Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-29 / 228. szám

SZOMBAT, 1973. SZEPTEMBER 29. w Árufuvarozás \ — hoiicIcíIcBCCBH A szállítás eredményei mindig jelzik, hogy felada­tait adó területén miként dolgoznak az üzemek, fej­lődik-e a kereskedelem? Csongrád megyében, Sze­geden az elmúlt háromne­gyed év alatt mindenképpen gyorsult a gazdasági élet fej­lődése, hisz a MÁV és a Volán a tavalyinál nagyobb munkával birkózik. A MÁV Szegedi Igazgató­sága napjainkig mintegy 6 millió 700 ezer tonna árut szállított, a vasúti forgalom mintegy 200 ezer tonnával emelkedett az elmúlt év ha­sonló időszakához képest. A hátralevő hónapok sem kí­nálnak • pihenést, nyugalmat az állomásokon: több mint 1 millió 700 ezer tonna áru vár továbbításra. Közülük 150 ezer tonna kavics, 450 ezer tonna cukorrépa, 150 ezer tonna gabona — hogy csak a legfontossabbakat említsük. A MÁV Szegedi Igazgató­ságon a hét elején operatív bizottság alakult, amelynek az a célja, hogy az eddigi­eknél jobban szervezze a vasúti kocsik rakodását. Jó kezdeményezésnek tűnik, hogy ez a bizottság például megvizsgálja azt is, miért ké­sik egy-egy szállítás, érte­síti esetleg más igazgatósá­gok illetékeseit, a késői Képernyő Szemtől szembe tlebmann Béla (elvétele Marosán György a kamera előtt A televíziós újságírás „új hulláma" egészen biztosan összefügg Vitray Tamással. Ismert dolgokat, riportokat kellene most felsorakoztatni az első hallásra tán túlontúl kategorikus kijelentés megtá­mogatására — nem teszem. Aki látta csütörtök esti újabb Ofszemközt-műsorát, valószí­nűleg sejti, miért mellőzhe­tők most korábbi „tettei": ez a hatvan perc önmagában bi­zonyító erejű. Vitray tud beleszólni és — bocsánat a kifejezésért — belekotyogni, belebeszélni és belelefetyelni, mikor milyen a téma, és mit kíván; de mindig bele és nem mellé. Ezért kell rá oda_ figyelni. Akkor is, ha vezető riporterként műsort fog ösz­sze, akkor is. ha visszavonul a háttérbe. Csütörtökön a televíziós interjú — a műfaji megjelö­lés eltévesztő. Vitray soha sem „interjút készít", hanem csak beszélget — magasisko­láját mutatta be. Marosán György volt a vendége. Szakmai tanulmány témája lehetne a stílus, a modor, ahogyan „fölnyitotta" a né­zők előtt ennek az érdekes, izgalmas embernek politikai és személyes tartálmait. Ma­rosán György, aki fél évszá­zada szakszervezeti és majd­annyi, negyvenhét esztendeje párttag. 1956 után került is­mét a politikai élet első vo­nalába, (mögötte hatéves börtönnel), 1962-ben nyug­díjba ment, Vitray megkér, dezte: nyugdíjba ment, vagy küldték? Aztán: maradt-e benne félelem, mit tart há­rom legfontosabb hibájának, miért neheztelt az érteimisé, giekre ós így tovább. Maro­sán György válaszolt, az egyenes kérdésekre — egye­nesen. Minek részletezzük: aki hallotta, gazdagabb lett egy kommunista elhivatott­ságú közéleti ember izgalmas Vendégségével. Aki elmulaszt totta. legfeljebb bizakodhat, hogy' az adást megismétlik. Kedd este kései időpontra maradt a Nyitott könyv, Sándor Iván: M. L. esetei. Dömölky János rendezőnek némileg könnyebb dolga volt, a történelmet idéző múltból „kész esteket" tudott válo­gatni, a részletek teljességé, nek ígéretével. A narrátorral, értékelő-ismertetővel felfű­zött műsor azonban így is elaprózódott, egészen rövid snittjei távoli képet adtak & nézőnek erről a könyvről, melyet igazában nem sikerült felnyitni, Inkább csak bele, lapoztak. Az „elpusztíthatat­lan" Forsj/íe-eiklus óta rendszeres követséget tarta­nak fenn képernyőkön az el­múl); századok angol társasá­gi-tarsadalmi életének divat­jai. Csütörtökön újabb hat­részes tévéfilmsorozat in­dított propagandát Henry James regényének. Az Egy hölgy arcképe sok vonzó tu­lajdonsággal — nem utolsó­sorban „keményebb romanti, kával" — rendelkezik ahhoz, hogy a többmilliós nézőtábor kedvence legyen majd más­fél hónapra. A hét második felének programjából Örsi Ferenc tévédrámájára, a Zrínyire hivjuk fel a figyelmet: teg­nap, pénteken indult, s min. den napra jut belőle. A mai nap újabb tévóopera-kurió­zumot ígér, Schubert: Házi háborúját, mely után hiába kutatnak emlékezetükben az operabarátok, nem szerepel a színházak repertoárján, Bu­dapesten 1928-ban ment. Az Arisztophanész-komédiából ismert Lysistrate-sztorit új­rafogalmazó vígopera Ober­frank Géza dramaturgiai kéz­jegyével és vezényletével, Békés András rendezésében kerül a néző elé. ILL küldeményeknek, vasúti ko­csiknak „utánanéz". Erre már csak azért is szükség van, mert Csongrád megyében még mindig hiány mutatko­zik megrakható vasúti ko­csiból. A Volán 10. sz. Vállalat forgalmi adatai is emelke­dést tükröznek: napjainkig több mint 4 millió 700 ezer tonna árut továbbítanak a teherautók, nyergesvonta­tók. A szerződéses partnereit rendre kiszolgálja a Volán, ezt ugyanis fő feladatának tekinti. Nagy figyelmet for­dít az állomásokon kapott megbízásaira is, hiszen szo­rosan együtt kell működnie a MÁV-val — az állomások­hoz a Volán-gépkocsik szál­lítják az árukat. Sajnos, al­kalmi, előre nem tudott meg­rendelésekkel nem minden esetben tud megbirkózni. Például a Mezőhegyesi Cu­korgyér olyan mennyiségű répa szállítását kéri, ame­lyet a Volán nem vállal — mert nincs megfelelő szá­mú tehergépkocsija. A Vo­lántól kapott tájékoztatás szerint a fennakadást az okozza, hogy 70 ZIL gyárt­mányú gépkocsi nem érke­zett meg időre Szegedre, il­letve a Volán területére. Hiányukban pedig a többlet­feladatot képtelenek meg­oldani. A Volán képviseleti rend­szere — amelyet már la­punkban is bemutattunk — jól működik, csakúgy, mint a szegedi tüzelőakciót le­bonyolító „szolgálatét". Az elmúlt évinél job'ban kíván­ják megszervezni ezt a fon­tos munkát, s ennek érdeké­ben a TÜZÉP-telepeken megkezdték a szén, a fa gé­pi rakodását. Jelenleg már 15 teherautó szállítja Sze­geden a tüzelőt, M. I. Bőrgyógyászok nemzetközi tudományos ülése Szegeden Több éves hagyománynak megfelelően idén is Szegeden rendezi meg a Magyar Dermatológiai Társaság nemzetközi tudo­mányos ülését, melyet tegnap délutón az orvosegyetem bőrklinikájának tantermé­ben dr. Pastinszky István budapesti pro­fesszor, a Társaság elnöke nyitotta meg. A kétnapos tudományos ülés résztvevőit dr. Simon Miklós egyetemi tanár, a bőrklinika igazgatója üdvözölte, a közel 60 hazai kli­nikai, kórházi, intézeti bőrgyógyász, és a határterületek kutatói mellett mintegy húsz külföldi szakembert: román, jugo­szláv, NDK- és NSZK-beli orvost. A tudományos ülés első programjaként dr. Johann Schumann, a Münster mellet­ti szakklinika biokémikusa számolt be egy érdekes műszerről, az impulscytophotomé­terről, mely rendkívül jelentős az immu­nológiai kutatásban, és a daganatsejtek felismerésében, külön-külön is vizsgálha­tóvá teszi a sejteket, ami fölbecsülhetet­len segítséget nyújt a gyógykezeléshez. A tanácskozás mai, szombati program­jában az NSZK-beli kutató működés köz­ben is bemutatja az impulscytophotomé­tert Újszegeden, a Biológiai Központ ge­netikai osztályán. A tegnapi tudományos előadások az anyagcsere-megbetegedéssel kapcsolatos problémák bőrgyógyászati vo­natkozásait, a szervezet védekező rendsze­rének kutatásával összefüggő témákat tár­gyalták, s a szegedi bőrklinika oktatói is beszámoltak tudományos eredményeikről. A húsz külföldi résztvevő mintegy fele román: Juliu Capusaji, a kolozsvári