Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-30 / 229. szám

<1 VASÁRNAP, 1973. SZEPTEMBER 30. 3 DM • SzentGyörgyi j Szege-4 den Elsárgult újságlapot őrizgetek hovatovább három évtizede. Bemutatjuk a Nobel-díjas SzentGyörgyi professzor igazi arcát: ez a címe az újságlap mindkét felét kitevő terjedelmes cikknek. Alcíme: Nemzetnevelés a szovjetorosz tanulmányúttói a rotaryánus Hamletig. A hírhedt Egyedül Vagyunk 1944. április 21-i számából vágtam ki annak idején a makói Gödény Zoltán támadó cikkét. Amit Szent-Györgyinek fölró — ma kivétel nélkül dicséretként idézhető. Szegedi pályáját tekinti át, s nem tudja tagadni a fiatal egyetemi tanár iránti rokonszenvet a helyi közvéleményben. Közvetlenségével, udvariasságával, bohémségével — úgymond — mindenkit megnyert magának a város társadalmi életében. Humanista szellemét, szabad és demokratikus gondolkodásmódját rosszallja a szélsőjobboldal cikkírója. Szemére veti Szent-Györgyinek, hogy 1935-ben részt vett az Inturisztnak az európai tudósok részére rendezett szovjetunióbeli tanulmányúíján, s erről hazatárve „lelkes beszámolót tartott" a szegedi Rotary Clubban. Nem tudja tagadni tudós sikereit, nemzetközi eredményeit, a Nobel-díjat, de fölrója a tudósnak, hogy a díj átvételekor elmondott beszédében a békét és a szeretet dícsőitette. „Szent-Györgyi beszéde — írta Gödény — tulajdonképpen nagy humanista szólamaival vádbeszéd volt a hitleri Németország ellen..." Ezt az Egyedül Vagyunk cikkírója vádnak szánta Szent-Györgyi ellen, ám veíe akaratlanul is érdemét rögzítette az utókor számára! Szent-Györgyi „bűnlajstromán" Gödény főként rektorságának idejét (1940/41) szerepelteti, a Szegedi Egyetemi Ifjúság (a SZEI) megszervezését a jobboldali, turulista diákszervezetek ellenében; a SZEI klubjápak megteremtését (1941. márc. 15.) az Ady téri egyetemi épület alagsorában, az ottani eleven kulturális életet, a színjátszók országos hirü Hamlet-előadását. Végezetül megszólaltatja Szent-Györgyi utódját a rektori székben, a hírhedten jobboldali Kogutowicz Károlyt. Kettejük harca már régt keletű: Kogutowicz, amint rektor lett, igyekezett szétrombolni mindazt, amit Szent-Györgyi az egyetem és az ifjúság életében alkotott, s 1944ben, ebben a nyilatkozatában nyíltan dicsekedett jobboldali eredményeivel. Egy eisárgult újságcikk nyomán idézzük föl a helyi források segítségével Szent-Györgyi Albert szegedi napjait. Mindjárt szegedi korszakának kezdete problematikus. Tanítványa és munkatársa, Straub F. Brúnó is azt írja Szent-Györgyi Egy biológus gondolatai címmel magyarul 1970-ben megjelent könyvének bevezetőjében, hogy 1930-ban nevezték ki Szent-Györgyit a szegedi egyetem orvostudományi tanszékére. A Ki kicsoda? című életrajzi lexikon legújabb kiadásában is 1931 szerepel szegedi működése kezdő évének. Ezzel szemben a Szegedi Egyetemi Almanach — bizonyára hiteles okmányokból — azt közli, hogy 1928. október 1-ével nevezték ki egyetemi nyilvános rendes tanárnak Szegedre. Helyét, bizonyára külföldi tanulmányútja miatt, valószínűleg csak később foglalta ugyan el, de az egyetemi tanrend bizonysága szerint 1929. őszén már meghirdette előadásaitl Ugyancsák a tanrendekből tudjuk szegedi lakásainak címét. Kezdetben a Kálvária (ma Úttörő) tér 5/B. alatt lakott, 1935-ben a Rudolf (ma Roosevelt) tér 14., 1941-ben pedig az újszegedi Bethlen u. 20. (ma Gyapjas Pál u. 38. sz.) házba költözött. Érdekes, hogy az első nagyobb cikket munkásságáról Szegeden nem a baloldali Délmagyarország, hanem a jobboldali Szegedi Űj Nemzedék közölte róla. A Szegedi Űj Nemzedék 1932. december 4-én Szent-Györgyi Albert professzdr szenzációs felfedezése a szegedi paprikával kapcsolatban címmel ad hírt a C-vitamin előállításáról, izolálásáról. Ugyanez a lap 1933. ápr. 12-én méltatja Szent-Györgyinek stockholmi előadását, melyben a „paprika vitamin" kérdéseit tárta a nemzetközi tudományos közvélemény elé. A Nobel-díjról természetesen valamennyi helyi lap nagy terjedelemben számolt be. A Délmagyarország 1937 karácsonyi számában nagy cikk szól arról, hogy a belvárosi elemi iskola negyedikes tanulói dolgozatot irnak Szeged nagy tudósáról. A lapok ugyancsak bőven tudósítanak arról, hogy a szegedi egyetem Természettudományi Kara (érdekes, hogy nem az orvoskara!) 1938. április 7-én díszdoktorává avatta a Nobel-díjas tudóst. (Ez a díszddktorság, pedig ez volt az első, kimaradt a Szegedi Egyetemi Almanach cikkéből. 