Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-07 / 209. szám

PfiNTSEK, 1973. SZEPTEMBER 7. Öntözésre várnak az őszi vetések A szeptemberi kánikula ismét sürgető feladattá teszi a szántóföldi növények öntözé. sét. Az Országos Vízügyi Hivataltól kapott tájékoztatás szerint a nagyüzemi gazdaságok augusztus végéig 287 ezer hektárnyi területet öntöztek meg, 16 ezer hektárral többet, mint a múlt év azonos időszakában. Ez a növekedés mégsem adhat megnyugvásra okot, hiszen a rendelkezésre álló öntözési kapacitásnak még a 75 százalékát sem használták ki. Kétségtelen, hogy áprilisban és júniusban akadtak már olyan területek is, amelyeken a sokévi átlagnál több volt az eső, de az időjárásnak még így is nagy a hátraléka, nem törlesztette több éves csapadékadósságát. A legközelebbi fontos feladatok közé tartozik az új telepítésű pillangós növények, a másodvetések és az őszi gabonavetések öntözése. Az őszieknél különösen célszerű, ha az öntözőberendezéseket az első vízpótlás után nem bontják széjjel, hanem készenlétben hagyják a földön, hogy 5—6 naponként vagy hetenként megismételjék a talaj 10—15 centiméteres magágyának öntözését, amikor pedig kikelt a mag, az utolsó, legnagyobb vízadaggal 40—50 centiméter mélyen áztassák át a talajt, hogy hosszú időre tartalékolják a nedvességet. A kelesztő és a tartalékoló öntözéssel rohamosan erőre kap a növény, s kedvező eséllyel vészelheti át a tél viszontagságait. A vízügyi igazgatóságok jelzései szerint a nagy folyók viszonylag sekély vízszintjének ellenére is elegendő öntözővíz áll a gazdaságok rendelkezésére. Hamarosan hozzájuthatnak a gazdaságok ahhoz a vízhez is, amelyet eddig a rizstelepek vízpótlására adtak. A kiskörei vízlépcső is öntözővizet ad. A fiatalok és a technikai haladás Keszthelyen csütörtökön megkezdődött „Az élelmiszergazdasági és vízügyi fiatalok a műszaki tudományos technikai haladásért" című III. országos konferencia. Az ülésen részt vett Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese. A mintegy 300 élelmiszergazdasági, erdőgazdasági és vízügyi szervnél dolgozó fiatal előtt, dr. Csizmadia Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezető, je, az MTA levelező tagja tartott bevezető előadást „Agrár- és szövetkezetpölitikánk időszerű kérdései" címmel. Ezután Illisz László, a KISZ Központi Bizottságának titkára tartott előadást. „A tudományos és technikai haladás, valamint a KISZfiatalok feladatai" címmel. Tanévnyitó a tanárképző főiskolán Elsősök köszöntése — Átadták a gyémánt- és aranydiplomákat Tegnap, csütörtökön délelőtt tartotta ünnepélyes tanévnyitóját a Szegedi Tanárképző Főiskola a Szabadság filmszínházban. A tanévnyiló ünnepség elnökségében dr. Bagdi Sándor képviselte a megyei, Szántó Tivadar a Városi pártbizottságot. Ott volt többek között Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese és Miklósvári Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium pedagógusképző osztályának vezetője. Hegedűs András főiskolai főigazgató mondott ünnepi beszédet. Tanévnyitó mondatait a hagyomány és nevelés gondolatkörére fűzte. Emlékeztetett, hogy jelentós tanév vár a Szegedi Tanárképző Főiskola minden diákjára, tanárára. Október első napjaiban itt ünneplik majd a magyar tanárképzés századik évfordulóját, a szocialista tanárképzés negyedszázados jubileumát és az iskolák államosításának 25. évfordulóját Ezeken az ünnepségeken veszi fel a Szegedi Tanárképző Főiskola a város nagy költőjének, Juhász Gyulának nevét. Az ünnepi beszédet követően a főiskola közel 300 új elsőéves hallgatója tette le az esküt, akiket a főigazgató kézfogásával a főiskola tagjáva fogadott Sípos József, a főiskola KISZ-bizottságának titkára a felsőbb éves hallgatók és az ifjúsági szervezet nevében köszöntötte a „gólyákat". Szép hagyománya a főiskolai tanévnyitóknak, hogy ekkor adják át az ötven és hatvan évvel ezelőtt diplomát szerzett idős pedagógusoknak az arany- és gyémántokleveleket. A tegnapi tanévnyitó ünnepségen tanári oklevele megszerzésének 60. évfordulója alkalmából gyémántoklevelet nyújtottak át .dr. Greguss Pál Kossuthdíjas akadémikusnak, a szegedi JATE nyugalmazott egyetemi tanárának. Diplomája megszerzésének 50. évfordulója alkalmából aranyoklevelet kapott Babó Béláné Prégler Ilona, Fark.is Béla, Jenei