Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-21 / 272. szám

SZERDA, 1913. NOVEMBER 21. I A házasság intézményének védelme A családjogi törvény mó­dosításakor — amint ez a .jogszabályreform előzetes társadalmi vitájából kitűnik — a házasság intézményének védelméhez kapcsolórió té­ma, hogy a feleség névvise­lésére vonatkozó szabályokat gyökeresen módosítani kell, a nők egyenjogúságának e té­ten is következetes megva­lósítása érdekében. Ezt az álláspontot képviseli az Igaz­ságügyi Minisztérium tör­vényelőkészítő főosztálya, ahonnan az alábbi informá­ciót kaptuk: — A ma használatos név­viselési formákat törvényben kell rögzíteni, ezáltal több változat közül való válasz­tást kell lehetővé tenni, tgy például Kovács Imre és Tóth Erzsébet házasságkötése ese­tében a feleség neve lehet: Kovács Imréné, Kovácsné Tóth Erzsébet, Kovács Er­zsébet, vagy Tóth Erzsébet. A nőnek mind a házasság­kötés előtt, mind a házas­ság megszűnése, vagy ér­vénytelenné nyilvánítása ese­tében szabad választási jo­got kell adni. Nem függ tehát ezekben az esetekben a névviselés sem belügyminisztériumi en­gedélytől, sem bírósági ha­tározattól. Ha azonban a nő az így választott névtől el kíván térni, ehhez már bel­ügyminisztériumi engedély szükséges. Érdemtelenségre hivatkozással a nőt nem le­het eltiltani az általa válasz­tott név viselésétől (akár há­zasság megszűnésekor, akár utóbb). Ennek megfelelően sem a volt férj, sem esetleg annak rokonai nem léphet­nek fel ilyen Igénnyel, és a bíróság sem hozhat ilyen ha­tározatot. A névviselés e tervezett új szabályai meg­felelően tükröződnek a gyer­mek névviselésében is (pél­dául a közös gyermek, ille­tőleg az örökbe fogadott gyermek nevénél). A házastársi vagyonközös­séget — az egyenlő arányú közös vagyoni részesedést — továbbra is fenn kell tarta­ni, sőt erősíteni kell. A há­zastársi vagyoni igények el­bírálásakor (kiadások, beru­házások, karbantartási és más költségek elszámolása során) meg kell szüntetni az esetleges méltánytalanságo­kat. Mindezek az elvek nem állnak ellentétben azzal az elgondolással, hogy a szemé­lyes használatra szolgáló (szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű), valamint a kü­lön vagyon értékén szerzett vagyontárgyak továbbra ls külön vagyonba tartoznak, hosszabb együttélés után a mindennapi közös életvitelt szolgáló külön vagyoni tár­gyak helyett vásárolt va­gyontárgyak pedig közös va­gyonná válnak. A családjogi törvény mó­dosításakor még szilárdab­ban kifejezésre kell juttatni, hogy nem cél a gyermeknek „minden áron" apát biztosí­tani, hanem azt kell elérni; hogy a vér szerinti apa és a vér szerinti gyermek jusson egymással jogilag is szülő­gyermeki kapcsolatba. M POSTA LADA 2 terád vagy 102? Aki buszon utazik, tudja jól, hogy az utóbbi hetekben a perselybe dobott két fo­rintért jegyet nyújt íelé a buszvezető. Általában. Elő­fordul azonban, hogy — talán mert elfelejti, vagy ar­ra hivatkozva, hogy nincs nála — nem ad az utasok­nak jegyet. A gyanútlan utas bele­Nyomtatolt kérvények pél, a postás helyett liirlap­kihordóval juttatjuk el