Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-05 / 207. szám

SZERDA, 1913. SZEPTEMBER 5. a— Bosszantó autóbuszok Nemrégiben megígértük, hogy hamarosan visszatérünk azoknak az olvasóinknak a leveleire, akik a tarjáni buszközlekedés átszervezésével kapcsolatosan írtak lapunkhoz. Mivel azonban még nem érkezett válasz a tanács és a Volán közös előterjesztésére, hogy ml lesz a 43-assal, a részletes válasszal adós kell, hogy maradjunk. Azt azonban nem lehet elhallgatni, hogy a buszközlekedés nem javult, sőt romlott, olvasóink észrevételei szerint. Ha a népi ellenőrzés mostanában fölmérné, hány járat marad ki naponta, rendkívül kedvezőtlen eredményt kapna. Tarjánból (106/B) Bonecz Istvanné panaszolja, azt a sokak által tapasztalt tényt, hogy mivel nemcsak a 43as, hanem a 10-es sem jár rendesen, egyszerűen órákat vesz igénybe az utazás átszállással. Hiszen, ha nem jön a 43-as, csak késve, akkor már nem éri el az egyszerű halandó a 10-est, majd kénytelen húsz percet várakozni az újabb járatra. Talán ez némi vigaszul szolgálhat Juhász Pál szőregl olvasónknak, aki most már városi közlekedést kívánna. Vagy, ha már azt nem lehet elvárni, akkor legalább annyi emberséget, hogy ne száguldjon el a busz — mint augusztus 28-án tette, 7.40kor —, az új^zegedi vasúti feljárónál levő megálló mellett. A levelek sorát még sokan szaporítják, sokan csak szóban: érhetetlen, hogy újabban milyen sok autóbuszjárat nem megy naponta különböző vonalakon. Mivel jelenleg sem járványos megbetegedésre, sem motorbetegítő fagyra nem lehet hivatkozni, szükségesnek találnánk, hogy a Volán — melynek pénztárainál bérletek sokaságát vásárolta nemDM POSTALÁDA Utak és kocsik Evek óta panaszolják főútvonalainkon borzongó háttal hajtó sofőrök, autóvezetők, hogy megoldást kellene találni a lovas kocsi és kerékpáros forgalomra. Érvelésüket — hogy legalább a nemzetközileg használt utakról tiltassanak ki a lassú járművek — végül hivatalosan is elismerték: a jövő év áprilisától az E5-ösön nem közlekedhetnek a lovas fogatok és kerékpárok. Erre még a gyalogjáró ember is rábólint, azoknak a szomorú statisztikáknak ismeretében, amelyek a gyors és lassú járművek azonos úton való közlekedéséből származtathatók Nem így Gera Lajos (Sándor utca 11.) szegedi olvasónk, aki annak a véleményének adott levelében kifejezést, hogy miután a lovas fogatot hajtók KRESZ-vizsgát is tettek, igazságtalanság, ami velük történik. Augusztus 19-i cikkünkkel vitatkozva, úgy találja, hogy a biciklistáknak és lovas fogatoknak — tehát a lassúbb járműveknek — mentesítő utakat kellene csinálni, hiszen arról nem tehetnek, hogy ezzel a járművel szeretnek, vagy ha kell közlekedniük. S bár azzal természetesen nem érthetünk egyet, hogy a biztonságosabb közlekedés érdekében ne állapítsanak meg külön utakat a száguldó autók és a kocogó lovas kocsik részére! annak hangot adhatunk, hogy méltányolni kell a maradék lassúbb jármű vezetőinek kérését is. Nem az egyre kevesebbedé lófogatok hajtóiét, hanem a kerékpárosokét, akiknek néhány út mentén valaha Szegeden is külön pályát építettek. Ilyen volt a Tolbuhin és a Kossuth Lajos sugárúti. Nem először figyelmeztetünk arra — éppen olvasóink véleménye alapján —, hogy nem minden