Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-13 / 214. szám

a CSÜTÖRTÖK, 1973. SZEPTEMBER IX Fejezetek Szeged múltjából Bálint Sándor új tanulmányai gát. „Hatvan felé: hazafelé" — mondja a Szegedi Szótár- totta Szegedet a ban is megörökített szólás, zentai birtokainak amely — mint minden szó­lásmondás — nem kivétel­nélküli, s nem is független időtől, helytől. A Szegedi Szótár írója például maga is Erre Mátyás följogosí- zi, valószínűleg azért, mert a káptalan híres szegedi borkereskedők elfogla- a szerémségi borvidék fenye­lására. A példátlan eset getettsége miatt a Somlóhegy 1475-ben egyezséggel ért vé­get. Szeged török megszállása, 1522 után, a gazdag polgár­eleven cáfolat rá: hetven ság egy része Kassán és felé tart, s mégis fáradhatat- Nagyszombatban telepedett lan szorgalommal ajándékoz le, minthogy e városokkal meg bennünket időről időre, már korábban üzleti kapcso­a szegedi múlt kiapadhatat­lan ismeretéből egy-egy ér­latban állott. Ez a magyará­zata. hogy a Kiskárpátok tékes részlettel. Mint most szőlőtermelő kultúrája — is: egyszerre három dolgoza- szegedi közvetítéssel — sze­ta jelent meg, mindhárom rémségi vonásokat hordoz, különnyomatban is. szókincse a szlovák nyelvben .ÍÍMN é$ SzerémtéQ ^^^^HÉMMIB 6oro című dolgozatában (az Bálint Sándor fejtegetése a újvidéki Hungarológiai Inté- kövidinka nevének eredeté­zet idei 14. kötetében) az ről. A szegedi homokon köz­ősi szőlőkultúráját is érde­keltségi körükbe akarták vonni. Somlóvásárhelyen a szegedi apácák műhelyében készült a Pozsonyi-kódex. A Bánát településtörténe­téből című tanulmányában (az újvidéki Hungarológiai Intézet legfrissebb, 15. köte­tében) a szegedi népnek a 18. és 19. században történt kirajzását vázolja föl. A tö­rök alól fölszabadult terüle­is magyar eredetű. Érdekes » Slii0^ 1522. évi tizedjegyzék alup­ján kimutatja, hogy 77 olyan szegedi polgár volt akkori­kedvelt szőlőfajtának hazá­ja szintén a Szerémség: a Kövi (hajdan Kőszentmar­ban, akinek a Szerémségben ton) községben honos dinka (Péterváradon, Kamancon, fajta szőlő Szalánkeménben, Szerlökön) szőleje volt A bort Ka­A somlóvásárhelyi pre­montrei apácák című dolgo mancról Kőszentmártonig zatában (a Veszprém megyei az a kocsin, vagy a Dunán Tite- múzeumok közleményei 11. lig és innen a Tiszán hazáig kötetében) szintén egy szege­hajón szállították. A nem- di kisugárzást, ezúttal szel­rég lebontott Oskola u. 6. és lemi hatást mutat ki Bálint Roosevelt tér 12. és 13. szá- Sándor. A szegedi zárda mű házak hatalmas gótizáló ugyanis o középkori kultúra borospincéi a legutóbbi éve- fontos műhelye volt: jelentős kig értékes emlékei voltak kódexírói tevékenység a középkori bortermelésnek, és borkereskedelemnek vá­rosunkban. Középkori városaink törté­netében alighanem egyedül­álló, hogy Szeged ötszáz év­vatalból németeket telepített, de a katonai kormányzás megszűnte (1779) után a ma­gyarság Szegedről és közvet­len környékéről lehúzódott a még néptelen és termékeny temesközi földekre, magával víve magas szintű dohány­kultúráját. Bálint Sándor dolgozatának értékes része gazdag összeállítás, amely időrendben közli a szegedi kirajzás helyeit Sző­regtől (1712) Felsőmuzslyáig (1890). Szeged modern szemléletű folyt története — Reizner János benne. Itt született az Apor-, a Lányi- és a Szegedi-kódex. Ez utóbbi