Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-23 / 274. szám

fÍNTTEK, 1973. NOVEMBER 23. Tanácsrendeletek előkészítése A szegedi városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén többek között két tanácsrendelet előkészítő anyagát vitatta meg, melyek a legközelebbi ülésen kerülnek a tanács elé. Az egyik a lakó- és utcabizottságokról szóló, a másik pedig az ebtartást szabályozó rendelet tervezete. A városi tanács még tavaly meghatározott egy programot tanácsrendelet alkotására. E program, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárságának és a Minisztertanács rülményeknek. A 14 évvel tanácsi hivatalának a lakóés utcabizottságok választásáról, működéséről szóló, idén nyáron együttesen kiadott irányelvei alapján készült el a rendelet tervezete, Etel és ital az ünnepekre Az év végi csúcsforgalom idején 15 milliárd forint értékű élelmiszer árukészlet várja a vásárlókat. Ez 666 millió forinttal több, mint az elmúlt évben — közölték a Belkereskedelmi Minisztérium élelmiszer- és vegyikereskedelmi főosztályán tartott tájékoztatón. Húsáruból 635 vagon lesz a karácsonyi készlet, amely mintegy 60 vagonnal több a tavalyinál, baromfihúsból másfélszer nagyobb lesz a készlet. Gyümölcsökből és déligyümölcsökből, mind mennyiségileg, mind választékban bő,_„ _ , , vebb lesz a kínálat az elmúlt ezelőttro] származó, jelenleg évinél. érvényben levő rendeletet Az ajándékozáshoz szükfelváltó új szabályok terve- sé8es díszdobozokból és díszzete szintén a tanáts soron Üvegekbö1 lesz elegendő, a figyelembe véve az 1965-ös idevonatkozó tanácsrendelet eddig helytállónak bizonyult és az irányelvekkel összhangban álló szabályait. A tervezet figyelembe veszi a megváltozott körülményeket és a hatósági jellegű feladatokat — mint például igazolások kiállítása — már nem ró a lakóbizottságokra. A megválasztott viszonyok miatt döntött tavaly úgy a tanács, hogy az ebtartásról új rendeletet kell alkotni, mert a régi szabályok már nem felelnek meg a mai köMiért gazdaságos - miért nem ? Ér következő pirendre. ülésén kerül nakozmetikai cikkekből is kedvezőbb lesz a kínálat, mint tavaly. (MTI) A tudatlanság ne öljön! Tavaly Csongrád megyében sokan kaptak könnyebb-súlyosabb növényvédőszermérgezést. Sehol az országban nincs annyi baleset, mint az Alföld déli, délkeleti részén. Elgondolkoztató tények ezek, az ember felkapja a fejét: hogyan történhet? Minden tragikus esetben a rendelkezés megszegői kaptak fnérgezést. Olyan növényvédő szer pedig, amelynek semmi hatása ne lenne emberre — nincs. Mindegyik méreg. Nem is egy közülük igen-igen veszélyes. De — nyilvánvaló, hogy az engedélyezettekről van szó — nem volna szabad egyiktől sem másnak elpusztulnia, csak a növényi kártevőknek. zéscsoport, amit hazánkban adtak ki a növényvédő szerek alkalmazásához, a gyakorlatban nem mindig tulajdonítanak minden pontjának jelentőséget. Még nagyüzemeknél ls megtörténik, hogy elmulasztják a bejelentési kötelezettséget, ami abból áll, hogy értesíteni kell a körzeti orvost és a gyógyszertárat, hogy milyen szerrel dolgoznak, hiszen balesetnél a legfontosabb, hogy gyorsan megkapja a mérgezett az ellenszert. Ehhez kapcsolódik még az is, hogy minden brigádban legyen, aki szakszerűen elsősegélyt tud nyújtani, hiszen a mentők megérkezéséig is, azonnali segítségre százálékkal több a termés, ha eredményesen harcolunk a növényi kártevők ellen. Sokan tudják, még ha nem is gondolnak rá: sok millió ember éhezik a