az autó, s hogy nemcsak a közlekedési, hanem a tömegközlekedési zsúfoltságon is enyhítene, ha egy-egy út rekonstrukciója együtt járna kerékpárutak kialakításával, avagy azzal, hogy az útrekonstrukció idején terelőútnak használt útvonalat aztán a kerékpárosok vehetnék birtokukba. Már csak azért is, mert igen sok munkás jár — vagy járna a gyárba kerékpárral — a kiszámíthatatlan busz helyett, ha ezt élete kockáztatása nélkül tehetné. Az illetékes válasza A Szegedi Közlekedési Vállalat levelét Pécsi Balázs megbízott igazgató írta alá. Ebben a Postaládában július 26-án megjelent, csökkenthetnék az adminisztrációt című megjegyzésünkre válaszolják, hogy a diákbérlet kiadásának feltételeit a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és az Árhivatal 1966. július 1-i díjszabása szabályozza. Ehhez tartja magát a közlekedési vállalat is. Annak a véleményüknek is hangot adnak, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat feltételei még bonyolultabbá tehetik a bérletváltást, s ráadásul — a tapasztalatok szerint — kevés általános iskolai tanulóbérlet bir ki négy évet rongálódás nélkül. A bérletváltási feltételeket — várhatóan — újabb díjszabás-változtatás határozza majd meg. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy a nagy kedvezményű bérleteknél mindig meg lesz szabva valamilyen feltétel. S azt is, hogy Szegeden — eltérően a fővárosi gyakorlattól — a tömegközlekedést nem egy vállalat bonyolítja le, hanem a városi tanácsnak a villamosközlekedést irányító közlekedési vállalata, valamint a tanácstól független, az autóbuszközlekedéssel foglalkozó Volán. rég is a szegedi lakosság — változtasson a jelenlegi helyzeten. Abból az alapvető tényből kiindulva tán, hogy Szeged város, s hogy a tízperces közlekedést bizonyos vonalakon joggal elvárja a lakosság, ahol pedig — mint fejlettebb államokban a vonatok — negyedóránként vagy húszpercenként indulnak R buszok —, ott a menetrendet tartassák be. A Jelenlegi helyzet nemcsak százezer ember mindennapi idegességét okozza, hanem azt is, hogy azok az utasok által is joggal becsült, mások helyett is sokszor idegeskedő buszvezetők, akik helyt kell, hogy álljanak, meg nem érdemelten kénytelenek erejüket, energiájukat pazarolni. Mert nyugodtan évődhetnénk azon, hogy — mint egy olvasó figyelmeztet rá — Japánban televízlón nézhetik a várakozók, hol tart a busz, hiszen a szegediekről ezt sokszor nemcsak az utasok nem tudják, hanem a két kimaradt busz után menetrendszerűen, becsülettel beérkező, de így a türelmetlen utasoknak kiszolgáltatott sofőrök sem. Együtt nézzük hát a képernyőt, mi lesz a válasz! Soros panaszok Gyémánt János (Kiskundorozsma, Petőfi u. 35.) úgy érzi, nincs más mód immár a figyelmeztetésre: az úgynevezett Ifjúsági Presszót a hatóságoknak — a fenntartó ÁFÉSZ-nek is — jobban kellene ellenőriznie. Mert már a gyerekek tesznek megjegyzéseket: fagylalt nincs, de bárki holt részegre Ihatja magát. S akadnak fiatalkorúak, akik — ha már más nincs — azt kérnek, ami van: italt. Bogaras ügyekben figyelmeztet mindenkit — elsősorban a KÖJAL-nak és az IKV-nak címzi sorait — Virrasztó Sándor (Tarján, 201., 10. e.). Kétségbeesésének — tarjáni ügy ez is — az az oka, hogy hiába költött el