őrizte meg szá­munkra a legrégibb szegedi író, vagy legalábbis másoló nevét: az egyik lapra ő ma­iéi ezelőtt hadat viselt Zen- ga rótta föl: soror marta szeged történetéhez is hórd ta elten.' Mégpedig Mátyás yrta (15X6). A Szegedet fe- . éDÍtőköveket Sainá­király bátorítására. A budai nyegető török veszedelem f"ékes epeköveket. bajná káptalan ugyanis, Zenta föl- elől költöztek át a szegedi latosan jellemző, hogy ezek desura, többször megsértette apácák Somlóvásárhelyre, a dolgozatok nem itthon je­háromnegyed százados mun­kája után — megírásra vár. Bálint Sándor, miközben Szeged néprajzi monográfiá­ján dolgozik, ehhez az új a szegediek borszállítási jo- mint Bálint Sándor föltétele­Búcsú a földi menázsoktói Hortobágyi Károly artista idehaza, akár külföldön — Üa-ökre búcsúzott a cirkusz „döcögött", Károly bácsi porondjától, s végképp el- nyomban a csoport után uta­hagvta katedráját, az artls- zott, s helyben korrigálta a taiskola „tanári asztalát". 74 hibát. Legutóbb például éves volt, s már életében a Svájcban szedte rendbe az magyar cirkuszművészet általa kiképzett Déíibáb lo­klasszikusa. Ha egy produk- vas ugrócsoportot, mert a ció előadásán vagy próbáján hat lány összmunkája nem megjelent, a munka rögtön volt elég gördülékeny, olajozottabban, színvonala­sabban ment. Puszta jelen­léte minden artistából a maximumot hozta ki. Túl volt munkásságának ötödik évtizedén. A húszas évek elején találta ki az ar­tistaszámok között is talán a leglátványosabbat. az ug­ródeszkás akrobatikát. A kel­lék csupán egy billenő hin­ta, azaz libikóka. Használata is egyszerű. Valaki rádob­bant az egyik szárra, ettől a másik felfelé billen, s a raj­ta álló nagy ívben lerepül róla. Ennek az alaphelyzet­nek számtalan változatát mu­tatták be a Hortobágyi-cso­portok. A bravúros szaltók után meghökkentő magas­ságban, a két másik csoport­tag vállán megálló harma­dik csak úgy juthatott cél-' ba, ha „kilövése", mozgása tökéletesen összehangolt mozdulatok sorából állt. Ezt az emberi tűzijátékot nem ls tudják sehol máshol utá­nozni. A mutatvány máig is spe­ciális exportcikkünk, mi lát­juk el vele az egész világ cirkuszműsorait. Jelenleg két ugródeszkás csoport műkö­dik a Hortobágyi család tag­jaiból — ez a cirkuszdinasz­t.ia harmadik nemzedéke Hortobágyi Károly keze alól került kl, a Hargitai, a Fa­lud! és a Charles ugródesz­kás csoport ls. Károly bácsi ugyanis az aktív szereplés­ből kiöregedve az artistais­kola tanára lett. Az Iskolán és a cirkuszban élete utolsó napjáig tanított. Olykor-olykor a „mentő­angyal" szerepét is betöltöt­te, Ha egy produkció — akár Hetvenéves korában még a gyakorlatban is bemuta­tott ugrásokat a próbákon. A Hortobágyi unokák mun­káját pedig olyan színvo­nalra emelte, hogy 'ez a cso­port Oscar-díjat is kapott 1971-ben Madridban, a Fes­tival Mundial del Circon nyújtott teljesítményéért. lenhetnek meg, mert Szege­den évek erőfeszítései elle­nére sincs helyismereti fo­lyóirat. Pedig ilyen birtoká­ban, a közlési lehetőségek kitágításával nemcsak az ő munkásságának nyílnék több tér és ösztönzés, hanem ál­talában föllendülhetne a ná­lunk viszonylag még mindig elmaradott helytörténeti ku­tatómunka. P. L. Nagyobb Nyugat-Európánál A Távol-Kelet a Szovjet­unió területének 14 száza­léka; területe több mint 3 millió négyzetkilométer, vagyis jóval