Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-13 / 240. szám

U1LÁŰ PROLETÁRJA!, EGYES ÖLJETEK! M DEIMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 63. évfolyam. 240. szár. i 97 J. október 13., szombat Ára: 80 fillér Több lesz a családi pótlék, yermekgondozási segély Nagy fontosságú családvédelmi intézkedéssorozat Pénteken a Parlament Gobelin-termében dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisz­ter sajtótájékoztatón ismer­tette a népesedési helyzet­tel és a népesedéspolitikai feladatokkal kapcsolatos kormányhatározatot. Részt vettek a sajtótájékoztatón az előterjesztést készítő tárcák, és más állami szervek kép­viselői is. A miniszter bevezetőben számokkal illusztrálta, hogy hazánkban különösen az el­múlt évtizedben a népesedési helyzet ked­vezőtlenül alakult. Csökkent az 1—15 év közötti korosztály abszolút számban is, és körülbelül ilyen mér­tékben nőtt a 60 éven felü­liek, tehát az idősebb kor­osztálybeliek száma. A hat­vanas évek szociálpolitikai intézkedéseinek hatására ugyan a születések száma átmenetileg emelkedett, de néhány év óta ismét stag­nál, és jelenleg a népesség minimális növekedését sem biztosítja. A családokban az átlagos gyerekszám kettő alá csökkent. Ez "még egy gene­ráció életében sem elég ah­hoz, hogy a lakosság száma változatlan maradjon. Ezért nemzeti érdek, hogy újabb gazdasági, szociális, szociál­politikai intézkedésekkel is ösztönözzük a családokat több gyermek fölnevelésé­nek vállalására. Az ideális az lenne, hogy a háromgyer­mekes családtípus váljék ál­talánossá. Az állam pénzbeli jutta­tásokkal, gyermekintézmé­nyek fenntartásával már ed­dig is igen jelentősen hoz­zájárult a gyermeknevelés családi költségeihez: a különféle pénzbeli jut­tatások — a családi pót­lék és mások — összege mintegy 7,5 milliárd fo­rint évente. A gyermekin­tézmények fenntartása évi mintegy 4 milliárd forint­jába kerül az államnak. Az intézményes oktatás és szakképzés költségei elsősor­bah az államot terhelik, s ennek összege csaknem 7 milliárd forint kiadást je­lent. A jelentős juttatások és támogatás mellett a gyer­meknevelés költségeinek döntő hányadát még így is a családok viselik. Ez alap­vetően meghatározza a több gyermekes és a gyermekte­.len családok közötti élet­színvonalbeli különbséget. Ezért a Minisztertanács ha­tározata alapján az állam a családi pótlék és a gyer­mekgondozási segély eme­lésével, a gyermekápolási táppénzjogosultság időtar­tamának növelésével és egyéb kedvezményekkel ösz­tönzi a családokat arra. hogy több gyermek nevelését vál­lalják. 1974. június 1-től 100 fo­rinttal emelik a két gyer­mek után járó családi pót­lékot. A kormányhatározat ér­telmében felemelik a gyermekgondozási segély pénzösszegét is. 1974. január 1-től tehát az első gyermek után az édes­anya 800 forintot, a második­gyermek után 900. három, és minden további gyermek trtán pedig havonta 1000 fo­rintot kap. Olyan esetben, ha van már például egy 9 és egy 6 éves gyermeke va­lakinek, és megszüli harma­dik gyermekét, azt termé­szetesen a harmadik gyer­mek után járó gyermekgon­dozási segély illeti meg. A termelőszövetkezeti tagok esetében a segélyösszeg a gyermekek számától függő­en 700, 800, illetve 900 fo­rint. Az új rendelkezés a már gyermekgondozási se­gélyben részesülőkre, vala­mint a segélyt ezután igény­be vevőkre egyaránt vonat­kozik. A kormány határoza­ta értelmében szintén 1974. január 1-től az egyszeri anyasági se­gély- és a babakelengye­juttatás együttes összegét gyermekenként az eddigi 1100 forintról 2500 forint­ra emelik. Ugyancsak 1974. január 