa I Természetvédelmi, mező- park elnöke a célkitűzéseket gazdasági szakemberek, tu- ismertette. dományos kutatók tanács­koztak csütörtökön, a Deb­receni Agrártudományi Egyetemen, a Hortobágyi Nemzeti Park működéséről, programjáról. Rakonczay Zoltán, az Országos Termé­A tanácskozáson megalakí­tották a Hortobágyi Nemze­ti Park Tanácsát A huszonöt tagú tanács el­nöke. dr. Ács Antal, a Deb­receni Agrártudományi szetvédelmi Hivatai elnöke, Egyetem rektora. A tanács a természetvédelemmel kap- javaslattevő szerepet tölt be csolatos feladatokat, dr. a Hortobágyi Nemzeti Park Pásztor Károly, a nemzeti igazgatósága mellett (MTI) Összerakható gyermekbútor Négymillió forintos költseggel új bölcsődet epített Kistelek a legkisebbeknek. Négy foglalkoztató termében hatvan gycmekről tudnak egyszerre gondoskodni. A korébban bölcsődének használt épületet óvodává alakít­tatja át a községi tanács. Képünkön: az új épület kis la­kói. Megkezdték a Junior ta­nulógarnitúra gyártását a veszprémi Szigeti József Fa­árugyárban. Ez a termék — az „Otthon '74" kiállításon rendezett kiváló áruk fóru­mának az egyik nyertese — a kereskedelem érdeklődését is felkeltette. A gyár éppen ezért gyorsan berendezkedett a sorozatgyártására. Az új gyerekgarnitüra annak kö­szönheti a sikerét, hogy együtt nd a használójával. Az íróasztal és a szék kí­vánság szerint állítható, ugyanakkor könnyű a szállí­tása is, mert a garnitúra valamennyi darabja, bele­értve a szekrényt is, elemei­re szedhető és a lakásban könnyen összeszerelhető. A piros műbőr díszítésével a gyermekszobák hangulatos színfoltja lesz. (MTI) „Y" hózek A Zala megyei Állami Építőipari Vállalat „X" ala­kú lakóházat épít Tapolcán. A bauxitbányászok számára tervezett 10 'emeletes „Y" házak mindegyikében 80 komfortos lakás lesz. Az el­ső tető alatt levő épületet, a lövő évben adják át beköl­tözésre és ettől kezdve éven­ként 2—2-be költözhetnek be. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents