Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-15 / 267. szám

6 CSÜTÖRTÖK, 1973. NOVEMBER 15. pr 1 ' °í % p* ' T fa­1' \ ifcl ^ V \ i ^ , i mm Megszüntetik a kanyart Tudományos célprogram: Kristályosítási módszerek, granulált gyógyszerek Az elmúlt esztendőben fo­gadta el a kormány a bio­lógiailag aktív vegyületek kutatási célprogramját, amelynek megvalósításával új gyógyszereket, tápszere­ket, és növényvédő szereket állíthatnak elő. Százhatvan kutatóintézet, egyetemi és üzemi kutatócsoport kezdte el a nagyszabású kutató­munkát, amelyet a Nehéz­ipari Minisztérium koordi­nál. A rendkívül szerteága­zó kutatási témák mind­egyike a megvalósítás első stádiuma után szoros kap­csolatba kerül a Magyar Tudományos Akadémia Mű­szaki Kémiai Kutató Intéze­tével. Hogyan készült fel er­re a munkára az MTA Mű­szaki Kémiai Kutató Inté­zete? — erre a kérdésre adott választ dr. Blickle Ti­bor, az intézet igazgatóhe­lyettese. — A biológiailag aktív vegyületek előállításánál alapvető követelmény a tisz­tás ag és az egyenletes szer­kezeti eloszlás. Ezek bizto­sítására új kristályosítási el­járásokat dolgoztunk ki. Olyan módszereket is kikí­sérleteztünk. amelyekkel biztonságosan szétválaszt­hatok a kristályok és az ol­dószerek. Ezek az új eljá­rások nemcsak a minőséget garantálják, de az előállí­tás hatékonyságát is növe­lik. Főleg a gyógyszeriparban használhatják majd a nálunk konstruált folyamatos szű­rőberendezést, a szárításhoz pedig új. korszerű módszert, az úgynevezett geisires eljá­rást. amely megkíméli az ér­zékeny szerkezetű anvagot a hőtől és a súrlódástól. — Az új gyógyszerek, nö­vényvédő szerek felhaszná­lásánál fontos tényező, hogy azok milyen formában ke­rülnek ki az üzemből, kap­szulánként, porként, vagy tablettánként jutnak-e el a fogyasztóhoz. A legkorsze­rűbb „megjelenési formá­nak" ma a granulált anya­gokat tartják. amelyekből aztán tablettákat préselhet­nek. vagy kapszulákat ké­szíthetnek. A granulált szemcséjű gyógyszerek gyor­sabban oldódnak a szerve­zetben. a mérgező növény­Védő szerek pedig kevésbé ártalmasak az emberre eb­ben a formában. A granu­láláshoz kidolgoztuk az úgy­nevezett fluodizációs eljá­rást, amely már sikerrel szerepelt a gyógyszergyárak kísérleti üzemeiben is. — Ezek az említett új el­járások az alapot képezik a program megvalósításában való részvételünkhöz. Az al­kalmazás akkor kezdődik, amikor az első szintetizált anyagot megkapjuk a tudo­mányos intézetektől — fe­jezte be nyilatkozatát dr. Blickle Tibor. (MTI) Magyar-iraki tárgyalások November 6—13. között Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesé­nek, az Országos Tervhiva­tal elnökének meghívására dr. Dzsavad Hasemnek, az Iraki Köztársaság tervezés­ügyi miniszterének vezetésé­vel szakértői delegáció tar­tózkodott Magyarországon. Az Országos Tervhivatal elnöke és az iraki tervezés­ügyi miniszter tárgyalásain megvitatták az együttműkö­dés kiszélesítésének lehető­ségeit a népgazdasági terve­zésben, különös tekintettel a két ország központi tervező szervei közötti rendszeres, szervezett, hosszabb távra alapozott tapasztalatcseréjé­re. Az iraki miniszter szerdán elutazott hazánkból. (MTI) A negyedik negyedévben Másfél millió sertést vásárolnak fel A negyedik negyedévben összesen 1,5 millió serlés felvásárlására számítanak a megyei állatforgalmi és húsipari vállalatok. A megállapodásokat — a szerződéskötés rendje szerint — az értékesítés előtt leg­alább három hónappal kell megkötniök a