is­mételten a Hajnóczy utcai és a Kossuth Lajos sugárúti lakók kérését a vállalathoz. Varga Miklós (Dugonics utca 30.) még a nyáron íel­Azt is meg kell azonban kereste az Építő Ktsz-t, az­mondanunk, hogy a felada- zal a kéréssel, hogy végez­tünk nemcsak az, hogy zék el a gázfűtéshez szüksé­egyes, munkájukat olykor ges munkát lakásában. Ok­hanyagul végző vállalatokat tóberben el is kezdtek dol­Jólesö érzés, hogy olvasó­ink legkülönbözőbb gondja­ikkal, észrevételeikkel ke­resnek fel bennünket, se­gítségünket várva. A bizal­mat igyekszünk is megszol­gálni — ha módunkban áll. nógassunk kötelességük gyorsabb, pontosabb elvég­zésére. Az lenne a természe­tes, ha például a Gelka a mi közbenjárásunk nélkül rendezni tudná egyik-másik ügyfelével vitás ügyeit. B. S.-né olvasónk például még nem jutott közös nevezőre a szervizzel, s ebben segíteni sem tudunk. Október lü-én foglalkoz­tunk lapunkban Bal Imré­né (Kossuth Lajos sugarút 69.) levelével, amelyben a rossz udvari lefolyóról írt, Ez ügyben ípásodszor is pa­naszos sorok jutottak el hoz­zánk. A ház másik lakója, Kőműves Mátyásné azt írja, hogy két nappal a cikk megjelenése után járt náluk egy szerelő az IKV-tól. Meg­nyugszik. Csakhogy drága állapította, hogy rossz ö. le­aron fizet ezért, a bizalo- „ . , , . . ... mért, ha arra jár egy ellen- folyo ~ elment- ^ utób­ür. bi levél megírásáig — sen­Tóth Istvánnál (Bécsi kör- & nem ment azért, hogy út 8—16.) az Újszeged és megjavítsa. Pedig sürgős Nagyállomás közötti járaton ienne, mert gyerekek is «.... . . " " - megle­gozni. Csakhogy két hétig gáz nélkül maradt a család, a 18 hónapos babával, ugyanis leszerelték a gáz­mérő órát- Később a DÉ­GÁZ dolgozói újból felsze­relték, de fűteni mégsem le­hetett, mert a konvektor be­szabályozása már a szövet­kezet feladata. Olvasónknak jogos a kér­dése, ki a felelős a rossz munkaszervezésért, azért, hogy családok napokig, he­tekig, maradnak hideg la­kásban, meleg víz és fűtési lehetőség nélkül? A DÉGÁZ és a szövetke­zet munkáját sem tudja sen­ki összehangolni — helyet­tük. - Volt bányában forr a bor Hét termelőszövetkezel kö­zös vállalkozásában szőlőfel­dolgozó és bortároló épült Aszófőn, a volt kőporbánya gyomrában. A 25 000 mázsa szőlő feldolgozására alkal­mas üzemet és a hozzá kap­csolódó 18 000 hektoliteres tárolóteret az idén először használják ki teljes egészé­ben. Az automatizált beren­dezés és a kedvező tárolótér lehetővé teszi, hogy a közös vállalkozásban részt vevő termelőszövetkezetek az Idei termés kitűnően erjedt bora­it a táj jellegnek megfele­lően, kiváló minőségben hoz­zák forgalomba. (MTI) Petőfi-szótár Kedden Nagy Peter egye­temi tanár, a Tudományos Akadémia levelező tagja mu­tatta be a sajtó képviselői­nek az Akadémiai Kiadó nemrég közzétett Petőfi-ki­adványait, elsősorban a most megjelent Petőfi-szótár első kötetét. A Petőfi-évben négy mű­vet adott ki a kiadó, az ezt megelőző utóbbi években még hatot. A Petőfi-szótár három kötetben dolgozza fel Petőfi egész életművének szókészletét. Minden szóhoz, amelyet Petőfi használt, mel­lékeli a szótár a