Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-27 / 252. szám

I SZOMBAT, 1973. OKTÓBER tt Leonyid Brezsnyev beszéde Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról.) teljesen figyelmen kívül vetkezett altalanos változás; a Jana"; a hidegháború, a íegyverke- nak Mt. • követelését, hogy zésl hajsza híveinek a kü- vonja vissza csapatait u oklönféle katonai kalandok , ,22"én estlg kialakult kedvelőinek rovására, a béállásokba. ke és.a. haladás erőinek ja! J^^TlLel^ vára bekövetkezett változás. lzraf , . , zetől, amikor ezt a kalandor Nehéz lenne lekicsinyelni irányvonalat folytatják, sem.vn^ln '/mii. n ... a, .. ......... —. a .szocializmus erői, a szo. cialista közösség szerepét a napjainkban végbemenő pozotív változásokban. A Szovjetunió a béke mibe veszik az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, és kihívják maguk ellen a világ közvéleményét, valószínű, hogy ebben külPártfogás játszik szerer , e,yUtt Pet Az Izrael kormánynak arG°' ez a politikája azonban T "T ,!^ Va Kkkz' sükba került az izraeli nép~ Ví ? közösség nek Azok a 82ámítóso^ országúival hogy egy áUam békéjét és — mondotta Brezsnyev, biztonságát idegen területek majd így folytatta: erőszakos meghódításával és A Közel-Kelet térségében n?®flta^tuá,!áv1al ««vatoljék, — mondotta a továbbiakban elkerülhetetlen kudarcra — a feszültségi góc immár £élt- esteien számítások, negyedszer robbantott ki há. Ez Irányvonal nem hozza borút. Ebben a hónapban a Izraal *zámara ? hadműveletek korábban nem 8 biztonságot, tapasztalt intenzitást értek legfeljebb nemze kozileg el, s mindkét fél részéről "^Jobban elszigeteli Izrasok áldozatot követeltek. ^ 8 a„ sz^széd°® "lpek egyebek között a polgári la- még nagyobb gyűlöletét hívkossúg körében vannak al- Ja kI maBa ellen' Az arabok dozaiok, egyiptomi cs szíriai ^ ^arftía békés városok és falvak barbar bombázása következté- SSSStSS^fSraeli agresszióba, sohasem Az események tényleges mondanak le törvényes jolefolyása önök előtt terme- guikról. \» szetesen jól ismert. Ezért én A Szovjetunlo szilárdan és következetesen támogatja az arab népek igazságos követeléseit. Szadat egyiptomi elnök azzal a kéréssel fordult a itt a kérdés elvi oldalával foglalkóznék. Melyek az ebtóm a térségben időszakosan kirobbanó katonai konfliktusok, köztük a jelenlegi háború alapvető okai? A válasz u mi szempontunkból Szovjetunióhoz Egye" vilégosi az, hogy sült Államokhoz: küldjék ki Izrael az általa elkövetett képviselőiket a hadműveleagresszió eredményekép- tek térségébe, hogy azok pen arab földeket foglalt felügyeljenek a Biztonsági ej. Tanács tűzszüneti hatéroza, tának végrehajtására. Mi Tel Aviv makacsul figyel- készségünket fejeztük kl men kívül hagyja az arab Egyiptom kérésének kielégínépek törvenyes jogait és ez tásére, s már el is küldtük agresszív politika támo- üyen képviselőinket. Remélgutást kap a kapitalista vl- jük> hogy hasonló módon lág azon erőitől, amelyek jár el az Egyesült Államok meg akarjak akadályozni a kormánya is, ezenkívül haladó arab államok szabad fontolóra vesszük mas. lehetséges intézkedéseket is, amelyeket a helyzet megkövetelhet. és független fejlődését. A Szovjetunió az utóbbi évek során ismételten figyelmeztetett arra, hogy a közel-keleti helyzet robbaAz ENSZ Biztonsági Tanásveszélyes. Az e kérdés- nácsa október 25-én a tűzben követett politikánk ele- szünet folytatódó megsértőjétől végig világos ós követ- gével kapcsolatban úgy hakezetes. Érdekeltek vagyunk tározott, hogy haladéktaluabban. hogy a Közel-Keleten nul létrehozza az ENSZ létrejöjjön a valóban tartós rendkívüli erőit, amelyeket és igazságos béke, hogv biz- a hadműveleti térségbe vetosítva legyen e térség va- zónyel. Ügy véljük, hogy ez lamennyi országának és né- hasznos döntés, és bízunk pének biztonsága, az a Jo- abban, hogy szerepe lesz a guk, hogy nyugodtan, a sa- helyzet normalizálásában, ját akaratuknak megfelelő- Szeretném hangsúlyozni, en építsék életüket. A Szov- hógy a Biztonsági Tanács jetunió éppen ezért egész október 22-i döntése nem idő alatt ragaszkodott ahhoz, csupán a tűzszünetet iráhogy az arab államoknak nyozza elő. Előírja a háboadják vissza az Izrael által rú okainak kiküszöbölésére elfoglalt földeket, hogy ér- irányuló fontos lépések megvénvesüliön az igazságosság tételet is. Es éppen ez a a palesztinai nép vonatkozó- döntés különleges ertéke. Az sában. A Szovjetunió ilyen érdekelt felek kötelesek hapolitikát folytatott és azt a ladéktalanul megkezdeni anpolitikát folytatja a jövőben nak a közel-keleti hatéroIsí zatnak gyakorlati végrehajA.txi LLA, , j tását, amelyet a Biztonsági Attól a pillanattól kezdve, Tanáes 1987. november 22-én hogy e hónap elején a Kft- hozott, és kötelesek azt végzel-Keleten kiujultak a had- rehBjtanl valamennyi cikkemüveletek, a Szovjetunió — lye vonatkozásában, szoros kapcsolatot fenntart- A k,„.^kertelem ősidők óta va a baráti arab államokkal e(tVesitl a népeket és az or— minden tőle telhető poli- „diókat - folytatta egyeli kai Intézkedést megtett, bek közdu Brezsnyev. _ Ez hogy elő.eg.Le a háború be- helvzet ma Js. Mr HZOn. fejezesét, es olyan viszonyok ban ei^ytelen ég érteimetmegteremtéset, amelyek kö- , ,enne „ Hazda.ági e(?ytm_ közel-kelet, béke m>kbdést kizávólHg a kerestJ^tl v ^re / ,/hT8 kedelemre korlátozni. Lépest szamára Vvalóban szilárd le- ke„ tlAUni az idövel, fel kell emelkedni a tudomáMint ismeretes, oktober nyog ós műszaki forradalom 22-én es 23-án a Szovjetunló krtvetelm'énveinek és lehető. és az Amerikai Egyesült A'-^ségeinek színvonalára, s ezt lamok javaslatura az ENSZ cgB- úgv tehetjük meg, ha a Biztonság! Tanácsa kétszer széies körű nemzetközi muntogadott el olyan határoza- kameBOsztásra témaszkotot, amely előirányozta haladéktalan tűzszünetet. Izrael mind a két Ízben szóban alávetette magát s Biztonsági Tanács határozatinak, valójában azonban hltszugőcn megszegte azt, s folytatta agresszív cselekményeit Egyiptom elten. Izrael újabb és újabb egyiptomi . területeket foglalt el, d"nk. Ma ez. ha ű«v tetszik, alanlgazság. Ennél fogva szükségszerű a kölcsönönösen előnyős, hosszú leláratú és nsgvsrVnyü — mind kétoldalú, mind pedig többoldalú — gazdasági együttműködés. Ez természetesen nem csupán Európára. hanem valamennyi kontinensre, a modern nemzetközi gazdasági kapcsolatok egész .rendszerére is vonatkozik. Mi azért is sürgetjük ezt az együttműködést, mert az államok közötti békés kapcsolatok megbízható anyagi alátámasztásának eszközét látjuk benne. Reméljük és bízunk benne, hogy az európai értekezlet által kidolgozott politikai bázist és a mindennapok békés együttműködését kiegészítik és megszilárdítják a kontinensen katonai enyhülést szolgáló intézkedések. Mint Önök tudják, ezzel a kéréssel foglalkoznak majd öt nap múlva Bécsben kezdődő tárgyalások. A Szovjetunió teljes komolysággal és felelősségtudattal, építő szellemben ós realisztikusan közeliti meg ezeket a tárgyalásokat. Álláspontunk világos és érthető, Ügy véljük, hogy meg kell állapodni Közép-Európa már meghatározott körzetére vonatkozóan a külföldi és a tárgyalásokon részt vevő államok nemzeti szárazföldi és légierejének 'csökkentésében. Eközben nem szabad károsodnia egyik fél biztonságának sem, és egyikük • sem juthat a másik kárára egyaldalú előnyökhöz. Nyilvánvalóan el kell ismerni azt is, hogy a csökkentésnek vonatkoznia kell a nukleáris fegyverrel felszerelt alakulatra is. A csökkentés módjában még meg állapodni — mondotta Brezsnyev. — Az a fontos, hogy a végrehajtandó csökkentés ne bontsa meg Közép-Európában és általában az európai kontinensen a kialakult erőviszonyokat, ha ezt nz elvet megsértik, az egész kérdés Eris almájába vélik, és vég nélküli' viták tárgyát képezi m'ájd. 1 s' Hogv milyen gyorsan lehet hozzáfogni magához a fegyveres erők és a fegvverzet csökkentéséhez — erről szintén Récsben kell majd megmegállapodni. A Szovjetunió már 1975ben kész lenne Ilyen értelemben tényleges lépésekre. A közeljövőben konkrét megállapodást lehetne kötni erre vonatkozólag. Ázsia népeinek kétségtelenül nem kevésbé van szükségük a tartós békére és konstruktív együttműködésre, mint mondjuk Európa népeinek — folytatta az SZKP főtitkára. — Valószínűleg nem követünk el hibát, ha azt mondjuk, hogy a tartós béke és nyugodt békés munka légkörének megteremtésében egyaránt érdekeltek Tokió és Taskent, Hanoi és Teherán. Peking és Rangoón, Delhi és Colombo lakosai — bolygónk legnagyobb kontinensén élő százmilliók. Gyakran hallani olyan állításokat, hogy az ázsiai biztonság kollektív erőfeszítésekkel történő megteremtésének és szavatolásának eszméje Kína ellen irányulna, és alighanem Kína „bekerítésének" vagy „elszigetelésének" fondorlatos céljait szolgálná. Az Ilyen állítások azonban vagy beteges gyanakvásra vallanak, vagy arra, hogy nem akarnak számolni a tényekkel. A tények szerint viszont a Szovjetunió is és az ázsiai béke és biztonság kollektív szavatolásának feladatához kedvezően viszonyuló többi állam is abból indult és Indul ki, hogy ebben a nagy és fontos ügyben a ázsiai kontinensen található valamennyi erre hajlandó állam kivétel nélkül részt vehet. Soha senki nem vetette föl a kérdést, hogy Kína ne vegyen részt, még kevésbé, hogv Kínét valamilyen módon .elszigeteljék" (nem is beszélve arról, hogy nevetséges lenne egv ilyen nagv ország ,els-»icetel*«dre" még csak gondolni Is). Ami a Szovjetuniót Illeti, üdvözölnénk a Kínai Népköztársaság részvételét az uzsiai biztonság megszilárdítását célzó intézkedésekben. Természetesen színlelés lenne, ha azt a látszatot keltenénk. hogy Kína jelenlegi nemzetközi cselekményei megfelelnek a béke és az államok közötti békés együttműködés megszilárdítása feladatának. A kínai vezetők valamilyen, csak általuk ismert oknál fogva nem mondanak le arról a kísérletükről. hogy mérgezzék a nemzetközi légkört, és fokozzák a nemzetközi feszültséget. Továbbra U képtelen területi igényeket támasztanak a Szovjetunióval szemben, amelyeket mi természetesen kategorikusan visszautasítunk. Makucsul ismételgetik a kommunistaellenes propaganda rég lejáratott koholmányát n „szovjet veszélyről" és visszautasítva minden ésszerű javaslatot a rendezésre, a meg nem támadási szerződés megkötésé, re, továbbra is a háborús készülődés mesterségesen teremtett lázas légkörében tartják népüket. És mindezt a Szovjetunió és más országok elleni ostoba rágalmak és vádaskodások terjesztésével, valamint a mi. és nemcsak a mi belügyeinkbe való ar«átlan beavatkozási kísérletekkel kötik össze. Ugyannkkor szembeötlik a kínai vezfciők külpolitikájának teljes elvtelensége. Azt állítják, hogy síkraszállnak a szocializmus és a békés egymás mellett élés ügve mellett, valójában pedig mindenképpen gyengíteni igyekeznek a szocialista országok nemzetközi pozícióit, ösztönözni próbálják az agresRziós háborús