bőr­klinika igazgatója és munkatársai egyebek között egy speciális, fény- és anyagcsere eredetű bőrbetegség modern gyógyszerrel történő kezeléséről beszéltek, de előadást tartottak a nagyváradi és az aradi kórház bőrgyógyászati osztályainak főorvosai is. A tanácskozást külön jelentőssé teszi, hogy a szegedi bőrklinikusok ezúttal első íz­ben találkoztak testületileg, tudományos ülés keretében, román kollegáikkal. Mint Capusan professzor előadása előtt kitért rá: hosszú évekre visszanyúló személyes kapcsolat mellett ez a találkozó a román és magyar dermatológusok közötti kontak­tus felvételét is jelenti, sőt, lehetőséget ad közös tudományos munkaterv kidolgozásá­ra is. A Magyar Dermatológiai Társaság nem­zetközi tudományos ülése ma, szombaton, a déli órákban fejeződik be. A Minisztertanács tárgyalta í gy alakultak az árak Az a rendszeresség, amely­lyel a Minisztertanács szá­monkéri és vizsgálja a fo­gyasztói árszínvonal, s az árak alakulását, nemcsak a közvélemény érzékenységé­nek tükröződése, hanem a párt gazdasági és életszínvo­nal-politikéjának e szem­szögből való következetes fi­gyelemmel kísérése is. A fo­gyasztói logika kissé sántit: nem veszi készpénznek a sokrétű vizsgálódással készü­lő statisztikákat, de annak tartja a maga személyes ta­pasztalatait. Ám ezek a ta­pasztalatok sem egyértelmű­ek, hiszen például az alma olcsóbb volt augusztusban, mint tavaly, ugyanakkor jú­liusban a paprika ára utca­hosszal verte az 1972-est, augusztusban viszont fölha­gyott a rekordjavltásl kísér­lettel. Nincs, nem lehet olyan nyilvántartás, amely képes lenne minden csalód, vala­mennyi fogyasztó vásárlása­Kulturális hetek Szentesen Szegedi szimfonikusok és operisták / a műsorban Ma, szombat délután a Koszta múzeum ligeti épüle. tében dr. Kocsis Ferenc ta­nácselnök-helyettes nyitja meg Szentesen a kulturális hetek október 15-ig tartó gazdag eseménysorozatát. Még aznap délután Csong­rád megyei mesterek címmel nyit meg kiállítást Szelesi Zol­tán művészettörténész, és kezdődik a Móricz Zsigmond művelődési központban a C és B-osztályos meghívásos tár­sastánc verseny. Szombaton délelőtt rendezik meg a 75 éves Petőfi-szálló jubileumi ünnepségét. A különböző sportrendez, vények mellett érdekes kul­turális programokra ig sor kerül. Szeptember 30-án a Hulin kvartett dzsessz-hang­versenyét hallhatja a közön, ség, a Tóth József színházte­remben, hétfőn a Koszta múzeum az 1848—49-es for­radalom ég szabadságharc Csongrád megyei dokumen­tumait mutatja be, Itt tart előadást dr. Borús József kandidátus, az akadémia történettudományi íntézeté­,nek titkára. Október 2-úo Mozart Varázsfuvola című operájával vendégszerepel a szegedi színház együttese, ok­tóber 6-án a Horváth Mihály gimnázium diákszínpada vi­szi színre fesztiválnyertes összeállításait, vidám népi játékait. Október 7-én dél­után világjáró magyar zene­művészek: Kocsis Albert, Szabó Csilla és Lehoczky Éva mutatkoznak be az ifjú zenebarátoknak, október 9­én bolgár kiállításokat nyit­nak meg és irodalmi estet rendeznek Ágh István. Be­rek Katalin, Bodor Tibor. Csengery Adrienne közre­működésével. Október 14-én az országos amatőrfilm fesz­tivál győztes filmjeit vetítik, a KPVDSZ Csongrád me­gyei bizottsága megyei íotó­és grafikai kiállításokat nyit meg, A kéthetes rendezvény­sorozat október 15-én, hét­főn este a szegedi szimfo­nikusok hangversenyével zé_ ml. A Berlioz, Hossini és Beethoven műveiből össze­állított koncert karmestere, az olasz Bruno Campantlla, szólistája Falvai Sándor zongoraművész lesz, it, kiadásalt számontartani, az átlagokból viszont a fő jellemzők kiolvashatók. Mit értünk ezen? Azt pél­dául, hogy az idei népgaz­dasági terv a fogyasztói ár­színvonal 3,6 százalékos emelkedésével számolt, s az első félévben ez 3,7, de ja­nuár—augusztus között mór csak 3,6 százalékot tett kl, azaz nyolc hónapot figye­lembe véve, nem nőtt túl a megengedett határokon. To­vábbá azt, hogy — föltehe­tően a központilag elhatáro­zott, s több szakaszban vég­rehajtott árcsökkentések ha­tására — a korábbinál gyor­sabban bővült a ruházati cikkek forgalma, s hosszú Idő után az Iparcikkek el­adása ismét meghaladta az élelmiszerekét. Azt ls a fő jellemzők közé kell sorol­nunk, hogy — a párt Köz­ponti Bizottsága 1972. no­vemberi ülésének határoza­tát megvalósítva — intézke­dések sorozata szolgálta az Indokolatlan ármozgások megszüntetését. A Minisz­tertanács június 21-1 ülésén határozatot hozott a tisztes­ségtelen haszonról, kiadásra kerültek a termelővállala­tok számára a kalkulációs irányelvek, kötelező érvény­nyel miniszteri utasítás irtu elő bizonyos olcsó árucikkek állandó kínálatát, fokozódott az árellenőrzés. S ami leg­alább ilyen lényeges: a márciusban végrehajtott központi bérintézkedés hatá­sára növekedett a bérki­áramlás, az összes lakossági pénzjövedelmek kilenc, a munkabér-kifizetések több mint hét százalékkal halad­ták meg a tavalyi összeget. Ezzel összevetve a korábban említett árszínvonal-emelke­dést, már reálisabban, az ér­zelmektől kevésbé, a tények­től annál inkább befolyásolt a kialakuló kép. Vajon tisztázódott minden az „árfronton", elült a csa­tazaj? Ahogy a napi tapasz­talatok, úgy a Miniszterta­nács ülése sem sugallja ezt. Az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnökének megvita­tásra került jelentése egye­bek között aláhúzza azt a rövid és hosszabb távon egyaránt Igaz, fontos tényt, hogy a kedvező változások játszották a döntő szerepet, s csak csekély mértékben In­dultak ki a vállalatoktól Ilyen kezdeményezések. Tény, hogy az ipar a ke­reskedelemtől u tavalyinál jóval több rendelést kapott, s a kínálat növekedése min­den bizonnyal elősegítette, hogy például az iparcikkek árszínvonala idén, a számí­tásba vehető nyolc hótmp alatt csupán egy százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a központi áremelés játszott közre abban, hogy 12 száza­lékkal csökkent az égetett szeszes italok eladása, de ab­ban is, hogy a tej- tejtermé­keké sajnos úgyszintén. A vegyes ármechanizmusnak — ahogy a szakemberek nap­jaink árrendszerét jelölik —. az „órrolónak" vannak olyan mozgásai, amelyek ellenté­tesek a tárvolabbi célok el­érését szolgáló törekvések­kel, de ezeknek a mozgások­nak a mennyisége, ereje a kellő korlatok közé ssorít­ható, ezt bizonyította az esz­tendőből eltelt nyolc hónap. A fogyasztó elkönyvelhe­tett megtakarításokat — a ruházati cikkeknél végrehaj­tott árleszállítás, sok gyer­mekruházati áru árának rög­zítése, a szezonális kedvez­ményes tüzelővásár, az en­gedményes nyári vásár, több tartós fogyasztási cikk ol­csóbbá válása segítségével —, de voltak a vártnál na­gyobb kiadásai is. A reálbé­rek meggyorsult növekedése, a reáljövedelmek tervezett­nek megfelelő emelkedése azonban nemcsak ellensúlyo­kat, hanem többletsúlyt is rakott a mérleg serpenyő­jébe. K- 8. Magyar—indiai kulturális együttműködés Pénteken a Kulturális Kapcsolatok Intézetében I. D. N. Salii indiai oktatásügyi államtitkár és dr. Rosta End­re, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke aláírta a két ország 1974—75-re szóló mai, s más kulturális intéz­i&ujturáljg munkatervét,.. piényel között . A magyar—indiai kulturá­lis csereprogram értelmében tovább bővül az együttmű­ködés a két ország felsőok­tatási intézményei, múzeu­Í *

Next

/
Thumbnails
Contents