Földön. Pedig megsokszorozhatnánk az élelmiszer-mennyiséget. Ne kérdezzék tehát, szükséges-e a növényvédő szerek alkalmazása. Szükséges, de csak felelősséggel. szakszerűen szabad velük dolgozni! Mindenképpen örvendetes a Csongrád megyei Vöröskereszt-szervezetnek az a nemes szándéka, hogy f^lvilí gositással, tudatos neveléssel próbál segíteni, hozzájárulni nagy gondunk megoldásához: .Ha tehát megtartják az elő-^szorul aki mérgezést kapott kevesebb legyen az áldozat. íi</«rt/\lr«i —: : —. : , ' " írásokat, máris minimálisra csökken a veszély. A növényvédő szerek kezelését pedig újból és újból ismertetni, tanítani kell.. Nagyüzemekben is előfordul baleset, tudatlanságból is, vagy csak éppen olyan gondatlanságból, amely a veszélyt megszokott emberekpél történhet: nem figyelnek már eléggé a szabályokra, hiszen ők „tudják". De azt is el kell mondani, hogy jó néhány előírást betartani sem lehet, hiszen nincsen például olyan mosoda Csongrád megyében, ahol a védőruhát méregteleníteni lehetnövényvédő szertől. A legtöbb olyan módszer, ami egyéb vegyszermérgezésnél célszerű, itt nem használható. Aki tehát nem tudja, mit kell tenni, csak árt a beavatkozással. Meglehetősen alattomos szerek ezek, előfordulhat, hogy látszólag semmi baja nincs annák, aki mérgezést kapott, de egyetlen esetben sem szabad az ő véleményére bízni a segítség kérését. Megijeszteni dehogyis szeretnék bárkit, de szükséges, hogy érezzék a veszélyt, akik ezekkel a szerekkel dolgoznak. Annál is inkább, mert mindenki megSzőkc Mária rvek és ellenérvek sorakoztathatok fel amellett, hogy egy-egy termék gyártása kifizetődik-e, vagy sem, s ha nem, akkor vajon miért, milyen okok miatt kellett gazdaságtalannak minősíteni — hogy konkrét példát mondjunk — a hazai traktorgyártást? S éppen a traktorgyártás példája — s az e körül dúló sok éves vita — bizonyítja, hogy az esetek többségében felesleges hosszan tartó és aprólékos elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni: a felhasználók, a vásárlók viszonylag gyorsan és bizony kíméletlenül közlik az ítéletet. Ez történt többek között a magyar magnetofongyártással is, amelynek termékei nem tudták felvenni a versenyt a Grundig-licenc alapján gyártott lengyel készülékekkel, és sorolhatnánk tucatnyi más példát is annak illusztrálására, hogy van, amit nem szabad gyártani, mert nem éri meg. Ebből a szempontból éles különbséget kell tenni gazdaságos és gazdaságtalan termékek között. Az ipari tárcák a közelmúltban alapos vizsgálatot végeztek a kihasználatlan gyártási kapacitások körül, s ennek során többé-kevésbé megbízható kép alakult ki a gazdaságos termékekről, illetve azokról, amelyek gazdaságtalanok ugyan, de műszaki, beruházási, s főleg üzem- és munkaszervezési intézkedésekkel gazdaságossá tehetők. Ez az utóbbi termékcsoport jelenti ma az egyik legnagyobb gondot. Itt nem kivédhetetlen külső tényezők- — például a csökkenő piaci kereslet, vagy a magas világpiaci árak stb. — miatt kell veszteségesen dolgozni, hanem túlnyomórészt a vállalati gazdálkodás belső problémái miatt ne. Mondani se kell, milyen' vásárolhatja ezeket a szereveszélyt jelent az, hogy a növényvédőszeres brigád tagiai otthon, házilag próbálják kimosni, vagy éppen nem is tisztítják ruháikat. A közelmúltban a Vöröskereszt Csongrád megyei szervezete kerekasztal-konferenciát tartott abból a célból, hogy a szakemberek megvitassák: mikéoo lehetné felhasználni a téli időszakot arra is, hogv előadásokat tartsanak