gazdaságok­nak és a háztáji hizlalók­nak a húsipari vállalatok­kal. Ezt a rendszert szep­temberben vezették be az­zal a kiegészítéssel, hogy a le nem szerződött állato­kat szintén átveszik, ebben az esetben azonban szabad­árat fizetnek érte, és az át­vételnél mindig a szerződés útján értékesítő termelőket részesítik előnyben. A felvásárló vállalatok felhívása nyomán megélén­kült a szerződéskötés; ok­tóberben 678 ezer hízó át­vételére kötöttek szerződést a húsipari vállalatok, s ez rekordot jelent. A felvásár­lók az állami hizlaldák fel­töltésére. ellátására ugyan­csak nagyszámú szerződést kötöttek, ezek alapján a negyedik negyedévben 140 ezer süldő érkezik majd a hizlaldákba. Az első negyed­évi süldőszállításokra most írják alá a megállapodáso­kat. 1974 első három hónapjá­ra 14o ezerrel több, össze­sen 700 ezer sertés szállí­tására találtak eddig szer­ződéses partnert a felvá­sárlók. Az érvényben levő szerződési feltételek szerint első negyedévi értékesítésre az év végéig lehet megköt­ni a megállapodásokat. Az év utolsó előtti hónap­jában zavartalan az állat­piacok forgalma. Hetente átlagosan 30 ezer süldőt és malacot kínálnak a háztáji gazdaságok. A felhajtott ál­latok 60 százalékát az álla­minál magasabb áron — szintén a háztáji és a ma­gánhizlalók vásárolják meg. Az állami felvásárlás egy­előre a kínálatnak csak ki­sebbik részét tudja átvenni, ugvanis a szabadpiaci árak túlságosan magasak és így a vállalatok még ..nem iutnak szóhoz". A háztáii gazdasá­gokat igen élénk, lényegé­ben egymás közötti értékesí­tési forgalmát azzal magya­rázzák. hogy országosan ked­vező a takarmánvellátás. s ez — más tényezőkké1 egvütt — kedvezően befo­lyásolta a tenyésztői és a hizlalás! kedvet, (MTI) Szeged fiataljait képviselik Ma tanácskozik a KISZ városi küldöttértekezlete Somogyi Károlyné felvétele A Petőfi Sándor sugárúton több balesetet okozott már • a veszélyes kettős kanyar. Főként azok jártak pórul, akik nem ismerték az utat, s lévén az E5-ös nemzetközi főút­vonal, nagyon sok idegen jár erre. Most, az út átépíté­sekor, új nyomot építenek, amely már biztonságos lesz, megfelel a követelményeknek. Szegeden több mint 34 ezer KISZ-korú fiatal él. Kö­zülük több mint 21 ezren tagjai a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. Az ő képviseletükben gyűlik össze ma a Tisza szálló koncerttermében az alapszervezetek 189 küldötte, hogy két évvel a KISZ VIII. kongresszusa után áttekintsék, mit valósítottak meg a kongresszus határozatai­ból, értékeljék a város ifjúságának helyzetét, mit sikerült megoldaniok az MSZMP ifjúságpolitikai határozatainak célkitűzéseiből, a pórt X. kongresszusának határozataiból, az ifjúsági törvény által meghatározott feladatokból. A mai küldöttértekezlet feladata megválasztani a KISZ városi ve­zető szerveit. A következőkben az írásos beszámolóból közlünk részleteket. Erősödött a kommunista jelleg A KISZ-alapszervezetek arra törekedtek, hogy a fia­talok cselekvő részesei legye­nek a termelési tanácskozá­soknak, ismerjék a legfon­tosabb vállalati feladatokat, problémákat, tudjanak érvel­ni azok mellett, mozgósítani újabb eredmények elérésére. A tájékoztatás még sem tar­talmánál, sem rendszeressé­génél fogva nem kielégítő. Gyakran előfordul, hogy az üzemi demokrácia közvetlen fórumai is kész helyzet elé állítják a fiatalokat, mely gyakran kedvüket szegi, csökkenti kezdeményező­készségüket. A legnagyobb hatásfokú és legnépszerűbb versenyforma a fiatalok szo­cialista