megjelenés helyét, időpontját, összefüg­gését. A szótárat Gáldi László Irányításával J. Sol­tész Katalin, Szabó Dénes és Wacha Imre szerkesztette. A három kötet közül az első látott most napvilágot. A ké­szülő Petőfi-szótár három­százezer adat alapján, -hu­szonkétezer szócímmel fog­alja össze Petőfi teljes •szó­kincsét, képet ad a költő nyelvi gazdagságáról, stílu­sáról és új összefüggésekhez segíti a kutatókat. Áz évforduló alkalmából ir/ár megjelent Petőfi összes művei kritikai kiadásának első kötete, továbbá Fekete Sándor Petőfi-életrajzának első kötete (ez nyolcvan éve az első tudományos Petőfi­monográfia), és Hatvany La­jos Így élt Petőfi című mun­kájának új kiadása. Miért néptelen több szakma? „Vadonatúj cipőmet meg kellene vasaltatnom, és egy­szerűen nincs, aki beüsse azt a három szöget." „Bere­pült egy labda a csukott ablakon, nem találok em­bert, aki beüvegezné." „Vet­tem egy ruhaanyagot, ott, áll a szekrényben, hiába várja, hogy valaki öltönyt varrjon belőle." Ma még nem hangzanak el ezek a mondatok. Dolgoz­nak a 30, 40 évvel ezelőtt mesterlevelet szerzett cipé­szek, üvegesek, és férfisza­bók. gyárakban, szövetkeze­tekben. vagy kisiparosként apró műhelyükben. Ma még dolgoznak. Csak­hogy legtöbbjük anélkül vo­nul nyugalomba, hogy ta­pasztalatát, tudását átadta volna a legfiatalabbaknak. A szándék nem belőlük hi­ányzik, A fiatalok idegenkednek ezektől a szakmáktól. És ami elgondolkodtató, nem­csak ez a három mesterség vált az utóbbi években mos­tohává a pályaválasztó 14 évesek és szüleik között. * A 600. számú Ipari Szak munkáskópző Intézetben a érte a kellemetlen petés. A sofőrnek éppen nem volt jegye, az ellenőr pedig szamonkérte az utasoktól. Olvasónk kisfiával utazott, így 100 forint büntetést kel­lett fizetnie, a négyforintos viteldíjon kívül. Így járt M. L.-né (Tarján, 510. B.) vidéki vendége is. A víztoronytól a Nagyátlo­laknak a házban, s az ő egészségükről van szó. Hét aláírással érkezett le­vél a Hajnóczy utca 1-ből, feladója Paskuli József. Évek óta használhatatlan a mosókonyhájuk. Bejelentet­ték ezt az IKV-nak. Onnan azt a választ kapták, hogy a másig 52 forintért utazott ké é forduljanak a Valóban erdemesebb lett . , , ', .. ' , , volna taxiba ülnie. Ez a két tanulságos eset legyen figyelmeztető minden utas részére: ha feledékeny­ségből, vagy ki tudja, mi­lyen okból, nem kapnának jegyet a vezetőtől a két fo­rint fejében, követeljék tő­le) kéményseprőkhöz. Megtet­ték. A kémény tiszta, vizet azonban azóta se lehet for­ralni a mosókonyhában. Is­mét jelentették a hibát az IKV-nak, de kérésük, úgy tűnik, süket fülekre talált. Mit tudunk mi tenni? Vállaljuk a közvetítő szere­Sötétifö ágak Hatvannyolc sónk, Á. J.