ebből a témakörből. A Vöröskereszt vezetősége azt is javasolta, hogy tavasszal, a növénytermesztési szezon kezdetén tartani kellene egy növényvédelmi megyei napot. Ezen a napon a vöröskeresztes aktivisták és az ismert szakemberek előadásokat tartanának filmvetítéssel és egyáltalán: felhí'inák a közvélemény figyelmét erre a fontos témára. Myrt kiderült az is, hogy nemcsak a nagyüzemek szakembereit érheti baleset, de még több éri a kiskerttulajdonosokat, hiszen ők évente egyszer-egyszer vagy életükben először nyúlnak ezekhez a veszélyes szerekhez. S noha a világon az egyik legkorszerűbb, legkörültekintőbb az a rendelkeket, legalábbis egy részüket. De más vonatkozásban is nagy felelősség a növényvédő szerekkel dolgozni: nemcsak saját magának, de másoknak is árthat, aki szakszerűtlenül kezeli. Ha például a piacra visznek olyan gyümölcsöt, amelynél a permetlé lebomlási ideje nem telt még el, igen nagv veszélynek teszik ki a vásárlókat. Mindegyik növényvédő szer csomagolóanyagán megtalálhatják a lebomlási időt — csak néhányan azzal nem számolnak, hogy a leszedett gyümölcsön másképp zajlik le ez • a folyamat. S ha nem telt le a várakozási idő, akkor bizony hiába mossuk a gyümölcsöt. Magyarországon 233-féle növényvédő szert használnak, 1972-ben (a műtrágyát nem számítva) 80 ezer tonna volt a felhasznált anyag Más országokban többféle és nagyobb mennyiségű szer használatos — kevesebb balesettel. Mi más öl akkor ha nem a tudatlanság, vagy a felelőtlenség? Számítások szerint a meg termett élelmiszerek 25 szá zaléka a raktározás folya mán semmisül meg. De 25 Új bölcsödé Kisteleken *r ' ^Sápjri íj SÍ Jp I JL " k Jllf^I * flisk.* Jv tej"1 '• IkHnHilHVlH « L . w . j l > igj fw Xr, igj • . , 0 ijjt, .^jj. f :, jC jW M' 'ert, igaz ugyan, hogy a gazdaságos termékstruktúra kialakítását esetenként megnehezítik a szűkös beruházási lehetőségek, a soványka fejlesztési alapok, s ezeknek is csak sok-sok kötöttséggel való felhasználása, de az is igaz, hogy az esetek nagy részében már elemi munkaszervezési feladatok elvégzésével is jelentős gazdaságossági eredményeket lehetne produkálni. A gazdaságtalan termékek visszaszorítása központi program. Kormányhatározat, s az ennek nyomán kidolgozott végrehajtási utasítások írják elő a tennivalókat, ám, a gyakorlati munka még szinte a kezdet kezdetén tart csak. A Könnyűipari Minisztériumban ezzel kapcsolatban megjegyzik: „szervezés-fejlesztési programot dolgoztunk ki, és megindítottuk annak végrehajtását. Az előkészületi szakasz feladatainak a könnyűipar eleget tett, de az eltelt egy év alatt jelentős fordulat még nem volt elérhető." Nemcsak a könnyűiparban, másutt sem! A gazdaságosság javítását célzó vállalati programok, ahol egyáltalán készítettek ilyeneket — bár „helyes irányúak", de sokszor túl általánosak, nélkülözik a konkrét intézkedéseket, a követelményeknek csak részben felelnek meg. Arra persze nincs külön határozat, hogy az úgynevezett „előkészületi szakaszban" mit kell tenni. Csak éppen felötlik az emberben, hogy az előkészületi szakasz általában a konkrét munkára való felkészülést jelentené. Ez pedig nehezen képzelhető el a tennivalók reális felmérése, s az ehhez kapcsolódó intézkedések nagyon is konkrét meghatározása nélkül. Igaz: nem könnyű a vállalatok dolga, hiszen hosszú évekig elhanyagolt, sőt, gyakran ismeretlen gazdasági feladatokat kell megoldaniuk a gazdaságosabb termelés érdekében. íme egy rövid kis lista a nehézipari vállalatoknál