brigádmozgalma, melyben 310 brigád több mint tízezer fiatalja vesz • részt. Ezek a brigádok bázi­sai az üzemi demokrácia kü­lönféle fórumainak, képesek helyesen befolyásolni a vál­lalati, munkahelyi közhan­gulatot. összhangot kell te­remteni a kollektívák ver­senye és a brigádtagok egyé­ni versenye között. Ezt segí­tette élő az a vetélkedőso­rozat, mely a KISZ városi bizottságának a VIT-munka­versenyre való felhívása nyomán kibontakozott. Hu­szonnyolc üzemi KlSZ-szer­vezet csatlakozott a felhí­váshoz. Jelentős sikereket értek el a város fiataljai a Szakma Ifjú Mestere, a Ki­váló Ifjú Mérnök. Közgaz­dász, Technikus, Kiváló If­júmunkás és Szakmunkás mozgalmakban. Az ifjúság rétegei A KISZ elmúlt kétévi munkájában előtérbe került az ifjúság rétegei körében folyó differenciált tevékeny­ség. A rétegenkénti diffe­renciált munka hatékonysá­gának érdekében a beszámo­lási időszakban a KISZ vá­rosi bizottsága négy réteg helyzetét, szervezeti életét és feladatait vizsgálta meg. A város ifjúságának meg­ítélésében figyelembe vette az ifjúsági rétegeknek a tár­sadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyét. Jelentős ré­teget képvisel Szegeden a munkásfiatalság. Körükben még nem megfelelő a szer­vezettség. Jelentős feladato­kat ró az ifjúsági mozga­lomra a bejáró fiatalokkal való tervszerű foglalkozás, a fluktuáció csökkentése, is­kolai végzettségük, ideológiai, kulturális tudásszintjük eme­lése. Az öt község Szeged­hez csatlakozásával növeke­dett a mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok száma. A négy­szeresére nőtt létszámukban viszont nagyon alacsony a szervezettség, mindössze 135. en tagjai a KISZ-nek. Ezen a területen legfontosabb fel­adat a KISZ-munka egysé­gesítése, érdekképviseletük erősítése. A városban dol­gozó fiatal értelmiségiek 70 százaléka KISZ-tag. Általá­ban aktív részesei a munka­Az ideológiai-politikai ne­velés legfontosabb fóruma a KISZ-oktatás, melynek je­lenlegi rendszere elősegítet­te a fiatalok politikai, ideo­lógiai nevelését. A központi tematikát szem előtt tartva, a körök sikeresen egészítet­ték ki a kötelező központi anyagot az éppen aktuális helyi kérdésekkel, sajátossá­gokkal és problémákkal. Gyümölcsöző kapcsolatot alakítottak ki a városban a marxizmust oktató tanárok­kal. Az elmúlt két év ün­nepségei, demonstrációi fon­tos részei voltak a folyama­tos politikai tevékenységnek. A tömegdemonstrációk sorá­ból kiemelkedtek az idei Forradalmi Ifjúsági Napok és a Szegedi Ifjúsági Napok rendezvényei. Az ifjúsági szövetség hon­védelmi nevelő munkájának jelentős munkaformájává vált az Ifjú Gárda. Jelen­leg hét üzemben és öt kö­zépiskolában több mint 250­en tagjai az Ifjú Gárda-al­egységeknek. Rendszeresen részt vesznek szemléken és versenyeken, 1972-ben és 1973-ban első helyezést ér­tek el az Ifjú Gárda-szaka­szok megyei szemléjén. Két helyiségből álló önálló klu­bot mondhatnak magukénak és a városi tanács segítségé­vel 40 tagú Ifjú Gárda-ze­nekar is alakult A szegedi KISZ-alapszer­vezetek éltek a párt X. kongresszusa adta lehetőség­gel, s egyre több fiatal ke­rült a párt tagjainak sorába. Az elmúlt két évben közel ezer fiatalt vettek fel a párt tagjainak sorába. A termelés segítése Az elmúlt két évben alap­vető feladat volt, hogy a KISZ-szervezetek elősegít­sék a negyedik ötéves terv kiemelt szegedi programjai­nak megvalósítását; a Sze­ged környéki kőolaj- és és földgázberuházásokat; az új szegedi szalámigyár épí­tését; és a szegedi vágóhíd