-né 18/B) néhány hónapja arra kért bennünket, legyünk se­gítségére: szeretné, ha a la­kását besötétítő fák ágait le­nyesnék. Azóta lehullottak a levelek, de így is villanyt kell gyújtania nappal is, ha olvasni, kézimunkázni sze­retne. Pedig ez az egyedüli éves olva- szórakozása. Most itt dolgoz­(Római krt. nak a kertészet munkásai — írja az idős asszony —, nem kerülne olyan sok Időbe, ha kérését teljesítenék. Valószínű, a Városgazdál­kodási Vállalat munkásai azok, akik segíteni tudná­nak olvasónknak — és talán a fának is hasznára lenne a nyesés. Hű kom poszt A mezőgazdasági kutató­intézetek értékelése szerint kiválóan vizsgázott a kísér­leti parcellákon a Péti Nit­rogénműveknél előállított szervesanyag-tartalmú mű­trágya. A műkomposzt el­nevezésű talajtáplálék alap­anyaga a humuszban gazdag tőzeg és lignit, ezt különbö­ző kémiai eljárással a növé­nyek számára könnyen föl­szívóvá alakítják. (MTI) Rúzsa példája Rúzsa szép példát muta­tott. Közös erővel, összefo­gással teremtették meg a honvédelmi nevelés-oktatás fonos feltételét, a sportlövé­szet meg a sorköteles tanfo­lyam csarnokát:. Régóta várt erre a falu. Volt itt ugyan lőtér, valami­kor foglalatoskodhattak a rátermett katonás dolgokkal, ami szükséges lehet a haza védelméhez. De ami régen volt, nem jó most. Ezért meg a járásbeli MHSZ-lö­vészcsapatokból érkeztek nyolcvanan. Igazi munkás­paraszt lövényverseny kere­kedett: 10 tölténnyel ki ér el többet? Csapatban a sze­gedi szőrmegyári munkások kerültek az élre. Második a forráskútl tsz-együttes. har­madik a rúzsai csapat lett. Az egyéni versenyben a nők ls indultak, győzött Bacsa Mária, a szegedi -kendergyá­riak lövésze, utána Hodzoge újat, korszerűt építettek. Piroska, szintén kendergyá­Hozzáiérult a tanács, a tsz. az MHSZ meg a lakosság is. kl-ki. mivel tudott. Idén nyáron kezdték az építke­zést, s most ünnepélyesen felavatták az új létesítményt. ri. majd Farkas Ilonka rú­zsai versenyző következett. A férfiak egyéni versenvében első Hajas Sándor, másorlik Balogh István, mindketten szőrmegyáriak. harmadik­Sokan eljöttek Rúzsára az ként ifj. Maróti Istvánt kö­avatóra. Csupán a szegedi, szöntötték. felmerések szerint, 13 olyan szakma néptelenedett el, amelyeket az ipar nem tud nélkülözni. A kisiparosok napokban megtartott vá­lasztmányi ülésén is elhang­zott a panasz: az intézetek­ből nem kerülnek ki ko­vács-, férfiszabó-, férfifod­rász- és cipésztanulók. Va­lóban Csongrád megyében elvétve akad egy-egy el­szánt fiatal, aki kovács, ci­pész vagy üvegező szakmun kás szeretne lenni. Évek óta nincs jelentkező Szege­den az öntő, a bádogos, a gumigyártó, az ács-állványo­zó, a tetőfedő szakmára. De a nagy jövő előtt álló út­burkoló és karbantartó, a betonelemgyártó, valamint a vasbetonszerelő mesterség se vonzza a diákokat, s vas­úti járműszerelő is egyetlen fiú akar lenni. Ezzel szem­ben autószerelőkkel, kaíosz­szérlalakatosoHkal Tiszát lehetne .rekeszteni — ha az iparitanuló-intézetek vala­mennyi jelentkező óhaját teljesítenék. Tehát van néhány „diva­tos" szakma, és a többi szin­te alig vonzza a fiatalokat. Pedig divatossá, kedveltté kellene — és lehetne — tenni ezeket is. A legelső feltétele az, hogy ismerjék a pályaválasztás előtt álló fi­úk, lányok a lehetőségeket. Hogy tudják, nemcsak azok a foglalkozások léteznek, amelyeket esetleg szüleik, ismerőseik űznek, és tisztá­ban legyenek azzal, mit je­lent cipésznek, kovácsnak, vagy betonelemgyártónak lenni. Mert az