nagyobb, mint Nyugat-Európa. Meddig védelem ••I a védelem ? Ugyvédhiány volt három Ilyenkor az ügyvédnek fo- — A bíróság előtt a vád­napig a bíróságokon. Eny- kozottan tájékozottnak kell lottak cserélődnek, a védők, nyi ideig tartott az Orszá- lennie a kihallgatás lélekta- az ügyvédek köre ugyanaá gos Ügyvédtanácskozás, ahol nában csakúgy, mint a leg- marad. Egy-egy védő konk­az egyik fontos vitatéma a korszerűbb kriminállechnikai rét ügyekben tanúsított ma­védelem ügye volt. A vé- vizsgálatokat illetően, gatartásának „emléke" ki­dői munka tapasztalatairól — Most éppen egy tanú sebb-nagyobb mértékben ki­kérdeztük meg dr. Jacsó nélküli ügyben képviselem a hat más tárgyalási napokra, Istvánt, aki kiváló ügyvédi védelmet — mondta dr. Ja- későbbi ügyekre is. Így az­munkájáért az elsők között cső István. — Az eset lé- tán a későbbi ügyek vád­kapta meg a Landler Jenő- nyege: két fiatal italozásból lottainak védői korábbi kor­emlékérmet. hazafelé menet, egymásnak rekt viselkedéséből jó érte­A közvélemény egy' ré- esett. Az egyik fojtogatni lemben vett előnyük szár­sze olykor rosszallóan fo- kezdte társát, aki védekezett, mazhat. gadja, hogy az "ügyvéd a maíd' amikor földre kerül- A véd6 megszerzett sza­bűnöst védi — kezdte vála- tek> reggelig feküdtek egy- vahihetősége a bíróság előtt szát. — Tudni kell azonban, mas mellett, aztán a veden- olyan tőke _ hangsúlyozza hogy a vádlottat csak jog- cem hazament. Másnap de- Bernáth Zoltán —, amely erős ítélet után tekinthetjük rult ki, hogy az erdo szelen kamat0zik. Ha ilyen ügy­bűnösnek, és addig megille- maradt baratját a verekedes véd mondja azt, hogy meg­ti a jog, hogy mindent elkö- közben agyonutotte. A vede- győzödése szerint ártatlan a vessen védelméért. Ez a véde- lem egyik legfontosabb fel- védence, akkor szavainak lem nem jelenti minden eset- adata> hogy rekonstruálni súlya 1B elgondolkoztatja a ben azt, hogy a vádlottak tudjuk az olremenés korul- bil-óságot. Ha viszont egy padjára került személy a menyeit, a verekedes kez- ügyvéd mindenkit mindig maga ártatlanságát akarja demenyezojét. A most le- ártatlannak mond, szavainak kimondatni, hanem esetleg folytatott orvosszakertoi nincs hitele A bíróságot kü­csak azt, hogy az adott eset vizsgalat a terhelt nyakan jbnben sem téveszthetik meg összes körülményeinek fel- icdezett fel lojlogatasi nyo- az bres szaVak. A tényeket tárásával állapítsa meg a mokat, es ezzel alátamasz- nézi s a tényeket hiába bíróság: egyáltalán bűnös-e *otta a vedelem szamara burkoija selyempapírba a a vád alá helyezett, ha pe- f°ntos enyhítő körülményt, védeiem. Előfordul, hogy dig igen, akkor milyen bűn- 'lügy „a vádlott volt a ve- mind a vádlott, mind avád. cselekményben, ez ezért ml- dekezo. |ott csaiadja remekműnek lyen büntetést érdemel. Ah- Az ugyved eloszor csak ^rtja az elhangzott védő­hoz, hogy a védelem szem- holt Papnőn latja az ügyet. beszédet. A védő ugyanis pontjai is felszínre kerülje- ««íta múlik, hogy megismer- elsorolja a vádlott gyermek­nek, nekünk, ügyvédeknek annyira, hogy aztan ve- betegségeit, pár perc lefor­kell segíteni nemegyszer vé­dencünk akaratától függetle­nül, sőt esetleg annak elle­nére is. gül tisztét lelkiismeretesen gása alatt kimutat minden tudja ellátni. csapást, amelyet a vádlott — Nem szabad sajnálni a évtizedek során