Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-11 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 63. évfolyam, 238. szám 1973. október 11., csütörtök Ára: 80 fillér MAG Y AR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA A város ünnepére iti szegediek ma csöndben levesszük kalapunkat a felszabadítók, az újjáépítők, meg az új élet szervezői előtt. Ma ünnepe van a városnak. Gondolatban kicsit elidőzünk a huszonkilenc esztendővel ezelőtti történelmi napnál, s aztán visszaképzeljük magunkat az első öröm, az eszmélés, a szervezkedés, a tüntetések, a politikai harcok forró pillanataiba, a munka hórukkjaiba, a •városépítés küzdelmes és fölemelő epizódjaiba — mindabba, amit ma már összefoglaló tömörséggel így hívunk: szabadság, emberi élet, szocialista építés. Ha beszélünk is róla, akkor már történelmet mondunk: Szeged volt az első felszabadult nagyváros hazánkban, innen indult el a politikai újjászületés, itt röppentek fel a kor osztályharcos politikai jelszavai, itt alakult meg a nemzet új életre tömörítő Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, e falak között tartotta első legális ülését a Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága, itt állt. talpra először a munkásság, és itt indultak legelőbb a gépek ... — így iratkozott fel Szeged az ország új történelmébe, 1944 október tizenegyedikén. Szerencséje is volt a városnak, hogy aránylag csekély veszteséggel, hamar köszöntött rá a békesség és a társadalmi szabadság lehetősége. De hiszen a szabadság dátuma a szabadság korszakában leli meg igazi értelmét: amivé ebben vált, annyit ér; amennyit alkotó kézzel és ésszel kicsiholtunk belőle, azt becsülhetjük az ünnepen. Amikor dolgozunk, nem leltározzuk ezt a huszonkilenc esztendőt, de ilyenkor jól esik körülnézni ebben a varosban, s látni, hogy mire futotta erőnkből. Ha csak a nagyját kapkodjuk össze, akkor is terjedelmes a lista: munkája van mindenkinek; új gyárak tucatjai nőttek ki a földből; palotákat emeltünk a tudománynak; valóságos kis városokat raktunk a városon belül; megcsapoltuk a föld kincseit; levakartuk a városról a lomposságot; modern élet- és munkakörülményeket teremtettünk ; jeles vállalkozásokkal hívtuk föl magunkra Európa figyelmét ... Fantasztikusan sokat végzett Szeged dolgos lakossága a maga kedvére, hasznára és gyönyörűségére — s ez már nem történelmi szerencse, hanem tudatosság dolga. Beszél arról ls, hogy mit tesz és mit jelent a szabadság, mint mindennapos közérzet a dolgozók társadalmában; elmondja azt is, hogy mennyi öntudat és ügyszeretet lakik bennünk; megvallja az új rendhez való viszonyunkat és városszeretetünket is. Nem hiszem, hogy volna most, Szeged felszabadulási ünnepén méltóbb és időszerűbb, mint éppen a szocialista városszeretetről beszélni. Arról, hogy nemcsak 334 négyzetkilométer, s nemcsak másfélszázezernyi lakos ez a város a mi számunkra; nemcsak tere és foglalata kenyérkereső munkánknak és szórakozásunknak; nemcsak esztétikai gyönyörűség vagy hivalkodás — hanem kellemes, meleg otthon, barátságos közösség is. Hiszen tízés tízezer ember kész naponta cselekedni érte. Hogy röstelljük a szeplőit, milyen idegesek tudunk lenni, ha lomhasággal találkozunk! Ennek a városnak a közössége nemcsak igényeket fogalmaz, és nemcsak kifogásol, hanem ásót-kapát ragad, fákat ültet, javasol és kezdeményez, s minden tervhez szívesen adja munkakészségét. Már hírlik, hogy most Szegeden a társadalmi szorgalom reneszánsza van kibontakozóban. Éppen a felszabadulás ünnepe ihlette a kezdeményezést pártszervekben, üzemekben, szocialista brigádokban, értelmiségi alkotóműhelyekben, hogy a jövő évi kerek évfordulóra és az ország sza'badságának harmincadik születésnapjára együttes erővel gyorsítsuk meg a városfejlesztést: lendítsük ki a holtpontról konzerválódó gondokat, közösen vállaljunk felelősséget fontos beruházások határidőiért, tegyük elviselhetőbbé a lakosság számára a rekonstrukció elkerülhetetlen kényelmetlenségeit, lássunk neki eddig megoldatlan problémáknak! S ez a pezsdülés éppen jókor jön a városnak, hiszen a megújulás termékeny korszakát éli, melyben nem nélkülözheti lakóinak városszerető odaadását, közéleti érdeklődését, tenniakarását, amit az utóbbi években nemegyszer akadályozott hivatali érdektelenség, bürokratikus magatartás és kényelmesség. Lehet, hogy a szomszéd rétje mindig zöldebbnek látszik, s ezért irigykedünk olykor más magyar városokra, ahonnan a társadalmi összefogás nagyszerű példáiról hoz hírt a fáma, de még így ünnepen is tartozunk az igazságnak azzal a beismeréssel, hogy eppen a város szabad huszonkilenc esztendeje bizonyítja: a készségből jó szervezéssel a városszépítés, a városgazdagítás kimeríthetetlen energiáit lehet felszabadítani. Ezen az idei évfordulón nem ünneplünk fúvósokkal, szónoklatokkal, csak szerényen ismét fölavatunk Szegeden néhány jeles intézményt, és kis közösségekben arról beszélgetünk, mit tehetnénk még a városért, mivel fejezhetnénk ki méginkább szocialista városszeretetünket. Ez a magatartás illik az ünnephez, s az ünneplő szegediekhez. SZ. SIMON ISTVÁN Felavatták az új húsüzemet és hűtőházat Az országban a legkorszerűbb JóI dolgoztak az égitők —Bű . J * 1 1 aslfare d^Mbm iliifii i9Ht m líJSHf HHHMBBji , •Jm HBBpWKfW'Mi Ifi 1 HH Fock Jenő a Pénzügyminisztériumban Fock Jenő. a Minisztertanács elnöke szerdán, tegnap a Pénzügyminisztériumba látogatott. Fock Jenő a minisztérium vezetőivel időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tárgyalt. (MTI) Acs S. Sándor felvétele A vendégek, húsüzemi dolgozók gyűrűjében dr. Banké Antal avatóbeszédét mondja A szegedi szalámigyártás, húsfeldolgozás legújabbkori történetének fontos eseményére került sor tegnap, szerdán délelőtt. A több, mint 1,1 milliárd forintos költséget igénylő húsipari rekonstrukció .keretében határidőre, Szeged felszabadulásának 29. évfordulójának tiszteletére felépült az új húsfeldolgozó üzem és a hozzátartozó kisegítő hűtőház, valamint szociális létesítmény. Ebből az alkalomból avatóünnepséget rendeztek az új, modern nagycsarnokban. Az ünnepségen részt vett dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Padányi Mihály építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, Győri Imre. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei tanács elnöke, Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Sípos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára, dr. Paczuk István, a megyei tanács elnökhelyettese. Prágai Tibor, a Szeged városi tanács elnökhelyettese, valamint a megye, város több üzemének vezetője, az enílésben részt vevők képviselői. Megtisztelte az ünnepséget a hazánkban tartózkodó csehszlovák élelmezésügyi szakemberekből álló küldöttség, amelyet ing. Nádr. Josef, cseh élelmezésügyi miniszter vezet, s megjelent Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete is. A vendégeket tlr. Piros László, a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója üdvözölte, majd dr. Banké Antal, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója mondott avatóbeszédet. Többek között megemlítette. hogy főként a szegedi szalámigyártás évszázados hagyománya. a Pick-szatámi világhíre indokolta, hogv a kormány — külön határozatával — a meglevő és eredményesen működő szegedi húsíoari üzemek több mint egymilliárdos fejlesztéséről döntött és elhatározta a korszerű húsipari kombinát felépítését. A beruházás egyébként igen fontos része hazai húsprogramunknak, hiszen a megyei állatforgalmi vállalat és kebelén belül a szegedi szalámigyártás bel- és külföldön keresett termékeket állít elő. ezekre a jövőben is nagy szükség van. A most elkészült új húsüzem, az itt felszerelt eszközök már • azt' példázzák, hogy milyen lesz a hús- és szalámikombinát technológiája: gépeik a legkorszerűbbek, amelyet ma ebben az iparágban ismernek. Az épületet előregyártott elemekből állították össze, és benne megtalálható korunk több korszerű irányító eszköze, az automatizált vezérlőegységektől az anyagmozgatást korszerűsítő felsőpályás futószalagokig szinte minden célszerű berendezés. Méltán érdemel dicséretet a húsüzem tervezője és építője, többek között a Szegedi Tervező Vállalat. valamint a DÉLÉP. Dr. Banké Antal végül hangsúlyozta, hogy az eredményes, gyors munkában fontos feladat hárult az állatforca'mi és húsioari vállalat KTSv;-szervezef°re. a rekonstrukrióárt vállalt országos KISZ-védnökségre. Az új húsüzemmel — a vállalat eredménye alapján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium a Csongrád megyei Állatforr galmi Vállalatot 1974. január 1-től a legmagasabb vállalati A kategóriába sorolta. Az új üzemet Frányó István üzemvezető vette át dr. Banké Antaltól, majd dr. Piros László egyetlen gombnyomással elindította a termelést. Dr. Dimény Imre vezetésével az átadasi ünnepség után a szalámigyárban megvitatták a szegedi húsipari rekonstrukció időszerű kérdéseit, majd miniszterünk ebédet adott a csehszlovák élelmezésügyi delegáció tiszteletére. Délután ing. Nádr Josef és kísérete a Csongrád megyei Tejipari Vállalathoz látogatott, ezt követően dr. Dimény Imre kíséretében a fábiánsebestvéni SF.RTÖVÁL telepét kereste fel, s találkozott a fáhiánsebestyéni Kinizsi Tsz dolgozóival, vezetőivel. M. I. Aczél György Szegeden Tegnap este Szegedre érkezett Aczél György, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A magas rangú vendéget a megyei pártbizottságon Győri Imre, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte A később sorra került munkamegbeszélésen részt vett dr. Márta Ferenc, a Központi Bizottság tagja, egyetemi tanár, dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Komócsin Mihály megyei tanácselnök, Sipos Géza, a szegedi pártbizottság első titkára, dr. Biczó György, Szeged megyei város tanácselnöke és Papp Gyula, Szeged tanácsának elnökhelyettese. Aczél György ma délelőtt a szegedi felsőoktatási intézmények vezetőivel folytat megbeszélést, majd ezt követően részt vesz a Szegedi Biológiai Központ avatóünnepségén. Intenzív eszmecsere Az európai biztonsági értekezlet második szakaszának keretében szerdán Genfben két bizottság, öt albizottság és egy munkacsoport tartott ülést. A- konferencia köreiből származó értesülések szerint folytatódott az intenzív eszmecsere azokról a feladatokról, amelyeket a Helsinkiben elfogadott ajánlások tartalmaznak. ar-Lev-vonal egyiptomi kézen Folytatódik a páncéloscsata a Sínai-félszigeten Szerdán hajnalban — miután éjszakára csillapodott a katonai tevékenység — kiújultak a harcok a közelkeleti frontokon. Az egyiptomi erők folytatták előnyomulásukat a Sinai-félszigeten, miközben az izraeli légierő szíriai és egyiptomi célpontókat támadott — egészen a szíriai—iraki határig, ahol, beiruti lapértesülések szerint, szíriai területre lépnek be az erősítésül küldött iraki gyalogos és páncélos egységek. Izrael bejelentette, hogy kiürítette a korábban „bevehetetlennek" minősített BarLev-vonalat. ami — a UPI-fogalmazás szerint — katonai történelmének egyik legsúlyosabb veresége. A homokba ásott, illetve épített árok- és bunkerrendszer most már vitathatatlanul egyiptomi kézen van, s így Izraelnek azzal is számolnia kell, hogy a Szuezi-csatorna felé irányuló ellencsapás esetén az önmaga által létrehozott erödítmenyvonalból kell az egyiptomi haderőt kiszorítania. Az új helyzetnek megfelelően az izraeli katonai közlemények inkább józanító celzatúak; arra figyelmeztetik a lakosságot, hogy „hoszszú és nehéz harcra" kell felkészülnie. Az egyiptomi előnyomulás mértékéről az egyes katonai források eltérő adatokat közöltek. Valószínűnek látszik, hogy az izraeli hadsereg 10 —18 kilométerre vonult viszsza a Szuezi-csatornától. A DPA szerint „körülbelül oda, ahol a Bar-Lev-rendszer mögött kiépített első, megerősített védővonal húzódik". Ami a veszteségeket illeti, mindkét oldalról igen nagy számban jelentettek repülő(Folytatás a 2. oldalon.)