idegenkedés a legtöbb fizikai munkától egy régi, és sajnos még ipa is élő téves nézeten alapul. A tehetség fogalmán hajla­mosak vagyunk csak a szel­lemi értékeket érteni, holott ez magába foglalja a maga­sabb szintű gyakorlati érzé­ket is. Aki inkább elméleti embernek született, jelent­kezzék egyetemre, boldogu­lását is bizonyára, mint ér­telmiségi, fogja megtalálni. A gyakorlati típust kár is lenne, mondjuk matemati­kai pályára erőltetni. A tehetségek, a lelkiisme­retes munkának meg kell adni a becsületét, végezzék azt szellemi, vagy fizikai erőkifejtéssel. Aczél György tavaly, jú­niusi, az állami oktatás helyzetéről szóló előadásá­ban beszélt erről. Felhívta a figyelmet a műszakiak, a hegesztők az ápolónők fel­adatára, arra. mennyire fontos, hogy a munka- és szakmaszeretetet átplántál­ják az őket követő fiatalok­ba is. A népgazdaságban foglal­koztatottak 74^ százaléka fi­zikai dolgozó, s csupán 23,1 százalékuk szakmunkás (a többi betanított és segéd munkás). Az üzemek mun­kásigénye viszont ennél jó­val nagyobb. Ha csak szíi kebb pátriánk határain bc lül, Szegeden és a Járásb nézünk szét, kiderül, ho; ebben az évben 1500 által nos iskolás végzett, s a iparnak 1480 munkásra ler ne szüksége. A számo: alapján világos, hogy ez a kívánság így teljesíthetetlen Méginkább az hosszú távon is. ha az országos adatokat ismerjük: a 14 évesek kor­osztályúnak létszáma 1969­bén a demográfiai csúcson 20Ö ezer felett volt, 1977­ben pedig csupán 122 ezer lesz. Megoldást tehát semmi­képpen sem várhatunk sem a jelenlegi nyolcadikosoktól, sem a negyedik-ötödik osz­tályosoktól. A kulcs a vállalatok ke­zében van. Betanított és segédmunkásaikat kellene, hogy ösztönözzék tanulásra. Ez nem jelentene elviselhe­tetlen anyagi megterehelést, hiszen ennek elkerülésére létrehozták a szakmunkás­képzési alapot. Felhasználá­sáról a munkaügyi miniszter irányelveket adott ki. (Ma­gyar Közlöny, 1973. 9. szám.) A térítés 10 százalékát ét­kezési hozzájárulásra, 50 százalékát, tanműhely, mun­kahely és szociális helyisé­gek fejlesztésére, 40 százalé­kát ösztöndíjra, társadalom­biztosítási járulékra, mun­karuha. védőétel vásárlásá­ra lehet felhasználni. A vállalatoknak a pálya­kezdő fiatalokon is mindig jól segíteniük lehetne. Ke­vesen használják ki a tár­sadalmi ösztöndíj csábító erejét. A 600-as iparitanuló­intézetben például csupán a DÉLÉP, a postaigazgatóság, és a kábelgyár összesen 75 társadalmi ösztöndíjasa ta­nul ebben a tanévben. Saját lehetőségeihez ké-' pest az intézet is segítségére siet a nyolcadik osztályosok­nak. Iskolanapot rendeznek, amelyre meghívják Szeged és a járás általános iskolái­nak végzős osztályait. Ki-ki tetszése szerint bemehet bármelyik órára. Valameny­nyien megismerkedhetnek a repülőtéri tanműhelyekkel is. „Kezükbe vehetik a re­szelőt, s-ha úgy tetszik, re­szelhetnek is" — ígéri az in­tézet igazgatója, Hofgesnng Péter. Valahogy így kellene „di­vatossá" tenni az összes szakmát. Hiszen amit nem ismer az ember amibe ma­ga nem kóstolt bele. azt hi gyan is tudná szeretni? Chikán Agne

Next

/
Thumbnails
Contents