Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-23 / 223. szám

VASAKNAK 1973. SZEPTEMBER DM iVAv/•VtVA mlalgialz Az igazi bravúrfilm Nagy közönségsikere volt a Betörés című új Belmondo filmnek, amelyben a népszerű francia filmszínész bravúrt bravúrra, bűnt bűnre halmoz. Elhatároz' tam, hogy viszek neki ogy filmnovellát. Párizsi lakásán kerestem fel öt átnyújtottam neki a kéziratot. Átlapozta, aztán elismerően mondta; — Jó ötlet, de nincs türelmem tégigolvasni — mondta Belmondó —, miközben két gyönyörű not ölelgetett, — Olvassa talán fel. — Miután ellopta a világ legnagyobb gyémántját — kezdtem ez olvasásba — repülőgépen menekül. Észreveszi, hogy gyanút kellelt a gépen, ezért leugrik ti»ezer méter magasságból és — — Várjon, várjon. Mi van azon érdekes, ha valaki leugrik a repülőgépről? — Akkor talán kijavítom. Egy báz tetejéről felugrik a gépre. — tgy már jó lesz. De ne felejtse el, hogy egy-két kalandos Jelenet után mindig kell valami szerelmi ügy is. Cicababa nélkül nincs jó film. — Erre ls gondoltam. A repülőgépen eszébe Jut, hogy randevúja van egy flrrepülónővel. Most úgyis divatos az űrrandevú. Találkoznak 350 kilométer magasságban, de a Scotiand Yard is űrhajóval üldözi. Erre Epsom felett a földre ereszkedik pont akkor, amikor a derbyt futják, A tkotland Yard a nyomában van, de sehol sem találják. A derbygyöztes ló közben befut, akkoí látni, hogy maga lovagolta, — Remek! £* aztán? — Sikerül elmenekülnie New Yorkba, ahol találkozik szerelmevol, akit banditák ledobnak a 103-ik emeletről. Szerencsére maga a OR-lk emelet ablakában elkapja és megmenti, Ekkor kisül, hogy a nő nem más, mint a Scotland Yard főnöke, aki letartóztatja magát. Ebben a pillanatban megjelenik az angol belügyminiszter, éa elárulja, hogy maga nem is lopta el a világ legnagyobb gyémántját, hanem csak visszalopta az igazi gyémánttolvajoktól, azoktól, akik szerelmét ledobták a 102-lk emeletről. Végül kitüntetik a Bath érdemrenddel, — Kitűnői De nem kaphatnám meg az érdemrendet akkor, amikor egy elsüllyedt tengeralattjáró legénységét, mint békaember kimentem? Ogy sokkal érdekesebb lenne — mondta elgondolkozva, és közben megnyomott egy gombot, működésbe hozva egy elmés szerkezetet, amelynek segítségével az ablakon át Belmondo autójába repültünk- 0 a volán mögé, én melléje. Meg se lepődtem PALÁSTI LÁSZLÓ Az Olvasó népért-mozgalom kezdete óta mind többször, ée egyre tágabb körben hallható a rendhagyó irodalomóra kifejezés. A szülő eleinte nem tudja mire vélni, milyen is lehet az az óra, amelyre nem kell készülni, a „rendhagyó" kifejezést utoljára a nyelvórákon hallotta, olyan „engedetlen" igékkel kapcsolatban, amelyek nem hajlandók alkalmazkodni az igeragozás törvényeihez — no de az irodalomban? Hiszen ott úgyis minden rendhagyó, lévén minden Jró, és költő öntörvényű alkotó — ám miként lehetne maga az óra rendhagyó, mikor feladata éppen az, hogy rendszert teremtsen, megkönnyítendő a művek gazdag áramának befogadását? Hogy felel meg céljának az óra, ha maga hl „elhagyja" a rendet? Nem hagyja el. Az elnevezésen lehetne vitatkozni, de tulajdonképpen „szemléltető óráról" van szó. óráról, ahol nincs feleltetés, éa nincs magyarázat, ahol csak a mű szólal meg, előadóművészek tolmácsolásában. De hol itt az újítás — mondhatnánk — hiszen minden tanár felolvas verseket, prózai szövegrészeket is, és ha Jó tanár, akkor előadókészségben sem szűkölködik? Csakhogy, ha van ls némi rokonság a katedra és a színpad között, a tanár mégsem színész. Lehet, hogy vonzó előadásmódja közelhozza as (rőt, de aligha mindegyiket. Talán szépen tolmácsolja kedvenceit, de vajon hogyan közvetíti azokat, akik esetleg csak élete valamelyik szakaszában idegenek számára? Fiatalon talán a „Közelítő tál" nem kelt benne visszhangot, később esetleg a „Minek nevezzelek?" ébreszt kellemetlen asszociációkat, mert öregedő hitvesét legszívesebben sárkánynak nevezné,,. De nem válogathat: neki a tantervben előírt anyagot tanítania kell, s egyelőre még a tananyagon belüli mozgástere ugyancsak szűk. Az előadóművész viszont mentes a kötöttségektől. Repertoárja személyes vonzalmait tükrözi. öt egy-egy korszak, tananyagrész szemléltetésére hívják meg, s az adott időszak jeles költőit szabad választás alapján mutatja be, de még magát a kort is önként választotta, belső rezonanciái alapján. Ezért hívják egyszer egyik, másszor másik előadóművészt, A redhagyó öra mégsem merül ki versmondásban. A művészekhez énekes is társul, a versekhez a kor zenéje. Egy lépés tehát ez a módszer a tantárgyi koncentráció (más műszóval: integrált oktatás) felé, ahol nem merednek merev válaszafalak a testvérmúzsák közé, a kor szellemisége pedig egyszerre többféle módon szólalhat meg (A tanterem díszítése, reprodukciós albumok kézből kézbe adása ilyenkor a kor képzőművészetét' ls hozzákapcsolhatja az előbbiekhez.) A rendhagyó óra célja: a művészi élmény adta katharzis. A művészetek, s elősorban az iro• ÉflP B

ftf a víros etflétftiítus rftzgíhel? fiangulaCa fiasonlíthaíatlanu! kedves, a Mátyás-templomban, vagy a Dóm tér építészeti együttesében is sokan elgyönyörködnek, mégis — sokan azt mondják —, hogy .Szegeden kevés a városképet meghatározó, jellemző egyedi épület. S e véleményekben van is némi igazság, hiszen sok éven át nem tellett egyedi, valóban modern házak építésére. Az utóbbi években azonban jó néhány ilyen épület született a város fontos és forgalmas pontjain, s többnyire olyanok, melyek hangulata, jellege már a jövő városképét formálja, Acs S. Sándor képei ezek közül az épületek közül mutatnak be nyolcat, valamennyi a Szegedi Tervező Vállalat műhelyében született. Képeinken sorrendben: a Nádor utcai lakóház, földszintjén óvodával, Borvendég Béla és Kocsis Béla tervezte. A Bajcsy-Zsilinszky és a Kigyó utca sarkán épített „olajosház" Tamai László munkája. Az Odesszai kőrúton áll a József Attila Tudományegyetem Hermán Ottó kollégiuma, melyet Takács Jánosné tervezett. Az Oskola utca és a Roosevelt tér sarkán épült tízszintes ház földszintjén kapott helyet az Égő arany presszó. Az épület Borvendég Béla és Szabó Ferenc tervet alapján épült. Bertalan Sándor tervezte a Bécsi körút és a Petőfi Sándor sugárút sarkát uraló tízszintes épületet, földszintjén a MÉK-bisztróval. A Károlyi utcai tízszintes lakóház Baches János műhelyéből került ki, csakúgy, mint Tarján egyetlen egyedi lakóépülete, a KU-es. A Magyar Tudományos Akadémia biológiai kutatóközpontját pedtg Tamai István tervezte. dalom megszerettetése ama kóstoló alapján, amit egy-egy óra szűkre határolt perceiben adhat, sokszor nagyon is hatásosan. Oktatásmódszertan! szempontú ból a rendhagyó óra napjainkig a faltörő kos szerepét játszotta, rést nyitott a. lexikális közlés merev bástyáin, s egyengette az Utat a mamár polgárjogot nyeri „mű-központú" tanítás felé. Mert sokáig az volt 9 tanítás célja, hogy lexikális ismeretekkel töltse meg a diák fejét, g tankönyvekben az életrajzi adatokat frázisokkal teli, nehezen érthető és unalmat sugárzó szővegtömeg követte, mely szürke egyhangúságával nemcsak 3 műveket takarta el, de egyformám ls gyúrta az alkotókat; az élveboncolásra emlékeztető verselemzések pedig agyonmagyarézással tették lehetetlenné az igazi hatást. Hiszen a mű éppen azzal ad élményt, hogy a befogadóban gondolatok és érzelmek sorát Indítja el: a túlmagyarázás pedig ezt a „lélektől lélekig" hullámzó áramkört szakítja szétA mű-központú tanítás arra törekszik, hogy az író önmagáért szóljon, hogy a mű nyomán támadt érdeklődés más művekre ég az alkotó személyére, az alkotál körülményeire ls kiáradjon. CsiU pán példaként: aki Ismeri és sze* retl —mondjuk — Csokonait, ag biztosan megjegyzi magolás nelu kül, hogy mikor élt, s hol, megérzi a debreceni ízeket szavában,' s gondolatait is felismeri, hogy hozzákapcsolja őket a felvilágosodás eszméihez, hiszen a Rouxseauval való lélekrokonságról valló sor („mint egy Rousseau Ermenonvillében ember és polgár leszek") önmagáért szól. De így van ez mindenkinél: Dante elképzelhetetlen Firenze nélkül; Shakespeare mögött is ott a Tower, Erzsébet udvara, s a londou ni kézművesek cégtáblái. A műtől mindig eljutunk — saját kíváncsiságunktól űzve — az iro-' dalomtorténetl tényekhez. Fo* dítva ritkán: adatok és unalmas szövegek aligha Indítanak el az íróhoz (legfeljebb rosszul slke-' rült szobrához), a megtanult adatok pedig használatlan llm-lomként peregnek kl az emlékezetből, mikor már jeles-szerzésré nem alkalmasuk. Az Olvasó népért mozgalom Indította el a rendhagyó Írod* lomórákat, s ma mér arra törekJ szünk, hogy minden óra közelít.) sen hozzájuk, ha előadóművészt nem is lehet, nem ls kell minded órára meghívni. A jó tanár póJ tolhatja, s ahol úgy érzi segítségre van szüksége, hanglemez* ket is fölhasználhat, mind 4 versmondás, mind a zene kőzve-' títésére. A rendhagyó Irodalomóra önmaga megszüntetésének céljával született, s ha szükség is lesz rá még egy. ideig, előbb-utóbb i közös, iskolai irodalmi délutánéig sorozatává válik, már csak azért is, mert osztályonkénti, órakeJ retben való megrendezése túli* gosan költséges. BOZÚKY ÉVA >