Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-07 / 209. szám

PfiNTSEK, 1973. SZEPTEMBER 7. Öntözésre várnak az őszi vetések A szeptemberi kánikula is­mét sürgető feladattá teszi a szántóföldi növények öntözé. sét. Az Országos Vízügyi Hi­vataltól kapott tájékoztatás szerint a nagyüzemi gazdasá­gok augusztus végéig 287 ezer hektárnyi területet ön­töztek meg, 16 ezer hektár­ral többet, mint a múlt év azonos időszakában. Ez a növekedés mégsem adhat megnyugvásra okot, hiszen a rendelkezésre álló öntözési kapacitásnak még a 75 száza­lékát sem használták ki. Kétségtelen, hogy áprilisban és júniusban akadtak már olyan területek is, amelyeken a sokévi átlagnál több volt az eső, de az időjárásnak még így is nagy a hátraléka, nem törlesztette több éves csapadékadósságát. A legközelebbi fontos fel­adatok közé tartozik az új telepítésű pillangós növé­nyek, a másodvetések és az őszi gabonavetések öntözése. Az őszieknél különösen cél­szerű, ha az öntözőberende­zéseket az első vízpótlás után nem bontják széjjel, hanem készenlétben hagyják a föl­dön, hogy 5—6 naponként vagy hetenként megismétel­jék a talaj 10—15 centiméte­res magágyának öntözését, amikor pedig kikelt a mag, az utolsó, legnagyobb víz­adaggal 40—50 centiméter mélyen áztassák át a talajt, hogy hosszú időre tartalékol­ják a nedvességet. A kelesztő és a tartalékoló öntözéssel rohamosan erőre kap a nö­vény, s kedvező eséllyel vé­szelheti át a tél viszontagsá­gait. A vízügyi igazgatóságok jelzései szerint a nagy folyók viszonylag sekély vízszintjé­nek ellenére is elegendő ön­tözővíz áll a gazdaságok ren­delkezésére. Hamarosan hoz­zájuthatnak a gazdaságok ahhoz a vízhez is, amelyet eddig a rizstelepek vízpótlá­sára adtak. A kiskörei víz­lépcső is öntözővizet ad. A fiatalok és a technikai haladás Keszthelyen csütörtökön megkezdődött „Az élelmiszer­gazdasági és vízügyi fiatalok a műszaki tudományos tech­nikai haladásért" című III. országos konferencia. Az ülésen részt vett Váncsa Je­nő, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes és Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyet­tese. A mintegy 300 élelmiszer­gazdasági, erdőgazdasági és vízügyi szervnél dolgozó fia­tal előtt, dr. Csizmadia Er­nő, az MSZMP Központi Bi­zottsága gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezető, je, az MTA levelező tagja tartott bevezető előadást „Agrár- és szövetkezetpöliti­kánk időszerű kérdései" cím­mel. Ezután Illisz László, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára tartott előadást. „A tudományos és technikai haladás, valamint a KISZ­fiatalok feladatai" címmel. Tanévnyitó a tanárképző főiskolán Elsősök köszöntése — Átadták a gyémánt- és aranydiplomákat Tegnap, csütörtökön dél­előtt tartotta ünnepélyes tan­évnyitóját a Szegedi Tanár­képző Főiskola a Szabadság filmszínházban. A tanévnyi­ló ünnepség elnökségében dr. Bagdi Sándor képviselte a megyei, Szántó Tivadar a Városi pártbizottságot. Ott volt többek között Hantos Mihály, a megyei tanács el­nökhelyettese, Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyette­se és Miklósvári Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium pedagógusképző osztályának vezetője. Hegedűs András főiskolai főigazgató mondott ünnepi beszédet. Tanévnyitó mondatait a hagyomány és nevelés gondolatkörére