Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-22 / 273. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. NOVEMBER 28. 41 Jubilál a Delta Kereskedelmi Vállalat Jövőre kezdődik a Fehér-tó rekonstrukciója Hétszáz mázsa hal terven felül Somogyi Károlyne felvétele Képünkön a kiállítás egy részlete Áz állami kiskereskede- Hangsúlyozta, hogy a Delta lem idén ünnepli fennállá- Kereskedelmi Vállalat, amely sának 25. évfordulóját Sze- a Csongrád megyei népboit geden és Csongrád megyé- jogutódja, különösen sokat ben is. Ennek jegyében ren- fejlődött az elmúlt években, dezett kiállítást a Delta Ke- E vállalatnak 86 .üzlete van reskedelmi Vállalat Szege- Csongrád megyében. 44 Sze­den, a Bartók Béla Műve- geden. 18 Hódmezővásárhe­lődési Központ első emeleti lyen, 12—12 Makón ésSzen­termében. A kiállítás tegnap tesen. A 86 árudában mint­délelőtti megnyitásán részt egy 800-an dolgoznak, áll­vett dr. Varga Dezső, az nak a vásárlók rendelkezé­MSZMP Szeged városi bi- sére. A Delta Kereskedelmi zottságának . titkára. Berta Vállalat szaküzletei ez évben István, a városi pártbizott- várhatóan 760 millió forint ság osztályvezetője. Prágai forgalmat bonyolítanak le, Tibor, a városi tanács el- amelynek mintegy 55 száza­Hökhelyettese. léka Szegeden realizálódik. Farsang Lászlóné dr.. a Ezután Fekete Sándor, a Csongrád megyei tanács ke- vállalat igazgatója mutatta reskedelmi osztályának ve- be a résztvevőknek a klállí­zetője nyitotta meg a kiól- tást. amely jól dokumentál­lítást. Köszöntötte a vállalat ja új. modern háztartási dolgozóit és helytállásukért eszközök bemutatásával is e tolmácsolta a Csongrád me- vállalat fejlődését e negyed­gyei tanács végrehajtó bi- század alatt, zottságának köszönetét L. F. A Szegedi Állami Gazda­ság Fehér-tói kerületében befejeződött a lehalászás. Tavasszal mintegy 47 va­gon pontyot, amurt, pettyes busát helyeztek ki az 1 ezer 324 hektáros tórendszerbe és j 156 vagonnyit vittek a telel­tető medencékbe, illetve rész­ben már értékesítettek. Az idei eredmény minden vá­rakozást felülmúlt: terven felül több mint hétszáz má­zsa halhúst állítottak elő, amit egyedülálló sikerként könyvelnek el a gazdaság történetében. Amíg eljutot­tak az idei rekordhoz, az intenzív tenyésztés több új módszerét — mint például a mesterséges keltetést — kísérletezték ki, vezették be. Egyes munkák gépesítésével is foglalkoztak, és a gazda­ság szakembereinek ötlete alapján gyártják az egyik dunántúli üzemben, a ha­zánkban már elterjedt hal­etető csónakokat. A szegedi József Attila Tudomány­egyetemmel folytatott egy évtizedes kutatómunka so­kat segített abban, hogy a régebben előfordult halpusz­tulásokat ma már meg tud­ják előzni. Az elkövetkező két eszten­dő a további előrelépés je­lentős szakaszának ígérke­zik. Tasnádi Róbert kerü­letvezető elmondotta, hogy jövőre megkezdik és 1975 végére befejezik a tórend­szer rekonstrukcióját 13 és fél millió forint beruházás­sal. Takarmánytároló si­lókat építenek, amelyekből százszázalékos gépesítéssel juttatják el a takarmányt a tavakba, tucatnyi ember munkáját felszabadítva. Szál­lítószalagok és halkiemelő berendezések üzembe helye­zésével mechanizálják a leg­nehezebb fizikai munkákat. Csatornahálózatot építenek, amelyből közvetlenül jut be az egyes tavakba a folyó tiszta vize. A fogyasztói igények folyamatos kielé­gítésére az egyik nagy tavat átállítják korai ter­melésre, júniusi lehalá­szásra. A legkorszerűbb táp­takarmányok felhasználásá­val kísérleteket végeznek olyan nagy súlyú ivadékok előállítására, amelyeket már a második évben áruhalként értékesíthetnek, egy évvel megrövidítve a tenyésztési időt. Az előzetes számítások szerint a rekonstrukció be­fejezése után több mint hu­szonöt százalékkal növekszik a