tömbök és a tőkés államok zárt gazdasági csooortosqjásainak aktivizálódását. Azt állítják, hogy a leszerelés hívei, a valóságban viszont megakarnak bénítani minden reális lépést a fegyverkezési hajsza korlátozása és csökkentése terén, kihívást intézve a világ közvéleményéhez. tovább fertőzik a Föld légkörét a nukleáris fegyverkísérletekkel". Szavakban azt hajtogatják, hogy támogatják az arabok igazságos harcát az agregzszor által meghódított föl-. dek visszaadásáért ós a Közel-Kelet igazságos békéje1 nek megteremtéséért, de — ugyanakkor mindent elkövetnek. hogy befeketítsék azt a reális segítséget, amelyet a leghívebb barátok — a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa — nyújtanak az agresszió áldozatainak. Forradalmároknak nevezik magukat, és szívélyesen megszorítják a chilei reakciósok fasiszta juntája képviselőjének kezét, amelyet bemocskolt a forradalom hősei, a munkásosztály fiai és lányai ezreinek. Chile dolgozó népének vére. Az eff8ita politika természetesen távolról sem mozdítia elő a béke és a biz-' tonság me-zszilándulását. Veszedelmes labiütást visz N> a nemzetkö-i életbe. E politika megváltoztatásának lehetősége azonban telles egészében maguktól a kínai vezetőktől f(j<»<í. Ami a Szovjetuniót illeti, megismétlem. üdvözölnénk, ha Kína építő módon hozzájárulna a nemzetközi légkör megjavításához és az államok közötti lojális. egyenjogú, békés együttműködés fejles'téséhez. Mint ismeretes .— mondotta Brezsnyev beszéde további részében — 1974-ben várható az Egyesült Államok elnökének hivatalos szovjetunióbeli látogatása. Szeretnénk. ha ezt a látogatást az államaink közötti békés viszony fejlődésének és a nemzetközi helyzet egészségeseb. bé válásának útján tett ÚJ< nagy lépések fémjeleznék. Nem kis szerepet játszhat a Szovjetunió és az Egyesült Államok közijtt a stratégiai fegyverek további korlátozásáról és lehetséges csökkentéséről folyó tárgyalások új szakaszának sikeres befejezése. Mint Önök tisztában vannak vele, ez nem egyszerű feladat, de megállapodtunk abban, hogy mindent megteszünk megoldása érdekében. Mi mindnyájan önökkel együt kedves barátaim, szeretjük a békét, tartós békét akarunk, és érőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten harcolunk biztosításáért. Örömünkre szolgál a nemzetköz! feszültségben végbemenő enyhülés, ós az úllumok közötti békés együttműködés fejlődése. Ugyanakkor nincs jogunk elfeledkezni arról, hogy földünk különböző pontjain még mindig háborúk lángolnak fel, emberek pusztulnak el, városok, üzemek, falvak dőlnek romba. Ezek a háborúk a mai viszonyok között rendszerint ott, és akkor keletkeznek. ahol, és amikor az imperializmus és a reakciós erői megkísérlik erőszakkal elnyomni a népeik felszabadító mozgalmát, megzavarni az államok szabad és független fejlődését. A földön élő emberek milliói számára a béke még nem létezik, kénytelenek fegyverrel kezükben harcolni az Imperialista agresszorok és csatlósaik ellen, a hódítók önkénye ellen, a szabadságért és függetenségért, azért az elemi jogért, hogy saját házukban ők legyenek az urak, A béke híveinek ebből le kell vonniuk a következtetéseket. Nyíltan kimondjuk — hangzott a későbbiekben —> a szocializmus világát ma mór senki sem tudja megrendíteni. a béke ügyét azonban sajnos' még lehet. Ami a Szovjetuniót illeti, a mi államunk hajója átszeli a szocializmussal szemben ellenséges propagandakampányok sekély hullámalt, s a jövőben ls magabiztosan követi Irányát — a nemzetközi élet napirendjén szereplő problémák konstruktív megoldása felé. Számíthatnak a szovjet népre — mondotta Brezsnyev befejezésül —. amely a nagy forradalmát követő első években, a szocialista építés éveiben, a fasizmussal vívott harcban, a háború utáni évtizedekben egyaránt, és most is az emberiség érdekei védelméért folytatott harc első vonalában volt és marad. Kállai Gyula felszólalása Közös eszme, az emberiség közös célja vezérelt ide valamennyiünket a világ különböző tájairól — mondotta bevezetőjében a magyar delegáció vezetője. — Határozott optimizmus hatja át szívünket. Bizakodásunk forrása, hogy a nemzetközi helyzetben a hidegháborút fokozatosan felváltja az enyhülés, az együttműködésre való készség ideje. Elérkezett az ideje annak, tisztelt kongresszus, — hangoztatta—, hogy végképp lehetetlenné tegyük a háborút, a hidegháborút, az elzárkózást, k diszkrimináció politikáját és a különböző társadalmi rendszerű országok az együttműködés útjára lépve, kapcsolataikban a békés egymás mellett élé6 elveit, kötelező normált végyék figyelembe. Az imperializmus még képes arra — folytatta a továbbiakban —, hogy bizonyos Időben, bizonyos térségekben ugressziókat és puccsokat robbantson kl, de Vietnam, Laosz, Kambodzsa kézzel fogható bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy ezek a próbálkozások kudarcra vannak ítélve. A békés egymás mellett élés politikájának ma már a kapitalista országok legkülönbözőbb társadalmi rétegei körében is nagy számban vannak hívei. A békeszerető erők világkongreszszusára örvendetesen nagy számban Jöttek Moszkvába olyan testületek, szervezetek és intézmények képviselői, akik más társadalmi rendszerben élnek, akik annak ellenére, hogy más világnézeti alupon állnak, eljutottak addig u döntésig, hogy a szoros együttmunkálkodás a tartós békéért, a világ veszélyeztetettségének megszüntetéséért, közös létérdekünk. Ml valamennyien azzal • szándékkal jöttünk, —mondotta egyebek között —i hogy azt állítsuk előtérbe* ami összeköt bennünket, s nem azt, ami elválaszt. Mindannyiunk óhajét fejezem ki, ha a kongresszus tanácskozásaitól, a világ népeinek itt kifejezésre jutó akaratától remélem, hogy közelebb hozzák az emberiséget korunk alapvető problémáinak megoldásához. Ennek érdekében mindent el kell követnünk. A magyar békemozgalom a közelmúltban tartotta VIII. kongresszusát. Az egész magyar társadalom véleményeként hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet mai szakaszában döntő jelentősége van a tömegek harcának — mondotta végezetül Kállai Gyula, akinek beszédét nagy tapssal fogadták. Rendfenntartó erők Közel-Keleten • Kairó (MTI, UPI, AFP) Pénteken délután elutazott a közel-keleti térségbe az ENSZ rendfenntartó erőinek első csoportja. Az. előkészítő kontingenst — mintegy száz fő — a Cipruson állomásozó ENSZ-erőktől vonták el. A szigetországon további ötszáz ENSZ-katona áll készen arra, hogy a Közel-Keletre utazzék. Svédország, Finnország és Ausztria kormánya ígéretet tett arra, hogy csupatokat bocsát a világszervezet rendelkezésére, a tűzszünet ellenőrzése végett. Kairóban kedvezően fogadták a Biztonsági Tanács csütörtöki döntését, amely szerint az ENSZ békefenntartó erőket küld a KözelKeletre. Asraf Ghorbal, Szadat elnök sajtótanácsadója cáfolta a Kairó—Szuez útvonal elvágásáról, valamint a Szuezl-csatorna keleti partján levő harmadik hadsereg bekerítéséről és megadásáról szóló izraeli jelentéseket Ugyanakkor elismerte, hogy a Szuezl-csutorna nyugati oldalán harcoló Izraeli csapatok kísérletet tettek a Szuez—Kairó főútvonal elvágására, a 102-es kilométerkőnél. Péntekre — legalábbis a rendelkezésre álló jelentések szerint — lényegében elcsitultak a harcok a közel-keleti háború frontjain.