Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-06 / 208. szám

í CSÜTÖRTÖK, 1973. SZEPTEMBER «. t Fiatalok konferenciája A szocialista országok fő­városai ifjúságának buda­pesti találkozóján részt vevő delegációk szerdán a Buda­pesti Műszaki Egyetem dísz­termében konferenciát ren­deztek arról, hogy milyen szerepet kell vállalniok a fiataloknak a szocialista vá­rosfejlesztésben és a nem­zetközi munkamegosztásban. A vitaindító előadást Josef Hajek, a Csehszlovák Szo­cialista Ifjúsági Szövetség prágai bizottságának elnöke, a csehszlovák küldöttség ve­zetője tartotta. A tanácskozáson azt is elemezték Berlin, Bukarest, Hanoi, Havanna, Moszkva, Prága, Szófia, Ulánbátor, Varsó és Budapest ifjúságá­nak képviselői, hogy milyen módszerekkel könnyíthető meg a fiatal munkások be­illeszkedése leendő munka­helyük életébe, szűkebb munkacsoportjukba, a bri­gádkollektívába. Ez a gond szinte valamennyi szocialis­ta fővárosban azonos. (MTI) Kadosa Pál 70 éves „Kadosa Pál legkiemelke- mulatós módon feltűnt te­dőbb fiatal komponistáink hetséges fiatal zongoristák egyike, felkészültsége igen jelentős száma az ő pedagó. figyelemreméltó, erről tá- giai műhelyét dicséri, núskodnak művei és az Új Kitüntetései közül csak Zene Nemzetközi Társasága néhányat említünk: Kossuth, számos ünnepségén való díjas kiváló művész, a Mun­részvétele. Ezenkívül kiváló ka Érdemrend és az Erkel­zongoraművész és pedagó- dijak különböző fokozatai­gus." — Bartók Béla írta e nak birtokosa, a Német Mű­sorokat 1939-ben, az akkor vészetí Akadémia levelező harminchat éves zeneszer- tagja, és az Angol Királyi zőről. A világháború fenye- Zeneakadémia tiszteletbeli gető réme, amely Bartók tagja. Ez utóbbi megtisztelte­számára is elkerülhetetlenig tésben előtte mindössze egy tette az ország elhagyásái, magyar muzsikus, Bartók Kadosában is felvetette a kivándorlás gondolatát. Vé­gül mégis itthon maradt, író­asztalának dolgozott. Szo­morú esztendők következtek a zeneszerző életében, akit már fiatalon szenvedélyes közéleti érdeklődés, az iroda­lom, képzőművészet, művé­szetpolitika kérdéseire való érzékeny reagálás jellemzett. Nevét napjainkban leg. gyakrabban pedagógusi mi­nőségben halljuk. Több mint negyedszázada a Zeneakadé­Béla részesült. Kadosa Pál, hetvenedik születésnapján így vall: „Hiszek abban, amit csi­nálok. Akkor is, ha nem kel­tem fel a világ érdeklődését, ha szomorú, groteszk, kínló­dó, vagy tragikus zenét írok. Amíg fiatal az ember, in­kább sikerre, hatvanon túl inkább megértésre vágyik. Azért komponálok, hogy megszabaduljak attól, ami zaklat, nyugtalanít; s zene­szerző szeretnék lenifi akkor is, ha — mint a háború ide­jén — csak az íróasztalom­mia tanára, jelenleg a zon­goratanszék vezető profesz- tiak dolgoznék, szóra. Az utóbbi években bá­K. A. Változatos őszi program a művelődési házakban A nyári hónapok elmúltá- és C-kategóriás táncosoknak, val minden évben megélén­kül az élet Szeged művelő­dési házaiban. Bár az utóbbi időben nem lehet uborkasze­zonról beszélni, hiszen nyá­ron is több kiállítást, a vá­ros kulturális életét gazda­gító egyéb eseményeket ren­deznek a kultúrházak ter­meiben, mégis megszoktuk, hogy az