haltermelés. Ezt figyelem­be véve a kétéves program­ban húsz -r egyenként ezer négyzetméteres — teleltető medence építése is szere­pel. T. B. Látogatás harckocsi­zóknál Kail Lütger.dorf, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi honvédelmi minisztere, — aki Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter meghívására érkezett ha­zánkba, — szerdán — kí­séretével együtt — egész na­pos látogatást tett a magyar néphadsereg egyik harcko- K esizó egységénél. Lövészettel egybekötött harcászati be­mutatón vettek részt a ven­dégek. Az osztrák vendégek el­ismerően nyilatkoztak az alakulat katonáinak és tiszt­jeinek felkészültségéről. tani gazdasági mechanizmu- szövetkezetek gazdálkodási, .vj*7 intenzíven sunkban milyen főbb váltó- igazgatási rendszerének az Ie3leszthcto intenz,ven' és zások történtek. már Nyilvánvaló, hogy mennyi gazdálkodó belső mechanizmusa átalakulása idő óta ugyanis a központi intézke vala- déseic növelték a "téeszek középtávú tervek megalapo­szerv szervezett és gazdálkodási zottsáf?át nagymértékben be­része önánósógátEzérialegWbb fffl0"® k az egésznek, vagyis a nép- heiyen az adottságoknak szabalyozok gyakorl változ­gazdasági mechanizmusnak. megfelelően úgy alakították ^asa. Ugyanakkor rak­Napjainkban különösen elő- ki »z nWevZkenvoóat k«rt elégítő a központi informá­Humor és komolyság Beszélgetés Sándor Györggyel Sándor György három na- kor meghallották, hogy a vekciókból fakadó ellenállás­pol töltött Szegeden, s ez- „humoralista" Sándor sal. Végeredményben úgy alatt öt önálló műsorát mu- György ezúttal két komoly érzem, sikerült tömény ki­tatta be a JATE KISZ- Irodalmi esttel ls jelentke- vonatát adnom a kétféle köl­klubjában. illetve az Audi- zik. Pedig nem is olyan tészetnek. tórium Maximumban. Ez pil- meglepő ez. ha meggondol' Sándor György legna­lanatnyilag teljes repertoár- juk, hogy humoros műsorai- gyobb érdeme talán az, gálata, továbbfejlesztésük zatlan maradhasson, ja; az előadások között van ban is gyakran fordulnak hogy lerombol egy előítéle- lehetőségei, ugyanis éneikül olyan, amelyet már négy éve elő komoly részek — ..Né- tet. Azt hogy a humor és iw* „i „ nem mutatott be („En 1 zeteltérítés" című estjének komolyság összeférhetetlen, analfabéta vagyok"), s két végén például senki sem ne- azt, hogy valaki vagy hu­olyan is, amelyeket most vet Pilinszky és József At- morista, vagy előadóművész, láthatott a közönség először tila estjét egyéni módon Bebizonyítja, hogy az önma­(Pilinszky János, illetve Jó- szerkesztette: a versekből gáért való bohóckodás ma már elavult: a humor is csak akkor jó. ha komoly mondanivaló van mögötte. Szajbély Mihály A téeszek belső mechanizmusa A termelőszövetkezetek, nie, különben azonnal konk- beruházások növelésére, és mint árutermelők jelennek rét formában jelentkezik a az agrotechnika további fej­meg a piacon, a köztudat- hatása, kevesebb forint- lesztésére. Az is jellemző a ban. Kevesen gondolnak ar- bevételben, vagy kisebb ter- középtávú tervekre, hogy a ra, hogy napjainkban nem- mésátlagokban. Azt már szövetkezetek adottságait fi­csak a föld határozza meg hangsúlyoznunk sem kell, gyelembe veszik, és megje­egy-egy gazdaság jövedel- hogy a vezetés színvonala lölik a fejlesztési fő irányo­mezőségét, a termelés szer- mennyiben határozza meg a kat is. Ugyanakkor keve­kezetét, hanem olyan belső közösség boldogulását, s a sebb középtávú tervben fő­erők, amiket kénytelenek a belső irányítás rendszerének gadhatő el a szociális ellá­gazdálkodás során figyelem- korszerűsödése mennyiben tással, a műszaki fejlesztés­be venni; belső mechaniz- hat mind a termelésre, mind sel foglalkozó rész. mus néven foglalhatjuk ősz- a kollektívára. sze leginkább az ide soro- A Szeged környéki szövet- • landó