József, Kovács József, dr. Krizsanecz Károlyné Németh Edit, Pribler Pálné Szrnka Etelka, Rozsondai Zoltán, Schaffhauser Józsefné Káldy Ida, Szamosi Elemérné Horváth Anna, Turcsányi István és Vrbán Gábor. A jutalmazott pedagógusok nevében dr. Greguss Pál köszönte meg a figyelmességet. Az új tanévtől a Szegedi Tanárképző Főiskolán docenssé léptették elő Jósa Zoltánt, dr. Mihály Endrét, dr. Nagy Antalt, dr. Reisz Bélát és Szabó Lászlót. Adjunktus lett dr. Bezdán Sándor, Dér István, Kamarás Gábor, Kingl Józsefné, Kondász István és Szederkényi Antal. A főiskola új oktatói: dr. Miháltca György docens, Krékits József adjunktus, Kovács Lászlóné adjunktus, Kunstár Jánosné adjunktus. Tanársegédi kinevezést nyert Kugler Katalin, Karikó Sándor, Huhn Andrásné, Dobos Katalin és dr. Szegfű László. Az l-es számú gyakorló iskolában matematika szakos szakvezetőnek nevezték ki dr. Székely Sándornét, orosz szakos szakvezetőnek Budai Juliannát A 2-es számú gyakorló iskola új földrajz szakos szakvezetője dr. Pleskó András lett A Művelődésügyi Minisztériumtól az 1973—74-es tanévre a következő hallgatók kaptak Népköztársasági Tanulmányi Ösztöndíjat: Lakossy Judit, Ristyák Judit, Voinea-Delast Ilona, Kecskés Erzsébet, Puskás Eszter, Jernei Ilona, Bognár Márta, Sebestyén Zsuzsanna, Kiss László, Slezák Lajos, Vidra Klára, Szákovits Valéria, Zayzon Ágnes és Szécsi Annamária. A Szegedi Tanárképző Főiskola ünnepélyes tanévnyitóján közreműködött a főiskola női kara és irodalmi színpada. Kell az ellenőrzés V

égül is mondjátok meg, hogy mi a bajotok velem? — kérdezte ingerülten az igazgató a minisztériumi bizottság vezetőjétől. Az utóbbi hetekben már ki tudja, hányadik ellenőrzés vonta el munkájától. Egyik nap a tanács, majd a népi ellenőrzés, azt követően a szakszervezet, az ügyészség, a minisztérium. S mindegyik talált valami hibát, amiről az igazgató eddig nem tudott. De azért enynyi embernek idelátogatni? ... Valóban, olykor sok az ellenőrzés, főként a párhuzamos ellenőrzés, ami boszszantja azokat a gazdasági vezetőket, akik az utóbbi években nagyobb önállóságot kaptak. Az egymás sarkát taposó ellenőrök miatt néhányan úgy érzik, mintha lényegében csökkent volna a hatáskörük. Nos, az esetenkénti, vagy rendszeres ellenőrzést egyetlen vállalat sem kerülheti el. A gazdaságirányítás jelenlegi módszerei a korábbinál nagyobb hatáskört, döntési jogot biztosítanak a helyi vezetőknek, de azzal a feltétellel, hogy a társadalmi célok érdekében mindenki a törvényes előírások szerint a leghatékonyabb módszerekkel köteles irányítani a reá bízott vállalatot, gyáregységet, vagy műhelyt, s erről időnként számot is kell adnia. Csakhogy ezekkel az ellenőrzésekkel olykor nincs minden rendben. A Minisztertanács a legutóbbi ülésén megállapította, hogy a törvényes rendelkezések végrehajtásában tapasztalt fogyatékosságok, valamint a társadalmi tulajdon elleni cselekmények miatt az ellenőrzés hatékonyságát fokozni kell. Nem elég, ha a különböző felügyeleti szervek egymástól függetlenül teljesítik az ellenőrzési tervüket, de nem közlik egymással a tapasztalataikat, hanem sokszor ugyanazokat a részleteket vizsgálják, de külön-külön nem jutnak el a problémák gyökeréig, mert a módszeres oknyomozás, az átfogó elemzés helyett kapkodnak, rögtönöznek. Ezért sok helyen nem derültek ki a valóban jelentós hibák; a mulasztókat és a károkozókat nem vonták felelősségre. Mindezt el lehetett volna kerülni, ha az ellenőrző szervek összehangolnák a terveiket, közösen — szükség esetén szakértőkkel — komplexvizsgálatokat végeznének. A kormány fontos vezetési eszköznek tekinti az ellenőrzést. Ez nemcsak minisztériumi munkamódszer, hanem minden igazgató, mühelyfőnök és brigádvezető elengedhetetlen információt gyűjtő tevékenysége. Akire embereket és értéktárgyakat bíztak, akinek nagyobb a hatásköre és sokszor kell ítélnie, döntenie, annak nagyobb az ellenőrzési kötelessége is. Ez egyéni és kollektív feladat. Igaz, a művezetőnek csak néhány ember munkájáért, biztonságáért kell felelnie, de azt éppúgy ellenőriznie kell, mint a főmérnöknek és a könyvelőnek a saját, viszonylag nagyobb szakterületét. A vezetői apparátus minden tagjának megvan a maga elhatárolt ellenőrzési köre, de ezek belső kapcsolatáért, a komplex egészért a gazdasági egység vezetője a felelős. S mégis, az üzemek egy részénél sokszor még ma sem tudják felkutatni a balesetért, a selejtért, az anyaghiányért, vagy éppen a felesleges készletek tömegéért hibáztatható személyeket, mert hiányzanak az egyértelmű, szabatos munkaköri leírások, tisztázatlan az intézkedési és aláírási jog, nincs megfelelően elhatárolva a felelősségi kör. A felső vezetőkhöz lassan áramlik a kontrollinformáció. A vezetők ritkán igénylik és elemzik a beosztottak észrevételeit, még ritkábban vitatják meg a közvetlen munkahelyen, a műhelyben, az osztályon egy-egy kollektíva munkáját. Jó néhány vezető azért lesz ideges, ha „vendégek" érkeznek, mert elmulasztotta a belső ellenőrzést, s nem tudja, mit találnak majd a felügyeleti szervek ellenőrei. Feltűnő, hogy ezek az emberek még az adott lehetőségeket sem használják ki, hiszen nagyon kevés vállalatnál dolgozik megfelelő képzettséggel és hatáskörrel rendelkező belső ellenőr, vagy aktív felügyelő bizottság, s több szövetkezet vezetősége évek óta nem számolt be a közgyűlésnek a gazdálkodásukat átfogó ellenőrzés tapasztalatairól. A

kormány a legutóbbi ülésen meghatározta azokat az általános ellenőrzési elveket, amelyeket minden vezető munkájában érvényesíteni kell. Elrendelte azt is, hogy törvénysértés, vagy súlyosabb gazdasági hibák esetén miként kell soron kivül megvizsgálni a vállalatok gazdasági tevékenységét, távlati terveiket, munkaerő-gazdálkodási módszereiket, a beruházásaikat, a helyi munka és a központi célkitűzések összhangját. A soronkívüli ellenőrzésre okot adhat: az eredménycsökkenés, a veszteség, a részesedési vagy fejlesztési alap hiánya, az exportimport arányok megbomlása, ha ezek bekövetkeznek rajta kívül álló okát a vállalat nem tudja kellően igazolni. Az ellenőrzés szerepéről és módjáról szóló új kormányhatározat nem az eredmények csökkenése, vagy a fegyelem romlása miatt született, hanem a decentralizáltabb vezetési módszereket fejleszti. Azért, hogy kevesebb legyen az ellenőrzés elmulasztása miatt félrevezetett, és későn felébredő vezető, s hatékonyabbá váljon az irányító munka. Azért, hogy többet tudjunk magunkról és egymásról. R. I. a papi békebizottság Csütörtökön a katolikus papi békemozgalom Dezső utcai székházában együttes ülést tartott az Opus Pacis intéző bizottsága és az Országos Béketanács katolikus bizottsága. Az ülésen dr. Ijjas József kalocsai érsek, a püspöki kar, az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottságának elnöke elnökölt. Weisz Ferenc c. prépost, budapest-bazilikai plébános, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkárhelyettese tartott beszámolót a papi békemunkáról. Mag Béla c. apát, az Opus Pacis ügyvezető igazgatója eltőterjesztette a katolikus papi békemozgalom állásfoglalását a VIII. magyar békekongresszus és a békeerök moszkvai világkongresszusának a támogatására. Az állásfoglalás — amelyet a részvevők egyhangúlag elfogadtak — hangsúlyozza; az Opus Pacis intéző bizottsága és az Országos Béketanács katolikus bizottsága egyetért a magyar békekongresszus és a békeerők moszkvai világkongresszusának ismert célkitűzéseivel. segíti megvalósulásukat. Küldöttségünk a ünnepségén Katona Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a KB osztályvezetőjének vezetésével csütörtökön, tegnap küldöttség utdzott Párizsba, hogy részt vegyen a Francia Kommunista Párt idei sajtóünnepségén. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Pálos Tamás, a KB osztályvezető-helyettese búcsúztatta. Küldöttségünk megérkezett Párizsba. Gyakorló iskola épül Szeged egyik legkorszerűbb oktatási intézménye lesz a József Attila Tudományegyetem Április 4. úti, új gyakorló iskolája. Építésének első szakasza már befejeződött, a meglevő épületszárny mellett a napokban kezdték újra a munkát. Az új iskolában 16 tanterem, öl korszerű előadóterem segíti majd a színvonalas oktatónevelő munkát. A biológiai, kémiái, fizikai előadótermen kívül a rajz tanításához is jól felszerelt különtermet, valamint nyelvi laboratóriumot is építenek itt. Súlyos gondokat enyhít majd a hatalmas tornacsarnok, amelyet az esti órákban sportegyesületek is használhatnak. A korszerű, 25 millió forint értékű iskola 1975. szeptemberében készül el. Képeink az Április 4. útja 3. szám alatti épitömunkáról számolnak be.