ősznek „új évad" hangulata van a közművelő­dés központjaiban is. Az idén építkezések miatt két művelődési házban is a megszokottnál kevesebb kulturális eseményt rendez­nek. A November 7. Művelődé­si Központban azonban ezen az őszön is sok, érdeklődés­re számot tartó esemény lesz. Folytatódnak a sikeres sorozatok. Neves művészek előadóestjeit, a Színházi es­ték Újszegeden című sorozat részeit továbbra is megren­dezik, többek között Sinko­vits Imre. Latinovits Zoltán, Bitskey Tibor meghívását tervezik. Előadó művészek közreműködésével népszerű színészek portréit rajzolják meg egy másik sorozat est­jein. Az ismeretterjesztő előadá­sok közül jelentősek az egészségügyi sorozat darab­jai, a Modern háztartás, a Mt történt a nagyvilágban című sorozatok. Ez utóbbi hallgatósága a Magyarország című hetilap olvasói közül kerül ki, az előadók a szer­kesztőség munkatársai. A művelődési házban működő társastáncklub tagjainak tánctörténeti előadásokat szerveznek. Időszerű belpo­litikai kérdésekről hallhat a közönség a közéleti fórum estjein, amelyeket havonta egy alkalommal rendeznek meg. A kiállítások közül a képzőművész kör októberre tervezett tárlata és Asszonyi Tamás plakettjeinek decem­beri bemutatója a legjelentő­sebb. Üjra rendszeres foglal, kozásokat tartanak a külön­böző szakkörök és klubok, így a társastáncklub, a fotó­klub, a nyugdíjasok klubja, a kertbarátok köre, a bé­lyeggyűjtő szakkör. Szeptem­berben újra lehet jelentkezni a szabás-varrás tanfolyamra, amely nagyon népszerű az ó.iszegedi háziasszonyok kö. lőtt. Novemberben versenyt endez a társastáncklub B­índu) a balettiskola és meg­kezdődnek a bábszínház elő­adásai. Befejezték a nyáron a mű­velődési központhoz tartozó mihályteieki művelődési ház tatarozását. Ott is. a ságvári­telepiben is működnek már a klubok és szakkörök. A Bartók Béla Művelődé­si Központ termeiben ezután kezdődik majd a parkettázás, ezért nem tudják még pon­tosan az őszi események idő­pontját. A tavaly megkezdett sorozatok közül megtartják az Én világom, a Népművé­szet a Tisza táján és a peda­gógiai sorozat utolsó előadá­sát. A nagyterem felújítása után új sorozatok indulnak majd és előadóesteket is ren­deznek. A zeneszobában és a többi emeleti teremben za­vartalanul dolgozhatnak a klubok tagjai. A fotóklub tanfolyamot indít fiatalok­nak, a kis grafikusok köre kiállítást rendez. A Minerva Színpad novemberben tartja első előadását, Csokonai Do­rottyáját mutatják be. A Juhász Gyula Művelő­dési Központ átépítését az ősszel megkezdik. Az itt mű­ködő klubok, szakkörök tag­jai az építkezés megkezdésé­ig dolgozhatnak az épület­ben, később máshol biztosí­tanak számukra megfelelő helyiségeket. Forintokat mentettek A Szegedi Jutaárugyár­ban meghirdetett hulladék­mentési akcióba bekapcso­lódtak a gyár KISZ-fiataljai is. Segítségükkel a hulladék­szövetből fiem összevarrt csomagolóanyag, hanem lé­nyegesen értékesebb, úgyne­vezett kis liszteszsákok ké­szülnek. Az így elkészült zsákokon darabonként 11 forint több­letet nyer a jutagyár; a fia­talok tehát forintokat men­tettek. Javult az egészségügyi ellátás Mérleg az ötéves terv­időszak első félidejéről Hogyan alakult az ország lakosságának egészségügyi helyzete a IV. ötéves terv­időszak első felében? — A kérdésre az Egészségügyi Minisztériumban a követke­zőket válaszolták: — Az egészségügyi ágazat — anyagi erőihez képest — számottevő eredményeket ért el. Az eltelt tervidőszak­ban újabb 150 000 lakosra terjesztették ki a társada­lombiztosítást. Így már a lakosság 99 százaléka jogosult hazánkban a kü­lönböző egészségügyi szol­gáltatások, intézmények igénybevételére. A IV. ötéves terv kezdete óta 120 új orvosi körzet (fel­nőtteknek), valamint 132 új gyermekorvosi körzet kap­csolódott be a hálózatba. Az újonnan épült fekvőbeteg­intézményekben létesített ágyak száma meghaladja a 2200-at. így jelenleg a fekvőbetegek részérc összesen csaknem 86 000 ágy áll rendelkezésre. A rendelőintézetek szak­orvosi óraszáma mintegy tíz százalékkal növekedett. Ma már minden járásban bizto­sított a rendelőintézeti ellá­tás, a szakorvos igénybevé­telének lehetősége. Ugyan­csak 10 százalékkal nőtt a bölcsődei helyek száma: je­lenleg összesen 1053 bölcső­de működik az országban (796 tanácsi és 257 üzemi), amelyekben több mint 43 000 apróságról gondoskodnak. A nyilvántartott tbc-s betegek száma lényegesen, 16 százalékkal csökkent. Ugyanez vonatkozik az újonnan bejelentett, felku­tatott tbc-sekre is. Az élve­születések száma a követ­kező: 1971-ben 150 640, 1972-ben 153 265 volt. Ez év első felében egy százalék­kal haladta meg az élveszü­letési arány az 1972. első félévit. A halálozások szá­ma a kiugró 1971-es 123 000­ről (ebben erősen közreját­szott az influenzajárvány) (1972-ben) 119 000-re csök­kent. Az idei esztendő első felében — sajnos nőtt a ha­lálozási arányszám, amiben a fő szerepet ismét az inf­luenzajárvány játszotta. A halálokok között válto­zatlanul a szívbetegségek, a magas vérnyomás, va­jamint a rosszindulatú da­ganatok állnak az első he­lyen. A csecsemőhalandóság a tervidőszak első két évében javult. Tavaly 33 ezrelék volt az arány, ami magyar­országi. viszonylatban az ed­digi legalacsonyabb érték. 1973 első hat hónapjában azonban — 1972 járvány­mentes azonos időszakához viszonyítva — kissé emelke­dett a csecsemőhalandóság. Az influenzától eltekintve a járványügyi helyzet az utóbbi két és fél esztendő­ben általában kedvezőnek ítélhető meg. A kanyarójár­vány főleg a védőoltásban nem részesülő korosztályo­kat érintette. örvendetes, hogy az üze­mi balesetek alakulása ja­vuló tendenciát mutat. Jel­lemző erre, hogy a bejelen­tett üzemi baleseteknél mintegy nyolcszázalékos csökkenés következett be a tervidőszak első felében. A közúti közlekedési balese­teknél az 1972-ben megin­dult csökkenő irányzat ál­landósult 1973 első felében is. A foglalkozási megbete­gedések száma — 1972 azo­nos időszakához képest — ez év első hat hónapjában emelkedett. Ismét előtérbe kerültek a szilikózis miatti megbetegedések. Változatla­nul sok gondot okoznak a növényvédő szerekkel kap­csolatos betegségek, vala­mint a bőrbetegségek. Az idei esztendő első félévében például csaknem 10 száza­lékkal több bőrmegbetege­dés fordult elő, mint 1972. első felében. A nemibetegek száma elég jelentós mérték­ben emelkedett. A táppénzes állomány alakulását természetesen be­folyásolták a járványok. 