közgazdasági és más kezetekben is az elmúlt A fnntrwaúoút tényezőket. A közelmúltban évek alatt a külső és belső * U1°nl°?sugö; a megyei Népi Ellenőrzési tényezők kényszerítő hatá- "^dasáenkb-fn Bizottság éppen azt vizsgál- sára valamennyi gazdaság- hi7rtnvítra töhbek között ta 21 termelőszövetkezetben ban megkezdődött a belső mzonyuja tODDeK KOZOU — amelyek a megye szövet- mechanizmus átalakítása és kezeteinek 20 százalékát, a továbbfejlesztése. Ezt a az is, hogy igen gyakori, ami­kor tudományos intézetek szövetkezeti összföldterület- többi között vizsgálhatjuk a ^klsrité^néí^ ^Zömében nek 31 százalékát, taglétszá- termelőszövetkezeteken be- azonban eevszerű metrikát mának pedig 29 százalékát lüli gazdasági funkciók főbb f™ « képviselik —, hogy a belső vonásainak feltárásával is. irányítás rendszerében mos- Köztudott, hogy a termelő­alkalmaznak, így például a bruttó jövedelemből indul­nak ki, vagy abból, hogy mi mi fejleszthető extenzíven egy időszakban. Sajnos, a a hosszabb mpekezriőHötl *** IUUSMM/CUI. CJUJUOS, Dönti intézke- tapasztalatok bizonyítják, egységek szerkezetének vizs- tehát napjainkban is válto­zsef Attila estje). Ebből már hosszabb-rövidebb részlete­jói látszik, hogy ..non-stop" ket. néha csak sorokat ra­műsora összefoglalása volt gadott ki. s ezeket úgy fűz­eddigi tevékenységének, s te össze, hogy folyamatosan ha hozzátesszük, hogy an- előadható, tömény szöveg nak Idején itt volt „Nézetei- alakult ki belőlük, térítés" című műsorának — Három önálló estem ősbemutatója, akkor világos után, melyeket egyedül ír­az is. hogy Sándor György tam. kicsit megteltem ön­szívesen szerepel a szegedi magammal. Saját műsoraim egyetemisták előtt szerkesztése közben kínló­— Valóban szívesen jö- dok. itt drágakövek között vök Szegedre. A jó közönség válogathattam. Pilinszky miatt is. de hazudnék, ha végletekig leegyszerűsített, azt mondanám, hogy elsősor- sarkított költészetét nagyon ban ezért; ezt megtalálom az közelállónak érzem magam­országban máshol ls. Sokkal hoz, József Attila pedig — többet jelent nekem az Karinthy mellett — a leg­egyetemen folyó kulturális kedvesebb olvasmányom. Cé­élet izgalmas, mozgalmas és lom az volt. hogy felra­jó légköre, amelyet szerin- gyogtassam egy-egy sor, tem elsősorban Ambrus gondolat értelmét, amelyek György kulturális előadó szavalva, a vers egészében nem látványos, de Jiagysze- elsikkadnak. Teljes alázattal rű munkája teremtett meg. közeledtem a szövegek fe­Az Egyetemi Színpaddal, a lé, igyekeztem minél keve­JAKAB kabaréval is na- sebbet magamból hozzátenni, gyon jó baráti kapcsolatot Pilinszkyt megkérdeztem, alakítottunk ki; nem mellé- mennyire vállalja osszeállí­kes ez sem. Igaz az is. hogy tásomat. azt mondta, het­ez a három nao összefoglaló- venöt százalékig. József At­sa volt mindannak, amit tilát nem kérdezhettem meg. eddig csináltam. Szükségem az ő költészetével egyébként volt arra. ho<*v együtt lás- is nehezebb dolgom volt. sam összes műsoromat. Sze- Négvszer éreztem, hogy le­rettem volna a közönségnek hetetlenre vállalkozom. Pi­összkéiet adni. flgvelni a linszky költészete ugvanls visszajelzéseit T-l-Sn me-'e- egyszerű. ígv könnyebb a lenik most már konvvm is részek összerakása. József melv hárnm vidám műsTi- Attila költészete viszont szí­" " nesebb, ráadásul jóval köz­gazdasági mechanizmusnak, megfelelően úgy alakították ösen elő- ki aZ alaptevékenységi kört, térbe került a, gazdasági hogv az a későbbiek során Cl6 ?efm' # péld-a err«v bogy - -«- - - - - - 'a zart rendszerű növényter­melésről a tervkészítés ide­jén még nem értesültek a közös gazdaságok. Tehát legfőbb igény, hogy egy öt­éves tervciklusban nagyobb legyen a szabályozók stabi­litása és megbízhatóbb, tel­jesebb a várható fejlesztési prog­Győrben