teljes rekonstrukcióját, mely felett védnökséget vállalt a KISZ. A KlSZ-szervezetek­nek, a fiatalok által szerve­zett munkaversenyeknek is nagy szerepük van abban, hogy a szegedi iparvállala­tok termelését a folyamatos növekedés jellemzi, hogy tel­jesítik termelésnövekedési célkitűzéseiket. Mindjobban érezteti hatását a könnyű­ipari vállalatok termelésé­ben a textil- és ruházati ipar rekonstrukciója. Abban, hogy a tanácsi, a szövetke­zeti iparban az átlagosnál jóval nagyobb termelésnöve­kedést értek el. hogy ked­vezőbb az áruértékesítés, a lakossági javító szolgáltatás, hogy a termelőszövetkezetek­ben is állandó fejlődés ta­pasztalható, szerepe volt és van a KISZ termelést segítő tevékenységének, munka­verseny-mozgalmainak. helyi, szakmai munkának éppúgy, mint a közéletnek. A másik jelentős réteg Szegeden a tanuló ifjúság. Harminchárom úttörőcsapat­ban közel tízezer kisdobos és úttörő tevékenykedik. Je­lentős a középiskolások lét­száma is. Életükben alapve­tő változásokat hoztak az oktatási rendszerben történt módosítások. Így már az is­kolában közelebb kerülnek a társadalmi igényeknek. A megvalósítás azonban nem problémamentes. Közel hat­ezer hallgató tanul Szeged hat felsőfokú tanintézetében. A fellépő negatív jelenségek ellen eredményesen dolgoz­nak a marxizmus—leniniz­mus tanszékek, az egyetemi és főiskolai KISZ-bizottsá­gok. Fejlődött a hallgatók közéleti tevékenysége, tár­sadalmi munkája. A József Attila Tudományegyetem hallgatói például az MSZMP KB oktatáspolitikai állásfog­lalása hatására több falusi, tanyai általános iskolát pat­ronálnak. Jó néhány gyü­mölcsöző kapcsolat alakult ki főiskolák, egyetemek és üze­mek között. Érdekvédelem a KISZ-ben Az ifjúság nevelését, a fiatalok érdekvédelmét össz­társadalmi feladatként hatá­rozza meg az MSZMP KB állásfoglalása. Ennek fontos feltétele a szocialista de­mokrácia fejlesztése. Ennek első eredményeit már lemér­hették a párt-, szakszerve­ti és tanácsválasztások so­rán. A pártvezetőségekben a 30 éven aluliak száma 5 százalékról 12 százalékra emelkedett, a tanácsokban 26-ról 35 százalékra, a szak­szervezeti vezető testületek­ben kétszeresére nőtt Sze­geden. A KISZ Szeged vá­rosi bizottsága ez év tava­szán együttműködési szerző­dést kötött a városi tanács­csal. Ennek szellemében tartották meg az első válasz­tók nagygyűlését, Növekedett a tanácsi üzemeltetésű mű­velődési otthonokban, klu­bokban a fiatalok eszmei­politikai nevelésével foglal­kozó rendszeres munka. A tanács ifjúsági alapot léte­sített egymillió forinttal if­júsági célokat szolgáló ob­jektumok, ifjúságpolitikai események, rendezvények támogatására. Az ifjúsági törvény helyi végrehajtási utasításai a szegedi vállalatok nagy ré­szénél időre elkészültek. Pél­damutató munkát végzett a Gabonatermesztési Kutató Intézet, a Szegedi Ruha­gyár, a Vas- és Fémipari Szövetkezet, a Közlekedési Vállalat, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat. Vannak azonban olyan vállalatok is. melyeknél még nem készült el az ifjúsági törvény vég­rehajtási utasításának helyi intézkedési terve. A fiatalok szociális és érdekvédelmi problémái között jelentős helyet foglal el a lakáskér­dés. A városi KISZ-bizott­ság az OTP Csongrád megyei igazgatóságának se­gítségével ifjúsági lakásépí­tési akciókat szervez. A be­számolási időszakban adtak át a Hunyadi János sugárút 75. szám alatti lakótömbben 25 lakást, s rövidesen elkez­dődik újabb 80 KISZ-lakás építése is.

Next

/
Thumbnails
Contents