Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-27 / 226. szám

a CSÜTÖRTÖK, 1973. SZEPTEMBER 27, Az ősi orosz építészet skanzenja Arhangelszk közelében, az< (úgynevezett Kis-Karéllában, festői környezetben, az ősi •btósz faépltészetet megörökítő skanzent létesítettek 80 •hektárnyi dimbes-dombos területen. Az „ösi Oroszországban"" «— ahogy a múzeumot nevekik — parasztházak, gazdasági épületek, templomok, harang- és őrtornyok, széltnalmok fogadják a látogatófait A kereskedők bódéi, a fcutak, a hombárok és hidak Szintén az ősi építészeti stílus je©ében készültek. Az építményeket az északi Vidékek különböző területeiről gyűjtötték össze, legtöbbjük egyetlen szög felhasználása nélkül készült. A munkálatokat Szuszlln építész vezette, aki kiváló ismerője a XVIII század alkotásainak. A későbbiekben to-, vábbi 80 — XVII. és XVIII Századból származó — építészeti emléket •de Kiállítással indult A JATE KISZ-klubjának programjáról Kísérletező kedv, fiatalos jét. Egyszer horizontális erőlendület, a textilfestés új vonalak vezetik a szemet útjainak keresése Jellemzi frízszerű textiljein, másutt a Kecskés Ágnes iparművész motívumok egymás fölöttialkotásalt. A faliképeket és alatti rendje alkotja a függövázlatokat a József Attila leges szerkezetet. Színei viszTudományegyetem KISZ- szafogottak, inkább bágyadklubjéban állították ki. Kecs- tak, mint harsogóak. Az azokés Ágnes olyan műfaj mű- nos motívumok lehetőségeivelője, mely egyaránt meg- nek, variációinak kutatása a követeli az alkotótól az kiállításon bemutatott festett anyag nagyfokú ismeretét, a biztos rajzi felkészülséget és a határozott kompozóciós textilképek legnagyobb erénye. készséget. Festett textilképet Agnes, textiljeikészíteni, úgy tűnik, egysze- "tatá,saval indult a rű feladat. Csak aki megpró- £*SZ;kIub PA08^1?3?' bálta, az tudhatja igazán, akii lítás tórWmennyi buktatója, titka és fejlődésben levő alakuló rejtélye van. Kecskés Ágnes v'16ga- 8 "}aYé8zAn6 kisér!ete' ző kedve, bátorsága az egyetemi klub egész programjának jelképe is lehet. Milyen ^^ . is lehetne más egy egyetemi mák nagyfokú stllizaciója KISZ-klub, mint rugalmas, alkotásainak leggyakoribb al- friss, sokarcú, minden újnak, •kötőeleme. Ezeknek a ko- kísérletnek kaput nyitó? Ezt rántsem egyszerű, amorf for- az alapállást tükrözi a klub már festett, nyomtatott váz- ^edY,e,ubfÍ°r„S„óg„a„ a„z„„e£Y!' latain ls anyagban, textilben gondolkodik. Növényi fórimáknak, növényi motívumoknak ismétlődő, hol játétkos, hol szigorúan szerkeszidei első hónapjainak váltó zatos és sokszínű programja. Néhány esemény abból a naptárból, mely szinte minden estére tartogat valami telepítenek! (tett ritmusa alkotja a texítllképek kompozíciós rend- ú* eseményt, érdekes pro* ramot, izgalmqs szórakozast. A pákozdi tűzkeresztség Az 1848—49-es magyar szabadságharc első katonai diadala fűződik Sukoró és Pákozd nevéhez. Itt, a Velencei-tó déli partján levő két község között dombos-lankás terepen verték meg újonc honvédeink Jellasics horvát bán Pest-Budára tartó önhitt seregét. 