tervezett — az üzem- és munkaszervezéssel szorosan összefüggő — programok általánosítható elemeiből: a termelőgépek kihasználásának rendszeres ellenőrzése; a teljesítőképesség és az üzemeltetési költségek összefüggésének elemzése; a gépi állásidők csökkentése és naprakész nyilvántartása; az üzemek közötti kooperáció javítása; az ütemesebb alapanyag- és csomagolóanyagellátás; kísérleti üzem létrehozása az alkalmazkodóképesség növelése érdekében; a létszámigényes termelés korlátozása; tervszerű piackutatás és propaganda. Megannyi szervezési feladat, s közöttük sok olyan is, amellyel bizony a vállalatok többsége egyedül nem birkózhat meg. Mert hiába határozzák el például az ütemesebb termelést, és ennek érdekében az alkatrészellátás javítását, ha közben krónikus anyaghiánnyal bajlódnak. Vagy hiába fáradoznak a munkaerő-gazdálkodás reformján, ha közben — éppen az állandósult létszámhiány miatt — minduntalan szükségmegoldásokhoz kell folyamodniok. A

termel és gazdaságossága tehát nemcsak vállalati belügy. Sok múlik a gazdasági környezeten, a vállalati gazdálkodás feltételein is. Nagyon jó lenne azonban, ha már csak ezeknek a feltételeknek a javításában kellene a további tennivalókat megjelölni. Egyelőre, sajnos, ott tartunk, hogy a gazdaságosság javítását szolgáló belső tartalékok jószerével még mindig ismeretlenek, s a vállalatok jó része meglehetősen ködös programokkal próbálja letudni mindazt, amit a gazdaságos termékszerkezet kialakítását szorgalmazó határozatok előírnak a számukra V. Cs. Megalakult a Hortobágyi Nemzeti Park Tanácsa I Természetvédelmi, mező- park elnöke a célkitűzéseket gazdasági szakemberek, tu- ismertette. dományos kutatók tanácskoztak csütörtökön, a Debreceni Agrártudományi Egyetemen, a Hortobágyi Nemzeti Park működéséről, programjáról. Rakonczay Zoltán, az Országos TerméA tanácskozáson megalakították a Hortobágyi Nemzeti Park Tanácsát A huszonöt tagú tanács elnöke. dr. Ács Antal, a Debreceni Agrártudományi szetvédelmi Hivatai elnöke, Egyetem rektora. A tanács a természetvédelemmel kap- javaslattevő szerepet tölt be csolatos feladatokat, dr. a Hortobágyi Nemzeti Park Pásztor Károly, a nemzeti igazgatósága mellett (MTI) Összerakható gyermekbútor Négymillió forintos költseggel új bölcsődet epített Kistelek a legkisebbeknek. Négy foglalkoztató termében hatvan gycmekről tudnak egyszerre gondoskodni. A korébban bölcsődének használt épületet óvodává alakíttatja át a községi tanács. Képünkön: az új épület kis lakói. Megkezdték a Junior tanulógarnitúra gyártását a veszprémi Szigeti József Faárugyárban. Ez a termék — az „Otthon '74" kiállításon rendezett kiváló áruk fórumának az egyik nyertese — a kereskedelem érdeklődését is felkeltette. A gyár éppen ezért gyorsan berendezkedett a sorozatgyártására. Az új gyerekgarnitüra annak köszönheti a sikerét, hogy együtt nd a használójával. Az íróasztal és a szék kívánság szerint állítható, ugyanakkor könnyű a szállítása is, mert a garnitúra valamennyi darabja, beleértve a szekrényt is, elemeire szedhető és a lakásban könnyen összeszerelhető. A piros műbőr díszítésével a gyermekszobák hangulatos színfoltja lesz. (MTI) „Y" hózek A Zala megyei Állami Építőipari Vállalat „X" alakú lakóházat épít Tapolcán. A bauxitbányászok számára tervezett 10 'emeletes „Y" házak mindegyikében 80 komfortos lakás lesz. Az első tető alatt levő épületet, a lövő évben adják át beköltözésre és ettől kezdve évenként 2—2-be költözhetnek be. (MTI)