Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-02 / 205. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 63. évfolyam, 205. szára 1973. szeptember 2., vasárnap Ára: &0 fillér ' Üj tanév A

í évente ismétlődő, mégis megszokhatatlan, különleges varázsú, „iskolakezdős" hangulat már az elmúlt héten betöltötte az egész várost. Szeptember, iskola. Ezeket a szavakat hallottuk leggyakrabban az utóbbi napokban, hiszen Szegeden is szinte mindenkit megérint ilyenkor a készülődés láza. Mert bármilyen kellemes az élményekkel dús nyári vakáció — utolsó napjai valahogy lassan telnek a diákoknak. Mondják, vagy titkolják, de mindegyikük szeretné már érezni a tantermek friss, tiszta „szeptember-illatú" levegőjét. Szeretnék megbeszélni a többiekkel a vízparton, a táborban, vagy a nagymamánál történteket, kirakni a padra a szép, új füzeteket, érezni az első tízórai ízét És ilyenkor születnek az év első nagy fogadkozásai: „az idén megpróbálok jobban tanulni.'" A pedagóguscár, a szülők pedig jól tudjálc; vafóban erőpróba is lesz ez a tanév, éppúgy, mint valamennyi eddig. Az első napok kellemes újdonságvarázsa elmúlik, a tíz hónap napjait munka tölti ki, és valamennyiükön, tanárokon, diákokon, szülőkön múlik, hogy az új vakáció a jól végzett munka utáni örömmel, vagy a „nem tettem meg mindent" kellemetlen érzésével kezdődik majd. De mi is lesz a dolguk szepterAber első hétfőjétől? A legfontosabb, mindenki számára egyértelműen megfogalmazható feladat: a több mint egymillió mai diáknak ebben az évben is nagy lépést kell tenni, hogy gondolkodni tudó, alkotó munkára képes felnőtté váljon. Komolyan hangzó szavak, de legkomolyabb dolgaink közé tartozik, amit kifejeznek. Ezt a célt, a holnap helytállni képes emberek nevelését kell szolgálnia mindennek, ami az iskolákban és otthonokban történik az új, és valamennyi tanévben. Mert folyamatos, hosszan tartó munkáról van szó, amelynek azonban jelentős állomása az idei iskolaév. Azok az új rendelkezések ugyanis, amelyek e munka eredményességét hivatottak elősegíteni, szeptembertől lépnek életbe. S máris a továbbiaknál, a nem kevésbé fontos, de mégiscsak részfeladatoknál tartunk. Kinek-kinek a maga területén az ismert intézkedések szellemében, legjobb tudása szerint kell munkálkodnia — akkor a mostani erőfeszítések mindannyiunk jövőjében kamatoznak. A tanszerek között válogató diákok, az iskolaköpenyt kivasaló édesanyák, a bizalmas szavakat osztó édesapák, millió dolgukat körültekintő biztonsággal ellátó pedagógusok gondolatai között hasonlók mozdulnak a készülődés napjaiban. Az iskolakapun holnap belépők új együttlétet üdvözlő örömzsivaja azonban pillanatokra bizonnyal háttérbe szorítja a gondokról, feladatokról, nagy munkáról fogalmazott gyerek- és felnőttszavakat. Így van rendjén. F

iatal életek indulnak, jó utakon járók haladnak tovább. Üj örömök következnek, régiek idéződnek. A gyerekek közül aki ráérzett már a diákélet ízére, boldog feszültséggel vár új, ígéretes napokat, az először tantermet látók természetes kíváncsisága legyőzi az izgalmakat. A tanévkezdéskor azt kívánjuk: olyan felszabadult, életvidám, kicsattanó egészségű, mosolygós-komoly arcú diákok töltsék meg az iskolákat az év minden napján, mint amilyenek most, szeptember első hétfőjén. Sulyok Erzsébet Az ötéves terv első félideiében népgazdaságink jól fejlődik Bálint József államtitkárnak, a KSH elnökének nyilatkozata Mint ismeretes, a Minisztertanács csütörtöki ülésén — a többi között — a népgazdaság első félévi fejlődéséről is tárgyalt. Az MTI munkatársa megkérte Bálint József államtitkárt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, hogy az idei félév eredményeit az előző két év adataival egybevetve vonja meg a IV. ötéves terv első félidejének mérlegét, vázolja a tervteljesítés főbb tendenciáit. — Az 1971—1975. évekre vonatkozó tervtörvény abból indult ki, hogy ebben