Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-30 / 254. szám

KEDD, 1973. OKTÖBER 38. Tapasztalatcsere a munka­és üzem­szervezésről Az agazati minisztériumok, az érintett kutatóintézetek szakembereinek háromna­pos, munka- és üzemszerve­zési tapasztalatcseréje kez­dődött meg hétfőn reggel — a Munkaügyi Minisztérium rendezésében — a MTESZ székházában. A nagy jelentő­ségű tanácskozáson részt- > vett dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyet­tese is. Az eszmecserét Karakas László munkaügyi miniszter­nek a témára vonatkozó párt- és kormányhatározatok végrehajtását, és az irányí­tó szervek további feladatait elemző előadása vezette be, amelyhez dr. Bakos Zsig­mond könnyűipari, Kazarecz­ki Kálmán, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese, va­lamint dr. Trethon Fe­renc, a NIM főosztályveze­tője tartott a hétfői munka­napon korreferátumot. Két szegedi premierje volt Bőráruk exportja A TANNIMPEX Külke­reskedelmi Vállalat az idén már mintegy százféle bőr­ruházati terméket exportál a tőkés piacra. Nyugat-Eu­rópában, elsősorban az NSZK-ban, Svájcban, Hol­landiában és Olaszországban mind népszerűbbek a gyor­san változó divatirányzato­kat követő magyar bőrruhá­zatt modellek, a dzsekik, sa­farik, női és férfifelsőkabá­tok. Ezeket a konfekcionált termékeket 9 hazai gyár ál­lítja elő. A TANNIMPEX az idén több mint 3 és fél millió dol­lárért szállított ezekből az árukból a tőkésországokba. 1970-ben még alig százezer dollárért szállított a TAN­NIMPEX külföldre. 1974-től előreláthatólag bővül majd az alapanyagok hazai termelése — ehhez már a sertés- és szarvas­marhaprogram eredményei is hozzájárulnak. (MTI) Ülés! tartott a TOT­elnöksége Hétfőn, tegnap, Szabó Ist­ván elnökletével ülést tar­tott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége. Megtárgyalta a me­zőgazdasági szövetkezetek te­rületi szövetségeinek tevé­kenységét és a munkamód­szerek fejlesztésével kap­csolatos feladatokat. Hatá­rozatot hozott arról az elnök­ség, hogy ezt a kérdést a TOT decemberi ülése elé terjeszti. (MTI) Az „AMFORA" tJVÉRT VALLALAT és az „EGYSÉG" ÁFÉSZ, KISTELEK ,, S%ép otthon(( Iáebmann Béla felvétele Kálmán Imre az Ördöglovag szegedi bemutatóján Párizsban 1953. október mutatójára csak halála után 30-án halt meg Kálmán lm- került sor. re. a világhírű magyar ze- Bennünket. szegedieket neszerző. Ma van tehát húsz azért is érint közelebbről éve, hogy megszűnt a szíve Kálmán Imre személye, mert dobogni annak a zeneköltő- az Ördöglovas nak és a nek, aki melódiáinak ma- Montmartrei ibolyának Sze­gyaros koloritjával a világ geden volt a magyarországi minden zenés színházában bemutatója. Sziklai Jenő vonzerőt jelentett. Kálmán igazgatása alatt. Az Ördög­Imre eredetileg a jogi pá- lovas (1934. febr. 9.) forró, lyára készült, de nemsoká- nagy sikerrel, a szerző je­ra felcserélte ezt a %zer- lenlétében, rádióközvetítéssel kesztőségek íróasztalával. A folyt le. A főszerepeket Sz. Pesti Napló zenereferense. Patkós Irma. Könyves Tóth majd az Uj Idők zenekriti- Erzsi, Jurik Ica, Márkus La­kusa. Eleinte kuplékat és jos, Deréky János, Körössy sanzonokat (Mert a Berta Zoltán és Herczeg Vilmos nagy liba.. „ Fedák Sári alakították, szobalánya... stb.) szerzett, A következő évben. 1935. majd teljesen áttért az ope- márc. 1-én került sor a rettek írósára. Első ilyen Montmartrei ibolya bemu­nagy sikere a Tatárjárás tatására Patkós Irma. Major (1908), mely százas szériát Kató, Csernák Lajos, Szi­ért el. sőt kikerült külföldre lassú Gyula. Veszely Pál és is. Ezután következett az vendégként a Király Színház .. ,. országos hírű muveszének, Obsitos (1910). Kis király Rátkay Mórt0nnak a fősze­(1914), Cigányprímás (1913), replésével. Mindkét operett Zsuzsi kisasszony (1915), rendezője Sziklai Jenő volt. majd a Csárdáskirálynő A zeneszerző halálának (1916), mely sok ezres elő- évfordulóján hadd emlékez­adóst ért meg a világ úgy- zünk az Ördöglovas bemu­szólván minden zenés szín- tatójára, amikor Kálmán Im. hózában, a Farsang tündé- re a nagy virágcsokros és kö­re (1919). a Hollandi me- szorús ünneplés közepette nyecske (1924), Cirkuszher- meghatottan ezt mondta az cegnö (1926), Csikágói her- őt körülvevő ünneplőknek­cegnő (1928), az Ördöglovas — Nagyon boldog vagyok. (1934). a Montmartrei ibo- csak az fáj, hogy ez az lya (1935). Josephin császár- örömteljes, szép siker époen nő (1939), s végül az Arizó- Szeged nagy fiának Móra nai Lady (1954), melynek be- Ferenc halálával (1934. febr 8.) esett egybe. Ez a tragé­dia megkeseríti az öröm­könnyeket..; Jenő István címmel kiállítást KISTELEKEN, PETŐFI UTCA 2. SZAM ALATT (a régi áruház földszintjén) 1373. november 1—10-ig A kiállított áruféleségek megvásárolhatók az iparcikk-áruház emeleti ajándékosztályán. Nyitva: 8 órától 16 óráig. TEKINTSE MEG A KIÁLLÍTÁST AHOL SZEBBNÉL SZEBB TÁRGYAK KÖZÖTT VÁLOGATHAT! EGYSÉG Mérlegen az elmúlt színházi évad Színházművészetünk idő- drámaíróink alkotó irányító­szerű kérdéseiről tartottak sában. tanácskozást hétfőn Buda- Kitért dr. Malonyai Dezső pesten, a Fészek klubban a az orosz és a szovjet drá­megyei ég megyei városi ta- mák sikerére. Ennek magya­nócsok művelődésügyi osz- rázatát a jó darabkiválasz­tályai vezetőinek, a színhá- tás, és az adja. hogy a dra­zak igazgatóinak. főrende- maturgiai és rendezői mun­zőinek párt- és szakszerve- ka tekintetbe vette közönsé­zeti vezetőinek részvételé- günk ízlését, sajátosságait, vei. Ott volt a tanácskozó- , ^^^^^^^^^^^^^^^^^ son dr. Simó Jenő művelő- j désügyi miniszterhelyettes és Vass Imre, a művészeti szakszervezetek főtitkára is. Dr. Malonyai Dezső, a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztályának veze­tője tartott átfogó ismertetőt a színházak tevékenységéről. A tavalyi idényt értékel­ve egyebek között hangoz­tatta: — Az évad műsora sokré­tű és változatos volt. A ma­gyar szerzők új műveinek többsége továbbra is az egyén, és a társadalom vi­szonyával foglalkozott, az élet s a cselekvés lehetősé­geinek szocialista igényű megfogalmazására töreke­dett. Illyés Gyula, Maróti Lajos, Déri Tibor. Belvízvédelmi bejárás Tegnap, hétfőn az Alsó- esetleg hiányosságokat ész­tiszavidéki Vízügyi Igaz- lelnek, a bejárást követő ki­gatóság körzetében meg- értékelő értekezleten intéz­kezdődött a szokásos őszi kednek, hogy a tél végén, ta­belvízvédelmi bejárás a vasszal rendszerint jelent­négy szakaszmérnökség te- kejső belvizek lefolyása za­rületén. Péntekig felülvizs- vartalan legyen. A vízgazdál­gálják az igazgatósághoz kodásl társulatok és a me­tartozó összesen kétezer ki- zőgazdasági üzemek kezelé­lométer hosszúságú fő- és sében levő csatornák szemlé­mellékcsatorna-hálózatot, je az elmúlt hetekben már hogy megfelelnek-e mindé- megtörtént, nütt az előírt követeimé- Az igazgatóság négynapos nyeknek. Ellenőrzik az át- szemléje a stabil szivattyú­eresztőképességet, amelynek telepek, a hordozható be­feltétele, hogy sástól, nád- rendezések, valamint a mű­tól, hínártól, s a különbozo tárgyak műszaki ellenörzé­gyomnövényektől mentesek S(5re is kiterjed. Ezen túl­legyenek a csatornák. Ahol menően tájékozódnak a vé­dekezésben résztvevők fel­készültségéről is. Helyi jel­legű konkrét szakmai kér­désekre kérnek választ a védelmi szakaszok vezetői­től, és a csatornaőröktől. Az ATIVlZIG területén több helyen tovább kor­szerűsítették az idéh a bel­vízrendszert. A Vidre-éri, és az ószentlvóni szivattyútele­peket villamosítják, teljesí­tőképességét növelik. Hód­mezővásárhely térségében folytatták a Hód-tói főcsa­torna rekonstrukcióját. A Száraz-ér-porgányi, vala­mint a kakasszéki csatorná­kon pedig felújítási munká­kat végeztek. Képernyő Zenés Tv Színház József, Neméskürthy István és Kertész Akos darabjai példázzák ezt elsősorban. A bemutatott sikeres alkotások egy része etikai művek adaptációja. Ez a dramatur­giai-rendezői tevékenység művészi gondolati formáló erejének növekedését bizo­nyítja, de arra is utal, hogy színházaink vezetői és dra­maturgjai még nem értek el kielégítő eredményt a máról szóló művek ösztönzésében, Mark Twain A lóvátett város című novelláját nem átdolgozták a szombati zenés játék alkotói, hanem ötlete­ket használtak fel belőle. Nemcsak a kisváros polgá­rainak pénzéhségét, hanem álerkölcsösségét is pellengér­re állították, igaz, a novella szinte felkínálja a feldolgo­zásnak ezt a lehetőségét is. Darvas I A végeredmény mindeneset­Egy klubkíállitásról len fényképezett motívumot sokszoroz (Cukor és légy), s a következő pillanatban egy rovarszárnyat bont ele­mi részecskéire (Rovar­szárny). Témáira gyakran akik Swierkiewicz több változatot készít, ilyen (született 1942-ben például a Dózsa és Van A képek látásához, befo­gadásához, értéséhez „jó ét­vágyat. jó éhséget és elég Időt" kívánt Pataki Ferenc festőművész szombaton este a JATE-klubban megjelen­teknek, Róbert Pécsett) és Wahorn András Gogh. Nem egy adott álla­lszületett 1953-ban Budapes- potot, de folyamatot érzé­ten) kiállításának megnyitó- keltet a Lángok és a Haladó jára gyűltek össze. árnyék című kép, ahol a Swierkiewicz képei — li- mozgást a motívum ismétlé­nók, monotypiák. fametsze- sével fejezi ki. Fotómontá­tek, fotómontázsok és -kollá­zsok — elsősorban gondolati indíttatásúak, a néző asszo­ciációira építenek, aktív né­zést, mondhatnám aktív köz­reműködést föltételeznek. A zsai drámai történések szín­helyeiként hatnak: Padlás­bagatell című kompozíciójá­ban az írott szöveg is szer­ves része a képnek, s a Nem harc csak játék lebegve CD AMFORA-ÜVÉRl KISTELEK művész épít és bont. Egyet- küzdő férfipárosának a há­tukra ragasztott lepkeszárny ad groteszk, játékos jelle­get. S van a kiállításnak egy appendixe is: Wahorn And­rás. ö egyértelműen grafi­kus. a tiszta vonal, s a szel­lemi bukfencek tréfás kedvű művelője. Valódi képkeret­ben valódi jegyzetfüzet függ, bárki végiglapozhatja, címe: Wahorn jegyzetfüzete. Alak­jai, történetei a játékos kép­zelet szülöttei: Egy pohár bortól dinamikus életkép. Ha szárnya lenne. Ikarosz lenne. Utazásaim a Deliek földjén. Kulka Eszter ÁRAMSZÜNET Értesítjük fogyasztóinkat, hogy október 30-án 7 órá­tól 17 óráig áramszünet lesz, Újszegeden, a vasúttöltés— Közép fasor—Székely sor­Liga u. által határolt terü­leten. Fogyasztói elnézését kéri a DÉMASZ Szeged vidéki Kirendeltsége. re új, önálló mű. A műfaját azért nehéz megnevezni, mert — mint annyi más te­levíziós műfajra — erre sincs egyelőre általánosan el­fogadott szavunk. Vidor Miklós és Vincze Ottó zenés játéka, A szüzek városa mégis alkalmat ad, hogy megpróbáljuk körülír­ni, mitől lesz sajátosan tele­víziós alkotás egy-egy ha­sonló, musicalszerű feldolgo­pontjába — mindvégig. Itt azonban meg kell említe­nünk egy zavaró momentu­mot : eléggé hatásromboló gyakorlat szerint most ismét mások — énekesek — éne­keltek a főszereplő színészek helyett. Ügy látszki, sehogy sem sikerül jól éneklő és jól játszó színészeket találni ezekre a valóban nem köny­nyű szerepekre. A hét végi műsor másik legérdekesebb programjának az Ötszemközt új darabja ígérkezett, amelyben Major Tamással beszélgetett a so­rozat gazdája, Vitray Tamás. Várakozásainkban most sem kellett csalódnunk. A beszél­getésben megint olyan kér­dések és válaszok hangzot­tak el, amelyek mindenkit érdekelnek. Minthogy szóki­mondásra és egyenességre zás. A leginkább szembetű- törekvés jellemezte őket, a nő, egyúttal a színházi dara- nézőket továbbgondolkodásra bóktól megkülönböztető jel- késztették. Számtalan új kér­legzetesség: valamennyi ké­pet úgy konstruálták — még a tömegjeleneteket is —, dés születhetett Ilyenformán, amelyeket nem tettek fel és nem válaszoltak meg hogy az operatőrnek nincs sorban, de amelyet hiba len­alkalma válogatni, melyik szereplőt, vagy melyik jele­netet mutassa. Más szóval, itt nincs az a dilemma — ami színházi közvetítések esetén még mindig létezik —, hogy a színpadnak vajon melyik szegletét láttassa a kamera, nehogy a néző le­maradjon valamiről. Ebből a legáltalánosabb, megkülönböztető jellegzetes­ségből következik a többi: a díszletek jelzésszerűek, így ne ezért elmarasztalni. In­kább azt mondanánk, szíve­sen hallanánk több, hasonló beszélgetést a színházi élet olyan jelentős személyiségé­vel, mint Malőr Tamás. * Ma. kedden este a Fórum jelentkezik, amelynek ismét a nemzetközi élet. a küloo­litika lesz a témáia. Csütör­tökön Zalaegerszeg fejlődő iparáról, az itt dolgozók éle­téről készült dokumentum­nem vonják el a figyelmet a film ígér sok érdekességet, játékról; nagyobb hangsúlyt késő este pedig a Jelentés kap a szó, a zene és a kép új adásában a magyar fim­együttese a koreografált je- művészet jelenlegi helyzeté­lenetekben, és a színészi já- ről' hallunk beszélgetést. ték kerül a figyelem közép­Sulyok Erzsébet Vasúti csomópont rekonstrukciója Több esztendeig tartó nagy nyok megközelítése körül­munka kezdődött a Debrece- ményes és balesetveszélyes, ni Nagyállomáson: hozzálát- nem egy esetben négy-öt tak a vasúti csomópont re- szerelvény áll az útban. A konstrukciójához. A nagyál- rekonstrukció során a vágá­lomáson, amely naponta nyokhoz vezető aluljárót mintegy negyvenezer utast építenek, korszerűsítik a fű­fogad, a legtávolabbi vágó- tést, a világítást. I

Next

/
Thumbnails
Contents