fűz­te. Emlékeztetett, hogy je­lentós tanév vár a Szegedi Tanárképző Főiskola minden diákjára, tanárára. Október első napjaiban itt ünneplik majd a magyar tanárképzés századik évfordulóját, a szo­cialista tanárképzés negyed­százados jubileumát és az is­kolák államosításának 25. évfordulóját Ezeken az ün­nepségeken veszi fel a Sze­gedi Tanárképző Főiskola a város nagy költőjének, Ju­hász Gyulának nevét. Az ünnepi beszédet köve­tően a főiskola közel 300 új elsőéves hallgatója tette le az esküt, akiket a főigazgató kézfogásával a főiskola tag­jáva fogadott Sípos József, a főiskola KISZ-bizottságának titkára a felsőbb éves hall­gatók és az ifjúsági szerve­zet nevében köszöntötte a „gólyákat". Szép hagyománya a főis­kolai tanévnyitóknak, hogy ekkor adják át az ötven és hatvan évvel ezelőtt diplo­mát szerzett idős pedagógu­soknak az arany- és gyé­mántokleveleket. A tegnapi tanévnyitó ünnepségen taná­ri oklevele megszerzésének 60. évfordulója alkalmából gyémántoklevelet nyújtottak át .dr. Greguss Pál Kossuth­díjas akadémikusnak, a sze­gedi JATE nyugalmazott egyetemi tanárának. Diplo­mája megszerzésének 50. év­fordulója alkalmából arany­oklevelet kapott Babó Bélá­né Prégler Ilona, Fark.is Béla, Jenei József, Kovács József, dr. Krizsanecz Ká­rolyné Németh Edit, Pribler Pálné Szrnka Etelka, Ro­zsondai Zoltán, Schaffhauser Józsefné Káldy Ida, Szamosi Elemérné Horváth Anna, Turcsányi István és Vrbán Gábor. A jutalmazott peda­gógusok nevében dr. Greguss Pál köszönte meg a figyel­mességet. Az új tanévtől a Szegedi Tanárképző Főiskolán do­censsé léptették elő Jósa Zoltánt, dr. Mihály Endrét, dr. Nagy Antalt, dr. Reisz Bélát és Szabó Lászlót. Ad­junktus lett dr. Bezdán Sán­dor, Dér István, Kamarás Gábor, Kingl Józsefné, Kon­dász István és Szederkényi Antal. A főiskola új oktatói: dr. Miháltca György docens, Krékits József adjunktus, Kovács Lászlóné adjunktus, Kunstár Jánosné adjunktus. Tanársegédi kinevezést nyert Kugler Katalin, Karikó Sán­dor, Huhn Andrásné, Dobos Katalin és dr. Szegfű László. Az l-es számú gyakorló is­kolában matematika szakos szakvezetőnek nevezték ki dr. Székely Sándornét, orosz szakos szakvezetőnek Budai Juliannát A 2-es számú gya­korló iskola új földrajz sza­kos szakvezetője dr. Pleskó András lett A Művelődésügyi Miniszté­riumtól az 1973—74-es tanév­re a következő hallgatók kaptak Népköztársasági Ta­nulmányi Ösztöndíjat: La­kossy Judit, Ristyák Judit, Voinea-Delast Ilona, Kecs­kés Erzsébet, Puskás Eszter, Jernei Ilona, Bognár Márta, Sebestyén Zsuzsanna, Kiss László, Slezák Lajos, Vidra Klára, Szákovits Valéria, Zayzon Ágnes és Szécsi An­namária. A Szegedi Tanárképző Fő­iskola ünnepélyes tanévnyi­tóján közreműködött a főis­kola női kara és irodalmi színpada. Kell az ellenőrzés V égül is mondjátok meg, hogy mi a bajotok velem? — kérdezte inge­rülten az igazgató a minisztériumi bizottság vezetőjétől. Az utóbbi hetekben már ki tudja, hányadik ellenőrzés vonta el munkájától. Egyik nap a tanács, majd a népi ellenőrzés, azt követően a szak­szervezet, az ügyészség, a minisztérium. S mindegyik talált valami hibát, amiről az igazgató eddig nem tudott. De azért eny­nyi embernek idelátogatni? ... Valóban, olykor sok az ellenőrzés, fő­ként a párhuzamos ellenőrzés, ami bosz­szantja azokat a gazdasági vezetőket, akik az utóbbi években nagyobb önállóságot kaptak. Az egymás sarkát taposó ellen­őrök miatt néhányan úgy érzik, mintha lényegében csökkent volna a hatáskörük. Nos, az esetenkénti, vagy rendszeres el­lenőrzést egyetlen vállalat sem kerülheti el. A gazdaságirányítás jelenlegi módsze­rei a korábbinál nagyobb hatáskört, dön­tési jogot biztosítanak a helyi vezetőknek, de azzal a feltétellel, hogy a társadalmi célok érdekében mindenki a törvényes előírások szerint a leghatékonyabb mód­szerekkel köteles irányítani a reá bízott vállalatot, gyáregységet, vagy műhelyt, s erről időnként számot is kell adnia. Csakhogy ezekkel az ellenőrzésekkel olykor nincs minden rendben. A Minisz­tertanács a legutóbbi ülésén megállapítot­ta, hogy a törvényes rendelkezések végre­hajtásában tapasztalt fogyatékosságok, va­lamint a társadalmi tulajdon elleni cse­lekmények miatt az ellenőrzés hatékony­ságát fokozni kell. Nem elég, ha a kü­lönböző felügyeleti szervek egymástól füg­getlenül teljesítik az ellenőrzési tervüket, de nem közlik egymással a tapasztalatai­kat, hanem sokszor ugyanazokat a részle­teket vizsgálják, de külön-külön nem jut­nak el a problémák gyökeréig, mert a módszeres oknyomozás, az átfogó elemzés helyett kapkodnak, rögtönöznek. Ezért sok helyen nem derültek ki a valóban jelentós hibák; a mulasztókat és a károkozókat nem vonták felelősségre. Mindezt el le­hetett volna kerülni, ha az ellenőrző szer­vek összehangolnák a terveiket, közösen — szükség esetén szakértőkkel — komp­lexvizsgálatokat végeznének. A kormány fontos vezetési eszköznek tekinti az ellenőrzést. Ez nemcsak minisz­tériumi munkamódszer, hanem minden igazgató, mühelyfőnök és brigádvezető el­engedhetetlen információt gyűjtő tevé­kenysége. Akire embereket és értéktár­gyakat bíztak, akinek nagyobb a hatás­köre és sokszor kell ítélnie, döntenie, an­nak nagyobb az ellenőrzési kötelessége is. Ez egyéni és kollektív feladat. Igaz, a művezetőnek csak néhány ember munká­jáért, biztonságáért kell felelnie, de azt éppúgy ellenőriznie kell, mint a főmér­nöknek és a könyvelőnek a saját, viszony­lag nagyobb szakterületét. A vezetői ap­parátus minden tagjának megvan a maga elhatárolt ellenőrzési köre, de ezek belső kapcsolatáért, a komplex egészért a gaz­dasági egység vezetője a felelős. S mégis, az üzemek egy részénél sok­szor még ma sem tudják felkutatni a bal­esetért, a selejtért, az anyaghiányért, vagy éppen a felesleges készletek tömegéért hi­báztatható személyeket, mert hiányzanak az egyértelmű, szabatos munkaköri leírá­sok, tisztázatlan az intézkedési és aláírási jog, nincs megfelelően elhatárolva a fele­lősségi kör. A felső vezetőkhöz lassan áramlik a kontrollinformáció. A vezetők ritkán igénylik és elemzik a beosztottak észrevételeit, még ritkábban vitatják meg a közvetlen munkahelyen, a műhelyben, az osztályon egy-egy kollektíva munkáját. Jó néhány vezető azért lesz ideges, ha „vendégek" érkeznek, mert elmulasztotta a belső ellenőrzést, s nem tudja, mit ta­lálnak majd a felügyeleti szervek ellen­őrei. Feltűnő, hogy ezek az emberek még az adott lehetőségeket sem használják ki, hiszen nagyon kevés vállalatnál dolgozik megfelelő képzettséggel és hatáskörrel rendelkező belső ellenőr, vagy aktív fel­ügyelő bizottság, s több szövetkezet veze­tősége évek óta nem számolt be a köz­gyűlésnek a