1848. szeptember 29én, 125 évvel ezelőtt vfvta meg első győztes csatáját a magyar honvédsereg. Ezt a napot tekintjük az önálló magyar hadsereg születésnapjának. Lajos a magyar kormány nevében a békés megállapodásra szerette volna rábírni Jellasicsot A bán gőgösen csak ennyit mondott: — Majd Pesten tárgyalunk. Látva Batthyány, ho© semmi remény megnyerni a bán békés hajlandóságát, visszasietett a magyarok A barna téboly Antológia a fasizmus hajszálgyökereiről Minden évszázadnak meg- hail Solohovot, Voltak u maga szörnyűségei, Venturit, Louis Goytisologyötrelmei, ám a felsőfokot, Gayt — értelmi és érzelmi a legszörnyübbet, a leg©öt- indítékok láncát vetik alá, rclmesebbet a huszadik szó- megmutatva, a fasizmus zad mondhatja magáénak; a kórokozója milyen könnyedén fasizmust. Betemette volna a le©üri a gondolkodni restetörténelem, kár emlékezni, ket, a törzlelkűeket, a minemlékeztetnl rá? A művé- denbe belenyugvókat. Am, szet újra meg újra szembe- elénk állítják azokat is — s találkozik ezzel a témával, nemcsak Solohov az „Embenemcsak azért, mert száz- ri sors"-ban, hanem például milliók idegein — s testén! Sánta Ferenc is a „Nácik"— ha©ott kitörülhetetlen ban —, akik nem a hatalnyomot, hanem azért is, mások, hanem az emberség mert űj alakokat, álarcokat parancsainak engedelmesöltve hol itt, hol ott bukkan kednek, akik e©éni sorsa feL Ezért hasznos vállalko- tragikusan végződhetett, de zás a Zrínyi Katonai Kiadóé, akik közös sorsa, harca ©őho© — Kajetán Endre szer- zelmet hozott kesztésében — kötetbe ©űjt- Szép írások kerültek ebbe ve tizennyolc írást nyújt át, a kötetbe, s éppen szépsétizennyolc művet, amelyek gük, művészi hitelük az. ami elsősorban nem a fasizmus megfogja, gondolkodásra egészét, halál©árait, gyll- kényszeríti az olvasót. Arra, koló mechanizmusait ábrá- ho© irodalmi élményét a zolják, hanem a barna in- valóságra vetítve őrizze, e get öltő embert, a hajszál- valóságot a barna tébolytól, Az Egyetemi Színpad stú-dióelőadása nyitotta meg a bemutatósorozatot. A Dimenziók című produkció írója és rendezője Ács János. Az idei első premierre — mely ősbemutató lesz — október 10-én kerül sor. Sarkad! Imre töredékben majvadt drámáját, a Kőmíves •Kelement mutatják be. A muzsika különböző vidékeiről ítío íTn1 hoznak híreket a zenei esték. ©ökereket vizsgálják. Hajszálgyökerek? Tgen. Mert „Nem akarásból ú© látszik, lelkileg élni nem lehet; valamit nem akarni megtenni, tartósan nem jelenthet élettartalmat..." — olvashatjuk a kötet kétségtelenül legragosabb remekében, Thomas Mann „Mario és a varázsló"-jában. Ezek a „nem akarók", tehát a parancsnak örvendezők — az akarás lelki erőfeszítését az engedelmeskedés kényelmességéért könnyen átengedők — alkották és alkotják a barna téboly táptalaját. S ho© itt típusról kell beszélnünk — félelmetesen ©akorl típusról —, azt Heinrlch Mann „Lemondás"-ából éppü© kiolvashatjuk, mint Ranko Marinkovics „Kezek"-jébőL Hasznos vállalkozás, írtuk föntebb, de ez önmagában még nem minősiti a kötetet. Bátran állíthatjuk, ho© rangos vállalkozás is, mert a szerzők, a művek nagy hitelességgel, meggyőző erővel, az igazi humánum melletti elkötelezettséggel fogják vallatóra az embert: kl, miként kerül a jók vagy a gonoszak oldalára. A szerzők — akik sorában a már említetteken túl ott találhatjuk c©ebek között Sánta perencet. Romáin Garyt, Mi: e téboly mai megszállottjaiul. Pop-énekes, dzsesszkvintett koncertje, citeraegyüttes bemutatója, disc-jockey-műsor bizonyítja a' változatosságot. A klub lesz az otthona a Magyar Rádió szeptember 30-i, „Játsszunk együtt" című adásának. Sorozat kezdődik „Szegedről indultak" címmel, melynek keretében művészekkel találkozhatnak az e©etemisták. Külpolitikai sorozatot is kezdenek. Az előadásokon neves külpolitikusok, szakemberek tartanak tájékoztatókat. Szerepel még a programban pantomimművész önálló estje, találkozó élsportolókkaL Kiállítással kezdtük, azzal is fejezzük be: a klub következő tárlatán, mely október első napjaiban nyílik, két karikaturista, Kormos Tibor és Mészáros György mutatják be alkotásaikat. T. L. De miképpen került a bán _ — zágrábi palotájából az észak- és a ma©arok elleni harcra sukorói táborába. Haditanádunántúli tó partjára? Az buzdította. S Jellasics jött. csot tartottak a kis falu előzmények, a politikai és Igaz. aéko1 irtották rabló, templomában. Móga János hatalmi zűrzavar drámai for- gyilkoló katonait a dunántuli altáborna© tisztességgel fedulatai éppoly érdekesek, Parasztok, de ez a kis vesz- jet hajtott a közakaratnak, mint a fegyveres küzdelem teség mit sem ártott önbi- noha érzelmei szerint kölezajlása. zalmának. zömbös volt a magyarok Soha eevetlen pillanatra Pesten kétségtelenné vélt nemzeti ü©e iránt, sem nyugodott bele az oszt- a nemzet felelős vezetői IJyen előzmények után rák kamarilla - a császári számára, ho© nincs más érkezett el a nevezetes körnvezet leasötétebb ooli- hatra, mint a fe©veres szeptember huszonkilenceditikusainak összeesküvése - harC', Kossuthel- ke Jellasics nem gondolt Maevarorszáa alkotmánvos indult híres toboczoutjara. ütközetre. Azzal a céllal 24-én Cegléden tartott ©ö- bontott tábort Székesfehérhetett, zsoldjukba fogadtak a nyörű beszédet de nem sok varén 1üogy tovább vonul a törvényes magyar kormány eredménnyel Három napon ma©ar főváros felé De Páellen. Amikor látták, hogy b?ldl tizenkétezer embert al- kozd és Sukoro között mega délvidéki lázadásokkal a lltott fegyverbe Kossuth. állították magyar seregek végül is Huszonhetedikén éjszaka ^eldtt t megbirkóznak, elhatározták fáradtan, nemzete egyenru- ^ ^ ^ , + Jellasics báró felbujtását: hában, karddal az, oldalán S^^lldött ¥ először teremtsen Horvátor- érkezett vissza a képviselő- ,a bó"„ ®Ato1 szágban katonai diktatúrát, házba. Azzal a hírrel fo- k«zdve 8 íokpza; majd össze©űjtött seregei- gadta az izgatott ülés, ho© „ vei törjön be Magyarország- a király gróf Lamberg Fe- ^T utón verték vfsTre a ra. Ha szétzúzza Kossuthék rencet nevezte ki Magyar- maslK utdn vertek vlSÍ,za a rcbellióját, a báni méltóság- ország teljhatalmú katonai nál sokkal tekintélyesebb diktátorává. Kossuth' indítszerepre számíthat a császár ványára a képviselőház élebirodalmában. A hiú és ön- .