Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-18 / 244. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. OKTÓBER 18. 3 Szegeden a Vahtangov Színház A puskás embert mutatták be tegnap a moszkvai színművészek Az elmúlt hét péntekjén kezdte meg magyarországi fellépéssorozatát a Lenin­renddel és a Munka Vörös Zászló-rendjével kitüntetett moszkvai Állami Akadémiai Vahtangov Színház. A világ­hírű együttes három nagy­sikerű bemutatót tartott a budapesti Madách Színház­ban. majd a szovjet művé­szek kedden Szegedre utaz­tak. Este megnézték a na­pokban megnyílt Szegedi Kisszínpad produkcióját, Peter Weiss: Marat halálát, ami kitűnő lehetőséget nyúj­tott a két színház, a moszk­vai és a szegedi művészei­nek szakmai tapasztalatcse­réjére. A moszkvai együttes ve­zetőit, Oleg Ivanov igazga­tót. Jevgenyij Szimonov fő­rendezőt, Alekszandr Grave párttitkárt és Iszai Szpektor ügyvezető igazgatót tegnap délután a városi tanácsházán fogadta dr. Biczó György, a Szeged megyei város taná­csának elnöke, aki rövid kö­szöntőjében elmondta, hogy a város művészeti életében hagyományosnak számító szovjet együttesek vendégjá­tékai során nagy megtisztel­tetés fogadni a Vahtangov Színház világszerte ismert, kitűnő társulatát. A vendé­gek nevében Jevgenyij Szi­monov főrendező válaszolt: a Vahtangov Színház öröm­mel jött Magyarbrszágra. s nagy várakozással tekinte­nek a két szegedi bemutat­kozó est elé. A fogadáson ott volt Szabó G. László, a városi pártbizottság osztály­vezetője és Giricz Mátyás, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója is. A moszkvai színművészek tegnap este rendkívüli ér­deklődés közepette, nagy si­kerrel mutatták be Nyikolaj Pogogyin: A puskás ember című drámáját, a színház fő. rendezőjének, Jevgenyij Szi­monovnak rendezésében. (Az előadás méltatására holnapi számunkban térünk vissza.) Ma. csütörtökön este 7 órai kezdettel Carlo Gozzi: Tu­randot hercegnő című mese­játékát viszi színre Szegeden a Vahtangov Színház társu­lata, mely az együttes név­adójának 1922-ben bemuta­tott rendezésében, Ruben Szimonov felújításában kerül a közönség elé. A tanácsi ügyintézésről Évente egyszer mindenki — Gyorsítani, egyszerűsíteni Sok névvel - névtelenül A tanácsok szakigazgatási szerveik útján szolgáltatást nyújtanak a lakosságnak, jogszolgáltató tevékenységet végeznek: jogokat biztosíta­nak, kötelezettségeket állapí­tanak meg, .vagy indokolt esetben jogokat vonnak el, a jogsértőkkel szemben pe­dig fellépnek a város, a la­kosság érdekében. Hogyan intézik ma a lakosság ügyeit első fokon Szegeden, a kerü­leti tanácsi hivatalokban és a szakigazgatási kirendelt­ségeken Tápén, Szőregen, Kiskundorozsmán ésAlgyőn? Erről beszélgettünk dr. Csi­kós Ferenccel, Szeged me­gyei város tanácsa végrehaj­tó bizottságának titkárával. 165 ezer « nek mintegy 4 százaléka. Ez a szám az országos átlag alatt van, amiből viszont ar­ra következtethetünk, hogy Szegedem- az első fokú dön­tések jók, megalapozottak. A számok mögött ügyirat Bár 18 aláírással érkezett bejelentés a KNEB-hez Pusztaszerről, a Hétvezér termelőszövetkezetben ta­pasztalható visszásságokról, a népi ellenőrzés emberei kénytelenek voltak a beje­lentést mégis névtelennek te. kinteni — olvashatjuk a vizsgálatot lezáró jegyző­könyvben. A 18 „aláíróból" 16-ot lakásukon kerestek fel a népi ellenőrök, kiderült, hogy kettő írástudatlan, te­hát nem írhatta, és alá sem írhatta a bejelentést a töb­bi 14 sem ismerte el magát a levél aláírójának. Egyéb­ként valamennyien idős, 70— 80 éves emberek, a szövet­kezettel, a gazdálkodással régóta nincs kapcsolatuk. vetések, és az átlagosnál jobb termést arathattak le. E I Névtelennek tekintették tehát a bejelentést, de tövi­ről hegyére kivizsgálták minden pontját, és végső kö­vetkeztetésként többek kö­zött ezzel a megállapítással zárták a vizsgálatot: „A be­jelentés tételei zömében még a régi vezetés munkáját érintik... Ez évben már sok vitás kérdést rendeztek a termelőszövetkezetben. A ve­zetőség új. következetes munkastílusa lassan megszo. kottá válik, a tagság egysé­ge kialakulóban van, gazda­sági eredményeik fokozato­san stabilizálódnak. A beje­lentésben felvetett hiányos­ságok nagy száma téves in­formáltságra utal. Tükrözi a korábbi állapotokat, amikor a vezetőség a tagság fő fi­gyelmét elsősorban nem a tennivalókra, hanem a sze­mélyes sérelmekre, áskáló­dásra fordította." Éppen a tagság alakuló­ban levő egységét szeretnénk szolgálni azzal, hogy a vizs­gálati jegyzőkönyv néhány pontjára részletesen is kité­rünk. Feltehető ugyanis, hogy a bejelentésről és a vizsgá­latról többféle „értesülés" is közszájon kering. Az őszi kenyérgabona ké­sedelmes vetése miatt a ve­zetőséget hibáztatja a beje­lentő. Igazi ok az voll, hogy az esős ősz és a munkaerő­gondok miatt a kukorica és a cukorrépa elhúzódott beta­karítása okozta a késedelmet. Ennek ellenére jól teleltek a Egy másik pont arra utalt, hogy későn szállították a cu­korrépát a vasútra, emiatt ,.vagon-állási" díjat kellett fizetni. A többletpénz meg­fizetését a szedőkre és szál­lítókra hárították. A vizsgá­lat azt állapította meg, hogy a műtrágyát nem tudták idejében kirakni, mert ép­pen a cukorrépával voltak elfoglalva. A késedelmes ki­rakásért 67C forintot rótt ki a vasút, ezt a szövetkezet a szállítási csoportvezetőre há­rította át. A szállítást végző 38 tagú brigád ezt az össze­get önként, közös megegye­zéssel, együtt térítette meg. A dinnyetermesztő csapat­vezető jogtalan jutalékát vizsgálva azt a megállapí­tást szűrte le a vizsgálat, hogy a bejelentőnek igaza van, Tóth Károly helytelen gyakorlat alapján valóban több pénzt vett föl — 14 ezer 43 forinttal többet —, mint amennyi járt volna neki. A jegyzőkönyv záradéka indít­ványozza. hogy akár peres úton is vissza kell követelni a jogtalanul felvett csapat­vezetői jutalékot. Polgári peres eljárást javasolt a NEB a szabványtól eltérő méretűre veretett vályog ügyében is. 30 ezr vályog­téglát nem vett át a megren­delő méretváltozás miatt, emiatt 30 ezer forint kára keletkezett a téesznek. Téves értesülés szülte viszont a följelentést, a HÓDGÉP és a volt elnökhelyettes állítóla­gos összejátszásáról. Szabály­talanságot nem állapított meg a vizsgálat, és igazta­lannak bizonyult az a vád Is, hogy a szövetkezet elnöke térítés nélkül, több alkalom­mal szőlőt szállított a laká­sára. Egy másik állítás sze­rint a gépkocsivezetők a megtakarított üzemanyagot feketén értékesítették. Sem az okmányok vizsgálata, sem a tagokkal történt beszélge­tés alapján nem lehetett bi­zonyítani, hogy valaki üzem­anyagot értékesített volna. majd a vizsgálat részleteit. A tanulság nyilvánvaló: kár fiktív nevekkel feljelentést tenni, hiszen a bejelentő sza­vahihetősége azonnal csorbát szenved. Gondolom, súlyos következménye is lehetne annak, ha valaki más nevé­vel takaródzik. Azért is kár ehhez a megoldáshoz folya­modni. mert a bejelentöt mindenkor a törvény védi. A lényeg azonban az, hogy ré­gi viták, áldatlan huza-vo­nák utóéletéről van szó. És az is a lényeghez tartozik, hogy a névtelennek minősí­tett bejelentést is kivizsgál­ták, és a tapasztalt hiányos­ságok megszüntetésére meg­felelő javaslatot tettek a né­pi ellenőrök. H. D. — Ha a számokat nézzük — mondotta —, akkor meg­állapíthatjuk, hogy mint ha­tóság, a tanácsi szakigazga­tási szervek Szegeden min­den családdal évente leg­alább egyszer találkoznak valamilyen hivatalos ügy kapcsán. 1972-ben 165 ezer ügyiratot iktattak a kerületi hivatalokban Szegeden, illet­ve a tápéi, a szőregi, a kis­kundorozsmai, az algyői ki­rendeltségeken. Ebből 46 000 olyan ügy volt, amelyben határozatot kellett hozni, jo­gokat, kötelességeket megál­lapítani az állampolgárok számára, illetvíe olyan dön­tésekre jutni, amelyek mind­két felet egyaránt kielégítet­ték, az ügyfelet éppúgy, mint a hatóságot. Az ügymenetben ez a viszony olyán érzékeny, mint a membrán. E viszony­ban tükröződik a hatósági munka és az ügyfelek kap­csolata, kezdve a születéstől a halálig. A tanácsi szerveknél az el­ső fokon hozott 46 ezer hatá­rozatból mindössze 1195-öt fellebbeztek meg, ez az ügyek­— Sok esetben azonban — tette hozzá dr. Csikós Fe­renc — nem eléggé meggyő­zőek az állampolgárok szá­márai nem eléggé közérthe­tőek, világosak. Az ilyen döntések hagynak kételyeket az ügyfelekben, és keresnek ügyükben további orvoslást. A fellebbezések közül má­sodfokon 617-et elutasítottak, 578 határozatot pedig meg kellett változtatni, illetve az ügy eldöntését új eljárásra utasítani. Az államigazgatás­sal kapcsolatban tavaly 205 panasz érkezett, amelyből 139-et elutasítottak, 66 ügy­ben pedig új eljárást kellett lefolytatni. Ezek tehát a szá­mok, amelyek mögött embe­rek vannak kisebb-nagyobb ügyeikkel, illetve a számok mögött ott van a hatóság is a maga munkájával, amely­nek minden esetben a lakos­ság érdekét kell szolgálnia a törvény biztosította kerete­ken belül. Tovább tallózva a számok között, a tanácsi hatósági munka kapcsán 1972-ben mindössze két ügyészi óvás volt, ámely a nagy számhoz viszonyítva, a 46 ezer ügy­ben hozott határozathoz ké­pest nem számottevő. A ta­nácsi apparátus munkája ál­talában jó, és még jobb is lehet; ha az első fokon ho­zott döntések minden eset­ben meggyőzőek lesznek az állampolgárok számára. Dr. Csikós Ferenc arról is tájékoztatott, hogy most ér­tékelték az 1973-as esztendő háromnegyed évének ered­ményeit az ügyiratforgalom­Nem részletezzük tovább a vádak pontjait, közgyűlésen minden bizonnyal ismertetik pitik z utat Somogyi Károlyné felvétele Szegeden, az Április 4. útján jelenleg az átépítés első sza­kaszánál tartanak. A Hősök kapujánál a régi úttest kö­zepén készül az új villamosvágányok alapja. Ez a mun­ka első fázisa: középre helyezik a vágányokat, s csak azután láthatnak hozzá kétoldalt az új úttest építéséhez ban. A beérkezett ügyek száma azonos az előző év ha­sonló időszakában befutott ügyek mennyiségéhez, azon­ban a fellebbezések száma várhatóan csökkenni fog. Az ügyek intézésében általában érvényesül a 30 napos ha­táridő. Ami azon kívül esik, az ügyeknek mintegy tized százaléka csak. Harmincnapos határidőn túl a nagyobb elő­készítést kívánó ügyek hú­zódnak el, például kisajátí­tási eljárások, bonyolultabb építési engedélyek kiadása, nagyobb körültekintést igénylő illetékügyek stb. Már az első fokon Az idén jelent meg az El­nöki Tanács 14/1973-as hatá­rozata a jogalkalmazásról és jogpolitikai irányelvekről. Ez a határozat további felada­tokra készteti az első fokú tanácsi szerveket. A többi között gondosan kell elbírál­ni a beadványokat és pana­szokat. Javítani az ügyinté­zés színvonalát, gyorsítani, egyszerűsíteni az eljárást. Az Elnöki Tanácsnak hivatko­zott határozata arra is ki­tér, hogy nagyobb gondot fordítsanak a tanácsi ható­ságok az ügyfelek tájékoz­tatására, felvilágosítására, adott esetben az ügyükre vo­natkozó meggyőzésükre. Ép­pen ezért a hatóságok által hozott határozatok mindenki számára érthetőek legyenek, helyes magyarsággal fogal­mazottak, pontos tényállást tükrözve, kizárva a kétke­dés lehetőségét. Hogy ez ma­radéktalanul sikerüljön a Szeged megyei városhoz tar­tozó apparátusban, ahhoz az szükséges, hogy első fokon pontosan állapítsanak meg minden momentumot, ami az ügy szempontjából lényeges az ügyfél vagy az állam szá­mára. A törvényességet úgy tartsuk be, hogy vegyük fi­gyelembe a társadalmi köve­telményeket és az egyéni megítélést is. Ha szükséges — erre a jogszabály módot ad — ebben a körben a mél­tányosság gyakorlását is al­kalmazni kell. A hatósági határozatok se­gítsék elő a városfejlesztési, rendezési és üzemelési ter­vek megvalósulását. A hatósági munka ne tűrje meg a bürokráciát, a formális ügyintézést, a kivételezést. Szegeden igen fontos, hogy a már ide tartozó községek — Algyő, Szőreg, Kiskundo­rozsma, Tápé — szakigazga­tási kirendeltségeinek mun­kája minden szempontból a városhoz tartozásukat ered­menyezze. Lődi Ferenc Az SZMBT , küldöttsége Óvári Miklósnál A Szovjet—Magyar Baráti Társaság hazánkban tartóz­kodó küldöttségének vezető­je, J. F. Karpova, az OSZSZSZK miniszterelnök­helyettese, az SZMBT alel­nöke — Nagy Máriának, az MSZBT főtitkárának kísére­tében — szerdán látogatást tett a Habselyem és Kötött­árugyárban. A szovjet delegációt a nap folyamán fogadta Óvári Miklós, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára: (MTlj

Next

/
Thumbnails
Contents