1-étől módosítják a gyer­mekápolási táppénzjogosult­ságot is. Ha az anyának gyermeke betegsége miatt kell otthon maradnia, a gyermek egyéves koráig vál­tozatlanul időbeli megkö­töttség nélküli a jogosult­ság. A gyermek egy- és há­roméves kora közötti idő­szakban — vagyis, a bölcső­déskor végéig évi 60 nap táppénz illetheti még az anyát; a 3—6 éves korú gye­rekek esetében évi 30 napra vehető igénybe a táppénz. Ez a táppénzkedvezmény az egyedülálló apákat is meg­illeti. Az egyedülálló szülő viszont a gyermek 3—6 éves korában 60 napra is igény­be veheti az ápolási táp­pénzkedvezményt. A kormányhatározat ar­ról is inétzkedik, hogy 1974. január 1-i hatállyal az anyák, illetőleg a gyerme­küket egyedül nevelő apák számára — a jelenlégi havi egy nap fizetés nélküli sza­badságon túl — egy, 14 éven aluli gyermek esetén két nap, két, 14 éven aluli gyer­meknél öt nap, három, vagy annál több, 14 éven aluli gyermek esetében kilenc nap fizetett pótszabadságot kell évenként biztosítani. Az intézkedések évi költségki­hatása több mint 2 milliárd forint. A kormányhatározat alap­ján bővítik a több gyerme­kes családok üdültetésének lehetőségét, a beutalásoknál pedig fokozottan előnyben részesítik a több gyermeke­seket. Gondoskodnak arról is, hogy az alapvető gyer­mekellátás! cikkek megfele­lő mennyiségben és minő­ségben álljanák rendelkezés­re, s ezek árát még szigo­rúbban ellenőrzik. Dr. Szabó Zoltán bejelen­tette, hogy újra szabályozzák a ter­hesség művi megszakítá­sának engedélyezését, és az ezzel kapcsolatos eljá­rásokat. A nők, az anyák és az utó­dok fokozottabb egészségvé­delme, valamint a kiegven­súlyozott családtervezés biz­tosítása érdekében olyan bi zottságokat hoznak létre, amelyek hatósági jogkörrel rendelkeznek, és csak a jog­szabályokban meghatározott feltételek esetében — egyedi mérlegelés alapján — enge­délyezheti, illetve elutasít­hatják a terhességmegszakí­tás iránti kérelmet. Ezzel kapcsolatban a Mi­nisztertanács határozata ki­mondja, hogy a terhesség művi megszakítását az ille­tékes bizottságok a követke­ző esetekben engedélyezik: ha azt a szülőknél vagy a születendő gyermeknél egészségügyi okok orvosilag indokolják; ha a nő nem él házasságban vagy tartósan külön él; ha a terhesség bűncselekmény következmé­nye; ha a terhesnek, illetve férjének nincs saját tulaj­donú lakása, vagy önálló bérlakása; ha három -vagy több gyermeke van, illetve szülése volt, vagy két élő gyermeke van, és legalább egy további szülészeti ese­mény (spontán vetélés, hal­va születés, művi megszakí­tás, méhen kívüli terhesség) történt. Engedélyezik a ter­hesség műtéti megszakítását, ha a terhes 40 éves, vagy annál idősebb. 1978 végéig azonban a 35 éves vagy an­nál idősebb nők is kérhetik terhességük megszakítását. Mindezen túl a jogszabály egyéni mérlegelés alapján lehetőséget biztosít a terhes­ség megszakítására akkor is. ha a terhes nőnek két élő gyermek van, és a harma­dik terhesség a születendő magzat életképessége, illet­ve fejlődése szempontjából veszélyeztetett; ha a férj tartós sorkatonai vagy kü­lönleges szolgálatot teljesít a fegyveres erőknél; ha a terhes nő vagy férje tartós szabadságvesztéses bünteté­sét tölti, vagy ha a terhes­ség megszakítását szociális indokok nyomatékosan alá­támasztják. Háromtagú bizottságok működnek majd járási, vá­rosi; fővárosi és megyei vá­rosi. illetve kerületi köz­igazgatási egységeknél. Az általuk hozott döntés meg­fellebbezhető a fővárosban és a megyeszékhelyeken megalakuló öttagú fellebvi­teli bizottságoknál. Az engedélyezett terhes­ségmegszakítás továbbra