„„,, „ 4j4„„x„„ hitt báró mindenre késznek se" elltéh a klrá,y ^rvénybizonyult. folen lépését, és eltökéli maEközben a Pesten ülésező Sat= mindenáron megvédi a ma©ar képviselőház a ki- nemzet jogait és érdekeit rályt, V. Ferdinándot ostorozta, ho© teljesítse uralkodó kötelességeit. Szeptem- - aoaal ber 8-án több mint száztagú sok id° maradt a felkoncolt küldöttség érkezett Bécsbe — gróf ü©ére. Jellasics közea magyar képviselőház kö- íedett, gondoskodni kellett » kel!e" v°lna ®sz: hát a főváros védelméről, kozölniok, ho© V. Ferdinánd , „ . . , _ . úgy is, mint magyar király, Sancokat astak Buda alatt, úgy is, mint osztrák császár a várost éjszakára kivilágíintézkedjék Jellasics párt- tották, hogy könnyebben rima©arok. Remekül operált a honvédők tüzérsége, célpontjait nagyobb hozzáértéssel válogatta meg, mint a báni tüzérség, pontossága pedig na© riadalmat keltett a horvátok táborában. VitéMásnap délután kettőkor ZÜ1 verekedtek a tolnai nemEamberg már halott. Nem zetőrök. a Vasa-ezred ©aloPöltemberg Ernő, Schwidel József huszárjai, és minden e©ség, amely segített útját állni a bánnak. Jellasics fe©verszünetet kért, és kapott. Ezt használta fel arra, ho© ©ászos ütése ellen Szüntesse meg adóztathassák a nemzetőrsé- menekülésben mentse írháHorvátországban a katonai zsarnokságot, ho© szabad «et- A kepviselóhaz pedig politikusokkal, törvényes fel- triumvirátusra: Kossuth Latételek között tár©alhas- jósra, Nyári Pálra és Semson a magyar kormány a b Imrére bízta a teljhahorvát nép képviselőivel. Feladata volt még a küldött- tah"ak . ...... ségnek, hogy bírja rá az Eközben a horvát bán mar uralkodót: távolítsa el kör- megszállta Székesfehérvárt. nyezetéből a reakciós, baj- itt nem tudtak még a pesti fákhoz, keverő politikusokat jöjjön Batthyány Budara, ezzel nyilvánítsa őszinteségét a magyar nemzet, és annak kormánya iránt. Semmi eredménye nem lett a bécsi küldöttségjárásnak. Ellenben Jellasics átkelt a Dráván. Csapatait kétfejű sasokkal és fekete-sárga lobogókkal ékesítette: az osztrák császár nevében óhajtotta elfoglalni Pest-Budát a magyar király kormányétól. Folytatódott a szennyes játék. V. Ferdinánd nyilvánosan árulónak bélyegezte a bánt, de a bizalmas iratokban kiváló hívének nevezte, ját Ausztria felé. Egyszer ütközött meg, s mindjárt megverték. U©anez az ütközet lett a honvédő sereg tűzkeresztsége — hazaszeretetéhez önbizalmat, elszántságot merített a további csaGerencsér Miklós Díjnyertes acél Három dijat nyert az óz- bevált. Az ózdi gyár kutató, di „KORELL"-acél a pén- csoportja által fejlesztett és teken nyílt HUNGARO- az időjárásnak nagyon jól KORR '73, korrózióvédelmi ellenálló „KORELL"-acél eVkiállításon Az összes félté- nyerte az Országos Műszaki teleknek megfelelt: műsza- fejlesztési Bizottság második ki újdonság és számottevő díját, valamint a kohó- és gazdasági eredményt hoz a gépipari miniszter s a mezőkorrózió elhárításával. Már gazdasági és élelmezésü©i 1970-ben bevezették, a' jól miniszter különdíjalt. Ma Zsanó virraszt. Szempillája ólom. A torka száraz, a lába ég a nehéz csizmától. Mégis akkorákat csap a kockakövekre, mintha azok tehetnének erről a rendkívüli szolgálatról. Az álmosság egyetlen orvossága pedig a cselekvés. Sorra jár minden szobát, megnéz minden á©at, s kicsit hasonlít most a hajdani városok éjjeli őrére, mert folyton dúdol magában. Mit, nem lehet tudni. Pararam, pararam, pararam... És minden pararam egy oktávval feljebb. Felcsettennek a villanyok. Azt is hallani véli ebben a csendes e©edüllétben, hogy nyikorog a nyakcsigolyája, amikor végignéz az alvók fejein, azok pedig úgy hatnak rá, mint megannyi kép egy fotóalbumból, és lópokróckeretbe rakták volna őket. Az e©ik fénykép megmozdul... Csetten u villanykapcsoló. Fény nem követi. Csak e© villanás, sírós ajtónyikorgás. Néma csend. A sarokban szúrós fénypászta. Talpra állított koporsót világít. Szabályos csontváz áll a fakeretbeni A koponya, a törzs csontjai, fityegő végtagok. A karok csörömpölve emelkednek a magasba. Áldást oszt, va© fenyeget. A fény vibrál. Zsanó szfve a torkában dobog. Kövülten áll, mint a szobor. Csak a csontváz karja csörömpöl, és a szokott éjjeli koncert ad hozzá szabályos, következésképp mesterkélt kíséretet. A katona hátrál, mint a túlerővel szemben megtorpanó arcvonal. Csapódik az ajtó, és máris elkezdődött a fejvesztett rohanás, a menekülés a biztonságosabb fedezék mögé. Ez pedig most Skumát alhadna©. Hiába áll előtte az ajtóban Skumát, lengema©arban, nem képes szóra nyitni a száját, csak liheg. Még azt sem hallja, ho© mögötte, a kísértet körletében erősödik a zaj. Végre talál e© szót. — Halál! — lihegi... —, egy igazi halál! — Ki halt meg? — bámult rá a felijedt Skumát. — Csak csontja van. — Maga bolond? • — Deho© bolond, csak hozzon pisztolyt. Skumát nem tudhatja, ml rémítette halálra Zsanót, kapja a pisztolyt, s ahogyan volt, lengemagyarban rohan végig a folyosón, amerre Zsanó irányitja. Igazán épületes látvány. Égnek mered szöghaja, húzza maga után a gatyakötőt, mint a kutya a pórázt, s előreszegezi a pisztolyt, mintha rablótámadó banda ellen fegyverkezett volna. Üjból csetten a kapcsoló. Gyullad a fény. Se koporsó, se szúrós fénypászta. — Állj, ki az? — ordít Skumát. Senki nem áll, csak harminc legény dugja fel a fejét. Látni rajtuk, hogy igazi meglepetés ül a tekintetünkben, s ártatlan álmuk még el sem rebbent belőlük. Csupa bárányka. Mégis kitört a röhögés. Skumát gatyában, pisztollyal, mögötte félig elbújva sandít Zsanó. Még mindig halottsápadt. Skumát kezdi restellni a dolgot, ráordít az ügyeletes Zsanóra: — Hol volt az a halál? — Ott... ott... A sarokban. Még csörgött is. A legények i©ekeznek buta és lehetőleg értelmetlen képet vágni, mert ehhez a helyzethez ez a legmegfelelőbb. Utóvégre mi közünk nekünk a halálhoz. — Maguk tudnak valamit? — kiált ismét, most már a legénységre. — Én csak annyit tudok: éppen azt álmodtam, hogy az unokanővéremmel járok, aki tejesasszony a karcagi pÁcon. Tetszik tudni, özve©asszony szegény, mert az ura már régen meghalt. Szóval azt álmodtam, hogy nem halt meg, csuk vacakolt velünk, amikor egy na© ordítást hallottam: „Állj, ki az?" Erre felébredtem, s láttam, hogy az alhadnagy elvtárs áll itt egyszál gatyában. Jelentem, ezért kellett röhögnöm. Bokor szellemeskedett. Az lett a hatása, hogy mindenki fulladozni kezdett a röhöghetnéktől, Skumát pedig rettenetesen kínos helyzetbe került. — Hagyjanak aludni — nyöszörgött Bálványi, akt láthatóan a legjobban szórakozott. Bokor pedig megtoldotta: — Alhadnagy elvtárs, jelentem, mi már régen megmondtuk, hogy a Zsanó nem komplett. Van valami stichje. — Engem az nem érdekelt, az az orvos dolga. Azt mondják meg nekem, de azonnal, ho © volt Itt e© halál, va © nem volt? (Folytatjuk) » r» \