egy százast Chemotoxra, egyre csak jönnek a váratlan vendégek, a vidékenként svábbogárnak, hivatalosan pedig csótánynak nevezett állatkák. Négyezer mázsa pirított burgonya Tá jgyűj temény as emeleten Megyei központ a Somogyi könyvtör — Beszélgetés az igazgatóval Jó másfél esztendeje határozták el, hogy több megyei intézmény után Szegedre költözik a könyvtár is. Idén március 1-től a Somogyi könyvtár Csongrád megyei könyvtári központként működik, ellátva természete, sen Szegedet és a járást is, így Bokrostól Gyáláig több mint 350 könyvtéri egység szakmai felügyelője. A megnövekedett feladatokhoz pénzt, 16 állást, két gépkocsit kapott a könyvtár — és új igazgatót, Tóth Bélát. Az ismert szegedi író korábban is itt dolgozott, most valószínűleg jóval |több teendője lesz. — A százéves város közműveihez hasonlóan a könyvtár is elöregedett, szűk keresztmetszet, egypéldányos állomány jellemezte, csak 1949-től vásároltak többet a megjelent könyvekből. A berendezés elég szegényes, a 21 városi fiók — mely tetemes forgalmat bonyolít le, három hetenként 20 ezer olvasóval — többsége magánházakba szorult, ahol igen korlátozottak a fejlesztési lehetőségek. A Szegedhez csatlakozott községek könyvtárai is a fiókhálózatba kapcsolódtak be. Szolgáltatásaink a kétszáz éves módszereknél, a kartonrendszernél rekedtek meg. De ne csak panaszkodjunk, mondjunk szépet is: a megyei tanács évi kétmillió forint póthitelt ad állományfejlesztésre, a várostól kapott félmillióval pedig műhelykombinátot rendezünk be a Bocskai utcában, asztalos-, tmkr, könyvkötőműhelyekkel, xerox nyomdával. A 95 éves Somogyi könyvtárnak nem volt raktára — most van, az elnéptelenedett tápé-lebői iskola épületében. Jó négy vagonnyi kurrens anyagot szállítottunk ki, iskolákból, és máshonnan, olyan könyveket, melyeket pillanatnyilag ugyan nem használunk, illetve nem tudjuk, kinek, mikor lehet hasznára. de éppen ezért sajnálnánk kise. lejtezni. Mohó az ember: most, hogy végre megvan a megye első tápraktára, máris azon iparkodunk, legyen második is. A kéthónapos nyári szünetben bővült, 'csinosabb lett a központi épület, feltételei. Kedden megkezdődött a második szezon a miskolci hűtőházban levő, az ország első hasábburgonyát, készítő üzemében. Az üzem által tavaly készített kétezerötszáz mázsa pirított burgonya az utolsó kilóig elfogyott. Az idén a tavalyinak kétszeresét, mintegy négyezer mázsa pirított burgonyát állítanak elő „gyárilag" a Hollandiából beszerzett automata gépsoron. Bcta Geographica Nemrégiben jelent meg a Szegedi József Attila Tudományegyetem földrajzi tan-. székének legújabb kiadványa. A 97 oldal terjedelmű, gazdagon illusztrált tanulmánykötet nyolc szerző hét cikkét foglalja magába. Az idei acta német és angol nyelvű kiadás, s így nagymértékben hozzájárul a tanszékek külföldi kapcsolatainak bővítéséhez. Dr. Jakucs László: „A természetben előforduló mészkövek karsztkorróziójának jelentősége korunk geomorfológiájában" című munkája a jelenség tulajdonságait és az ezzel kapcsolatos törvényszerűségeket tárja fel. Dr. Andó Mihály: „Csongrád megye éghajlati képe" című tanulmánya a terület éghajlatát elemzi, elsősorban a mezőgazdaság szempontjából. A gazdasági szakemberek számára is