1940-ben a párizsi Sorbonne, 1942-ben a páduai egyetem tisztelte meg e kitüntető címmel.) A Délmagyarország 1938. április 17-i számában Magyar László nagy cikkben adja hírül, hogy Szepesi Attila Egy nyár horda^ léka t EMÍ-IDÖ fekete télarc körtemell villásreggeli lomb alatt a falióra háromszor ütött éa felszálltak a rovarok isten propelleres hada ellened ellenem II. KOPPENHÁGA rmberhüs-kirakatok ölek combok és hátak tükrök hullámzó sivatagján beton-fóm-műanyag-őserdei ragyogásban egy elveszett cipötalp árvul köveden utcamüzeum III. RAK HAVA rák hava hazatérek régt lomokba botlik a kéz emlékeim leltározom; szőlögyökérszobormadonnák madárfészekkoponyacsontok vándorcigánytüzek IV. P. ZS.-PLAKETP a blokk-toronyban éjfélre hegedűd elárvul megremeg van-Gogh-szakállad elutazol csukáid özeid közé álmodban lipován pálinkát nyakalsz gyorsuló óraütésben V. MÁSNAP plakátoszlop-szomorúság kukaedények árvasága át e sivatag-városon derengő falak Idején forgó kereket markoló ujjak madárláb-görose világit R

iportjaink örök témája a dolgozó ember. A munka szépségét sokszor örökítettük már meg, szédítő magasságban és sáros föld mélyén, kemény vassal, kővel, tűzzel birkózó embereket kerestünk fel tollal, fényképezőgéppel. Mostani képriportunk szereplői pihenő emberek, munkában elfáradt öregek. Hátukat nehéz esztendők súlya hajlította meg, emlékeiket világháborúk képei mérgezik, hajdan erős kezüket betegségek gyengítik. Szép őszi napokon keresik az élet apró örömeit: késői szál rózsát, csöndes beszélgetést, egy-egy parti sakkot, régi dallamot a rádióból, kisunoka mosolyát. Pihenni vágynak. Somogyi Károlyné fényképezőgépével megkereste őket. Megörökítette nyugodt, bölcs, szép arcukat, életük néhány pillanatát pihenés közben. Szent-Györgyi professzor és Roger Martin du Gard, a neves francia író, aki ugyanakkor kapta meg az irodalmi Nobel-dijat, amikor Szent-Györgyi az orvosit, közös könyvet tervez a békéről. A lapokból sok mindent megtudunk a nagy tudós magánéletéről is. A Délmagyarország 1941. október 19-én második házasságáról ad hírt Borbíró Mártával. Kevesen tudják, hogy 1942. november 20-án Szent-Györgyi sportrepülő vizsgát tett Ferihegyen; könnyű volt neki, mert amerikai útjai alatt már megszerezte nem csak a gyakorlatot, hanem az odaáti szabályoknak megfelelő vizsgát is. 1943. június 22én azt közli a Délmagyarország, hogy betörők jártak a professzor újszegedi villájában. 1943. augusztus 24-én Csányi Piroska riportot közöl a Radnai havasokban „ősnomád" életet élő, egy havasi kunyhóban vakációzó tudósról. Ám ezekep az apró érdekességeken kívül érdemes fölvázolni Szent-Györgyi szegedi korszakának érdemi értékelését, tudományos munkálkodásának fejezeteit. Straub F. Brúnó három ágát különbözteti meg Szent-Györgyi szegedi tevékenységének, Az elsőt ismeri a közvélemény: a slágerrá lett paprikakutatást, a C-vitamint. Ha nem egészen pontos is, amit közkeletűen mondani szoktak, hogy „ő födözte föl" a C-vitamint, a valóság közel áll ehhez. _ Ugyanis még a 20-as évek végén "érdekes tulajdonságú Ismeretlen anyagot talált a mellékvesékben. Az amerikai, rochesterl Mayoklinikán sikerült is neki izolálnia, elkülönítenie ezt az anyagot, de szerkezetét, a szervezetben betöltött szerepét még nem derítette föl. Csak amikor 1932-ben King és Waugh kimutatta ennek vitamintermészetét, akkor jött ő is rá, hogy amit korábban talált, az az aszkorbinsav, a C-vitamin. S ezt vonta ki nagy mennyiségben a paprikából is, és azonosította, identifikálta a C-vitaminnal. De Nobel-díját csak részben ezért kapta. Nem kevésbé volt Jelentős a szövetoxidációs folyamatok földerítése. Szegedi működésének másik jelentős területe .volt ugyanis, hogy fölfedezte bizonyos anyagok különös szerepét az oxidációkban, a dikarbonsavak katalitikus hatását. Itteni tevékenységének harmadik szakasza pedig, amelyet a második világháború szakított félbe, az izomműködés megértésére törekedett. Egy évtizeden át vizsgálta az izom összehúzódó fehérjéinek tulajdonságait, s kimutatta e fehérjéknek az izom öszszehúzódásában játszott szerepét Több mint < negyedszázad után Szent-Györgyi Albert ismét Szegedre jön. Bizonyára ő is elérzékenyedik egykori sikereinek és küzdelmeinek színhelyein. Köszöntjük őt azoknak a szegedieknek nevében, akik szerették és büszkék voltak arra, hogy Szeged világhíréhez az ő munkássága nagyban hozzájárult. PETER LASZLÖ \