elszenvedett, faradsagot, hogy kimenjunk A vádlottnak is jólesik a helyszínre — folytatta a könnyet hullatnia önmagá­— védőügyvéd. - Hadd említ- ért, és s{rnak a rokonok is> líti, ahol egy 65 éves ember , vonatkozóan védelmét látta el. Vád: em- sek erre vonatkozoan berölés. Az idős férfi a rá­nemrég történt egy sőt a hallgatóság szeme sem esetet. A marad száraz. Ilyenkor uciuira. r\/. iuua icui a i<a- - , — támadó italos fiát az első vadkrttjsgy külvárosi utca ionban megfeledkeznek ar­este 9 rbi( hogy a bíróság előtt kezeüevébe akadó hecves gyalogátkelő helyén • _„,__„__..„__„„ szerszámmal szúrta hX- SJ^ff? bfLef^ora tárulnak fel tragé­ra. Letartóztatása után tel- vád szerint a baleset gyors- diák a b£róSágot e fogások­fes letargiába esett Is bár- ^ént mert a kul nehéz bef0lyásolni. A milyen súlyos büntetést ma- I*"* / védő tehát akkör ,eljesíti ói™-/ „án=i„; a hw.- zebrát. A terhelt ezt tagad­gára akart vállalni. A bíró ság is helyeselte, és figye­lembe vette a védő által — védence akaratától függet­lenül — felhozott enyhítő zási kísérletet tartottak, az­az lejátszották. az esetet a helyszínen. Kiderült: a ko­körülményeket, aminek alap- Pott felfestést kifejezetten ján a jogos büntetést is ki- lafsu koriekedes mellett, az .,„.,, jól a feladatát, ha tényekre ta. Védője kéresere nyomo- aiap0ZZa a védelmet. Pálos Miklós ján a jogos büntetést szabták. — Meddig terjednek a vé­delem törvényes keretei? — Vegyük például a bi­esti rossz világításban még 20 méterről sem lehetett lát­ni, és a gyorshajtás feltéte­lezése is megdőlt. Ezt figye­lembe véve szüntette meg zonyítékok ügyét. Védencem az eljárást a rendőrség, és érdekében minden javára egyben felhívta az illetékes szolgalo bizonyítékot igyek- tanácsot: a zebrát sürgősen szem megszerezni, de ha ar- fesse újjá. ra kér, hogy semmisítsek Az ügyvéddel való beszél­meg bizonyos okiratokat, azt getés után érdemes felidézni már nem vállalom, mert a másik oldalj a bírói emel_ meghaladja a torvenyes ke- vény oldaláról alkotott vé­reteket. Egy csalással vá- ieményt a védői munkáról, dolt ügyfél takarékkönyvei- Bernáth Zoltán, aki több év­nek eltüntetése például már tizedet töltött el bíróként az bűnpártolás. igazságszolgáltatásban — a Különösen nehéz a véde- többi között így foglalta ősz­iem helyzete, ha nincs tanú. sze tapasztalatait: Borostyán a tenger mélyén A Professzor Dobrinyin nevű szovjet óceonológiai hajó kutatásokat végzett a Balti-tengeren, a Kalinyin­grádi félsziget partmenti vi­zeiben, ahol egyedülálló bo­rostyánlelőhelyek vannak. A kutatások igazolták, hogy a tengerfenéken legalább any­nyi a borostyán, mint a szá­razföldön. 25. Ivadék szitkozódott Ha ez a Peszcov végig­üli a tanácskozást, akkor nem várhatja meg. Idegesen töprengett, hogy mit tegyen. Még egy csengetés hallatszott, az előcsarnok zaja elcsön­desedett, a folyosón egy siető ember alakja tűnt fel. Ivadék figyelmesen megnézte a köze­ledő, sovány férfit, aki úgy ötvenesztendős lehe­tett, ovális arcát ritkuló ősz haj foglalta ke­retbe. „Nyil Tyimofejevics, persze, hogy ő az." Iva­dék még ifjú éveiből emlékezett rá. Nyil Tyimo­fejevics akkoriban gyakran járt hozzájuk. Mon­tasev hű embereként elsősorban a munkásokat és az alkalmazottakat tartotta szemmel, hopv minden rendellenességet azonnal jelentsen neki. Arra is emlékezett, hogy mindig hozott neki, a fiatal Montasevnek, vagy ahogy ő nevezte: Ra­csiknak, ajándékot — láncba fűzött, apró pe­receket. Ezek a száraz, ropogós perecek jobban ízlettek neki a legfinomabb otthoni pirognál is. — Nyil Tyimofejevics! — lépett Peszcov elé a félhomályból Ivadék. Összerezzent a váratlan szólítástól, és megállt. — Miben lehetek a szolgálatára? — Nem ismer meg, Nyil bácsi? Peszcov közelebb lépett. — Nem, nincs szerencsém ismerni — jelen­tette ki határozottan. — Ráesik Montasev vagyok. Akinek annyi perecet hozott ajándékba. — Csak nem?! Ráesik, de megnőttél — és Peszcov átkarolta volt főnökének unokaöccsét, beinvitálta az irodába. — Ülj le, mesélj, hogy él a bácsikád? — Kért, hogy adjam át az üdvözletét, Nyil Tyimofejevics. — Ennyi év után is hálával gondolok rá, Rá­esik. Soha nem felejtem el, milyen jó volt hoz­zám. S veled mi van? Befejezted a tanulmá­nyaidat külföldön? — Igen, Nyil Tyimofejevics — hazudta a Montasev csemete, és belemerült a párizsi „sza­bad élet" ecsetelésébe, elhallgatva természete­sen szenvedélyét a kártya iránt, s azt is, hogy rokonai már régen nem hajlandók kifizetni adósságait, s vég nélküli tivornyáinak költsé­geit. Arról sem beszélt, hogy űj pénzforrások után kutatva, hogyan került a német kémügy­nökség hálójába, s egyéb szennyes ügyek mel­lett, a németek megbízásából miként mérgezett meg egy ismert francia tábornokot, hogy az­után Franciaországból Iránba menekülve ment­se az irháját. — Hát maga hogy él itt, Nyil Tyimofejevics? — A telepről el kellett jönnöm, sokan tud­ták. milyen kapcsolat fűzött a nagybácsikádhoz. Beálltam a gyárba, itt van az űt túlsó oldalán — mutatta Peszcov az ablakon át. — Hogyan lett magából klubvezető? — Volt egy szenvedélyem, Ráesik — mindig szerettem énekelni. A bácsikád is gyakran tré­fálkozott velem emiatt. A gyárban azután gya­kori vendége lettem a klubnak, énekeltem a kórusban, mígnem felajánlották, hogy vegyem át a klub vezetését. A fizetés több, gondoltam, el­vállalom. De ez nem fontos. Azt mondd el in­kább. mi szél hozott Bakuba? — Nagy ügyben járok, Nyil Tyimofejevics. Fontos ügyben. — Ez természetes. Vissza térnek a régi, szép idők. A németek már nincsenek messze: Szmo­lenszk és Odessza alatt folynak a harcok. Már nem sokáig kell várnunk. — De segítenünk kell, hogy gyorsabban ide­érjenek. — Hogyan? Ezt nem értem. — A bácsikám azt mondta, hogy nyíltan be­szélhetek magával. — Ram számíthatsz. — Be kell juttatni egy kis csomagot az üzem­be, hogy leálljon a termelés. Kevesebb benzin a vörösöknek — gyorsabb német győzelem! — Ez — pokolgép? — suttogta Peszcov. — Persze, hogy az, Nyil bácsi. Segítenie kell, hogy elhelyezzük a gyárban. Peszcov elgondolkodott, a válaszra várva Iva­dék is hallgatott. — Ügy ... úgy... — szólalt meg végül Pesz­cov, elnyújtva a szavakat. A dolog valóban ko­moly és szükséges, másként nem kockáztatnád az életedet. Csakhogy te nem mehetsz be az üzembe, a csomagot magam helyezem el a vö­rösöknek. Tudom, hol a gyár érzékeny pontja. Azonkívül senkinek se jutna eszébe, hogy rám gyanakodjon. — Azt hiszem, igaza van, Nyil Tyimofejevics. — Adj egy kis időt, alaposan meg kell rág­ni a dolgot. Soha nem vállalnám el, ha nem érezném: a vörösöknek hamarosan végük. Az előcsarnokból ismét lárma hallatszott (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents