Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-04 / 232. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. OKTÖBER 4. 3 Albérlő egyetemisták Mihez segít az iroda? Évről évre visszatérő téma az egyetemi év első heteiben az albérlet. A diákotthoni férőhely változatlanul ke­vés, így a hallgatók jó ré­sze szobákat keres ilyenkor. Az egyetemistákon, főisko. lásokon kívül sok középis­kolás és vidéki dolgozó is albérletben él. A keresletet persze kihasználják a lakás­tulajdonosok, s hiába szab. nyi István negyedéves or­vostanhallgatótól kérdeztem: milyen sikerrel dolgoznak? — Albérleti irodánk több éve működik mái1. legna. gyobb gondunk mégis az, hogy a szegediek többsége nem tud rólunk. Hiába tar- vagyunk. Mindössze tunk ügyeletet heti három tehetünk, hogy ha alkalommal, hétfőn, szerdán és pénteken délután, keve­ja meg az 1971-es lakásren- sen keresnek bennünket. Pe­delet az albérletek törvényes dig aki diák albérlőt szeretne, árát. elképesztő összegeket jobban Jár. ha hozzánk for. kérnek egy-egy szobáért, sőt, dul, mi ugyanis csak egye­sokszor csak egy ágyért. temi és főiskolai hallgatók­nak adunk címeket. Ráadá­* ' «ui díjtalanul dolgozunk: bárki felkereshet minket, tani az átlagosnál. Nincse­nek a kezünkben olyan esz. közök, amelyekkel méltá­nyosabb ajánlatokra kény­szeríthetnénk a föbérlőket. Sőt. sajnos az albérletek elő­zetes ellenőrzésére nincs le. hetőségünk, ehhez kevesen annyit panasz érkezik valamelyik lakástu­lajdonos ellen, kimegyünk az egyetemi Érdekvédelmi Bi­zottsággal. s igyekszünk „rendet teremteni". Eseten­ként hatásos is a közbelépé. sünk. Valódi szankcióként persze csak a törvényes, bí­rói út kínálkozna, erre azon­ban nerti vállalkoznak az Az írás logikája szerint K lerR-eresnet minttei, oan nem vauaiKOznak az példákat kellene sorolni fe.lírJ.uk címét, esetleges kí_ egyetemisták, inkább elköl­vánságait, s a hallgatók az töznek. Mindent összevetve, így összegyűlő ajánlatok kö- az objektív körülmények zül válogathatnak. Persze nagyon megkötik a kezünket, ebből már az is kiderül, a szerepünket csak a közve, panasz belőlük baráti beszél- ^LK^U^"!^ Yag,y títésre korlftozzá> cetés közben, amikor úisás- olcsóbb albérleteket biztosi- Szajbely Mihály most, megszólaltatni albérle. tekben lakó egyetemistákat. Ez azonban szinte lehetetlen vállalkozás. Bárhogy ömlik a getés közben, amikor újság, cikkről esik szó, azonnal el­hallgatnak: mindenki félti nehezen megszerzett szobács­káját, ha mégolyan drága és rossz is egyébként. — Ide menj el, ha látni akarsz valamit! — mutatott albérletet kereső barátom az egyik hirdetésre. Faggatá­somra elmondta, hogy elő­ző nap járt ott, másfélszer két és fél méteres, köves padlójú. teljesen üres szobát kínáltak neki, potom 600 fo­rintért. Persze azért hozzá­tették, hogy a fürdés még külön 50 forintba kerül. S a legjellemzőbb, hogy amikor ugyanezen a napon becsön­gettem a házba, az ajtót nyi. tó fiatalasszony sajnálkozva közölte: az albérlet már el­kelt. * Jártam máshol is. Három­szor kétméteres, deszkapad­Jós szoba, benne ágy. asztal, rozoga szék:, a falak frissen festettek, de máris nagy víz­foltok éktelenkednek raj­tuk. s itt-ott a salétrom is kiütött már. A kis előtérben vizcsap, mellette penészes hátú szekrény, vécé az ud­varban. Mindez „csak" 700 forintért. Találtam persze komfortosabb, sőt „luxus, albérleteket" is. Az összeg azonban többnyire csillagá­szati — egyetemista alig fi­zetheti meg. Egyetemi városaink -közül először Szegeden próbáltak a hallgatók önerejükből segíte­ni albérletben lakó társai, kon, s létrehozták a Szegedi Felsőoktatási Intézmények Albérleti Irodáját. Az Apá­thy kollégium alagsorában az iroda vezetőjétől. Zsedé­Emlékülés Az MSZMP Politikai Fő­iskolája és a Bolgár Kultu­rális Központ szerdán emlék­ülést tartott az 1923-as szep­temberi bulgáriai antifasisz­ta népfelkelés 50. évforduló­ja alkalmából. Az elnökség­ben Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Politikai Fő­iskola rektora, Vészi Béla. a Politikai Főiskola rektorhe­lyettese. Borsi Emil. a főis­kola docense, továbbá Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköz­társaság budapesti nagykö­vete. és Sztojan Radeáák. a Bolgár Kulturális Központ igazgatója foglalt helyet. Az előadások után az 1923 szeptembere című bolgár do­kumentumfilmet vetítették. Az emlékülés záróünnep­sége volt annak a nagysza­bású rendezvénysorozatnak, amelyet a Bolgár Kulturá­lis Központ a magyar poli­tikai, és társadalmi intézmé­nyekkel karöltve szervezett a szeptemberi felkelés 50. évfordulója tiszteletére. (MTI) Jelentkezés a pedagógus­képző intézményekbe A művelődésügyi minisz­A művelődésügyi osztályok ter utasításban szabályozta a felügyelete alá tartozó okta­meg a közvetlenül küldik körzetileg illetékes pedagó­gusképző intézményhez. A képesítés nélkül műkö­dő pedagógusok alkalmassá­gi és felvételi vizsgáit feb­ruár 1—15. között, egyéb je­lentkezőkét a nappali tago­zat felvételi vizsgáival azo­nos időpontban kell lefoly­tatni. A pedagógusképző intéz­mények levelező tagozatára elsősorban azokat kell fel­talános iskolai tanári képe- 'lapjait'szeptember 15-ig kell venni, akik munkakörének • " ... ... . ellátásához a megszerezni kívánt pedagógusképesités tanárképző főiskolákon, a ta­nítóképző és óvónőképző in­tézetekben folyó levelező ok­tatást. (Az utasítás hatálya nem terjed kl a Gyógypeda­gógiai Tanárképző Főiskolá­ra.) A rendelkezés szerint a tanárképző főiskolákon két­éves tanulmányi idő alatt kiegészítő szakos (egysza­kos), négyéves tanulmányi idő alatt pedig kétszakos ál­sítés szerezhető. A tanító­képző intézetekben három­tási és nevelési intézmények dolgozóinak a jelentkezési lapot a munkáltatójuknál kell benyújtaniok, amely azt szolgálati úton továbbítja az illetékes megyei — fővárosi — művelődésügyi osztály­hoz, illetve főosztályhoz. A képesítés nélkül műkö­dő pedagógusok jelentkezési lapjait január 20-ig, a ki­egészítő szakra jelentkező pedagógusok jelentkezési a megyei — fővárost — mű­velődésügyi osztályoknak a éves tanulmányi idő alatt területileg illetékes pedagó- szükséges. éltalános iskolai tanítói ké- gusképző intézményekhez pesítést, az óvónőképző inté- összesítve megküldeniük, zetekben kétéves tanulmányi Más munkaterületen dolgo­Idő alatt óvónői képesítést zók — és középfokú végzett­kaphatnak a levelező tago- séggel rendelkezők — a je­zaton végzők. A tanárképző főiskolák ki­egészítő szakos képzésére azok jelentkezhetnek, akik­nek általános iskolai vagy középiskolai tanári okleve­lük van, akik tanítóképző in­tézetben (középfokú vagy felsőfokú tanítóképző inté­zetben), illetve felsőfokú óvónőképző Intézetben sze­reztek pedagógusképesítést, továbbá akik egyéb felsőfo­kú végzettséggel rendelkez­nek. lentkezési lapot május 15-ig, Az utasítás hatályba lépett rendelkezései 1973—74. tan­évben az első évfolyam hall­gatóira terjednek ki, a to­vábbi tanévekben pedig az utasítás rendelkezéseit foko­egyéb felsőfokú végzettség- zatosan a következő, maga­gel rendelkezők pedig szép- sabb évfolyamok hallgatói­tember 15-ig személyesen ra is alkalmazni kell. Pilótákat temettek Tegnap délután Szegeden pilótákat temettek a Belvá­rosi temetőben. Tornyai Jó­zse repülőoktató és Batári István László pilótanöven­dék — mint közöltük — szeptember 30-án halt meg, szolgálatteljesítés közben. Sírjuk előtt a hozzátartozók, barátok, munkatársak kö­zött ott voltak a katonai fő­iskola hallgatói, a pilótatár­sak. Miközben a munkásőr­zenekar gyásztndulókat ját­szott. a levegőben repülők zúgtak. A magyar műrepülő­válogatott keret pilótái tisz­telegtek elhunyt harcostár­saiknak. Heim János, a DELÉP ter­melési igazgatóhelyettese, dr. Süveges Ernő, a Csongrád megyei Repülőklub titkára és Cs. kovács Sándor őrnagy, a katonai főiskola hallgatóinak és tisztjeinek képviselője mondott gyászbeszédet a munkatársak és a repülők, a katonák nevében. A sírnál ifjűgárdisták és repülősnövendékek álltak őrséget, majd díszegység tisztelgett. Hárommillió • r IO Játékfilm szemle Hetedik alkalommal nyit- hér lovon című produkciója, Ják meg Pécsett október 8- Sándor Pál nemrég befeje­án este a magyar játékfilm­szemlét. hogy azután egy héten keresztül a magyar kulturális élet homloktéré, ben a kortárs magyar film szerepeljen. A pécsi magyar játékfilmszemle alapsza­bályzata értelmében hét zett filmje a Régi idők fo. cija, a Kósa—Csoóri—Sára szerzőhármas új alkotása, a Nincs idő. A díszelőadásokat. ősbe­mutatókat és külföldi filmek hazai premierjeit viták, kö. produkció vesz részt a fii- zönség-művész találkozók mek versenyében az elmúlt egészítik ki. A központi vita évben bemutatott alkotások témája — melyet Vitányi közül. A filmstúdiók és a Iván, a Népművelési Intézet Film. és Tv Művészek Szö- igazgatója vezet — Utak és vétségé elnökségének meghí- lehetőségek a magyar film. vása alapján az idei feszti- művészetben. A szemle tisz­vál versenyfilmjei: Gábor leletére a Technika Házában Pál: Utazás Jakabbal, Ko. kiállítás nyílik Csontváry. vécs András: A magyar uga- Kosztka Tivadar festményei­ről, Kardos Ferenc: Pel<" bői. A Pécsi Nemzeti Szín­'73, Bacsó Péter: Harmadik ház külön előadással kö­nekifutás. Fábri Zoltán: szönti a VII. Magyar Játék. Plusz mínusz egy nap, Ré- filmszemle résztvevőit. A ra­A hárommilliomodik diót. ezt a ritka gyártási ju­Videoton új ké­A székesfehérvári Video­ton gyár a hazai híradástech-^(_ nika egyedülálló rekordját "f. . érte el: 18 év alatt 3 millió Dueumot rádiókészüléket gyártott. Az szülékkel, a 2x6 wattos első Videoton-termék 1955- Apollo» sztereó rádió soro. ben került ki a szekesfeher- " 1 vári gyárból. zatgyártasával ünnepli. vész György: Kakuk Marci és Zolnay Pál: Fotográfia. Az idei szemlefilmek mel­lett sok új magyar és kül. földi filmet mutatnak be Pé­csett ég Baranya több váro­sában. Az egyhetes program egyik érdekes csemegéje lesz Fábri Zoltán életművé­nek bemutatása. Tizenkét Fábri-film kerül közönség elé, közöttük olyan nagysi­kerű produkciók, mint a Körhinta, a Hannibál tanár úr. a Két félidő a pokolban, a Húsz. óra és az Isten hozta, őrnagy úr. Jó néhány új ma­gyar film ősbemutatóját tartják a játékfilmszemle idején. Közöttük szerepel Gyarmathy Lívia filmje, az Álljon meg a meneti. Pa. lásty György; Egy srác íe­záró díszelőadásra, a játék­filmszemle díjainak kiosz. tására október 13-án, szom­baton este kerül sor. Nagyobb felelősséggel Sok a közlekedési baleset — hallani unos-untalan, s főhet a fejünk, mit is kel­lene tenni megelőzésükre. Ujabban pedig — mint az üzemi balesetek első félévi statisztikájából kitűnik —, még tetézi is a számukat több munkahelyi-közleke. dési sérülés, sőt haláleset. Jellemző adat: hat hó­nap alatt hét halálos üze­mi baleset történt a me­gyében, s ezek közül négy közlekedési balesetnek is számít — mert a közuta­kon következett be. A ku. bikos a lakása felé kerék­pározik el a Széchenyi tér­ről — 15 kilós kalapácsért megy, művezetője kérésére —, s egy autóbusz elgá­zolja. Belehal sérüléseibe. A Szegedi Magas és Mély­építő Vállalat saját halott­jának tekinti. Két másik dolgozó az E5-ösön halt anyagról, szerszámról • a vállalat kötelessége gon­doskodni, mégpedig elemi munkaszervezési kötele­zettsége. Ha ezt teljesítet­ték volna azon a szomorú napon, nem kerül a kere­kek alá egy fiatal mun­kásember. Viszont, ez csak egy eset a négy közül. Másfelől pedig az építő, vállalatoknál, gyakran kell egyik munkahelyről a má­sikra menni, hol egyik, hol a másik építkezésen várja a munka az embereket. Még egy tanulság tehát: gondoskodni kell az átcso­portosítások zavartalansá­gáról, biztonságáról. Már­pedig elég sokszor talál­kozhatunk ide-oda kóricá­ló. ténfergő, olykor a bol. tok előtt álldogáló-iddogáló építőipariakkal. A veszély őket is fenyegeti, s nyilván nem is csak a vállalat hl. bájából. De oda kell fi­karambolo­zott. Egy téesztag lovasko­csijával borult az árokba. Nevük mellett „a helyszí. nen életét vesztette" kife­ni a helyzet megváltoztatá. sával. Aminthogy gépkocsival ls egyre több dolgozónak • j. , —itiA-aii, »/r „ a Vfln útja közelebb vagy jezés. ismétlődik. Mint már távolabb. Az ő biztonsá­unnyiszor. gukra is többet kell tehát Az élet rohanó tempóját gondolni. Mindenkinek, aki sokszor kárhoztatjuk. A fenti tények újólag figyel­meztetnek: tennünk Is kell — s az eddiginél többet —r a rohanás veszélyei ellen. csak tehet valamit a bal­esetek megelőzése érdeké, ben. Mert. igaz, a tavalyi év első felében 9 halálos üze­Kézenfekvő dolog itt arra mi baleset volt, idén pedig hivatkozni, hogy egy kubi­kost nem kell "lakására küldeni szerszámért; hét, de ezek rendre elke­rülhetők lettek volna. S. M. Nyugdíjkérdésekről A Társadalombiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója A nyugdíjkorhatárral és a nyugdíj megállapításánál fi. gyelembe vehető jövedel­mekre vonatkozó rendelke­zésekkel kapcsolatban az utóbbi időben sokan érdek­lődtek a SZOT Társadalom­biztosítási Főigazgatóságán. A főigazgatóságon az MTI munkatársának elmondták, hogy sem a nyugdíjkorhatár felemelését, sem pedig a nyugdíj alapját képező mun­kabérátlaggal kapcsolatos jelenlegi rendelkezések meg­változtatását nem tervezik. káért és egyéb bérjellegű Juttatást, így a prémiumot, az év végi részesedést és a jutalmakat is. A dolgozók tehát a Jövő­ben ls változatlan korhatár mellett kérhetik nyugdíjuk megállapítását. Az ösztönző nyugdíjpótlék azonban érde­keltté teszi a dolgozókat ab. ban, hogy a nyugdíjjogosult­ság megszerzését követően, a nyugdíj igénybe vétele nél­kül tovább dolgozzanak. Eh. hez természetesen a munkál­tató hozzájárulása is szüksé­ges. A további munkával A nyugdíj alapjául szölgáló szerzett minden' teljes év jövedelmek u munka szerin- után a fizikai dolgozóknak tl elosztás elvét tükrözik. 7—7 százalékkal egyéb dol. ezért továbbra is figyelem- gozóknak 3—3 százalékkal be kell venni minden mun- magasabb nyugdíj jár. Az Egészségügyi Minisztérium közleménye Az Egészségügyi szervezet hivatalosan koztatta az Egészségügyi Mi­nisztériumot az Algériában észlelt koleramegbetegedé­Alumínium, terven felül Világ- sekről. Ennek alapján a ml­téjé- nisztérium úgy rendelkezett, hogy az Algériába utazó ma­gyar állampolgárok számára kötelező a kolera elleni vé­dőoltás. Ezt Budapesten, a Madách téri rendelőintézet, vidéken a KÖJÁL keretében működő oltóhely adja. Az Algériából érkező sze­mélyek Magyarország terüle­tére történő belépésük al­kalmával kolera elleni oltá­sukat igazoló nemzetközi érvényű oltási bizonyítványt kötelesek felmutatni. Hazánk legnagyobb alumínium-feldolgozó üzeme, a Székesfehérvári Könnyűfémmű az idén várhatóan túltelje­síti éves, 70 ezer tonnás termelési tervét. A gyár 128 szo­cialista brigádja vállalta, hogy 5100 tonnával túlszárnyalja az éves előirányzatot, s ebből négyezer tonnát már teljesí­tettek. Az alumínium félkésztermék iránti kereslet növe­kedését jelzi, hogy a könnyűfémmű az idén megkétszerezi tőkés exportját. k Az olaszországi kolera­megbetegedésekkel kapcso­latban korábban elrendelt intézkedések (védőoltási kö­telezettség, egészségügyi el­lenőrzés stb.) változatlanu' érvényben vanpak.

Next

/
Thumbnails
Contents