az időszakban a gazdaságpolitika fő irányvonalaként a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelését kell tekinteni. Ugyanakkor a terv hangsúlyozta a munkatermelékenység emelkedésének a fajlagos anyagráfordítások csökkentésének, a fejlesztési eszközök hatékonyabb felhasználásának, a termelési szerkezet gyorsuló átalakításának fontosságát. Figyelemmel a lakossági életszínvonal és a nemzeti vagyon növelésének szükségességére, a népgazdaság belső és külső egyensúlyi helyzetére, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítésére, a terv a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedési ütemét 5.J5— 6 százalékban szabta meg. 1971-ben és 1972-ben a nemzeti jövedelem évente átlagosan 5,8 százalékkal emelkedett. Az 1973. első hathavi részadatok arra engednek következtetni, hogy a növekedési ütem ebben az évben is eléri, illetve meghaladja a IV. ötéves tervvel összhangban kidolgozott éves tervelőirányzatát. A nemzeti jövedelem növekedése a tervidőszak első két évében csaknem teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott. Az anyagi ágakban dolgozók száma 1972-ben alig (0,2 százalékkal) volt több, mint 1970-ben. 1973. első félévében az ipari létszám az előző évitől eltérően emelkedett ugyan (1,2 százalékkal), de a termelés növekedésének így is több mint 80 százaléka származott a termelékenység számottevő, 5,3 százalékos emelkedéséből. Az építőipar viszont az előző évinél kisebb munkáslétszámmal növelte termeléset. A termelékenység emelkedésében nagy szerepük volt a beruházásoknak, korszerű termelőberendezések üzembe állításának, és ezzel összefüggésben javult a bérráfordítások gazdaságossága. A IV. ötéves terv a termelés és a felhasználás azonos ütemű növekedését és kiegyensúlyozottságát tételezte fel, vagyis azt, hogy a belföldi felhasználást a megtermelt nemzeti jövedelem teljes egészében fedezi. A belföldi felhasználás azonban a tervidőszak első évében gyorsabban nőtt a nemzeti jövedelemnél, ami a nemzeti jövedelem 8,2 százalékát kitevő behozatali többlet révén vált lehetővé. 1972-ben — a kellő időben foganatosított intézkedések hatására — a belföldi felhasználás mérséklődött, és a nemzeti jövedelem 1,5 százalékát kiviteli többlet formájában használtuk fel. A két év alatt együttvéve azonban a belföldi felhasználás összege még így is 3,1 százalékkal nagyobb volt a nemzeti jövedelem összegénél. Az 1973. első félévi adatok alapján idén — a múlt évhez hasonlóan — szintén kiviteli többlettel lehet számolni, vagyis fokozatosan megvalósul a termelés és a felhasználás egyensúlyának biztosítása. A terv azzal számolt, hogy a belföldi felhasználáson belül a fogyasztás aránya 75—77 százalék, a felhalmozásé pedig 23 —25 százalék lesz. Az első kétévi tényleges arány (75:25) megfelelt a tervezettnek. De emögött azonban nagyfokú ingadozások, komoly problémák húzódtak meg. A fogyasztás—felhalmozás aránya 1971-ben 72:28 volt, 1972-ben pedig 78:22. A fogyasztás ugyan évről évre növekedett, mégpedig a két év alatt az előirányzatot megközelítő mértékben, a növekedés üteme azonban mérséklődött: az 1971. évi 6,1 százalékról 1972-ben 3,4 százalékra. (Folytatás a 3. oldalon.) Szegeden befejeződött az Interatom tanácsülése Együttműködés a legkorszerűbb műszerek gyártásában Szegeden szombaton, tegnap befejezte ötnapos tanácsülését az Interatom Instrurnent Nemzetközi Nukleáris Műszeripari Gazdálkodó Egyesülés, amely most első alkalommal ülésezett Magyarországon. Mint ismeretes, a KGST-nek speciális gazdasági szervezete tavaly alakult Varsóban, azzal a céllal, hogy összehangolják a tagországok tevékenységét a lehető legtökéletesebb nukleáris műszerek tervezésében, gyártásában és forgalombahozatalában. Az eddigi eredményeket és a feladatokat most a tagországok — illetve a közös munkában részt vevő 14 tagvállalat — több mint nyolcvan gazdasági, tudományos és kereskedelmi szakembere vitatta meg a szegedi Tisza Szállóban megtartott tanácsülésen, ezúttal Bába Miklósnak, a Gamma Művek vezérigazgató-helyettesének elnökletével. Az ülés munkájából dr. Zwardon Zbigniew, ' az Interatom varsói központi apparátusának igazgatója a •többi között elmondotta, hogy a lengyel főváros után első ízben külföldön — ezúttal Magyarországon — megtartott igazgatói tanácsülés ' eredményes munkát végzett. Mostani tevékenységének egyik fontos eredménye, hogy a tagországok még szorosabbra fűzték gazdasági kapcsolataikat a műszergyártásnak ebben a legkorszerűbb ágában. Ezeknek a nukleáris műszereknek a célja az atomenergia békés célú felhasználásában, például a gyógyszeriparban, valamint a mezőgazdasági kutatásokban rendkívül jelentős. A tanácsülés most meghatározta ezeknek a műszereknek a kutatásával, fejlesztésével, gyártásával kapcsolatos legfontosabb közös feladatokat. Elhatározták, hogy előzetes egyeztetések alapján javaslatot tesznek a tagországok tervhivatalainak, hogy a következő ötéves tervben az összehangolt terveknek megfelelően szerepeljen a nukleáris műszerek gyártása. Ezzel kapcsolatban még ez év novemberében koordinációs tanácskozást tartanak Moszkvában. Ezt követően Varsóban — még ugyancsak ez év végén — már arról kívánnak dönteni, hogy hpl és milyen formában hozzanak létre közös fióküzemeket olyan műszereknek a gyártására, amilyenek még nem készülnek a tagvállalatoknál, illetve bonyolult feladat lenne az erre való külön felkészülés. Az Interatom Egyesülés célkitűzése, hogy már a következő Ötéves tervben megkétszerezzék a szocialista országok árucseréjét nukleáris műszerekben. Ópuszfaszer : Ma Árpádünnepség Ma, vasárnap egész napos ünnepséget rendeznek az ópusztaszeri Árpád-emlékműnél. Délelőtt 10 órakor kezdődik a politikai nagygyűlés, amelynek szónoka Péter János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter. Ezután kulturális műsor szórakoztat, s programjában szerepelnek: a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi színpada, az ÉDOSZ Szeged Táncegyüttese, a csongrádi Batsányi Gimnázium diákjai, továbbá a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium énekkara és a honvédség vásárhelyi fúvószenekara. Az ünnepségen a termelőszövetkezetek tagjaival együtt részt vesznek a környékbeli városok és községek lakói. Az üzemi dolgozók részvételével meghitt munkás-paraszt találkozót is jelent a nap. < A nagy érdeklődésre tekintettel a Volán külön buszjáratokat indí? Szegedről, a Marx téri állomásról, a 7-es kocsiállásról. A buszokat reggel 6-tól délelőtt 9 óráig indítják. • • Üdülési mérleg Az évi szabadságból két hetet a legtöbben nyaralással szeretnének eltölteni, ezért a szakszervezet is igyekszik az üdülési lehetőségek nagy részét május közepétől szeptember közepéig biztosítani — mondta Bölcsföldi Tibor, a SZOT üdülési és szanatóriumi főigazgatóságának helyettes vezetője. Ebben az évben erre az időszakra esik az egész évi beutalók 65 százaléka, 191 ezer üdülőjegy. A csúcsidényt jelentő hat turnusban, június végétől augusztus végéig 105 ezer vendéget, az egész évben beutaltak 36 százalékát fogadták a SZOT-üdülők. A családos üdültetés fejlesztésére még ebben az évben felmérik a vállalatoknál a családosok arányát; jövőre, ahol lehet, ehhez az arányhoz „profilírozzák" az üdülőket és a szakszervezeti bizottságok a megfelelő arányban kapnak családos beutalókat. A turnuskezdéseket a családos üdültetést meghatározó iskolai szünetek időpontjaihoz igazítják. Á SZOT Főigazgatósága a Művelődésügyi Minisztériummal tárgyal arról, hogyan lehetne esetleg rugalmasabb tanévkezdési, illetve zárási időpontok bevezetésével meghosszabbítani a családos üdültetési idényt. Péter János Lengyelországba látogat Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter meghívására a közeR napokban hivatalos, baráti látogatásra a Lengyel Népköztárutazik. (MTI) 4