Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-04 / 206. szám

_ rC 63. évfolyam. VILÁG FROLETÁRTAI, EGYESÖLJETER! 206 szám DÉLMAGYARORSZÁG • Malimba—III Évi 600 ezer tonna bauxitot ad Vasárnap a XXIII. bányásznapon adta át ünnepélyesen dr. Szekér Gyula nehézIpari miniszter a Halimba—Ill-at. Az ünnepségen jelen volt Papp János, az MSZMP KB tagja, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára is. 739 millió forintos beruházással, s több éves előkészítő munka után — megkezdődött a folyamatos termelés Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb bauxitbányájában, a bakonyi Halimba—III-ban. Mint ismeretes, ebben a térségben néhány évvel ezelőtt találták meg ezt az összefüggő, nagy bauxitlelőhelyet. Azóta 14 kilométernyi vágat készült el a mélyben. A bányamunkát csaknem teljesen gépesítették, s a berendezések, a gépek valóban korszerűek. A legnehezebb munkát mindenütt gépek végzik. Az egy bányászra jutó termelés a Bakonyi Bauxitbányákban 3 és fél tonna műszakonként, a Halimba— III-ban azonban már eléri az 5 tonnát. Itt megszűnt a csákányozás: fúrnak, robbantanak, önjáró, öngurító s a vájár által távolról vezérelt rakodógép „lapátolja" fel a kirobbantott kőzetet. A svéd gyártmányú, gumikerekeken mozgó gép maga rakja szállítószalagra a bauxitot, amely így jut a függőaknákig, s ott a csillékbe hull. A csillék is emberi kéz érintése nélkül kerülnek a felvonókasba, onnan pedig a felszínre. Ezután az e célra kiépített műúton, 12 tonnás, billenő Tátra teherautókon viszik az értékes terhet a 6 kilométerre levő Ajkai Timföldgyárig. A Halimba—III. az ország teljes bauxittermelésének egynegyedét adja: 750 bányász, a gépek segítségével évente 600 ezer tonnát termel ki. Ez több, mint Magyarország 1938. évi teljes bauxittermelése. A bányászok munkája — bár itt sok gép segíti őket — mégsem mondható könnyűnek: 350 méter mélységben dolgozzák végig a műszakot. Meg is illeti őket a megkülönböztetett gondoskodás. A bánya megnyitásával egyidőben költözhettek be az új lakótelepre, 208 távfűtéses lakásba, s erre a napra megnyíltak az üzletházak, megnyílt a telep első — 50 férőhelyes — óvodája is. Rendelkezésükre állnak a korszerű fürdők és egyéb szociális létesítmények is. Ma: becsöngetnek Hegkezdődött a tanév Tegnap, hétfőn délelőtt Szeged valamennyi általános és középiskolájában megtartották az évnyitó ünnepségeket. Az udvarokon, a nagytermekben ünneplőbe öltözött fiúk, lányok és szülők hallgatták az igazgatók üdvözlő szavait. Megkezdődött az 1973/74-es tanév. A tegnapi még ünnepnap volt, ma becsöngetnek, s reggel 8 órától komoly munka kezdődik a taijtermekben. Szegeden közel Í500-an ülnek be az idén először az iskolapadba. Az új elsősöket szeretettel köszöntötték az általános iskolákban és külön üdvözlő szavakat hallhatott a több mint 1600 új középiskolás tanuló is. Csakúgy. mint a korábbi években, a középiskolák közül az idén is a szakközépiskolák fógadták a legtöbb elsőosztályo6t. Az általános iskolát tavaly befejező 1544 szegedi diák közül 786-an folytatják tanulmányaikat a város általános és szakosított tantervű gimnáziumaiban és a szakközépiskolákban, a többiek Csongrád vagy más megyékből kerültek ide. Az elsősök közül 442-en kaplak helyet a középiskolás kollégiumokban, 305-en fizikai dolgozók gyermekei. Az egyéb szociális juttatások közül legjelentősebb az ösztöndíj, amelynek odaítéléséről szeptember közepéig döntenek. A középiskolások az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács ösztöndíj keretéből ezer forintot kapnak majd személyenként. Az általános iskolák felsőtagozatos tanulói szintén kaphatnak ösztöndíjat. A városi tanács diákszociális alapjából — a tavalyihoz hasonló elbírálás alapján — összesen 75 ezer forintot osztanak ki közöttük. A tavalyihoz képest nem változott viszont a „napközis-helyzet", összesen 2783 általános iskolásnak tudnak biztosítani napközis étkeztetést, az igények pedig sokkal nagyobbak. Különösen az új tarjáni iskola főzőkonyhája hiányzik, amelynek indítását csak decemberben tervezik. Az új, 2-es számú iskola tanulói — akik egyébként az utolsó simítások el végzése után, egy hét múlva kezdik a tanévet — addig a régi tarjáni, illetve a Sziliért, sugárúti iskolába járnak majd ebédelni. . Az új tarján! Iskola felépítésén kívül még egy nagyobb beruházásról számolhatunk be: a nyáron felújították a Hámán Kató iskolát is. Nem változott azonban a helyzet a Gutenberg utcai iskolában. A hosszú Ideig tartó fpdemcsere miatt az idén is háromfelé, a rókusi, a Béke és a Madách utcai iskolába járnak a gyerekek. Az idén zökkenőmentes a tanszer- és tankönyvellátás, az iskolákban már kaphatók a könyvek. A pedagógusok már 29-én tantestületi értekezleteken vettek részt, tegnap pedig ismét megbeszéléseket tartottak valamennyi iskolában az idén életbelépő új rendelkezésekről. A rendtartás, a tananyagcsökkentés, az osztályozás kérdéseiről hamarosan tájékoztatják a szülőket ÍSL Az említett gondok ellenére az évkezdés körülményei kedvezőek. Pedagógusok és diákok egészében megfelelő körülmények között, jó légkörben láthatnak munkájukhoz, amelynek ebben az évben nagyon sok új vonása lesz. Árpád-ünnepség Ópusztaszeren A népes nagygyűlésen Gyűri Imre és Péter János mondott beszédet - Jó hangulat, egész napos program Elsősök — az első sorokban Aca S. Sándor .felvétele Győri Imre beszédet mondja Szép hagyomány már. hogy szeptember első vasárnapján sok ezren igyekeznek a hajdani szeri pusztára, az Árpád-emlekműhöz, egész napos ünnepségre, szórakozásra. Vasárnapra zászlódíszbe öltözött az emlékmű környéke, piros és nemzetiszínű lobogókat húztak fel a zászlótartó rudakra, munkához láttak az éttermek, lacikonyhák, büfék. Az érkezőket térzene fogadta, s áradt a közeli falvakból, Szegedről a különbuszok sokasága, a rengeteg autó, ünnepelt e táj népe. Délelőtt tíz órára minden eddiginél több ember gyűlt össze az Árpád-ligetben. A nagygyűlés elnökségében fog_ lalt helyet Péter János, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter, Győri Imre, a KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Kovács József, a szegedi járási pártbizottság első titkára, dr. Ábrahám Antal, a járási hivatal elnöke, továbbá országgyűlési képviselők, a környező nagyközségek, falvak, ter. melőszövetkezetek képviselői. A Himnusz elhangzasa után úttörők virággal kedveskedtek az elnökség tagjainak. Nagy István, a népfront megyei bizottságának elnöke megnyitójában hangsúlyozta, hogy Pusztaszer történelmi megbecsülése évek óta tart, a honfoglalás itteni emlékeit a legendák mellett a feltárt ásatások is híven bizonyítják. A honfoglalásra, a magyarság államalapító cselekvésére emlékezünk, ezeréves múltunkra és jelenünkre, szép jövőnkre, terveinkre. Azt sem feledjük, hogy a régi idők Magyarországa feudális állam volt, új honfoglalás kellett, hogy a dolgozó nép legyen ura és gazdája hazájának, tehát a nép hatalmát is ünnepeljük, a felszabadulást, a földosztást, azokat az eredményeket, amelyekből a szocialista jövő formálódik. Győri Imre ünnepi beszédében e történelmi hely jelentőségét méltatta, a terveket, amelyeknek alapján méltó emlékhely formálódik majd ki megyénkben; a honfoglalást, a felszabadulást, a földosztást ós szocialista jelenünket összekötő híd. „A megtisztelő munkára a fiatalokat máris szólítjuk, vanpéldák, a NagyPéter János a mikrofonnál Somogyi Károlyne felvételei Közreműködők és hallgatók az emlékmű talpazatánál alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat fiataljai is jelentős társadalmi munkát végeztek eddig." Ezt követően Csongrád megye gazdasági életéről, a negyedik ötéves terv első félidejének becses eredményeiről szólt. — A békés alkotó munka a legjellemzőbb Csongrád megyére, a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek valóraváltása megfelelően halad — állapította meg a megyei pártbizottság első titkára —, létesítményeiben, ipari és mezőgazdasági beruházásaiban a megye gazdagodik, erre a tervciklusra 20 milliárd forintos beruházás esik, amiből már 12 milliárd forintot költöttünk el. Az olaj- és gázipar, a szénhidrogén-medence kívánta a legtöbb befektetést, de az eredmények is csodálni valóak, hiszen egy év alatt egymillió tonna kőolajat és kétmilliárd köbméternél több gázt termelnek hazánk e nagyszerű telepén. A textilipari rekonstrukcióról beszélve — ami szintén igen jól halad, 70 százalékban megvalósult -N, az árak leszállítását remélhetjük majd. A húsprogramból e táj becsülettel részt vállal, épül az új szalámigyár, s megkétszereződik majd a gyártás, 18 szakosított sertéstelep épült, évente 200 ezer hízott sertést ad az országnak. A szarvasmarhaprogram sikerét 24 szakosított szarvasmarhatelep üzemelése segíti majd megyénkben, a szegedi tájon. A bútoripar rekonstrukciója is ütemesen halad. Gyarapodtak a közoktatás létesítményei. az egészségügyi beruházások, a kutatói bázisok, elég csak a szegedi biológiai központra emlékeztetni. Ebben a tervciklusban Csongrád megyében húszezer lakás épül, július l-ig 10 ezer 250 már elkészült. Tehát a lakásépítési programmal sem vallunk széÍFolytatás a 2. oldalon.)