1971-ben 5,4 százalék, 1972­ben 5,2 százalék volt az arány. Az 1973 első félévi táppénzes állomány előzetes adatok szerint 5,6 százalék volt. — Mindent egybevetve: alapjában véve a mérleg pozitív, az ország lakosságának egészségügyi helyzete, ellá­tása az elmúlt két és fél év tükrében is kielégítőnek mondható — fejezték be a tájékoztatást a minisztéri­um illetékesei. (MTI) Nemtörődömség Az üzleti életben a nem- akinek nincs kereskedelmi törődömség hurok a kereske- gyakorlata. A Tápéi AÉESZ dó nyakára. A nemtörődöm Tisza-parti pavilonjában kereskedő a régi világban mégis az egész nyáron talál­gyorsan tönkrement, bezár, kozott a vendég meleg ita­Törött bútor hatta a boltot. Ma sokkal nagyobb körültekintést várna el az ember jó néhány ke­reskedelmi dolgozótól, hiszen egyenlő alapokon állunk pulton innen és túl. Sajnos, nem mindeütt tiszteljük meg egymást. Tessék néhány friss tapasztalat: Tejivó a Dugonics téren, sokan járnak oda reggeliz­ni. Egy férfi két darab lágy­tojást kér, blokkolnak, és a lókkal. Pedig a tápéi stran­dot hét végén igen sokan fel­keresték: ottani lakók, illet­ve azok, akik hét végi nya­ralókat építettek a folyó partjára. Gyakran vissza, fordultak a vevők, otthagy, ván az italt, mivel az meleg volt és élvezhetetlen. A sör­gyárak is meghatározzák, milyen hőmérsékleten lehet tárolni a sört, hogy az eláll­jon addig, ameddig garanciát pénztáros visszakérdez hány vállalnak a minőségéért. A darab kiflit tetszik? Coca-Cola-cég üzleti sza­i— Nem kérek kiflit, mivel bályzatában és kereskedelmi az tejjel készült, tehát édes szerződéseiben meghatározza, tésztájú. Ha lehetne zsömlét, hogy csak abban az esetben vagy egy szelet kenyeret. — Az nincs kérem, csak kifli. — Miért nem rendelnek a sütőipartól zsömlét és kenye­ret? — Csak kiflit hoznak. Hobbim a barká­csolás. Most éppen Panni-falat eszkábá­lok. Kell hozzá lét­raszerű tartószerke­zet, s polcoknak, szekrénykéknek, fió­koknak való anyag. Ez utóbbihoz kitűnő­en felhasználhatnék — megfelelő átala­kítással — törött, sé­rült kisbútor dara­bokat. Már éppen érdeklődni akartam a bútorüzletben Ilye­nek iránt, amikor — mintegy varázsszóra — megjelent a mo­numentális hirdetés: „Engedményes és sé­rült bútorok kiáru­sítása — 30—40 szá­zalékos árenged­mény!" Nincs éppen köjjel a Fonógyári úti bú­torraktár, ahová a hirdetés invitált, de nem sajnáltam a fá­radságot. A hirdetés­re hivatkozva meg­próbáltam tájékozód­ni az egyik dolgozó­nál, aki a raktár vé­gére mutatott: „Ta­lán arra tessék ér­deklődni." Kilomé­ternyi gyaloglás után a raktár végére ér­tem. ahol azt taná­csolták, hogy a rak­tár legeleijén nézzek körül, közvetlenül a bejáratnál. Minden bosszankodás nélkül elindultam, s vissza is találtam a bútor­labirintus elejére, káromkodtam, ha­nem szó nélkül foly­tattam a Canossa-já­rást : benéztem az óriási raktár minden zugába, s — a ma­gyar bútörraktározás legnagyobb dicsősé­gére — mindössze egyetlen sérült bú­tort. egy telefonasz­talkát találtam. A lá­ba, a csavarmenetes tartórészével, faanya­gostól együtt ki volt tépve a "helyéről. Éppen ilyesmit ke­restem. A színe is ahol egy harmadik