Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-15 / 267. szám

6 CSÜTÖRTÖK, 1973. NOVEMBER 15. Tanácskozott a KISZ járási küldötsérlekezlete Megválasztotta a vezető szerveket Magánügye a magánház? A szegedi járás 25 közsé­gének több mint két és fél ezer ifjúkommunistája kép­viseletében 130 küldött gyűlt össze tegnap Szegeden, a Ti­sza-szálló koncerttermében a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szegedi járási kül­döttértekezletére. A küldött­értekezlet elnökségében töb­bek között helyet foglalt dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Ko­vács József, a járási pártbi­zottság • első titkára, Tóth Szilveszterné, a megyei párt­bizottság tagja, országgyűlési képviselő, Somodi Gyula, az MSZMP KB munkatársa, Csikós József, a KISZ KB agitációs és propagandaosz­tályának helyetles vezetője és Horváth Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára is. Az elnöklő *Karsai Árpád­né üdvözlő szavai után Krasznai Mihály, a KISZ szegedi járási bizottságának titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést az írásbeli beszámo­lóhoz, majd Papp Szilvesz­ter, a járási bizottság pénz­ügyi ellenőrző bizottságának elnöke tartotta meg beszá­molóját. Ezután Krasznai Mi­hály a KISZ KB kitünteté­seit nyújtotta át. Kiváló If­júsági Vezető kitüntetést ka­pott dr. Tanács Lajosné új­szentivóni ifjúkommunista. Aranykoszorús KISZ-jelvény kitüntetést kapott Deák Ibo­lya, Tanács Imre és Vigh István. A KISZ szegedi járási küldöttértekezletének vitájá­ban tizenöten kértek szót. Első hozzászóló Lovászi Jó­zsef, a járási bizottság úttö­rőtltkára többek között ar­ról a pozitív irányú szemlé­letváltozásról szólt, mely pe­dagógusok, szülők és ifjúsági vezetők körében tapasztal­ható napjainkban. Vázolta a KISZ-alapszervezetek és út­törőcsapatok együttműködé­sének, testvérkapcsolatának lehetőségét. Deák Ibolya, u tiszaszigeti területi KISZ­alapszervezet titkára a párt­taggá nevelés problémáit ve­tette fel. Javasolta, hogy az alapszervezetek által ajánlott párttagok pártmegbízatás (Acs S. Sándor felvétele) Az értekezlet résztvevőinek egy csoportja Tervek és tervezők Alighanem igaz az a lakáskultúra megjegyzés, hogy hazánkban a futballhoz és az építészet­hez mindenki jói ért. Távoli rokonomék is hozzáláttak egy családi ház felépítésé­hez. Tőle érdeklődtem: — Ki tervezte az épüle­tet? — En, sajat magam — vá­laszolta büszkén. Tekinteté­ből sugárzott a megelége­dettség. Ha gondolatait is rögzíthettem volna, ilyesmi megjegyzést kapok: lám, ti városiak, azt hiszitek, hogy a falusi ember semmihez sem ért, azért, mert nekem nincs egyetemi diplomám, még tudok házat tervezni. — Jó, jó, de vannak bizo­nyos előírások. Akárki nem tervezhet lakóépületet — mondtam. — Az igaz — válaszolt, előmozdítása A tervezőnek nem sza­céljából. S hogy még jobban badna mechanikusan dol, garantálják a jobb munkát, gozni. Elvárható egy képzett megalakultak a Magánterve- építésztől, hogy kissé peda­zési Szakértői Bizottságok gógus is legyen. Mielőtt is. Az ÉVM építészeti és hozzáfogna a lakóház meg­épitósfelügyeleti főosztályé- rajzolásához, ismerje meg a nak kiadványa pontosan családot, annak körülmé­részletezi a magántervezés nyeit, a családtagok foglal, rendszerét. kozását, érdeklődési körü­ket, s az ismeretek birtoká­ban próbáljon tanácsot ad­A B C D ni- Építészmérnök burátom »m ui mesélte, hogy nemrégiben felkereste őt egy zákány szé­KaLCgOnaK ki férfi, aki családi házat akart terveztetni. Kora reg­Az említett miniszteri géltől késő estig győzködte, rendelkezés négy kategória- megpróbálta lebeszélni egy ba sorolja a magántervező- korszerűtlen ház megvalósi­ket képesítésük szerint. tásáról, de a bácsi nem állt Az „A" kategóriába az kötélnek. „Letettem a ceru­okleveles mérnökök tartóz- zat, és nem vállaltam." De nak, akik általában nagy elvállalta más. hozzáértéssel és felelősség­majd mutatóujjával u ham- gel