is csak a» terhesség jogszabály­ban meghatározott időtarta­máig, és csak fekvőbeteg­gyógyintézetben végezhető. A műtéti díj 600, illetve 1000 forint lesz, a szociális kö­rülményektől függően. Indo­kolt esetekben azonban a műtét díját ennél alacso­nyabban állapítják meg, esetleg teljesen elengedik. A/ miniszteri tájékoztatót követően az újságírók kér­déséire válaszolva az illeté­kes szakemberek elmondot­ták, hogy — a kormányha­tározatnak megfelelően — az állgmi oktatás minden formájában és a lakosság körében végzett ismeretter­jesztés keretében széles körben helyet biz­tosítanak a családtervezést segítő felvilágosító-nevelö tevékenységnek, á családi életre való sokol­dalú felkészítésnek. A" csa­ládtervezéssel kapcsolatos ismerétek oktatását, a felké­szítést a családi életre, a szexuális nevelést kötelező­en be kell építem az állami oktatás rendszerébe, az ál­talános iskolától a felsőfokú intézményekig bezárólag. » Szovjet nyilatkozat A TASZSZ szovjet hír­ügynökség pénteken nyilat­kozatot tett közzé az izraeli agresszióval kapcsolatban. A TASZSZ nyilatkozatának teljes szövegét lapunk 2. ol­dalán közöljük. Kádár János fogadta az iraki KP főtitkárát Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken, tegnap fo­gadta Áziz Mohamedet, az Iraki Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitká­rát. Az elvtársi légkörben, a teljes egyetértés szellemében lefolyt találkozón vélemény­cserére került sor a nemzet­közi helyzetről és a két párt kapcsolatairól. A találkozón részt vett Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. Szegeden újabb kútcsoportof adtak át Javaslat a vízkorlátozás megszüntetésére Tegnap, pénteken délelőtt tanácskozott az a nyolctagú operatív bizottság, amelyet ez év júniusában hozott lét­re a városi tanács végrehaj­tó bizottsága, hogy sürgős intézkedéseket dolgozzon ki Szeged vízellátásának javí­tására. Az ülést hivatali szo­bájában Prágai Tibor, a vá­rosi tanács ' elnökhelyettese, az operatív bizottság veze­tője nyitotta meg, majd dr. Takács Antal, a Vízművek és Fürdők igazgatója számolt be a város vízellátását meg­javító munkájukról. Hang­súlyozta, hogy Szegeden az utóbbi években rohamosan megnőtt a vízfogyasztás, 1970-ben napi 41 ezer köb­méter volt a város átlagos vízfogyasztása, rtiá pe'dig már eléri a 46—47 ezret. Idén a legnagyobb csúcsfogyasztást október 9-én mérték: 48 ezer 700 köbméter volt. A Sze­gedhez csatlakozott közsé­gek közül Tápéval és Algyő­vel együtt az október 9-i vízfogyasztás 50 ezer 221 köbméter volt. A város rohamos fejlődésé­vel egyre több vízre van szükség. Sajnos, a nyáron a többszintes házak lakásaiba nem jutott fel a víz még a csúcsidőn kívül, éjszaka sem. Az operatív bizottsággal együtt sürgős intézkedésre határozta el magát a városi tanács végrehajtó bizottsá­ga. Ennek eredményeként a négyes vízműnél új kutakat fúrtak, ideiglenes gépházat építettek, amelyek költségére 6 és fél millió forintot adott a városi tanács, mintegy 3 millió forintot pedig a víz­művek vállalt magára. Az új kutak teljes kapacitással táplálják már a város víz­hálózatát, a továbbiakban pedig újabb kútcsoportokat fúrnak a Szabadkai úton. va­lamint az Alsónyomássorón. A munkához már hozzá­kezdtek, mintegy 250 méter mélységnél tartanak. Gravi­tációs vezetékeket és más vezetékrendszert építenek a Horgosi úton. A további há­lózatépítés a Mihályteleki so­ron, a Vadkerti téren, a Pálfi utcán mintegy 2 ezer 600 méter hosszan csatlako­zik az Április 4. útja re­konstrukciójához, annak függvényében halad. Az l-es vízműnél, a szemklinika ud­varán is hozzákezdtek egy nagy teljesítményű kút fúrá­sához. A most megkezdett mun­kákkal a vízmüvek és für­dők várhatóan 1974. már­ciusában-áprilisában készül el, s az új műveket átadja rendeltetésüknek. A számí­tások szerint jövőre 56 ezer köbméter vizet tudnak biz­tosítani naponta Szegednek,, s reméljük, ez a mennyiség arányban áll majd a fogyasz­tással, és nem jönnek közbe vízben szűkös napok. Tegnapi ülésével az ope­ratív bizottság lényegében befejezte munkáját. Végül javaslatot terjesztettek a városi tanács végrehajtó bi­zottsága elé, hogy szüntesse meg Szegeden a korábban elrendelt vízkorlátozást. Az egyéb javaslatok sorában fontos helyet kapott egy át­fogó, hosszabb távra szóló terv elkészítése Szeged víz­ellátásának további javítá­sára. Ebben szerepel majd a baktói vízellátási probléma megoldása, várhatóan az ötö­dik ötéves terv első felében, továbbá Mihálytelek víz­gondjának megoldása. Ki­sebb munkát igényel a még alacsonynyomású vízhálózat­tal rendelkező Rákóczi ut­cának és kői-nyékének be­kapcsoláéa a magasnyomású vízhálózatba. Eredményes tanácskozási! után az operatív bizottság tagjai látogatást tettek most folyó kútfúrásoknál, a né­gyes kútcsoportnál, és a szemklinika területén. L,. F. Megalakult az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács tanácskozó testülete Pénteken a SZOT székhá­zában megtartottá alakuló ülését az Országos Közleke­désbiztonsági Tanács tanács­kozó testülete. Az ülésen részt vett és felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, továbbá Kielégítő ütemű a lakások építése Az .építőipari vállalatok, intézmények és szövetkezetek igazgatói, igazgatóhelyettesei, és társadalmi szervezeteinek vezetői pénteken értekezle­tet tartottak az Építők Szék­házában ágazatuk időszerű gazdasági és politikai fel­adatairól. - A tanácskozáson részt vett és , felszólalt df. Tímár Mátyás, a miniszter tanács . elnökhelyettese is. Az építő- es az építőanyag­ipar helyzetét. feladatait. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter is­mertette. A miniszter egyebek kö­zött elmondotta, hogy az épe tőiparnak továbbra is a la­kásépítkezés az egyik leg­fontosabb feladata. Elisme­rően állapította meg, hogy javult a lakások minősége, meggyorsult a lakótelepek kapcsolódó létesítményeinek építése. A lakásépítési ter­ek teljesítése is kielégítő ütemben halad. Az ÉVM-hez tartozó vállalatok az első há­romnegyed évben 5—6 szá­zalékkal több lakást < adtak át, mint tavaly ilyenkor, s az év folyamán összesen mintegy 33 000 családot jut­tatnak új otthonhoz. dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter, valamint Földvári Aladár, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke. Körösi György rendőr vezérőrnagy, belügymi niszter-helyettes megnyitó szavai után B'enkei András belügyminiszter, az Országos Közlekedésbizton­sági Tanács elnöke .tartott vitaindító előadást, a köz­lekedés kérdéseiről, a bal­esetek megelőzésének továb­bi tennivalóiról. A tanács feladatai közé tartozik majd — mondotta —. az előreláthatólag 1975. január l-ig hatályba lépő új KRESZ ismertetése. Az új paragrafusgyűjtemény több. a maitól eltérő rendelkezést is tartalmaz, módosul néhány forgalmi szabály, s általános sebességkorlátozás elrendelé­se is várható. Az előadást követő vitá­ban felszólalt Fock Jenő is, és az MSZMP Központi Bi­zottsága és a kormány ne­vében köszöntötte a testület felelősségteljes munkára vál­lalkozó tagjait és sok sikert kívánt a tanács tevékenysé­géhez. • A tanácskozás Benkei And­rás zárszavával ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents