Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-30 / 229. szám

<1 VASÁRNAP, 1973. SZEPTEMBER 30. 3 DM • Szent­Györgyi j Szege-4 den Elsárgult újságlapot őrizgetek hovatovább három évtizede. Be­mutatjuk a Nobel-díjas Szent­Györgyi professzor igazi arcát: ez a címe az újságlap mindkét felét kitevő terjedelmes cikknek. Alcí­me: Nemzetnevelés a szovjet­orosz tanulmányúttói a rotaryá­nus Hamletig. A hírhedt Egyedül Vagyunk 1944. április 21-i számából vág­tam ki annak idején a makói Gödény Zoltán támadó cikkét. Amit Szent-Györgyinek fölró — ma kivétel nélkül dicséretként idézhető. Szegedi pályáját tekinti át, s nem tudja tagadni a fiatal egye­temi tanár iránti rokonszenvet a helyi közvéleményben. Közvet­lenségével, udvariasságával, bo­hémségével — úgymond — min­denkit megnyert magának a vá­ros társadalmi életében. Huma­nista szellemét, szabad és de­mokratikus gondolkodásmódját rosszallja a szélsőjobboldal cikk­írója. Szemére veti Szent-Györ­gyinek, hogy 1935-ben részt vett az Inturisztnak az európai tudó­sok részére rendezett szovjetunió­beli tanulmányúíján, s erről ha­zatárve „lelkes beszámolót tar­tott" a szegedi Rotary Clubban. Nem tudja tagadni tudós sike­reit, nemzetközi eredményeit, a Nobel-díjat, de fölrója a tudós­nak, hogy a díj átvételekor el­mondott beszédében a békét és a szeretet dícsőitette. „Szent-Györ­gyi beszéde — írta Gödény — tulajdonképpen nagy humanista szólamaival vádbeszéd volt a hit­leri Németország ellen..." Ezt az Egyedül Vagyunk cikkírója vád­nak szánta Szent-Györgyi ellen, ám veíe akaratlanul is érdemét rögzítette az utókor számára! Szent-Györgyi „bűnlajstromán" Gödény főként rektorságának ide­jét (1940/41) szerepelteti, a Sze­gedi Egyetemi Ifjúság (a SZEI) megszervezését a jobboldali, tu­rulista diákszervezetek ellenében; a SZEI klubjápak megteremtését (1941. márc. 15.) az Ady téri egye­temi épület alagsorában, az otta­ni eleven kulturális életet, a szín­játszók országos hirü Hamlet-elő­adását. Végezetül megszólaltatja Szent-Györgyi utódját a rektori székben, a hírhedten jobboldali Kogutowicz Károlyt. Kettejük harca már régt keletű: Koguto­wicz, amint rektor lett, igyeke­zett szétrombolni mindazt, amit Szent-Györgyi az egyetem és az ifjúság életében alkotott, s 1944­ben, ebben a nyilatkozatában nyíltan dicsekedett jobboldali eredményeivel. Egy eisárgult újságcikk nyomán idézzük föl a helyi források se­gítségével Szent-Györgyi Albert szegedi napjait. Mindjárt szege­di korszakának kezdete proble­matikus. Tanítványa és munka­társa, Straub F. Brúnó is azt ír­ja Szent-Györgyi Egy biológus gondolatai címmel magyarul 1970-ben megjelent könyvének bevezetőjében, hogy 1930-ban ne­vezték ki Szent-Györgyit a sze­gedi egyetem orvostudományi tanszékére. A Ki kicsoda? című életrajzi lexikon legújabb kiadá­sában is 1931 szerepel szegedi működése kezdő évének. Ezzel szemben a Szegedi Egyetemi Al­manach — bizonyára hiteles ok­mányokból — azt közli, hogy 1928. október 1-ével nevezték ki egyetemi nyilvános rendes tanár­nak Szegedre. Helyét, bizonyára külföldi tanulmányútja miatt, va­lószínűleg csak később foglalta ugyan el, de az egyetemi tanrend bizonysága szerint 1929. őszén már meghirdette előadásaitl Ugyancsák a tanrendekből tud­juk szegedi lakásainak címét. Kezdetben a Kálvária (ma Úttö­rő) tér 5/B. alatt lakott, 1935-ben a Rudolf (ma Roosevelt) tér 14., 1941-ben pedig az újszegedi Beth­len u. 20. (ma Gyapjas Pál u. 38. sz.) házba költözött. Érdekes, hogy az első nagyobb cikket munkásságáról Szegeden nem a baloldali Délmagyaror­szág, hanem a jobboldali Szegedi Űj Nemzedék közölte róla. A Szegedi Űj Nemzedék 1932. december 4-én Szent-Györ­gyi Albert professzdr szenzációs felfedezése a szegedi paprikával kapcsolatban címmel ad hírt a C-vitamin előállításáról, izolálá­sáról. Ugyanez a lap 1933. ápr. 12-én méltatja Szent-Györgyinek stockholmi előadását, melyben a „paprika vitamin" kérdéseit tár­ta a nemzetközi tudományos köz­vélemény elé. A Nobel-díjról természetesen valamennyi helyi lap nagy terje­delemben számolt be. A Délma­gyarország 1937 karácsonyi szá­mában nagy cikk szól arról, hogy a belvárosi elemi iskola negyedi­kes tanulói dolgozatot irnak Sze­ged nagy tudósáról. A lapok ugyancsak bőven tudósítanak ar­ról, hogy a szegedi egyetem Ter­mészettudományi Kara (érdekes, hogy nem az orvoskara!) 1938. április 7-én díszdoktorává avatta a Nobel-díjas tudóst. (Ez a dísz­ddktorság, pedig ez volt az első, kimaradt a Szegedi Egyetemi Al­manach cikkéből. 1940-ben a pá­rizsi Sorbonne, 1942-ben a páduai egyetem tisztelte meg e kitüntető címmel.) A Délmagyarország 1938. ápri­lis 17-i számában Magyar László nagy cikkben adja hírül, hogy Szepesi Attila Egy nyár horda^ léka t EMÍ-IDÖ fekete télarc körtemell villásreggeli lomb alatt a falióra háromszor ütött éa felszálltak a rovarok isten propelleres hada ellened ellenem II. KOPPENHÁGA rmberhüs-kirakatok ölek combok és hátak tükrök hullámzó sivatagján beton-fóm-műanyag-őserdei ragyogásban egy elveszett cipötalp árvul köveden utcamüzeum III. RAK HAVA rák hava hazatérek régt lomokba botlik a kéz emlékeim leltározom; szőlögyökérszobormadonnák madárfészekkoponyacsontok vándorcigánytüzek IV. P. ZS.-PLAKETP a blokk-toronyban éjfélre hegedűd elárvul megremeg van-Gogh-szakállad elutazol csukáid özeid közé álmodban lipován pálinkát nyakalsz gyorsuló óraütésben V. MÁSNAP plakátoszlop-szomorúság kukaedények árvasága át e sivatag-városon derengő falak Idején forgó kereket markoló ujjak madárláb-görose világit R iportjaink örök témája a dolgozó ember. A munka szépségét sokszor örökítettük már meg, szédítő magasságban és sáros föld mélyén, ke­mény vassal, kővel, tűzzel birkózó embereket keres­tünk fel tollal, fényképezőgéppel. Mostani képripor­tunk szereplői pihenő emberek, munkában elfáradt öregek. Hátukat nehéz esztendők súlya hajlította meg, emlékeiket világháborúk képei mérgezik, hajdan erős kezüket betegségek gyengítik. Szép őszi napokon kere­sik az élet apró örömeit: késői szál rózsát, csöndes beszélgetést, egy-egy parti sakkot, régi dallamot a rádióból, kisunoka mosolyát. Pihenni vágynak. So­mogyi Károlyné fényképezőgépével megkereste őket. Megörökítette nyugodt, bölcs, szép arcukat, életük né­hány pillanatát pihenés közben. Szent-Györgyi professzor és Ro­ger Martin du Gard, a neves francia író, aki ugyanakkor kapta meg az irodalmi Nobel-dijat, amikor Szent-Györgyi az orvosit, közös könyvet tervez a békéről. A lapokból sok mindent meg­tudunk a nagy tudós magánéle­téről is. A Délmagyarország 1941. október 19-én második házassá­gáról ad hírt Borbíró Mártával. Kevesen tudják, hogy 1942. no­vember 20-án Szent-Györgyi sportrepülő vizsgát tett Ferihe­gyen; könnyű volt neki, mert amerikai útjai alatt már megsze­rezte nem csak a gyakorlatot, ha­nem az odaáti szabályoknak meg­felelő vizsgát is. 1943. június 22­én azt közli a Délmagyarország, hogy betörők jártak a professzor újszegedi villájában. 1943. au­gusztus 24-én Csányi Piroska ri­portot közöl a Radnai havasok­ban „ősnomád" életet élő, egy ha­vasi kunyhóban vakációzó tudós­ról. Ám ezekep az apró érdekessé­geken kívül érdemes fölvázolni Szent-Györgyi szegedi korszaká­nak érdemi értékelését, tudomá­nyos munkálkodásának fejezeteit. Straub F. Brúnó három ágát kü­lönbözteti meg Szent-Györgyi sze­gedi tevékenységének, Az elsőt ismeri a közvélemény: a slágerrá lett paprikakutatást, a C-vita­mint. Ha nem egészen pontos is, amit közkeletűen mondani szok­tak, hogy „ő födözte föl" a C-vi­tamint, a valóság közel áll ehhez. _ Ugyanis még a 20-as évek végén "érdekes tulajdonságú Ismeretlen anyagot talált a mellékvesékben. Az amerikai, rochesterl Mayo­klinikán sikerült is neki izolálnia, elkülönítenie ezt az anyagot, de szerkezetét, a szervezetben betöl­tött szerepét még nem derítette föl. Csak amikor 1932-ben King és Waugh kimutatta ennek vita­mintermészetét, akkor jött ő is rá, hogy amit korábban talált, az az aszkorbinsav, a C-vitamin. S ezt vonta ki nagy mennyiségben a paprikából is, és azonosította, identifikálta a C-vitaminnal. De Nobel-díját csak részben ezért kapta. Nem kevésbé volt Jelen­tős a szövetoxidációs folyamatok földerítése. Szegedi működésének másik je­lentős területe .volt ugyanis, hogy fölfedezte bizonyos anyagok kü­lönös szerepét az oxidációkban, a dikarbonsavak katalitikus hatá­sát. Itteni tevékenységének har­madik szakasza pedig, amelyet a második világháború szakított félbe, az izomműködés megérté­sére törekedett. Egy évtizeden át vizsgálta az izom összehúzódó fe­hérjéinek tulajdonságait, s kimu­tatta e fehérjéknek az izom ösz­szehúzódásában játszott szerepét Több mint < negyedszázad után Szent-Györgyi Albert ismét Sze­gedre jön. Bizonyára ő is elérzé­kenyedik egykori sikereinek és küzdelmeinek színhelyein. Kö­szöntjük őt azoknak a szegediek­nek nevében, akik szerették és büszkék voltak arra, hogy Szeged világhíréhez az ő munkássága nagyban hozzájárult. PETER LASZLÖ \

Next

/
Thumbnails
Contents