Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-17 / 269. szám

4 SZOMBAT, 1973. NOVEMBER 17. Jogeset tanulsággal Fakultatív osztályok két szegedi gimnÉziumksn tevékenység körét a törvény szándékosan nem határozza meg. Ezzel a bíróságokra bízza annak elbírálását, hogy a konkrét tevékenység ennek minősül-e, vagy sem. tató Vállalat által fenntar­tott villamos-légvezeték hú­zódott. amely a vihar követ­keztében leszakadt Ez a légvezeték a lovas kocsi me­netirány szerinti bal olda­lán levő oszlopból indult ki. és a másik oldalon levő há­zak egyikét kötötte be a zelében lógott le a kocsi út­ra. A rossz látási viszonyok Szeged határában 1969. iú- között, közlekedő felperes a lius 8-án a délutáni órák- haladtisi irányának megfe­ban nagy erejű széllökések- lelő jobb oldalról kénytelen kel kísért vihar volt. Zá- volt a bal oldalra — a vil­porsűrüségű eső esett és a lanyoszlop közelébe — hú­viharhoz villámcsapások is zódni. mert az előtte le­párosultak. A legkisebb szél- vő útszakaszt egy nagyobb Ennek a meggondolásnak az lökés 22 m/sec volt. A me- tömegű földrakás elzárta. A az indoka, hogy lehetetlen­teorológiai adatok szerint leszakadt vezeték észlelését ség lenne a teljessség igé­ilyen széllökésekkel párosult az erős esőfüggöny és az nyével felsorolni mindazo­vihar Szeged határában gátolta, hogy a lehullott ve- kat a tevékenységeket, ame­érente többször is előfordul, zeték a lovas kocsi hajtója- lyek a társadalom számára Ebben a viharos időben hoz képest a tartóoszlop el- hasznosak és szükségesek hajtotta a íelperes azt a lo- lenkező oldalán volt. Ami- ugyan, de amelyeknek mű­vas kocsit, amelybe két. 12 kor a lovak a leszakadt ve- ködtetése fokozott veszélyt —13 éves. jó erőállapotban zeték irányába értek, ösz- rejt magában. A tudomá­levő hidegvérű fuvarosló szerogytak. Mindkét ló pil- nyos-technikai forradalom volt befogva. Ütja a Mak- lanatokon belül kimúlt. időszakában ez különösen il­koserdő soron át vezetett A A felperes a két ló 18 000 luzórikus igény lenne. Min­Makkoserdő sor felett a Dél- forint értékének megfizetése denesetre a bírói gyakorlat magyarországi Árumszolgál- iránt perelte a Dód-magyar- szerint legáltalánosabban országi Áramszolgáltató Vál- ebbe a kategóriába tartoz­lalatot. Az áramszolgáltató nak a gépi meghajtású jár­vállalat egyrészt azzal vé- művek (vasút, gépkocsi, mo­dékezett, hogy a kárt a szél- torkerékpár, természetesen a vihar idézte elő. amely repülés), de ide sorolhatók olyan elemi erejű volt. hogy a jelentős energiát szállító ezért ő a felelősség alól vezetékrendszerek, de még mentesül. Arra is hivatko- olyan üzemszerű, vegysze­reit. hogy a lovas kocsit haj- res gyomirtás is. amely ezt villamos hálózatba. A lesza- tó károsult sem elég figye- a fokozott veszélyt magában kadt vezeték az oszlop kö- ,emmí*! hajtotta a lovakat, rejti. mert ebben az esetben ész- Az kétségtelen, hogv a lelnie kellett volna a lesza- vihar az áramszolgáltató kadt vezetéket. vállalat üzemi tevékenysége A fokozott veszéllyel Járt körén kívül eső ok volt. te­hát azt kellelt eldönteni, hogy e-/, elháríthatatlannak minősült-e. vagy sem. Ezzel kapcsolatban a járásbíróság rámutatott arra. hogy nem tekinthető elháríthatatlan oknak az olyan vihar okozta légvezetékszakadás, amely az adott földrajzi térségben — jelen esetben Szeged terü­letén — évenként többször is előfordul, így távolról sem tekinthető az elemi csapás mértékét elérő eseménynek. A bíróság ezért megállapí­totta az áramszolgáltató vál­lalat v kártérítési felelősségét. Kármegosztásra sem volt ok. Figyelembe kellett ven­ni a vihar okozta igen rossz közlekedési, látási körülmé­nyeket. az úton levő azt az akadályt, ami miatt a lovaa kocsi hajtója kénytelen volt az oszlop közelébe vezetni a lovakat. Ezért semmi olyan magatartás nem volt felró­ható a felperesnek, ami en­nek a kármegosztásnak az alapját képezhetné. Az al­peres tehát a két ló 18 000 forint értékét és annak 1969. július 8-tól számított évi 5 százalék késedelmi kamatát volt köteles megfizetni. A kamatfizetésre a törvény azon rendelkezése az irány­adó. hogy a kártérítés a kár­okozáskor nyomban esedé­kes. Ettől kezdve volt az al ezelőtt, dö világot. Minden igyeke­halt meg zetévei azon volt. hogy a szolnoki művésztelep ismét elérje azt a színvonalat 32 életképfestészetben, amit a 19. században betöltött. Ez a küzdelem vált Zombory igazi énjévé, és vásznai úgy teljesedtek ki, mint az alföl­di róna és az ott élő emberek belső életvilágának talán a legavatottabb életre ébresz. tése. Ennek igazolására né­| hány nagy értékű vászna: várospusztító nagyárvíz. Magyar bika. Szántás, Igás­Negyven évvel 1933. nov. 18-án Szolnokon Zombory Bajos kiváló miivészegvéniség. a szolnoki művésztelep egyik újjáformálója, vezetője. Zombory I.ajos Szegeden született 1867. Jan 9-én, a Felsóvároson. Édesapja olyan Jól képzett lakatos­mester volt. hogy ügyes fel­készültségénél fogva kisebb­nagyobb vasbútorok gyártá­sára is vállalkozott. Az 1879­a műhelyt teljesen megsem­misítette és a család elkép­zelj életvitelét új mederbe sodorta. A megélhetés érde­kében Zombory Lajosnak korán foglalkozás utón kel­lett néznie. A mór gyermek, korában felfedezett rajz­készségét hasznosította. lovak. Magyar gulya Magas­laton. Életében itthon és külföl­dön ötször rendezett mun­káiból gyűjteményes kiállí­tást, és a fogadtatás minde­nütt a legnagyobb elismerés hangján szólt. Jelenleg is több műve szerepel a Ma­Aradra ment, ahol 14 évesen Kyar Nemzeti Galéria tárla­Halmai Andor Irodájában taln ^i/^iííftiM: ^ — don, majd Lechner Ödön 3 kiegyensúlyozott lelkiségfi irodájában vállalt állást, művészt ismerjük meg, amit Lechner mellett annyira be- talán szülővárosa hangula­lejött az építészeti eljárások- tóból ragadt magával, és ba, munkálatokba, hogy már életképfestészetének örök önállóan is részt vett külön- mottójává váll böző pályázatokon, amelye­ken szép sikereket ért el. A szegedi gőzfürdő megépíté­sére kiírt pályázaton a II. dijat nyerte el, és szintén II. díjat kapott tervevei a sze­gedi Közművelődési Palota pályázatán. Tervei alapján készült el Szegeden a volt ügyvédi kamara székháza, amely ma a KISZ városi és járási bizottságának ad ott­hont. Lechner Ödön irodájá­ban 12 éven át dolgozott, és minden lehetősége megvolt arra, hogy építészi munkás­ságával biztosítsa jövőjét. Ennek ellenére elpártolt et­től a pályától, mert egyre fokozódott vonzalma a fes­tészet iránt. Megtakarított pénzével és Szeged város ösztöndíjóval Münchenbe ment tanulni, ahol 31 évesen Züge) iskolá­jában művelte tovább ere­deti tehetségét. Négy évet töltött Münchenben, és ha­zajövetele után további 4 évig Benczúr mesteriskolájában tanult. Ezután érezte úgy, hogy most már megállja a helyét a piktúra területén Is. Nem lett hűtlen az Alföld­höz, Igaz, nem Szegedre, ha­nem Szolnokra költözött. Ál­landóan együtt élt a város és vidéke hangulatával, amely örökre ihletőjévé vált. j Zombory nemcsak a szemé­vel nézte, hanem lelkével Is i látta az Alföldet, azt a sajá. I íoe, sehol meg nem ismétlő? I B. X Uj lehetőség a továbbtanulóknak Az általános iskolás tanu­lók között már egyre több­ször beszéd tárgya a tovább­tanulás. Az idei iskolai év­ben Szegeden egy új lehe­tőség is kínálkozik a VIII. osztályt végzők gimnáziumi beiskolázásakor: jelentkez­hetnek a Radnóti Miklós Gimnáziumban és a Ságvári Endre Gimnáziumban nyí­ló fakultatív rendszerben ta­nító osztályokba. Miért szervezték a két is­kolában a fakultatív rend­szerben tanító osztályokai, és mi a fakultativitás lényege? A szülők előtt is közismert, liOgy iskolarendszerünk a változás korát éli. A tan­anyagcsökkentésről, a túlter­helés megszüntetésének fon­tosságáról, az iskola demok­ratikus légkörének kialakí­tásáról stb. már lapunkban többször írtunk. Azt is ki­mondja viszont az MSZMP Központi Bizottságának az Az I. és a II. osztályban minden tanuló egységes, ál­talános képzésben részesül. Az első osztályba lépő tanu­lók előképzettségének szín­vonalát a tanév elején ob­jektív mérésekkel megálla­pítják. A megállapított hi­ányok megszüntetésére az általános képzéssel párhuza­mosan felzárkóztató foglal­kozásokat szerveznek, egé­szen a hiányok megszünteté­séig. Azután a tanulók a má­sodik év végéig olyan „adott­ságokat feltáró tevékenység­ben" is részt vesznek, mely­nek segítségével még bizto­sabban megállapíthatja az osztálytanári közösség a ta­nulók tehetségét és képes­ségét, melynek alapján a ta­nulókkal és a szülőkkel együtt dönt — a pályavá­lasztási elképzeléssel is egy­beeső — szakosodás irányá­ról. (A szakosodás irányai például: természettudományi oktatásügy továbbfejlesztését blokk: matematika—fizika, szolgáló határozata, hogy vagy fizika—földrajz—bioló­olyan gimnáziumot kell gia stb. szakokkal, társada­létrehozni, melynek „felada- lomtudományi blokk: tor­ta elsősorban a továbbtanu- ténelem—idegen nyelv stb, lásra való felkészítés le- szakokkal, gyakorlati blokk: gyen, a tovább nem tanuló- irodai ügyintézés vagy labo­kat pedig segítse a gyakorla- ránsképzés, vagy műszaki tl életre való felkészítéshez előképzés szakosodással stb. is". E két funkció úgy való- A blokkokon belül nagyon sulhat meg. ha a gimnázi­um maximálisan felkészíti tanulóit a felsőfokú tanul­mányokra. illetve a válasz­tott speciális területeken az életre oly módon, hogy máso­dik funkciója nem lesz azo-. nos a szakközép- és a szak­munkásképző iskola felada­tával. A kél, szegedi iskola tehát a párthatározatnak er­re Vonatkozó1 elgondolásait valósítja meg a gyakorlat­ban, gyorsítva, siettetve ez­által a fejlődést és kibonta­kozást. S miért nevezik ezt fakul­tatív rendszernek? Azért, mert a tanulók harmadik osztálytól kezdődően tehet­ségüknek, hajlamuknak, pá­lyairányulásuknak megfele­lően maguk választhatják meg, hogy milyen tárgyakat óhajtanak alaposabban, in­sok variáció lehetséges.) Külön is előnye ennek a kétéves orientációs, tájékozó­dási szakasznak, hogy ab­ban az esetben, ha például a tanuló rájön arra, hogy a matematika tantárgyal inkább, mert az iskolák olyan blokkokat indítanak, amilyenekre tehetségük és képességük alapján — a ta­nulóknak szükségük van. A III—IV. osztályban a tanulók már a választott blokknak megfelelően cso­portosulnak. (Egy osztály a szakosodásnak megfelelően három blokkra bontható.) A tanulók ebben a szakaszban kiemelten magas óraszámban és kis létszámú csoportokban tanulják a blokknak a tár­gyait, és csökken a blokkhoz nem tartozó óráknak a szá­ma. (Például: a természettu­dományi blokkban kevesebb lesz a társadalomtudományi tantárgyak óraszáma.) A blokkban levő tárgyak ma­gasabb óraszámban és maga­sabb szinten való oktatása révén, az eddigieknél többfé­le felsőfokú intézménybe lesz a tanulóknak nagy felvételi esélyük. Az a tanuló pedig, aki a gyakorlati pályára megy, olyan magas óraszám­ban tanulja a gyakorlati tár­gyakat (ügyviteli tagozat esetében az irodai adminiszt­rációs teendőket, a gépírást, a gyorsírást, a telexgép használatát stb.). hogy az életben jól meg tudja állni a helyét. A fakultatív osztályokat szervező iskolák vezetői tisz­tában vannak azzal, hogy az új dolgok nehezen találnák utat a tanulókhoz és a szú­mégsem bírja olyan szinten, lőkhöz ^ért csupán annyi mint ahogy azt a követel- ' ' mény diktálja, még mindig osztályt mditanak. ahanyata van lehetősége a második évfolyam végéig új szaktár­gyat választani. Olyat, amelynek tanulásában nem lesznek problémái. Végered­ményben tehát: nem lesz senki elől elzárva az út. Ed­dig általában a Radnóti Miklós Gimnáziumban és a Ságvári Endre Gimnázium­ban — férőhely hiányában — csak a legjobb tanulmá­nyi eredményűeket vették fel a biológia, illetve az an­gol tagozatba. Most a fakul­tatív jellegű osztályok ezt tenzívebben tanulni, hogy a felsőoktatási intézmények 3 problémát megoldják: felvételi vizsgáján, illetve a második év végén — ha gyakorlati pályán minél job­peres késedelembe, ami ka- ban megállják helyüket ma tüzelési kötelezettséget von maga után. Dr. Falu György Hogyan épül fel a fakul­tatív rendszerű osziály I—TV. évfolyama•? jelentkező eléri a megfelelő szintet — jelentkezhetnek olyan blokkba is. ahol a bio­lógia, illetve az angol a fakultatív tagozatra jelentke­ző tanulók száma indokol. S hogy a tanulók és szüleik esetleges korábbi elgondolá­sát is tiszteletben tartsák, olyan döntés született, hogy a két iskola továbbra is mű­ködteti jól bevált régi típu­sú tagozatos osztályait is. Ezért a Radnóti Miklós Gim­náziumban a biológia, a ké­mia, a matematika L, a fizi­ka, az orosz nyelvi és a német nyelvi tagozatba, a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium­ban pedig a matematika n., fizika, az angol nyelvi, a francia nyelvi és az orosz nyelvi tagozatba is lehet je­lentkezni. A fakultatív osztályok nyi­tásáról az általános iskolák szakosított tárgy. Annál is is kapnak értesítést. Pásztor Ferenc: Véletlenül katona 30. — Adtam hát, olyat, mint neked. De attól nem pusztulhatott el. és nem is szökött világgá. Az csak egyszerű hashajtó volt. Csak nem képzeled? — Én semmit sem képzelek. Rózsa elvtárs, de azt tudom, hogy én is olyan vagyok még min­dig, mint akit fejbe vertek. — Bolond — ripakodott rá Rózsa, de elég csen­desen. nehogy a többiek is odafigyeljenek. — Az attól van, mert heveny gyomorrontás esetén az embernek minden végtagja elgyengül, általános rosszullét környékezi, nem esik jól semmi, és szédül is. — Ez azl Most mondtad kl. Rózsa, nagy bot­rány lesz... — Bálványl. nekem az a gyanúm, hogy bo­londgombát ettél! Rózsa határozottan megrémült, már maga sem tudta, hogy komolyan vegye-e Bálványi Ijedt­ségét. vagy sem. — Rózsa, figyelj rám, Zsanó sok szert kapott. Egész éjjel sétáit, mint az alvajáró, Legalább ti­zenkétszer ment ki. Tizenharmadszorra nem bír­ta. Elgyengült. Te is mondtad .,. Elszédült, te is mondtad... — Mondtam hát. csak tudom. Egészségügyi szakvizsgát tettem, s tavaly kétszer is dicséretet kaptam, a lelkiismeretes szolgálatellátásért. — Majd most mást kapsz, "de elóbb felnégyel­lek, ha valami baja történt a barátomnak. Tudd meg Rózsa, hogy a Zsanó beleszédült a reterátba. — Micsoda? Mit beszélsz? — Olyanná vált az arca, mint a hamu. Szerencsére, gallér nélküli inget viselt, máskülönben ki kellett volna gom­bolkoznia. — Hová szédült? — kapta el Rózsa Bálványi karját, és indult a fehérre festett házikó felé. — A klotyóba, te értetlen — üvöltötte Bálvá­ny!. és mindenki odafigyelt. Kitört a botrány. Minden szabadon lézengő és minden szolgálatban álló katonai személy meg­tudta Bálványi feltételezését. Tömegesen indul­tak a jelzett hely felé. Többen befogták az orru­kat. többen elsárgultak, mert a gondolat kissé felkavarta a gyomrukat. De legtöbben hangos kiabálással magyarázták a lehetőségeket, esélye­ket. Rózsa volt a legbuzgóbb. és az istálló mellől felragadott egy hosszú fenyőrudat, majd elszán­tan belépett a házikóba. Pillanatok múlva mindenki érezte a környéken a különleges akció szagát. Még Zsanó is. Nyu­godtan feltápászkodott, lerázta magáról a széna maradékát, és kissé álmosan, bedagadt szemmel körülnézett. Látta, hogy egy kupacban van a le­génység. majd agyonnyomják egymást, és a buz­galomtól semmit sem hallanak. Kíváncsi termé­szetének ó is engedve, beállt a kupacba. Hagy­ta, hogy lökdössék, hogyta, hogy rúgják a lábát, ha rossz helyre tette a fapapucsot. — Mi van, mi van? — kérdezte valakitől. — Hozz gyorsan egy létrát, bátha kell — ordí­tott rá a hozzá legközelebb álló. Ö pedig nyu­godtan ment. elvette a létrát a szénapadlás mel­lől, és odakészítette a fal mellé. — Szegény Zsanó — hallotta valahonnan a ku­pacból Bálványi reszkető hangját és majdnem megijedt. — De milyen szegény — mondta utána ő is, de senki nem ismert a hangra. Hogyan ismerték volna, hiszen neki. Bálványi-teória szerint, most valahol a ... -ban kellett lennie. — Kellett ez a hülye szépségverseny — ordí­tott fel kínjában Rózsa, és hátával csinált helyet magának, mert kissé forgott vele a világ. Már gyerekkorában érzékeny volt az erósebb Illatok­ra. Kitámolygott a levegőre. Szerencsére Zsanó is közelben volt, elkapta a karját, nehogy elessen. — Csak te ne szidd a versenyt. Neked is volt benne vezető szereped — korholta Zsanó Ró­zsát. majd nyomban érdeklődni kezdett. — De mit műveltek itt? Van ott benne talán arany? Rózsa felordított, s csak kevésen múlott, hogy nem vágódott hanyatt. — Te hogy kerülsz ide? — Szép csendesen idemeneteltem, kényelmes csatárléptekkel — mondta nevetve. — De ha baj? Erre mindenki felfigyelt, s vésztjőslóan lép­tek feléje. — Ezért megrakunk — mondták többen is, nem éppen viccesen. — Ne őt. Bálványit, aki kitalálta — fordított a soron valaki, és nyomban Bálványira irányí­tották a sortüzet. — Uraim! — szólt Zsanó frissen és előzéke­nyen. — Amíg önök döntik el, hogy kinek verik ki szemét, vagy fogát, szíveskedjenek távozni to­alettből, némi elintéznivalóm akadt benne! (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents