Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-07 / 209. szám

El nem kötelezettek csúcsértekezlete Az el nem kötelezett országok negyedik csúcsértekezlete a szerda esti megnyitó ülés után csütörtökön Bumedien algériai államfő elnökletével plenáris ülésen folytatta munkáját. A négyórásra tervezett délelőtti ülésen elsőnek Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság el-i nöke szólalt fel. Tito után Indira Gandhi indiai miniszterelnök, Hailé Szelasszié etióp császár és Anvar Szadat egyiptomi elnök szólalt feL Több mint négyórás tanácskozás után csütörtökön délben felfüggesztették az el nem kötelezett országok negyedik csúcsértekezletének teljes ülését. A munka délután folytatódott, A délelőtti ülésen felszólalt még Burgiba tunéziai, Nimeri szudáni elnök, Norodom Szihanuk, a kambodzsai királyi nemzeti egységkormány elnöke és Abdul Razak malaysiai miniszterelnök. Indira Gandhi indiai miniszterelnök beszédében emlékeztetett az el nem kötelezettség' mozgalmának eredeti célkitűzéseire, vázolta a fejlődő országok előtt álló gazdasági, társadalmi, politikai problémákat és kijelentette: eljött az ideje, hogy újra értékeljék az el nem kötelezettség elveit és pozitív módon meghatározzák új céljait. A teljes üléssel párhuzamosan csütörtökön folytatta munkáját a külügyminiszteri tanács által létrehozott politikai és gazdasági bizottság, amelyek a csúcsértekezlet elé terjesztendő dokumentumok szövegezését végzik. Délután Algírba érkezett Mudzsibur Rahman sejk Banglades és Dom Mintoff Málta miniszterelnöke. Véget ért Losonczi Pál Szolnok megyei látogatása Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön — Szolnok megyei látogatásának második napján — az országos hírű mezőhéki Táncsics Tsz-t kereste fel. Űtjára elkísérte Szekeres László, a megyei pártbizottság titkára és dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke. A vendégeket a hétezer hektáros gazdaság mesterszállási központjában Nádas József, az MSZMP szolnoki járási bizottságának első titkára, Bagó Bálint tsz-elnök és Erős Lajos párttitkár fogadta. A tsz tanácstermében — ahol a gazdaság vezetői, a Középtiszavidéki és Jászsági Tsz Területi Szövetség és a környékbeli nagyüzemek képviselői is jelen voltak — RaAz EMERGÉ nagy terve : Megkétszerezik a termelést 300 millió forintos beruházás Minden ipari nagyüzem előbb-utóbb sorsdöntő kérdéssel találja szemben magát: hazai eladási nehézségei miatt lemond termelésének fejlesztéséről, vagy termékeit a határokon túlra küldi. Persze a dolog aligha ilyen egyszerű, nem elhatározástól függ. Az export nyílt versennyel, nagyobb műszaki, minőségi követelményekkel, kockázattal jár. A szegedi EMERGÉ vajon hogyan él a lehetösegekkel, mit választ céljául? A hazai beruházások csökkentésével. valamint az energiahordozók szerkezetében bekövetkező természetes változással (mérséklődik a szénbanyák szerepe) az EMERGÉ egyre kevesebb megrendeléshez jut itthon. Akárhogy számolnak szakemberei, nem sikerült annyi munkát szerezni, amennyire az üzemnek szüksége van. Az EMERGÉnek csupán egyetlen útja maradt: vállalni az exporttal járó lényegesen nagyobb terheket. Szerencsére az üzemnek jó híre van külföldön, különösen a Közel-Keleten, de néhány nyugat-európai országban is szívesen vásárolják árucikkeit. Az export tavaly már 900 ezer dollárt hozott. Ahhoz azonban, hogy az elmúlt évihez hasonló gazdasági eredményt, nyereséget érjen el — tehát kihasználhassa gépeit, fizesse munkásait, mérnökeit — az exportot mintegy 2 millió dollárrá kell növelnie 1973-ban! Más szóval az éles konkurenciaharcban hírneves tőkés vállalatokat. vagy eppen.a szocialista országok nem kevésbé neves cégeivel szemben kell versenytárgyalásokat, üzletet, teret nyerni. Amint Bánsági Tamásné, az EMERGÉ főmérnöke elmondta — ez eddig sikerült. A különlegesen nagy teherbírású, az ismert szabványoknál szigorúbb követelményeket kiálló szállítóhevederekből 77 ezer négyzetmétert adtak el, illetve enynyit szállítanak 1973-ban. Ebből a termékből nagyrészt Marokkó vásárol, ahol mostoha körülmények között működő bányákban használják a szegedi hevedereket. Figyelemre méltó, hogy a Német Szövetségi Köztársaság is megduplázta rendelését a könnyű műszaki hevederekből. Talán szembetűnőbb a csigatömlő karrierje, amelyből a tavalyi 35 ezer folyóméter helyett 135 ezer métert szállítanak Hollandiába, Olaszországba és a közel-keleti országokba. A gyár legnagyobb vevői mégsem a Közel-Keleten, hanem a Szovjetunióban találhatók. Az idén mélyfúró tömlőből 80 ezer métert, hevederből pedig 60 ezer négyzetmétert vásárolnak a szovjet vállalatok. S ez már nem csupán egyszerű kereskedelmi kapcsolatra utal... Bánsági Tamásné: — Évek óta a legnagyobb vásárlónk a Szovjetunió. Számunkra a szovjet megrendelés biztos alapot jelentett eddig, de amit a következő tervidőszakban ígér, az meghaladja minden várakozásunkat Mint ismeretes, az elmúlt évben, s az idén tavasszal szovjet delegációk jártak a szegedi EMERGÉ-ben. Megismerkedtek gépekkel, eszközökkel, a szakemberek és munkások felkészültségével, a helyi körülményekkel. Mivel az EMERGÉ termékeiben eddig sem csalódtak, sőt a kapott kép kedvezőnek bizonvult, nagyszabású ajánlatot tettek a TAURUS Vállalat vezetőinek: 1978-ig a szegedi EMERGÉ-tői több millió méter korszerű nagynyomású, úgynevezett hidraulikus tömlőt rendelnek. Ilyen mértékű megbízás még világpiaci méretekben is jelentős, nemhogy az ezer emberrel működő vidéki gyár életében. Ekkora exportmunka meghaladja az EMERGÉ gépeinek teljesítőképességét A TAURUS ezért mintegy 300 milliós beruházást tervez, melynek segítségével csaknem egy új EMERGÉ-t építenek a régi mellé. Nem túlzás ez, hisz az üzem nyolc évvel ezelőtt 270 millió forintba került. Az elképzelések szerint a kisméretű különféle tömlőket az EMERGÉ nem gyártja tovább, mivel technológiája elavult, nem gazdaságos. Részben helyettük is települ az az új üzem, amelyben elsősorban a Szovjetunió részére gyártanak majd hidraulikus tömlőket A gyárbővítés pontos terve, a végleges költségvetés még nem készült el, sót a nagy jelentőségű megállapodás részleteit most tisztázzák — a felkészülés azonban már elkezdődött. Megrendelték a nagy teljesítményű gépeket, kijelölik az új üzemrészek helyét. A szegedi EMERGÉ gumigyár tehát nemcsak hazai szükségletekre alapoz az elkövetkezendő ötéves tervben. Erőfeszítése amelyet a minőség javításáért, és a világpiacon versenyképes termékekért vívott az elmúlt öt évben, eredménnyel járt. Matkó István gó Bálint tsz-elnök ismertette a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő közös gazdaság munkáját, termelési eredményeit. A Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett korszerű üzem éves termelési értéke meghaladja a kétszázmillió forintot. A tájékoztató után az Elnöki Tanács elnöke üzemlátogatásra indult. Losonczi Pál elismerését fejezte ki a gazdaság vezetőinek, dolgozóinak a látót takróL Hangsúlyozta, hogy a mezőhéki Táncsics Tsz jól ötvözi a korszerű és a hagyományos termelési módokat, ezáltal a gazdálkodás magas és mégis reális szintjét érte el. Elismeréssel szólt a termelésfejlesztési, a zárt rendszerek kialakítása érdekében kifejtett erőfeszítésekről, s köszöntötte a nagyüzem vezetőit, tagjait a gazdaság 25 éves jubileuma alkalmából. Losonczi Pál Mezöhékről Szolnokra utazott .s a kétnapos látogatás befejezéseként beszélgetést folytatott a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetőivel. Nyers Rezső Zalában Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán és csütörtökön látogatást tett Zala megyében. Zalaegerszegen szerdán Varga Gyula, a Zala megyei párbizottság első titkára fogadta Nyers Rezsőt A Központi Bizottság titkára részt vett a zalai kommunisták aktívaülésén és időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket. Az aktívaülés után Nyers Rezső. Varga Gyula megyei titkár, dr. Csokona Sándor titkár és Üjvári Sándor megyei tanácselnök társaságában felkereste a Zalaegerszegi Ruhagyárat. Nyers Rezső csütörtökön a dunántúli olajmezők gellén házi központját kereste fel. Ezután a KB titkára pusztaapáti határában egy olajkutató munkahelyre látogatott, majd a délutáni órákban visszautazott a fővárosba. Kormánydelegációnk az Algíri Nemzetközi Vásáron Dr. Horgos Gyula kohó- gos Gyula tárgyalásokat és gépipari miniszter vezetésével csütörtökön magyar kormánydelegáció utazott Algériába, az Algíri Nemzetközi Vásár megtekintésére. Algíri tartózkodása alatt dr. Hor. folytat a kereskedelmi. az ipari és a postaügyi miniszterrel az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. (MTI) VILÁG PROLETÁR!AT, EGYESOLJETE*! 63' ^^ DÉLMAGYARORSZÁG KORAI SZÜRET Szép szüretet ígér az idei ősz. Jó két héttel hamarabb kezdték idén a felgyöi álla mi gazdaság pusztaszeri körzetében a korán érő fajták szedését, mint az előző évekbe n. A jó szüretnek egyik titka itt az, hogy áttértek a szélessoros, úgynevezett „magasm űvelésü" termesztési módszerre. Holdanként száz mázsát várnak. Mit mutat a fokoló? A korai 13—14 fok között — mondja kás a kisteleki Somogyi Károlyné felvételei fajták átlagához képest jót: Tisóczki József pincemunfeldolgozoban.