megfelelt, mahagóni dolgozónál most mar voU Goiidolatban esedeztem egyetlen darab törött búto­rért. Mindjárt meg­értette, hogv mit akarok, s minden gúny nélkül közölte: „Tessék végigjárni a raktárt. mindenütt találhat Ilyesmit." Bizonyisten nem mérgelődtem, nem már levontam az árából a negyven százalékot, s el is he­lyeztem „Panni-fa­lamban". Diadallal mutattam fel a zsák­mányt egy negyedik kartársnak: íme, ta­láltam egy törött bú­tort, tessék kiállítani a számlát. — Nagyon szívesen — mondta —, de mi­ért tetszik töröttet elvinni, hiszen van megfelelő ép dara­bunk is. — Hát — hebegem — a hirdetés... a törött bútorokról... — Ez kérem — je­lenti ki megfontoltan —, ez nem is törött. ? ? ? — Ezt mi szépen ki tudjuk javíttatni, s teljes áron adjuk el. Ekkor már elöntött a dühösség hulláma. Majd lesz itt mind­járt törött bútor — mondtam —, s egy súlyosabb tárgy után kutatott a tekinte­tem. A feleségem szerencsére idejében felismerte a helyze­tet, s gyorsan kitusz­kolt a raktárból... n. B. forgalmazhatják termékét, ha hűtőpulttal rendelkeznek és az ital hőmérséklete nem haladja meg a 17 Celsius fo­kot. A Tápéi AFÉSZ-nek csak annyit kellett volna tennie, hogy legalább a hét végi na. A vásárlót aligha nyugtat. gyobb forgalomkor néhánv ta meg ez a válasz, s latha- tábla jeget rendel a pavi­tóan nem is hitte el a pénz- ionjába. A jég ára százszo­taros magyarazatat. A sutő- rosan megtérült volna a na­ipar ugyanis legutóbb azt gyobb haszonból. De ha a valaszolta egy kérdésre, hogy jéggyár már nem tudta őket szívesen kiszolgálnak minden kiszolgálni, akkor kivihettek üzletet olyan aruval, ami- Volna egy elektromos hűtö­lyent rendelnek. Ha kell, szekrényt a központból, kenyeret is visznek, zsömlét nyen üzieti politika mellett is, kiflit is, simát és sósat, mindenki rosszul járt: a vá­vajasat es tejeset. Hat akkor sarió, mert nem vásárolt, hol a hiba? vagy ha igen> nem tudta é]. Nagyobb forgalomra és vezni az italt. De rosszul járt ezzel; egyenes arányban nö- a szövetkezet tagsága is, vekvő haszonra egy italmé- mert elesett egy bizonyos rés akkor tud szert tenni, ha haszontól, következésképpen a kánikulai melegben lehűti kisebb lesz a nyereségoszta­az üdítő italokat, söröket, bo. lékük is. rokat. Ezt még az is tudja, Gazdagh István Fűszerek, konzervek érkeznek Indiából Az indiai nagykövetség szerdán fogadással egybekö­tött árubemutatót rendezett a Volga Szállóban. A bemu­tatón részt vett C. B. Mutt­hamma, India budapesti nagykövete. A kiállításon a távoli or­szág egyik legnagyobb kül­kereskedelmi vállalata, az STC mutatta be eddig ha­zánkba nem szállított élel­miszer- és íűszerkinálatát az érdekelt külkereskedelmi és nagykereskedelmi válla­latok szakembereinek. Indiából évente mintegy 1,5—2 millió dollár értékű árut — főleg kávét, teát, borsot, különféle kozmetikai cikkeket — importálunk. Az árubemuta* elsősorban fű­szereket, va! ".mint gyü­mölcsleveket é•= itthon is­meretlen gyümölcskonzerve­ket, uavát, mangót, papa­yát kínáltak. A Délker Vál­lalat a bemutató alapján a választék gazdagítására mintegy 250 ezer dollárért vásárol az idén indiai fűsze­reket és gyümölcskonzerve­ket.

Next

/
Thumbnails
Contents