gazdálkodásukat átfogó ellen­őrzés tapasztalatairól. A kormány a legutóbbi ülésen megha­tározta azokat az általános ellenőr­zési elveket, amelyeket minden ve­zető munkájában érvényesíteni kell. El­rendelte azt is, hogy törvénysértés, vagy súlyosabb gazdasági hibák esetén miként kell soron kivül megvizsgálni a vállalatok gazdasági tevékenységét, távlati terveiket, munkaerő-gazdálkodási módszereiket, a beruházásaikat, a helyi munka és a köz­ponti célkitűzések összhangját. A soron­kívüli ellenőrzésre okot adhat: az ered­ménycsökkenés, a veszteség, a részesedési vagy fejlesztési alap hiánya, az export­import arányok megbomlása, ha ezek be­következnek rajta kívül álló okát a vál­lalat nem tudja kellően igazolni. Az ellenőrzés szerepéről és módjáról szóló új kormányhatározat nem az ered­mények csökkenése, vagy a fegyelem rom­lása miatt született, hanem a decentrali­záltabb vezetési módszereket fejleszti. Azért, hogy kevesebb legyen az ellenőrzés elmulasztása miatt félrevezetett, és későn felébredő vezető, s hatékonyabbá váljon az irányító munka. Azért, hogy többet tudjunk magunkról és egymásról. R. I. a papi békebizottság Csütörtökön a katolikus papi békemozgalom Dezső utcai székházában együttes ülést tartott az Opus Pacis intéző bizottsága és az Or­szágos Béketanács katolikus bizottsága. Az ülésen dr. Ij­jas József kalocsai érsek, a püspöki kar, az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottságának elnö­ke elnökölt. Weisz Ferenc c. prépost, budapest-bazilikai plébános, az Országos Béketanács ka­tolikus bizottságának főtit­kárhelyettese tartott beszá­molót a papi békemunkáról. Mag Béla c. apát, az Opus Pacis ügyvezető igazgatója eltőterjesztette a katolikus papi békemozgalom állásfog­lalását a VIII. magyar béke­kongresszus és a békeerök moszkvai világkongresszusá­nak a támogatására. Az állásfoglalás — amelyet a részvevők egyhangúlag el­fogadtak — hangsúlyozza; az Opus Pacis intéző bizottsága és az Országos Béketanács katolikus bizottsága egyetért a magyar békekongresszus és a békeerők moszkvai világ­kongresszusának ismert cél­kitűzéseivel. segíti megvaló­sulásukat. Küldöttségünk a ünnepségén Katona Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a KB osztályveze­tőjének vezetésével csütörtö­kön, tegnap küldöttség utd­zott Párizsba, hogy részt ve­gyen a Francia Kommunista Párt idei sajtóünnepségén. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Pálos Tamás, a KB osztályvezető-helyettese bú­csúztatta. Küldöttségünk megérkezett Párizsba. Gyakorló iskola épül Szeged egyik legkorsze­rűbb oktatási intézménye lesz a József Attila Tudo­mányegyetem Április 4. úti, új gyakorló iskolája. Építé­sének első szakasza már be­fejeződött, a meglevő épü­letszárny mellett a napokban kezdték újra a munkát. Az új iskolában 16 tanterem, öl korszerű előadóterem segíti majd a színvonalas oktató­nevelő munkát. A biológiai, kémiái, fizikai előadótermen kívül a rajz tanításához is jól felszerelt különtermet, valamint nyelvi laboratóriu­mot is építenek itt. Súlyos gondokat enyhít majd a ha­talmas tornacsarnok, amelyet az esti órákban sportegyesü­letek is használhatnak. A korszerű, 25 millió forint ér­tékű iskola 1975. szeptembe­rében készül el. Képeink az Április 4. útja 3. szám alatti épitömunkáról számolnak be.

Next

/
Thumbnails
Contents