és környékén: Károkat okozott a szélvihar A szerdára virradó éjsza- nagyobb üzemzavar keletke­kán a széllökések sebessége zett és kidőlt 26 oszlop. A Győr térségében még elérte legnagyobb károk Győr tér­óránként, a 75—80 kilómé- ségében keletkeztek. Az tert. A Győr határában le- áramkiesés 50 ezer lakost vő meteorológiai obszervató- érintett. A helyreállítás már rium műszerei rögzítették a az éjszakai órákban meg­legnagyobb, az óránként 110 kezdődött. A kidőlt oszlo­kilométeres sebességű orkán- pokat pótolták, és az elsza­ná felerősödő széllökéseket, kadt vezetékeket is helyre­A szél erejének mérsék- állították reggelig, délig lődésével megkezdődött a pedig a kisfeszültségű ve­károk felmérése és helyre- zetékeken keletkezett hibá­állítása. A vihar elsősorban kat is kijavították, az áramellátásban okozott Az Állami Biztosító Győr­zavarokat. Az Északdunántú- Sopron megyei Igazgatóságá­li Áramszolgáltató Válla- hoz szerdán reggel óta tö­lat területén a 22 kilovoltos megesen érkeztek a kárbeje­lentesek. Gyorott és a kor­nyékén sok ház, gépkocsi távvezeték több helyen el­mat tartalmazza, s jó, ha előtte halWn élő szóban is. ismertebb ifi, így inkább i' Sokan meglepődtek, ami- kellett számolnom a kon-Isegében vezetekszakadas = dőltek; le. (MTI) nem képzelhető el a jőve- 0 delmező gazdálkodás. Más szóval, a belső mechanizmus A szövetkezetek belső mo­továbbfejlesztése. chanizmusának egyik lénye­A szövetkezeteknél a bel- ges eleme, a szövetkezeti ső mechanizmus fejlesztése terv- és üzemgazdasági • döntően a tagság hatásköre, funkció ellátásának jelenle- lehetőségekről kapott a közös gazdaság belső ügye. gi színvonala. Ezt napjaink- nózls. i A Igen óm csakhogy az új ban az alábblak fémjelzik. Az éves terveket általá­közgazdasági körülmények- A termeléssel, fejlesztéssel ban a középtávú tervekhez hez kell igazodnia, fejlőd- kapcsolatos döntések a szö- Igazítják a szövetkezetek. vetkezetek hatáskörébe ke- Ezek „sínyltk meg" év köz­rültek, ezért logikus, hogy a ben a szabályozók változása belső vezetés egyik kulcs- miatt a módosítást. Az éves feladata a terv- és üzemgaz- terv középpontjába legln­dasági funkciók fejlesztésé- kább a bruttó jövedelmet vei való törődés. állítják, de reagálnak az ár­Hogyan is állnak tehát a £ es*éb szabályozók válto­szövetkezetek a különböző ***ar® iprvpkkpi? A legtöbb szövetkezetben reiveKneír végeznek elemző, értékelő rendek m.nrtlTLvT munkát' vagyis aZ rendelkezik minden kollek- dagá gl funkciót megdo­bva - a vizsgált szövetke- lik A m6dszerek tekinteté­zeteknek csak 10 százaléka ben a hozam költgé árbe. Zair Tapa®ztalatok szerint vétfl összehasonlítása a leg­ZZLítJES?* JSP elterjedtebb, üj vonás azon­EffiE.Aul ban- h0*y mind több terme­minimális mértékben. Alta- iőoZövrtkP7Pt PCV-PBV ÚI hosszú82 távú^'tervezésnek^ 2 —JBPbwS ÍSk^hln^ nf™pk zeté8e el6tt alapos elókalku­^ . fíSSiíSP n,ncsenek lációt i« alkalmaz, meg a feltételei. Középtávú tervet a negye- • dik ötéves terv ciklusára Mindezek bizonyítják a valamennyi közös gazdaság- szövetkezelek belső mechi, nál találhatunk, és ami en- nizmusának életképességét, nél is lényegesebb, legna- Az erőteljesebb törekvés •» gyobb részük módosítás nél- áyí^T^ kül, vagy kisebb változta- utolsósorban a mindennapi tással realizálható. E tervek jövedelmezőség alapvetően koncepciójukban a szövetke- parancsolja, hogy a terme zetek háromnegyed részénél Itl' VHX^I1;'ábefLülr?Í'\ ís , . , , , ,, szemleljék. Csak így léphct­mtenzív, egynegyed részénél nek tovább a mezőgazdaség­pedig extenzív termelésfej- ban zajló műszaki, techni­lesztést tartalmaznak. Elen- forradalomban, gedhetetlenül törekednek * . Sz. Lukács Imre szakadt, összesen 31 — több- megrongálódott, kémények

Next

/
Thumbnails
Contents