Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-01 / 204. szám

SZOMBAT. WJ3. SZEPTEMBER 1. Autók, autók, autók. Ro­bognak, csikorognak, parkí­roznak, garázsba hajtanak. Autóbuszok, személygépko­csik, teherautók. A bicikliző, görkorcsolyázó, rollerozó gye­rek — ha nem engedik ne­ki életét kockáztatni — a járdára szorul, ahol a gya­logosok idegeit tépázza vá­ratlan felbukkanásaival, vagy a parkok útjaira, ahol a nyu­galomra vágyókat zavarja. A játszótér — melyből a Bel­városban még ma is meg­lehetősen kevés van — le­het bármilyen modern, olyan lehetőségeket nem tud te­remteni, mint valaha egy­egy csendes, nyugodt, legföl­jebb baktató lovak zajától fölvert utca. Ezért támadt az az öt­lete két évvel ezelőtt fiatal tervezők­nek, mérnököknek, hogy ala­kíttasson ki a szegedi tanács egy játszóutcát olyan he­lyen, ahol nem számottevő a. forgalom. Szinte természe­tes, hogy erről lapunk is be­számolt: „Nem játék — ját­szótér" címmel 1971 augusz­tusában. Imígyen: „A Haj­nóczy utca mintegy 70 mé­teres szakaszán — a Jósika utcától a Hajnóczy utca 13­ig — olyan szilárd burkola­tú, focipályának semmikép­pen sem használható játszó­utcát terveznek (tervező a CSOMITERV, kivitelező a városgazdálkodási vállalat), amelyen nyugodtan görkor­csolyázhatnak, tollaslabdáz­hatnak a fiatalok. A máso­ÖTLET dik ilyen valószínűleg a Ka­zinczy utca lesz." Két évvel ezelőtt, ugyan­abban a cikkben említettük meg az úgynevezett játszó­garázsok terveit is. A két­féle létesítmény közti kü­lönbség, hogy a játszóutcát elkezdték építeni, a játszó­garázsok ügye pedig ad acta tevődött. HIÁBA Amikor a négy évvel ezelőtt megtervezett Bartók Béla téri játszótér építése befeje­ződött, megkezdődött a ját­szóutcáé. S mivel enyhe tél volt, ahogy a csöndes esővíz a szegedi utak mentén, úgy folydogált a munka. Egy ideig le is Zárták ezt az út­szakaszt, amit fékek és fo­gak csikorgatása jelezett a befordulni, vagy továbbha­ladni óhajtó autósok irányá­ból, aztán kiderült, hogy mégsem Ily egyszerű a hely­zet. Hiába készült el a kis kétágú ivókút, állították föl a rajzolófalat, rakták ki be­tonlapokkal egyik oldalt a fák közét — a játszóutca nem a gyerekeké ma sem, hanem a forgalomé. A gyerekek — ahogy ké­pünkön is lehet látni — leg­följebb néha lepik el a zsi­nagóga kerítése mellett föl­állított farönkök sorát, de szívesebben tanyáznak a Bartók Béla téren. Ez érthe­tő is, előre ki lehetett volna találni, hogy nagyobb a von­zása egy minden széppel, s jóval fölszerelt játszótérnek, mint egy közelben levő ut­KÉRDÉSEK cának, azaz? akár lezárjak, akár nem, a Hajnóczy utcai játszószakasz semmiképpen sem veheti fel a versenyt a közeli játszótér összkomfor­tos pályáival, hintáival. Van azonban egy má­sik ok is, mely azt eredményezheti, hogy játszóutca helyett a vá­ros egyik legjobban aszfal­tozott, oldalt is kövezett út­szakaszán gördülhetnek az autók, parkolhatnak a bu­szok. Kiderüjt ugyanis, hogy a kis zsinagógával szemben levő ház udvarán jó néhány, ideiglenes csúfság éktelenke­dik: garázsok. S az sem volt titok, hogy az útszakasz má­sik végén az Alföldi Ven­déglátó Vállalat irodája és raktára van. Az előbbi még nem zavaró tényező, az utób­bi annál inkább. Az utat te­hát legföljebb nyúlfarknyi részen lehetne lezárni, ahol legföljebb körbe-körbe ke­ringhet a bicikli. A Bolyai utca felőli részen egyik oldalt elárvult talics­ka, a másik oldalon a fák alatt piszkoszöld víz. Arrébb az ivókút környékén beom­lott betonlapok, az azzal szembeni falon" zűrzavaros rajzolat. Valaki elmázolta rajta a kérdőjelek seregét, melyet maga az idő írt az utca modern panaszfalára: miért? minek? mennyit? meddig? S ha a választ nem is pontosan, a kérdőszavak­ba rejtett mondatokat bárki megfejtheti. V. M. Játék az utcával A KNEB vizsgálatai Felvétel a bölcsődékbe Magyar—jugoszláv mezőgazáasági együttműködés Országos jellegűvé fejlesztik a házi szociális gondozást A munkaképtelen, idős em- házi szociális gondozó, és, gyei, illetve a budapesti mo­herek ellátására az elmúlt ott nyújtja számukra a szűk- deli lesz az alapja a szerve­években új gondozási forma séges segítséget. zeti és működési szabályzat­alakult ki: a házi szociális Mint dr. Völgyi Lajos, az na^> amely országos érvényű gondozás. Lényege, hogy a Egészségügyi Minisztérium lesz- A szabályozás a házi magukra maradt idős embe- szociálpolitikai főosztályá- szociális gondozó szolgálatot reket lakásukon keresi fel a nak vezetője elmondotta, az a társadalmi erőkre építi, H|HaHH|BB^HB i újszerű gondozási forma °]y módon, hogy az irányi­olyan idős korúakra terjed tas és az ellenőrzés tanácsi ki, akiknek szociális helyze- szakemberek kezében legyen, te és egészségi állapota nem A szervezeti és működési teszi lehetővé, hogy önmagu. szabályzat rugalmas, tehát kat teljes egészében ellássák, keretjellegű lesz. Így a helyi — A házi szociális gondo- tanácsoknak módjában áll zás természetesen nem azo- majd a helyi körülményekhez nos a körzeti orvoshoz tar- legjobban igazodó megoldást tozó betegápolónői ellátással, választani. A szabályzat A gondozó lehet hivatásos, egyebek közt előírja azokat vagy társadalmi munkatárs, a minimális ismereteket, ame­akinél nem előírás az egész- iyek a házi sz0ciális gondo­segugyi szakképesítés. Fel- záshoz szükségesek. mégha, adatkorebe tartozik a fizikai tározza a hivatásos gondozó segítségnyújtás, például la- szakmai képzését, is. A szer­kastakaritas. bevásárlás, vezeti és működési szabály­ebedfozes mosás, gyógyszer. zat tervezete előreláthatólag kiváltás stb. az év végéig elkészül. Ezt kö­— Jelenleg ennek- az ellá- vetően egyeztetik az illeté­tásnak a szervezete, módsze- kes szervekkel és az észre, re jogszabályilag nem rende- vételek, javaslatok figyelem­zett. Most olyan döntés szü- bevételével dolgozzák majd letett, hogy a Veszprém me- ki vegleges formában. tese vezette. Az ülés napi­rendjén az együttműködés kérdései szerepeltek. Az al­bizottság értékelte az együtt­működés eredményeit és megszabta a jövőbeni fel­adatokat. Egyöntetű véle­ménye mindkét félnek, hogy az együttműködés aktív, szé­les körű és eredményes. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteken ülést tartott. Berendik Iván, a KNEB munkabizottságának vezetője, az Országos Terv­hivatal osztályvezetője jelen, tést terjesztett elő a termék, forgalmazás egyes területei­nek gazdaságosságáról. A KNEB a vitában elhangzot­takkal kiegészített jelentését és javaslatait a Miniszterta­nács elé terjeszti. A KNEB megtárgyalta és elfogadta a felnőtt dolgozók képzésének és továbbképzé­sének vizsgálatáról készült jelentést, amelyet dr. Józsa Ödön. a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem professzora terjesztett elő. A 'fővárosban és négy megyé­ben 129 iparvállalatnál foly­tatott vizsgálat során 3 ezer dolgozó véleményét részlete, sen kikérték és feldolgozták. A vizsgált vállalatoknál egy­értelműen jelentős fejlődést állapítanak meg. Az aktív keresők között például 65­ről 39 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik nem végezték el a továbbtanulás a továbbképzés alapját képe. ző 8 általános iskolát. A KNEB a vizsgálat megálla­pításai alapján javaslatokat fogadott el az újrendszerű továbbképzésről szóló 1971. évi kormányhatározat végre­hajtásának meggyorsítására, és azokat jelentésével együt a kormány elé terjeszti. A KNEB jóváhagyta az ipari dolgozók munkahelyi szociális körülményeinek vizsgálatára készített progra­mot, továbbá a szocialista' gépimport fejlődését akadá­lyozó egyes tényezők vizsgá­latának programját. (MTI) Kimaradt 334 gyermek A napokban döntött a fel­vételi bizottság arról, hogy kik járhatnak az idén Szeged bölcsődéibe. Kezdjük talán a szomorú ténnyel: 334 kis­gyermek szüleinek kellett azt a Válaszlevelet elküldeni, hogy férőhely hiányában nem tudták gyermeküket elhe­lyezni. Az idén először részletes környezettanulmányt készí­tettek a körzeti védőnők a gyermek felvételét kérő csa­lád körülményeiről, mégpe­dig együtt töltötték ki a szü. lökkel a kérdőívet. Az ter­mészetes, hogy a szülők munkahelye, munkakörül­ményei, havi keresetük és a család adatai szerepeltek ezen a lapon, de most először azt is vizsgálták, hogy a csa­ládot milyen költségek, ki­adások terhelik. Mert nem mond az eleget egy családról, hogy mennyit keresnek a $zülők, ha nem tudják, hogy ebből szövetkezeti, társas vagy öröklakás anyagi meg­terhelését kell fedezni. Mint­egy „utolsó szó jogán", fel­írhatták a környezettanulmá. nyi lapra a szülők azt is, ha véleményük szerint külön méltánylási szempontot is fontosnak tartottak. Ezeknek a felmérő adatoknak a birto­kában ült össze a felvételi bizottság, amelynek tagjai voltak a tanácsi bölcsődei vezetőkön kívül dr. Kovács Zoltán anya-gyermekvédel. mi főorvos, dr. Tápai Tekla igazgató főorvos, Bárányi Istvánná, a városi pártbi­zottság munkatársa, Szalma Gézáné, az SZMT nőfelelőse és Szőke Mária városi veze­tő védőnő. Hogy milyen nehéz v<At a feladatuk, jellemzésül csak annyit: a város 12 bölcsődé­jében 525 férőhely van és az idén ősszel 343 gyermek ke­Egyiptomi szakszervezeti vezetők Szegeden Kéthetes magyarországi, tartózkodása során két na­pig Szegeddel ismerkedett az egyiptomi Textil- és Ruha­ipari Szakszervezet háromta­gú delegációja, amely Hasz­szan Tolba Marzouknak, a Szakszervezet Központi Ta. nácsa titkárának vezetésével érkezett hazánkba. A delegá­ciót — amelynek tagjai Ib­rahim Ghazi és Faud Moha­med Gharib végrehajtó bi­zottsági tagok voltak — elkí­sérte Szegedre Apró József, a textiles szakszervezet titkára is. Az arab vendégek csütörtö­kön a szegedi textilművekbe, majd tegnap, pénteken a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat központjába látogat, tak. Az üzemekben a vezetők tájékoztatták a vendégeket a termelésről, az iparág hely­zetéről. A delegáció tagjai az egyiptomi textilgyár helyze­téről számoltak be. A vendégek tegnap délután visszautaztak Budapestre. rült óvodába, az eddig böl­csödében levő 838 beíratott gyermek közül. Nincs ellent­mondás a számadatok között, arról van szó, hogy eddig is jóval több gyermek volt a bölcsődékben, mint amennyi az alap-befogadóképesség. Akkor számoljunk hát to­vább: 495 gyermek „régi" bölcsődés, viszont az újonnan jelentkezettek száma 666 volt. Közülük 277 apróságot tudtak felvenni, s így most az új létszám 772 lett. Hogy mennyire szorító gond ez, jellemző az egyes bölcsődék túlzsúfoltsága. Ér­demes elsorolni: a tarjáni bölcsőde 47,4 százalékkal, a rókusi 55,7 százalékkal, a pe­tőfitelepi 32 százalékkal, az Április 4. üti 31 százalékkal, az odesszai 37,5, a Dobó ut­cai 31, a Csillag téri 70 (!) százalékkal, az Ilona utcai 40 százalékkal, a Kazinczy utcai 57,7 százalékkal, a Par. tizán utcai 88 (!) százalékkal, a Petőfi sugárúti 47,5 száza­lékkal több gyermeket vett fel, mint amennyi az alap­befogadóképessége. Egyedül a mihályteleki bölcsőde nem számítható túlzsúfoltnak, ott a helykihasználás 71,4 száza­lékos. Ilyen körülmények között vigasztaló szavakat se talá­lunk azoknak a családoknak számára, kik nem tudták gyermeküket elhelyezni, hi­szen senki nem merne olyan ígéretet tenni, hogy hamaro­san sorra kerülnek. Az, hogy helyzetüket megértjük, szá­mukra vajmi kevés vigasz. S hogy szó nélkül mégsem hagyható sok-sok család ke­serves helyzete, az elsősorban azért indokolt, mert alapve­tő javulást, a gondok megol­dását nem várhatjuk a jö­vőben, ha például elmond­juk, hogy Tarjánban máris két bölcsődét is benépesíte­nének azok a gyermekek, akiknek számára most nem jutott hely és Tarjánban semmiféle bölcsőde nem épül! De tudomásunk szerint az Újszegedre tervezett űj la_ kótelepekre sem szándékoz­nak sem bölcsődét, sem óvo­dát építeni., Ugyanakkor az idén kevesebb kismama vette igénybe Szegeden a gyer­mekgondozási segély lehető­ségét — ha csak most nem fogják, kénytelenségből... Sz. M. Otthon —*74 A Belkereskedelmi Minisz­térium, a Könnyűipari Mi­nisztérium és az Iparművé­szeti Tanács közös szerve­zésében nyolcadszor ren­dezik meg az Otthon elneve­zésű lakberendezési kiállí­tást. Az egy hét múlva nyí­ló, szeptember 7—17. között megtekinthető, Otthon — '74 széles keresztmetszetet ad bútoriparunk jövő évi kí­nálatáról. A magyar—jugoszláv me­zőgazdasági albizottság Keszthelyen tartotta ez évi ülését augusztus 27-től 31-ig. A magyar küldöttséget Ma­das András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, a jugoszláv küldött­séget Oranko Turodija, a ju­goszláv szövetségi mezőgaz­dasági miniszter első helyet­Az arab szakszervezeti vezetők az njszegedi szövőgyár­ban I

Next

/
Thumbnails
Contents