jól hasznosítható munka feltárja a megye sajátos éghajlati vonásait. Dr. Krajkó Gyula: „Gazdasági mikrokörzetek elvimódszertani kérdései" című tanulmánya a gazdaságföldrajzi kutatások és a gyakorlati területfejlesztés szemszögéből is lényeges témát tárgyal. Az elvi-módszertani kérdéseket a dél-alföldi körzet példáján mutatja be, mellyel szakembernek nagy érdeklődésére tarthat számot. Dr. Tóth József: „A központi települések 1960—1970 közötti népességnövekedésének néhány jellegzetessége Magyarországon" című dolgozata a fenti időszak népességszám-változás tényét rögzíti, és a városok népességszám-változását a rajonok népesedési folyamataihoz viszonyítja. Abonyiné Dr. Palotás Jolán: „A Dél-Alföld baromfifeldolgozó iparának néhány gazdaságföldrajzi problémája" című tanulmánya az élelmiszer-gazdaság e dinamikusan fejlődő ágazatának területi elhelyezkedését és fejlődési törvényszerűségeit elemzi. Dr. Toronykői I.—Dr. Juhász J.—Dr. Dzubay M.: „Magyarország javításra szoruló talajai" című cikke a talajjavítás új módszereinek alkalmazása terén elért eredményekről számol be. Dr. Dzubay M.—Dr. Juhász J.: „Elvi szempontok a műanyagok felhasználására a talajjavításban" című dolgozata a csapadékeloszlás, és a legkorszerűbb javítási módszerek kapcsolatát tárgyalja. ben ig alkalmasabbá vált a megnövekedett feladatokra. Most hatvanan dolgoznuk, eddig is kevés volt a hely, a folyosószegletekben meghúzódó íróasztalok tanúsítják: a kilenc új szoba némileg enyhít a gondokon. Tóth Béla leplezetlen örömmel büszkélkedett el az új szintezett katalógusteremmel (szakemberek különösen tudják, ez a könyvtár lelke), meg a megyei tájgyűjteménnyel. Sokan sokfelé foglalkoznak már honismerettel, s hogy a Somogyi könyvtárban szor. galmasan gyűjtik a tájra vonatkozó alapvető tudományos-ismeretterjesztő anyagot, a kutatókat is le tudják ültetni othonosan berendezett, Ízléses teremben. A könyvtár állománya országosan a harmadik-negye. dik. vidéken — a debreceni után — a második legnagyobb: 300 ezer egysége csak szerényen fejezi ki a polcokon sorakozó gazdagságot. (Egységnek számít tudniillik egyetlen apró füzetecske, de valamely folyóirat vaskos évfolyamtőmbje is.) Országosan kiemelt, védett könyvtár, ami nem feltétlenül kurrens anyagából adódik, hanem messze földön híres rltkasá. gaiból. Ezeket a példányokat féltve őrzik, gondozzák, újabbakkal igyekeznek bővíteni, s időnként kiállításon tárják az érdeklődők elé. mint legutóbb az ünnepi heteken. A megyei központként mű. ködő Somogyi könyvtár hétfőn nyitotta meg kapuit az olvasóknak, kölcsönzőknek, kutatóknak. N. I. Október közepén : Kezdődik a zenei évad Szegeden Október 14-én, vasárnap délelőtt, a szegedi szimfonikusok koncertjével kezdődik az idei filharmóniai évad Szegeden. Az olasz Bruno CampaneXla vezényletével, Falvai Sándor közreműködésével, Rossini: A tolvaj szarka nyitánya, Beethoven: c-moll zongoraversenye és Berlioz: Fantasztikus szimfóniája hangzik el a Szegedi Nemzeti Színházban. Az április végéig tartó főbérleti szezonban a szegedi szimfónikusok még hét koncertet adnak: két-két alkalommal Vaszy Viktor és Szalatsy István, egyszer-egyszer Lukács Ervin, Borbély Gyula és Oberfrank Géza dirigálásával. Két hangversenyen játszik a vendégegyüttes a Szegedi Nemzeti Színházban: októ. ber 28-án a Bukaresti Rádió és Televízió szimfónikusai, március 4-én (hétfőn) este pedig a Budapesti Filharmó. niai Társaság zenekara, az NDK-beli Günter Herbig vezényletével, Forrai Miklós énekkarának, a Budapesti Kórusnak közreműködésével. December 16-án Haydn: A teremtés című oratóriuma hangzik el szegedi szólistákkal (Berdál Valéria, Réti Csaba, Gregor József) és a Zenebarátok Kórusával. A főbérleti sorozat szólistái kö. zött két jeles szovjet zongoraművész, Viktor Jerezko és Rudolf Kerer. a Szabó Csilla—Kocsis Albert házaspár, valamint a pécsi zongorista, Borsai Pál mellett szegedie. ket találunk: Török Jánost (klarinét). Várnagy Lajost (hegedű), Nagy Imrét (oboa). Kedves Tamást (gordonka). A változatosan összeállított, izgalmasnak ígérkező program érdekesebb bemutatói: február 3-án Gershwin Hék rapszódia Ja, 17-én Sztravinszkij Oedlpu s királya. Több magyar kompozíció is elhangzik az évadban, november 4-én Kadosa Pál VII. szimfóniája, január 20án Szokolay Sándor Sziptfónikus balladája, február 3-án Szabó Ferenc Moldován rapszódiája és február 17-én Petrovics Emil: Ott essem el én ... című alkotása, melynek címe Petőfi-verset idéz. A B kamarabérleti sorozat első koncertjén, november 15-én. a Bartók Vonósnégyes látogat Szegedre, a továbbiakban a Weiner kamarazenekart (hangversenymester: Várnagy Lajos), a Szegedről elszármazott Baranyai Lászlót, a Szalatsy István vezette szegedi szimfónlkusok kamaraegyüttesét hallhatjuk a konzervatóriumban és Margittay Sándor orgonaestjét a dómban, melyre érvényesek a C-bérlet jegyei is. A másik sorozatot november 22-én a pécsi fllharmónikusok kamaraegyüttese nyitja, ezt követi Gyimesi László zongoraestje (a fiatal pianista szintén a szegedi zeneművészeti szakközépiskola növendéke volt), Lengyel Ildikó és Gyimesi Kálmán dalestje, valamint a Vaszy Viktor vezette szegedi kamarazenekar koncertje. Az idei évad második részében újra meghirdetik a mesterbérlet sorozatot. És egy „technikai újdonság": a filharmónia vállalta, hogy a színházi koncertekre befedi az orchestert. A nézőtérhez így közelebb kerülnek a színpadon játszó zenészek, s az akusztika javításával tökéletesebb lesz a hangzás. I. N. Több szőnyeget gyártanak Az új lakások tömeges építése a lakástextilipar gyors fejlődését igényli. A szőnyegek iránti kereslet fokozatosan nő, elsősorban a jobb minőségű boucle, velúr, és kettős velúr szőnyegeket vásárolják. Ezért a Lakástextil Vállalat nagy összegeket költ tatai szőnyeggyárának rekonstrukciójára. A beruházás első részét 1970-ben kezdték meg és tavaly be is fejezték. A rekonstrukció második szakaszára csak a következő ötéves tervben került volna sor, de a Lakástextil Vállalat hatékony gazdálkodása alapján előnyös bankhitelhez jutott, így most meggyorsítja a beruházást. Ebben az ötéves tervidőszakban a második szakaszt is befejezik. A 44 millió forintos költség nagy részét a korszerű, nagy termelékeny, seggel dolgozó, és rendkívül tartós termékeket gyártó, úgynevezett kettős szőnyegszövő gépek vásárlására fordítják. Ezzel az Idei 1 millió 710 000 négyzetméter helyett 1976-ban már 2 millió 240 000 négyzetméter szőnyeget gyártanak. i