kfpefk megoldani a hamarabb és körültekintőb­ben végezzék el. Dénes László, a domaszéki KISZ­csúcsvezetóség titkára az if­júsági törzsgárda hiányát ve­tette fel. Horváth Lajos, a KISZ Csongrád megyei bizottságá­nak titkára elismeréssel szólt a járás ifjúkommunistáinak elmúlt kétévi munkájáról. Javasolta, hogy az alapszer­vezeti vezetőségválasztó tag­gyűlések és a küldöttértekez­let dokumentumait a jö­vőben az alapszervezetek munkadokumentumként ke­zeijók. A délutáni ülés első fel­szólalója, Hegedűs István kisteleki gimnazista a közép­iskolai alapszervezetek mun­káiról szólt. Szabó László, a pusztaszeri 'KISZ VB tagja az ifjúsági szocialista brigá­dok munkájúnali fontosságát hangsúlyozta. Következő felszólaló dr. Kovács József, a szegedi já­rási pártbizottság első titká­ra volt. Bevezetőjében elis­Ferenc és a balástyai Nagy Húszéin Tibor volt. Krasz­nai Mihály válaszai és ösz­szefoglalója után a KISZ sze­gedi járási küldöttértekezle­te megválasztotta a járási bizottság 39 tagját és a hét­tagú Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottságot. A küldöttértekez­letet követően a járási bi­zottság első ülésén soraiból megválasztotta a 11 tagú végrehájtó bigottságot. A KISZ szegedi járási bi­zottságának titkára ismét Krasznai Mihály lett. A vég­rehajtó bizottság tagjai: Ba­ta Ferenc (Öttömös), Czifra László (Deszk), Csányi Má­ria (Balástya), Gera Mária (Kistelek), Karsai Arpádné (Járási Hivatal elnökhelyet­tese), Körmendi György (Sándorfalva), Lovászi Jó­zsef (járási úttörőtitkár), Németh Imre (Domaszék), Szabó László (Pusztaszer) és Tajti Anna (Üllés). A Pénz­ügyi Ellenőrző Bizottság el­nöke ismét Papp Szilveszter lett. lokara bökött, hogy van ott ész is, tudja ő a szabályokat —, de én csak a tervet raj­zoltam le, a kőműves mes­ter meg aláírta. Elmagyarázta tervezői munkáját. Elment egy cim­borájához, aki előző eszten­dőben építkezett, ott lemérte a házat és felrajzolta. Csak „jogosítvánnyal" Két kocka egy méter Aranyos esetet idéz az az említett tanulmány, amelyet a minisztériumi főosztály adott, közre. A családfő ki­tépte általános iskolás fiá­nak számtanfüzetébői a kö­zépső lapot és lerajzolta mi­lyen csaladi házat kíván felépíttetni. A négyzet alapú ként volt alapszervezetüknél meréssel nyilatkozott a fia­segítsék az ifjúsági munkát, talok munkájáról. Hangsú­Szabó Imre határőr hadnagy, a járási Ifjú Gárda parancs­noka, a zászlóalj gondjairól, problémáiról és eredményei­ről szólt. Az üllési Tajti An­na megállapította, hogy az úttörőmunka segítése céljá­ból községükben ifivezetői klub létrehozását tervezik. Alapszervezeti munkafüzet bevezetését javasolta Kul­csár Péter, az újszentivánl Magyar—Csehszlovák Tsz KISZ-alapszervezetének tit­kára a tervezés, a végrehaj­tás, az ellenőrzés és a szer­vezeti munka megkönnyítése érdekében. Mucsi Katalin mórahalmi alapján sürgette, hogy az if­júsági törvény végrehajtási utasításának helyi intézkedé­si terveit a vállalatok, üze­mek gazdasági vezetői minél lyozta a tanyai fiatalokkai való foglalkozás fokozásának erősítését. Elmondta, hogy több tudatosságra van szük­ség a KISZ-szervezetek párt­irányításában. A párt politi­kájának gyakorlati végre­hajtásába kell jobban be­kapcsolódnia az ifjúságnak. Hozzászólásában részletesen szólt a Járás fiataljai köré­ben tapasztalható ideológiai­tudati hiányosságokról, nega­tív vonásokról, majd azokat a feladatokat vázolta, melyek legsürgetőbb munkát róják a járás ifjúkommunistáira. Kedves színfoltja volt a járási küldöttértekezletnek, tapasztalatai amikor egyenruhás úttörők köszöntötték az értekezlet résztvevőit: A küldöttérte­kezlet utolsó három felszó­lalója a tiszaszigeti Barnócz­ki Attila, az öttömösi Bata Nehéz hajózás Az alacsony vízállás meg- hajóutat mutató bóják feszített munkára késztette a más jelek elhelyezését, elvé­dunai hajóút kitűző szolgá­latot. A folyó legnehezebben hajózható, Pozsony és Szob közötti szakaszán a szlovák és a magyar vízügyi szervek az elmúlt napokban az egész kitűző flottát mozgósították. Ezerdán délre befejezték a gezték a gázlók megfelelő kitűzését is. A magyar fél által ellenőrzött szakaszon — Gönyu és Szob között — öt gázló található. Gönyü és Pozsony között több mint tíz gázlót tartanak nyilván. n szegedi Cselekvés °xxh Iskolája összefoglalóan így nevezi dagogiai törekvések összes­a neveléstörténet azokat a ségének. Az akkori gyakorló pedagógiai törekvéseket, iskolai tanárok reformpeda­amelyek a szegedi Polgári góglájában a tanulói aktivl­Iskolai Tanárképző Főiskola tás elve összefonódott a túl­gyakorló iskolájában a ta- terhelés elleni harccal. A ta­nárok munkájá), jellemezték nulók kísérletei, önálló te­1929-től 1944-ig. A pedagó- vékenységük sok Időt vett gia haladó hagyományai kö- igénybe, a tanárok tehát zött számon tartott törekvése- szelektáltak fontos és kevés­két elsősorban a Cselekvés bé fontos ismeretek között. Iskolája című, 1933-tól Az adatközlés helyébe a 1944-ig Szegeden megjelenő műveltség, a látókör, az át­pedagogiai folyóiratban fogó szemlélet klalakításá­munkalták ki. es összegeztek nak igénye lépett. A tanulók tervezői feladatokat Akik ebbe a kategóriába tartoz­nak, bármilyen épületet és bárhol tervezhetnek. A „B" kategóriába kerültek áz épí­tőmesterek és a felsőfokú építőipari technikumot vég­zett szakemberek. Ebben a kategóriában sajnos igen kevesen vannak, s így nem gyakorolnak jelentősebb be­folyást a magántervezésre. Pontosan meghatározza a rendelkezés, hogy tevékeny­ségi körük a 6 méternél rajzhoz odaírta: „Két kocka nem nagyobb belső fesztá- felel meg egy méternek. Na­volságú és legfeljebb há- B.von szépen megkérem, ezt Korábban semmi akadálya romszintes épületeket ter- így fogadja meg. Tehát így nem volt annak, hogy bárki vezhetnek az ország bár- kérem megrajzolni, aztán a tervezzen családi házat, mi- mely részén. Ezzel a kate- több' az én dolgom. Semmit vei 1958-ig erre a rendelke- góriávaj nincs is különösebb sem változtasson rajta. Na­zések ls lehetőséget adtak, probléma, mint ahogyan az «yon szeretném, ha minél Tizenöt évvel ezelőtt nyúl- elsővel sincs. előbb így, ahogyan van, el­tak bele a darázsfészekbe Népesebb a következő kéHZölne a tervrajz és visz­és elrendelték, hogy magán- csoport, a „C" kategória, szakapnám. A többit inté­építtetók részére csak olyan amelynek tagjai általában zem maSam" Hat így ké­szakember készíthet tervet. ilz építőipari technikusok sülnének a családi házuk akit bejegyeztek az Országos Nagy létszámuk, a vidéki tervei? Sajnos nagyon sok Tervezői Névjegyzékbe. Te- építtetőkhöz való közelségük lakóha? fey születik. A ter­hát, csak jogosítvánnyal következtében valósággal v.e/oi névjegyzékben szerep­rendelkező rajzolhatta meg uralják a mezőnyt. Képzett­a leendő lakóház formáját. ségiik elsősorban a kivitele­Ez a megkötöttség előrelé- Zés irányításara készíti fel pést jelentett a korábbi álla- őket. Terveket is/készítenek potokhoz képest, de még ugyan, de munkájuk minő­mindig nem volt megfelelő, sógében igen nagy a tola­I9(i7-ben tovább differencl- rencia, a legkiválóbbtól a álták a tervezői jogosultsá- legprimitívebbig. Csak két­got, Ennek a szabályozásnak szintes épületig tervezhet­a lényege: a szigorúbb és nek azon a területen ahol differenciáltabb képesítési a névjegyzékben szerepei­követelmények előírása, a nek. A „D" kategóriába a magántervezési tevékenység kőművesmesterek kérhetik és tanácsot adnak, hogy itt irányításának decentralizaia. felvételüket. Bár sokan es ott miképpen érdemes vannak, mégsem mondható megváltoztatni a tervet. Van „ • . , . meghatározónak tervezői te- aki elfogadja, van, aki rá szakszeruseg es a korszerű vókenységük. Sajnos terveik • többsége elég kezdetleges, rossz megoldású, ízléstelen. A kőművesmesterek, akik a névjegyzékben szerepelnek, földszintes házat tervezhet­nek. lő szakember pedig — tisz­telet a kivételnek — meg­rajzolja, aláírja, s csak ar­ra vigyáz, hogy betartsa uz utasítást:' két kocka egy méternek felel meg." A ház felépül, és utana már késő a bánat, ha egyál­talán megbánja a tulajdo­nos. A magántervezési szak­értői bizottságok belelapoz­nak az elkészült rajzokba sa, a magántervezés műsza­ki színvonalának emelése, a a gyakorló iskola tanárai dr. Kratofil Dezsőnek, az is­kola igazgatójának és a fo­lyóirat szerkesztőjének irá­nyításával, A folyóiratnak, illetve az akkori szegedi ta­nárok működésének a ta­alkotó munkájának igenlése, a tanár és a diák közötti tá. volság csökkentése, a derűs iskolát szolgáló módsze­rek, a tanárok módszertani tudatosságának szerepe az oktatásban — ós számos narképzés fejlődeseben ját- egyéb jellemző törekvése a szőtt szerepe rendkívül je- szegedl mozgalomnuk máig lentos. Erről a temároi ren- elgondolkodtató, napjaink deztek tudományos ülést a reformintézkedéseiben is Juhász Gyula Tanárképző előkerülő pedagógiai kérdés. Főiskola dísztermében teg­sem hederít. Az építési ha­tóság szakemberei mérlegel­nek és vagy kimondják az igent, vagy nem. Kérdés persze az is, hogy a hatóság meddig szólhat bele a ma­Bánépítkezésekbe, milyen mélységig határozhatja meg egy családnak, hogy háza ilyen, vagy olyan legyen? Túlságosan nagy beleszólás nincs, legalábbis rendeletek nem határolják körül hogy meddig a jóizlés, s nem mond­hatjuk ki határozattal, hogy Kovács Jánosék családjának mennyivel jobban megfelel­ne egy nyeregtetős épület, befolyásolhatja a felépítem « Padlásterét is HA í„—.(4Z4 J... 4... használni lehetne. A tanacs Forma és tartalom Akár melyik "oldalról ls közelítünk a magánépitke­zésekhez, nyugodt lelkiisme­rettel kijelenthetjük, hogy a tervező szakember döntően dő házak formáját és tar­talmát. De csak befolyásol­építési osztályának képvlse­hatja! Dc miért nemtesrí? ** Ezt kérdeztem én is a sze- — Engedélyezni kell a la­gedi városi tanács építési kásépítés tervét, amíg uz osztályának szakembereitől, nem megy a megvalósítás akik sajnálattal mondták, rovására. nap, szerdán ülésen dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkara tartott előadást. Megkértük, foglalja össze, melyek a legfőbb jellemzői a szegedi Cselekvés Iskolájá­nak. A folyóirat címe tulaj­donképpen névadója a pe­Hélnf'ín A/ Ez 8 mozgalom országos ha­aeiutan. AZ TÁSÚ YOLT> A HALADÓ NEDAGÓ_ giai eszmék továbbélését biztosította, a felszabadulás után pedig az általános is­kola számára jelentett nagy nyereséget. További kutatá­sa nemcsak kötelességünk, de hasznos tanulmányunk is. 8> E. hogy a benyújtott terveknek mindössze 20 százaléka üti meg az elvárható szinvona­lat. „Megalkusznak a terve­zők" — válaszolták. Tovább firtattam: ha megalkuszik a tervező. ne hagyja jóvá a szakértői bi­zottság, illetve az építési Talán ha tágabb lenne a jogkör, és szigorúbbak a követelmények, akkor a ha­tóság eredményesebben be­folyásolhatná a jelenlegi építkezéseket, formálhatná környezetünket. Összeütkö­zésre a hatóság és az építte­hatóság. Ott is megalkusz- í? között akk°r kerül 3or­r„„„ ha egeszen kirívó eset fór­nak, szemet hunynak? Igen, ha közben egy kicsit csó­válják is a fejüket. A sátortetős házról a szakemberek, akik vala­mennyire igényesek, szeret­dul elő, ilyenkor megtagad­ják az építési engedélyt. Ha ,egy névjegyzékben szereplő tervező sorozatosan megsér­ti a szabályokat, megvonják nének mindenkit lebeszélni, a mVk?dé?,i Ae"Sedélyt, mővifi p/pr nsalúHi hú-teAi törlik 8 listáról. Aki pedig mégis ezer, családi házból 990 sátortetős. Mi ennek az oka? Az, hogy nincs olyan rendelkezés, amely tiltaná a sátortetős lakóház felépíté­sét. Ilyen rendeletet nem is lehet hozni. csak a nevét adja a rajzra, azt mindenképpen fegyelmi elé állítják. Legközelebbi írásainkban felkeressük azo. kat, akik építkeznek. Gazdagh István

Next

/
Thumbnails
Contents