Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-11 / 238. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 63. évfolyam, 238. szám 1973. október 11., csütörtök Ára: 80 fillér MAG Y AR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA A város ünnepére iti szegediek ma csönd­ben levesszük kalapunkat a felszabadítók, az újjáépí­tők, meg az új élet szer­vezői előtt. Ma ünnepe van a városnak. Gondolatban kicsit elidőzünk a huszon­kilenc esztendővel ezelőtti történelmi napnál, s az­tán visszaképzeljük ma­gunkat az első öröm, az eszmélés, a szervezkedés, a tüntetések, a politikai harcok forró pillanataiba, a munka hórukkjaiba, a •városépítés küzdelmes és fölemelő epizódjaiba — mindabba, amit ma már összefoglaló tömörséggel így hívunk: szabadság, em­beri élet, szocialista épí­tés. Ha beszélünk is róla, akkor már történelmet mondunk: Szeged volt az első felszabadult nagyváros hazánkban, innen indult el a politikai újjászületés, itt röppentek fel a kor osztályharcos politikai jel­szavai, itt alakult meg a nemzet új életre tömörítő Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front, e falak kö­zött tartotta első legális ülését a Magyar Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága, itt állt. talpra elő­ször a munkásság, és itt indultak legelőbb a gé­pek ... — így iratkozott fel Szeged az ország új tör­ténelmébe, 1944 október ti­zenegyedikén. Szerencséje is volt a városnak, hogy aránylag csekély veszteséggel, ha­mar köszöntött rá a békes­ség és a társadalmi sza­badság lehetősége. De hi­szen a szabadság dátuma a szabadság korszakában leli meg igazi értelmét: amivé ebben vált, annyit ér; amennyit alkotó kézzel és ésszel kicsiholtunk belőle, azt becsülhetjük az ünne­pen. Amikor dolgozunk, nem leltározzuk ezt a huszonki­lenc esztendőt, de ilyen­kor jól esik körülnézni eb­ben a varosban, s látni, hogy mire futotta erőnkből. Ha csak a nagyját kap­kodjuk össze, akkor is ter­jedelmes a lista: munkája van mindenkinek; új gyá­rak tucatjai nőttek ki a földből; palotákat emeltünk a tudománynak; valóságos kis városokat raktunk a városon belül; megcsapol­tuk a föld kincseit; leva­kartuk a városról a lom­posságot; modern élet- és munkakörülményeket te­remtettünk ; jeles vállal­kozásokkal hívtuk föl ma­gunkra Európa figyel­mét ... Fantasztikusan so­kat végzett Szeged dolgos lakossága a maga kedvére, hasznára és gyönyörűségé­re — s ez már nem törté­nelmi szerencse, hanem tu­datosság dolga. Beszél ar­ról ls, hogy mit tesz és mit jelent a szabadság, mint mindennapos közérzet a dolgozók társadalmá­ban; elmondja azt is, hogy mennyi öntudat és ügysze­retet lakik bennünk; meg­vallja az új rendhez való viszonyunkat és városszere­tetünket is. Nem hiszem, hogy vol­na most, Szeged felszaba­dulási ünnepén méltóbb és időszerűbb, mint éppen a szocialista városszeretetről beszélni. Arról, hogy nem­csak 334 négyzetkilométer, s nemcsak másfélszázezer­nyi lakos ez a város a mi számunkra; nemcsak tere és foglalata kenyérkereső munkánknak és szórako­zásunknak; nemcsak esz­tétikai gyönyörűség vagy hivalkodás — hanem kelle­mes, meleg otthon, barátsá­gos közösség is. Hiszen tíz­és tízezer ember kész na­ponta cselekedni érte. Hogy röstelljük a szeplőit, mi­lyen idegesek tudunk len­ni, ha lomhasággal találko­zunk! Ennek a városnak a közössége nemcsak igénye­ket fogalmaz, és nemcsak kifogásol, hanem ásót-kapát ragad, fákat ültet, java­sol és kezdeményez, s minden tervhez szívesen adja munkakészségét. Már hírlik, hogy most Szegeden a társadalmi szor­galom reneszánsza van ki­bontakozóban. Éppen a fel­szabadulás ünnepe ihlette a kezdeményezést párt­szervekben, üzemekben, szocialista brigádokban, ér­telmiségi alkotóműhelyek­ben, hogy a jövő évi kerek évfordulóra és az ország sza'badságának harmincadik születésnapjára együttes erővel gyorsítsuk meg a vá­rosfejlesztést: lendítsük ki a holtpontról konzerválódó gondokat, közösen vállal­junk felelősséget fontos beruházások határidőiért, tegyük elviselhetőbbé a lakosság számára a re­konstrukció elkerülhetetlen kényelmetlenségeit, lássunk neki eddig megoldatlan problémáknak! S ez a pezs­dülés éppen jókor jön a városnak, hiszen a megúju­lás termékeny korszakát éli, melyben nem nélkülöz­heti lakóinak városszerető odaadását, közéleti érdek­lődését, tenniakarását, amit az utóbbi években nem­egyszer akadályozott hi­vatali érdektelenség, bü­rokratikus magatartás és kényelmesség. Lehet, hogy a szomszéd rétje mindig zöldebbnek látszik, s ezért irigykedünk olykor más magyar vá­rosokra, ahonnan a társa­dalmi összefogás nagyszerű példáiról hoz hírt a fáma, de még így ünnepen is tartozunk az igazságnak az­zal a beismeréssel, hogy eppen a város szabad hu­szonkilenc esztendeje bizo­nyítja: a készségből jó szervezéssel a városszépítés, a városgazdagítás kimerít­hetetlen energiáit lehet fel­szabadítani. Ezen az idei évfordulón nem ünneplünk fúvósokkal, szónoklatokkal, csak sze­rényen ismét fölavatunk Szegeden néhány jeles in­tézményt, és kis közössé­gekben arról beszélgetünk, mit tehetnénk még a vá­rosért, mivel fejezhetnénk ki méginkább szocialista városszeretetünket. Ez a magatartás illik az ünnep­hez, s az ünneplő szege­diekhez. SZ. SIMON ISTVÁN Felavatták az új húsüzemet és hűtőházat Az országban a legkorszerűbb JóI dolgoztak az égitők —Bű . J * 1 1 aslfare d^Mbm iliifii i9Ht m líJSHf HHHMBBji , •Jm HBBpWKfW'Mi Ifi 1 HH Fock Jenő a Pénzügy­minisztéri­umban Fock Jenő. a Miniszterta­nács elnöke szerdán, tegnap a Pénzügyminisztériumba látogatott. Fock Jenő a mi­nisztérium vezetőivel idősze­rű gazdaságpolitikai kérdé­sekről tárgyalt. (MTI) Acs S. Sándor felvétele A vendégek, húsüzemi dolgozók gyűrűjében dr. Banké Antal avatóbeszédét mondja A szegedi szalámigyártás, húsfeldolgozás legújabbkori történetének fontos esemé­nyére került sor tegnap, szerdán délelőtt. A több, mint 1,1 milliárd forintos költséget igénylő húsipari rekonstrukció .keretében ha­táridőre, Szeged felszabadu­lásának 29. évfordulójának tiszteletére felépült az új húsfeldolgozó üzem és a hozzátartozó kisegítő hűtő­ház, valamint szociális léte­sítmény. Ebből az alkalomból ava­tóünnepséget rendeztek az új, modern nagycsarnokban. Az ünnepségen részt vett dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Padányi Mihály építésügyi és városfejlesztési miniszter­helyettes, Győri Imre. az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Csongrád me­gyei pártbizottság első titká­ra, dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei tanács el­nöke, Szabó Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára, Sípos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára, dr. Paczuk István, a megyei ta­nács elnökhelyettese. Prágai Tibor, a Szeged városi ta­nács elnökhelyettese, vala­mint a megye, város több üzemének vezetője, az ení­lésben részt vevők képvise­lői. Megtisztelte az ünnep­séget a hazánkban tartózko­dó csehszlovák élelmezésügyi szakemberekből álló küldött­ség, amelyet ing. Nádr. Jo­sef, cseh élelmezésügyi mi­niszter vezet, s megjelent Frantisek Dvorsky, Csehszlo­vákia budapesti nagykövete is. A vendégeket tlr. Piros László, a Csongrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója üdvözöl­te, majd dr. Banké Antal, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója mon­dott avatóbeszédet. Többek között megemlítette. hogy főként a szegedi szalámi­gyártás évszázados hagyo­mánya. a Pick-szatámi világ­híre indokolta, hogv a kor­mány — külön határozatá­val — a meglevő és ered­ményesen működő szegedi húsíoari üzemek több mint egymilliárdos fejlesztéséről döntött és elhatározta a kor­szerű húsipari kombinát fel­építését. A beruházás egyéb­ként igen fontos része hazai húsprogramunknak, hiszen a megyei állatforgalmi válla­lat és kebelén belül a sze­gedi szalámigyártás bel- és külföldön keresett terméke­ket állít elő. ezekre a jö­vőben is nagy szükség van. A most elkészült új hús­üzem, az itt felszerelt esz­közök már • azt' példázzák, hogy milyen lesz a hús- és szalámikombinát technoló­giája: gépeik a legkorszerűb­bek, amelyet ma ebben az iparágban ismernek. Az épü­letet előregyártott elemek­ből állították össze, és ben­ne megtalálható korunk több korszerű irányító eszköze, az automatizált vezérlőegysé­gektől az anyagmozgatást korszerűsítő felsőpályás fu­tószalagokig szinte minden célszerű berendezés. Méltán érdemel dicséretet a hús­üzem tervezője és építője, többek között a Szegedi Ter­vező Vállalat. valamint a DÉLÉP. Dr. Banké Antal vé­gül hangsúlyozta, hogy az eredményes, gyors munká­ban fontos feladat hárult az állatforca'mi és húsioari vál­lalat KTSv;-szervezef°re. a rekonstrukrióárt vállalt or­szágos KISZ-védnökségre. Az új húsüzemmel — a vál­lalat eredménye alapján a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium a Csongrád megyei Állatforr galmi Vállalatot 1974. ja­nuár 1-től a legmagasabb vállalati A kategóriába so­rolta. Az új üzemet Frányó Ist­ván üzemvezető vette át dr. Banké Antaltól, majd dr. Piros László egyetlen gomb­nyomással elindította a ter­melést. Dr. Dimény Imre vezeté­sével az átadasi ünnepség után a szalámigyárban meg­vitatták a szegedi húsipari rekonstrukció időszerű kér­déseit, majd miniszterünk ebédet adott a csehszlovák élelmezésügyi delegáció tisz­teletére. Délután ing. Nádr Josef és kísérete a Csong­rád megyei Tejipari Válla­lathoz látogatott, ezt köve­tően dr. Dimény Imre kísé­retében a fábiánsebestvéni SF.RTÖVÁL telepét kereste fel, s találkozott a fáhiánse­bestyéni Kinizsi Tsz dolgo­zóival, vezetőivel. M. I. Aczél György Szegeden Tegnap este Szegedre ér­kezett Aczél György, a párt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. A magas rangú vendé­get a megyei pártbizottságon Győri Imre, a Központi Bi­zottság tagja, a megyei párt­bizottság első titkára üdvö­zölte A később sorra került munkamegbeszélésen részt vett dr. Márta Ferenc, a Központi Bizottság tagja, egyetemi tanár, dr. Ágoston József, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Komócsin Mihály megyei tanácselnök, Sipos Géza, a szegedi párt­bizottság első titkára, dr. Biczó György, Szeged me­gyei város tanácselnöke és Papp Gyula, Szeged tanácsá­nak elnökhelyettese. Aczél György ma délelőtt a szegedi felsőoktatási intéz­mények vezetőivel folytat megbeszélést, majd ezt kö­vetően részt vesz a Szegedi Biológiai Központ avató­ünnepségén. Intenzív eszmecsere Az európai biztonsági ér­tekezlet második szakaszá­nak keretében szerdán Genf­ben két bizottság, öt albi­zottság és egy munkacso­port tartott ülést. A- konfe­rencia köreiből származó ér­tesülések szerint folytatódott az intenzív eszmecsere azok­ról a feladatokról, amelye­ket a Helsinkiben elfoga­dott ajánlások tartalmaz­nak. ar-Lev-vonal egyiptomi kézen Folytatódik a páncéloscsata a Sínai-félszigeten Szerdán hajnalban — mi­után éjszakára csillapodott a katonai tevékenység — ki­újultak a harcok a közel­keleti frontokon. Az egyipto­mi erők folytatták előnyo­mulásukat a Sinai-félszige­ten, miközben az izraeli lé­gierő szíriai és egyiptomi célpontókat támadott — egé­szen a szíriai—iraki határig, ahol, beiruti lapértesülések szerint, szíriai területre lép­nek be az erősítésül küldött iraki gyalogos és páncélos egységek. Izrael bejelentette, hogy kiürítette a korábban „beve­hetetlennek" minősített Bar­Lev-vonalat. ami — a UPI-fogalmazás szerint — katonai történelmének egyik legsúlyosabb veresége. A ho­mokba ásott, illetve épített árok- és bunkerrendszer most már vitathatatlanul egyiptomi kézen van, s így Izraelnek azzal is számolnia kell, hogy a Szuezi-csatorna felé irányuló ellencsapás esetén az önmaga által lét­rehozott erödítmenyvonalból kell az egyiptomi haderőt kiszorítania. Az új helyzetnek megfele­lően az izraeli katonai köz­lemények inkább józanító celzatúak; arra figyelmezte­tik a lakosságot, hogy „hosz­szú és nehéz harcra" kell felkészülnie. Az egyiptomi előnyomulás mértékéről az egyes katonai források eltérő adatokat kö­zöltek. Valószínűnek látszik, hogy az izraeli hadsereg 10 —18 kilométerre vonult visz­sza a Szuezi-csatornától. A DPA szerint „körülbelül oda, ahol a Bar-Lev-rendszer mögött kiépített első, meg­erősített védővonal húzódik". Ami a veszteségeket illeti, mindkét oldalról igen nagy számban jelentettek repülő­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents