Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-09 / 211. szám

VASÁRNAP, 1978. SZEPTEMBER % 7 Az alkalmi bunda (I. áll az ajtó előtt és támaszkodás közben megnyomja a csengőt, kezében bőröndöt tart.) II: (felrángatja az ajtót, kinéz) I: Jó reggelt! II: Jó reggelt. Kánikula van, é» ön folyton csenget. I: Igen, nagy a meleg. Nem kellene az ötödik emeleten laknia ilyen melegben. A csillagokba nehezen tudok felmászni. Nagyon kimerültem. II: De miért a csengőnek támaszkodott? ... I: Ez általában így van, ha én nekitámaszkodom valaminek. Én is hallom, hogy cseng, nem vagyok süket. II: Magának nem borzasztó hallgatnia ebben a melegben, hogy szüntelenül csenget? I: Megkapta már az újságját? II: Igen... I: Tegye a csengő kalapácsa alá. Abbahagyja. II: Phü ...! Segítene nekem, ha már itt van. Egyedül nem tudom megcsinálni ebben a melegben. I: Szívesen, ha már úgyis itt vagyok. (Bemennek) I: Hallja most? II: Nem. I: Nem hallja, hogy abbahagyta a csengetést? II: Hogy hallanám, ha már nem cseng...! I: Igaza van. Ez nem jutott eszembe. Semmi se jut eszembe ebben a hőségben. II: (rámutat egy székre) Nem ülne le? 1: Köszönöm. Phü..J Tudja, hány fok van? II: Huszonnyolc. Ez az amiért felkeresett? I: Dehogy. 12 Nem akar bandát vásárolni? II: (izzadtságát törölgeti) Nem! I: Miért? II: Nem fázom. I: É6 ml lesz télen? II: Nem tudok most a télre gondolni! I: Azt hiszem, önnek mégis kellene egy bunda. Most kaphatja csak meg alkalmi áron. II: Nem kell... I: De önnek szüksége van rá. II: Nincs. I: Dehogynincs! II: Becsületszavamra, ha elég erőm lenne, kihajítanám magát az ajtón...! Phü... I: És én újra elkezdenék csengetni, így: klin-klan, klin-klan... De hát nekünk nincs erőnk... így hát essünk túl az alkun. A bunda itt van a bőröndben. (Kinyitja a bőröndöt, és kivesz belőle egy kopott bundát.) II: Phüü ... Látom. I: Mit gondol, milyen bunda ez? II: Sejtelmem sincs... Nerc? I: Ugyan kérem...! II: Amerikai görény? ... Phű . I: Próbálja meg ingerelni. II: Miért? I: Az amerikai görény büdös szagot bocsát ki, ha ingerlik. Most legalább majd meglátjuk...! II: Én nem ingerlem az állatokat. akkor próbálja fel. II- A fenébe is... — felveszi. — Jól áll? I: Nem egészen. II: De hiszen ez női bunda! I: Az hát. II: Akkor megvan, hogy miért nem áll jól! I: Miért? II: Én férfi vagyok. I: Hadd próbáljam akkor fel én ... Phü ... II: De hát ön is férfi. I: Majd a feleségemnek adom. II: Akkor miért hozta ide? I: Az ön feleségének, (ő is felpróbálja, körbeforog) Jól áll? II: Nem nagyon. I: De az ára nem sok. Alkalmi... II: A szőrme valóban silány. I: Hja, ezek mind ilyenek nyáron. Télep^ a bunda megvastagszik, megfényesedik, és megsötétedik. Még sose hallotta? II: Akkor jöjjön télen. I: Télen? Minek? II: Csak úgy. Kicsit becsengetni. Egy teára, beszélgetni, hallgatni a rádiót. Phü. Nem csincsilla ez véletlenül? I: Lehet. Hány fok van? II: Körülbelül ötven. I: Árnyékban ? ( II: Nem, bundában. I: Akkor mi a csudának van rajtam? II. Nehogy levegye! I: Könnyebb lenne gondolkodni. II. De cipelni könnyebb, ba magán van. I: Jó isten! Izzadok. És akkor itt van ez a bunda ... Szóval mennyiért akarja? II: Semennyiért. Azt akarom, hogy érezze a meleget. I: Köszönöm. ön valóban ... Phü ... Nem tudom, de úgy gondolom ... II: Nem bánom, megveszem. Alkalmi áron kánikulában hordani megéri... Nem...? Naná! JEREMI PRGYBORS • » 4 «J* S ; . , - V • . - rV- <\*x> Cf "á* ••; >, Syti-i v ! v ' Or. Beretzk Péter életművéről Néhány hónapja távozott el körünkből Szeged egyik jellegzetes egyénisége, a természetvédelem kimagasló alakja, a magyar ornitológia szeniorja, dr. Beretzk Péter MÁV főorvos, c. egyetemi tanár. Egyéniségét, életművét kívánja az alábbi néhány mozaik bemutatni. A szegedi születésű Beretzk Péter élete 79 évének javarészét nemcsak városunkban élte, de annak szolgálatába is állította. Jónevű, többször kitüntetett szülész-nőgyógyász orvos volt, akit páciensei, ismerői, nagy baráti köre tisztelt, szeretett. A hazai természetvédelem úttörője Neve, természetvédelmi tevékenysége és madártani kutatómunkája révén lett közismert. Felfedezte és kutatási eredményeinek közlésével európai hírűvé tette a magyar szikes-sós semlyékek egyik klasszikus táját, a szegedi Fehér-tavat. Cyörffy István professzorral együttműködve elérte, hogy 1933ban az ös Fehér-tó területéből 280 holdat — a sziki madarak fészkelőhelyét — rezervátummá nyilvánítsák. 1946-ban a rezervátum területét állami rendelkezés 500 holdra emelte. Idők folyamán az ugyancsak a Fehér-tavon berendezett és jól termelő halgazdaság területi növekedésével, az édes víz (Tisza-víz) bevezetésével a táj gyökeresen megváltozott. Eltűntek az alacsony vizű tocsogók, és ezzel megszűnt a sziki madarak fészkelési lehetősége, szaporodott a mélyvízi és parti madárfajok száma. Beretzk Péter életének fő célkitűzésévé vált a Fehér-tó kutatása. Negyven éven át fáradhatatlanul gyűjtötte a tó állatait (főképpen madarait és lepkéit). Kétszázötven publikáció A neves ornitológus madártani kutatómunkája még a régi elgondolások vágányán indult. <5 is, mint Lakatos Károly, Szegednek a századforduló táján élt jeles ornitológusa, először vadász-madarász volt. Állandó vadásztársaival Devtch Bélával és Hadnagy Bélával, meg készséges segítőtársával. Mészáros Sándor rezervótumőrrel hétről hétre járta a tavat: gyűjtötte a különleges madarakat. Később érdeklődése egyre inkább a madarak elterjedésének, vándorlásának vizsgálata felé terelődött. Társaival — a Madártani Intézettel együttműködve — sok ezer madarat gyűrűzött meg, és ezzel jelentősen hozzájárult a madárvonulás rejtélyének kutatásához. Igazi vizsgálati területe azonban a madarak életének és környezeti viszonyainak (táplálékszerzés, fészeképítés, költés) tanulmányozása volt. Megfigyeléseinek eredményei számos új adattal gazdagították a magyar madártani irodalmat. Nem egy madárfajra vonatkozó téves adatot helyesbített. Kutatásairól mintegy 80 tudományos dolgozatban számolt be a hazai és külföldi szakfolyóiratokban. Tudomány-népszerűsítő dolgozatai. cikkei folyóiratokban, vadászlapokban, napilapokban jelentek meg. Számuk a 250-et is meghaladja. Írásaival, megfigyeléseinek színes, érdekes leírásával, több száz előadásával igen sok hívet szerzett a madarak tanulmányozásának, a madár- és természetvédelemnek. Lelkiismeretesen vezetett, 40 év több ezer megfigyelési adatát tartalmazó madarásznaplója rendkívüli érték, összefoglaló feldolgozása a szakemberek feladata lenne. Puska mellett fényképezőgép Az évtizedek múlásával észleléseinek bizonyítására egyre < inkább a fényképezőgéphez nyúlt — bár a 'gyűjtőpuskát élete végéig keze ügyében tartotta. Az elsők között volt, aki 3—4 évtizeddel ezelőtt bevezette hazánkban a madárfényképezést. A szikespusztai táj változását, a madarak életmegnyilvánulásait dokumentáló több ezer kitűnő felvétele tudományos és egyben kultúrtörténeti érték.' A bőkezű adakozó nemcsak lelkesen, de áldozatosan is dolgozott a hazai madártan fejlesztésén. Otthona mindig nyitva állt a Fehér-tó madárvilágának megtekintésére, Szegedre érkező számos hazai és külföldi szakember előtt, akiket, felesége kitűnő háztartására támaszkodva, igazi magyar vendégszeretettel fogadott. Igen sok állatot gyűjtött, de magának semmit sem tartott meg. A Madártani Intézetnek, a Móra Ferenc Múzeumnak, a József Attila Tudományegyetemnek és a Természettudományi Múzeumnak az éppen folyamatban levő témák feldolgozásához szükséges madárpéldányokat egész életében önzetlenül gyűjtötte, és ezzel a kutatómunkát jelentősen támogatta. Adományok a múzeumnak A legnagyobb áldozatot akkor hozta a tudomány oltárán, amikor híres madárgyüjteményét *á Móra Ferenc Múzeumnak adományozta. A mintegy 800 kitömött madárból álló gyűjtemény felbecsülhetetlen tudományos értékkel bír, annál is inkább, mert — a Fehér-tó környezetviszonyaiban bekövetkezett változás miatt — az ősi madárvilágot ma már csak ez a madáregyüttes dokumentálja. Az adományt az évek során még mintegy 500 madárbőrrel és 400 fehér-tói lepkével gyarapította. A bőkezű adakozó szellemében járt el Beretzk Péterné, amikor férje ornitológiai naplóját, adatgyűjteményét, a mintegy 2QD0 felvételt tartalmazó fotógyűjthményét, összegyűjtött publikációit, valamint Beretzk Péter néhány relikviáját a Móra Ferenc Múzeumnak adományozta. A múzeum köszönettel veszi a nagy értékű ajándékot, és biztosítani fogja, hogy a Fehér-tó neves kutatójának szellemi öröksége a köz javát, a tudományt és a természetvédelmet szolgálja. E rövid írás keretében nincs Lehetőség arra, hogy Beretzk Péternek kiváló munkájáért elnyert számos kitüntetését, megtisztelő címét felsoroljam. Sokirányú társadalmi működésének méltatására sincs itt helyünk. Egyről azonban, a számára legkedvesebbről, említést kell tennem: kezdeményezésére alakult meg a TIT Csongrád megyei Szervezetének kebelében .a Madártani és Természetvédelmi Szakkör, amely kilencéves működése alatt nemcsak az önképzést szolgálta, de számos madártani és természetvédelmi feladat megoldásában is jelentős segítséget nyújtott megyénkben. DR. MARIÁN MIKLÓS