Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-23 / 223. szám

12 VASÁRNAP, 1973. SZEPTEMBER 23. A VIII. Magyar Békekongresszus állásfoglalása rFolytatás az I. oldalról.) ban. és a más békeerőkkel való véleménycsere és együtt­működés kifejlesztésében. A kongresszus minden felszólalója rendkívüli jelentősé­get tulajdonított a békeerők moszkvai világkongresszusá­nak, amely a gyümölcsöző tanácskozásoknak és vitáknak és a közös cselekvésre szólító terveknek minden eddiginél szélesebb körű nemzetközi fóruma lesz. A magyar békemozgalom továbbra is számít a Haza­fias Népfront, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ és más tömegszervezetek, társadalmi egyesülések áldozat­kész együttműködésére, valamint az egyházak békemozgal­mi tevékenységére. A békekongresszus örömmel állapította meg, hogy küdötlei között sok volt a fiatal, s az elkö­vetkező négy évben is fontosnak tartja az Ifjúság új erői­nek bevonását a mozgalomba. A VIII. Magyar Békekongresszus munkakongresszus volt. A tanácskozás, az eszmei célkitűzések megerősítése mellett, azokat a módokat és eszközöket is sorra vette, amelyeknek alkalmazásával a magyar békemozgalom job­ban, szélesebb körben, átfogóbban és eredményesebben vé­gezheti a reá váró munkát. A kongresszus megbízta az Or­szágos Béketanácsot, hogy elemezze és dolgozza fel a mun­ka további korszerűsítésére tett javaslatokat, és a béke­mozgalom erejére támaszkodva, a magyar nép békevágyára építve, teljesítse nagy és nemes feladatait. A békekongresszus küldöttel most küldőikhez szólnak: a magyar nép minden rétegéhez, munkásokhoz, parasztok­hoz. értelmiségiekhez, alkalmazottakhoz, felnőttekhez és if­jakhoz. Kifejezzük azt a szilárd meggyőződésünket, hogy a magyar és a nemzetközi békemozgalom a Jövőben az ed­diginél kedvezőbb körülmények között járulhat hozzá az enyhülési folyamat erősödéséért vívott küzdelemhez. A bé­ke nem a háború egyszerű tagadása. A béke olyan állapo­tok megteremtése, amelyben lehetetlen a háború. Ameddig háború lehetséges, addig mozgalmunknak megvan az ér­telme. Tudatában vagyunk annak, hogy a békemozgalom fontos hazai és nemzetközi tevékenysége továbbra ls oda­adó munkát és állhatatos küzdelmet követel meg mind­annyiunktól. Ebben a munkában a békemozgalom továbbra is számít az egész magyar nép támogatására, hiszen moz­galmunk forrása és ereje a magyar nép békevágyából fcikLQcJ Állásfoglalásunkban a béke minden hívének emléke­zetébe idézzük a VIII. Magyar Békekongresszus jelmon­datat: „Tettekkel szocialista hazánk felvirágoztatásáért és az emberiség békéjéért". Szolidaritás Chilével Mi, a VIII. Magyar Békekongresszus küldöttei, akik azért gyűltünk össze, hogy kifejezzük népünk békeakara­tát, felemeljük szavunkat a chilei demokrácia és a haladó erők védelmében, s határozottan elítéljük a katonai junta féktelen terrorját. Mindannyian támogattuk és reménységgel kísértük azt az ígéretes fejlődési folyamatot, amely Chilében a Népi Egvség kormányzásának ével alatt végbement. Felhá­borodással és izzó haraggal értesültünk a bekövetkezett el­' lenforradalmi puccsról, amelynek következtében vértanú­ságot szenvedett Allende elnök és a haladás sok harcba. A terror továbbra is fenyegeti a chilei nép legjobb fiai­nak, kommunistáknak, szocialistáknak, a Népi Egység tá­mogatóinak, szakszervezeti, békemozgalmi vezetőknek életét és szabadságát, s veszélybe kerültek a kivívott gazdasági és társadalmi vívmányok. Ezekben a drámai napokban táviratok és üzenetek ez­rei érkeztek az Országos Béketanácshoz, kifejezésre juttatva azt a hatalmas, egész közvéleményünk érzéseit tükröző szolidaritást, amely mindannyiunkat eltölt. Ezt az elha­tározást most megismételjük és megerősítjük kongresszu­sunk szintjén ls. Az egész magyar dolgozó nép. a magyar békemozga­lom cselekvő támogatásáról biztosítjuk azokat a chilei ba­rátainkat, akik a haladúsért, Chile függetlenségéért, a de­mokratikus vívmányok megőrzéséért, a belső reakció és a nemzetközi imperializmus összeesküvése ellen küzdenek. Meggyőződésünk, hogy a történelem kerekét semmifajta erőszakkal, ellenforradalmi terrorral sem lehet vissza­forgatni. Chile földrajzilag messze van hazánktól, de a legna­gyobb távolságokat is áthidalja mély együttérzésünk, har­cos szolidaritásunk. Chile népe a megpróbáltatások nehéz óráit éli. De Chile népe nincs egyedül. S mindannyiunk szilárd meg­győződése, hogy a súlyos áldozatok nem voltak hiábavalók, az- igáz ügy győzedelmeskedni fog! a Szeptemberi felkelés F él évszázada, 1923. szeptemberében fog­tak fegyvert a bolgár nép legjobb fiai, hogy véget vessenek a jobboldali bur­zsoázia pflccsal hatalomra jutott fasiszta diktatúrájá­nak. A Szeptemberi Felkelés Bulgária történelmének leg­dicsőségesebb, és egyben legtragikusabb fejezetei kö­zé tartozik. Az öt évszázados török uralom, majd a cári ön­kény alatt sínylődő bolgár nép szabadságküzdelme már az első világháború végén megkezdődött. A reakció el­leni harc szervezett for­mákat öltött, s 1918. szep­temberében katonai felkelés­sel tetőzött. A burzsoázia erőinek véres harc után si­került ugyan levernlök a fel­kelést, a forrongást azonban nem szüntethették meg. 1919. augusztusában a nem­zetgyűlési választások ered­ményeképpen a Bolgár Né­pi Földműves Szövetség — több polgári párttal koalí­cióban — alakított kor­mányt. A szövetség azonban következetlenül és ellent­mondásosan harcolt a polgári rend ellen, s fő ellenségének a baloldali erőket, elsősor­ban a Bolgár Kommunista Pártot tekintette. Néhány évig ugyan hatalmon ma­radhatott. de 1923. június 9-én szinte törvényszerűen következett be bukása: a szélsőséges, reakciós erők katonai puccsal a fasiszta Cankov-klikket juttatták ha­talomra. A jobboldali rezsim azonnal mekezdte a leszámo­lást, a baloldali erőkkel épp­úgy, mint az agrárszövetség híveivel. A véres terrorhad­járat azonban csak fokozta a tömegek ellenállasát. A kommunista párt rövidesen megkezdte a fasiszta dikta­túra fegyveres megdöntésé­nek előkészítését. Szöveteég­re lépett a Bolgár Népi Földműves Szövetséggel, és 1923. szeptember 22-éről 23­ra Virradó éjjel megkezdő­dött a felkelés. A bolgár munkások és parasztok tíz­ezrei fogtak fegyvert. A fel­kelés központja Mihajlov­grúd volt, ahol a Kommunis­ta Párt vezetői, Georgi Di­mitrov, Vaszil Kolarov és Gavril Genov vezették a har­cot. A hősiesen küzdő töme­gek azonban nem rendelkez­tek megfelelő fegyverekkel és a balodal korábbi helytelen — passzív — politikája miatt az ország egyes, igen jelen­tős területein nem bonta­kozott ki a felkelés. Így a fasiszták a legerősebb el­lenállási gócok megsemmisí­tésére összpontosíthatták ere­jüket. A felkelés néhány na­pos hősies küzdelem után el­bukott. Megkezdődött a véres le­számolás. Munkások és pa­rasztok, haladó értelmiségiek ezreit gyilkolták le. Több mint húszezer bolgár haza­fi esett áldozatul a fehér­terror véres kegyetlenkedé­seinek. A falvakban és vá­rosokban még hosszabb ideig folyt a fasiszta hordák ter­rorhadjárata. A Szeptemberi Felkelés azonban — sikertelensége el­lenére is — óriási jelentősé­gű volt. Bulgária elmúlt öt­ven éve bizonyítja, hogy az elesett hősök nem hiába áldozták életüket. Több mint húszéves, sok áldozatot kö­vetelő harc után 1944. szep­temberében véglegesen győ­zött a forradalom, a bolgár nép egyszer, s mindenkorra kezébe vette sorsának irá­nyítását. A szocializmust épí­tő bolgár nép űj világot te­remtett a bojárok földjén. 'A * gWfpteWWeri - Felkelés részvevőinek, mártírjainak álinai így teljesedtek be ilapjaink Bulgáriájában. Avar Károly Kissinger eskütétele • Washington (MTI) Dr. Henry Kissinger szom­baton délelőtt Nixon elnök, az amerikai kabinet tagjai, a kongresszus vezetői és a diplomáciai képviseletek ve­zetői jelenlétében letette a hivatali esküt Warren Bur­gernak, a Legfelsőbb Bíró­ság elnökének kezébe, mi­után a szenátus pénteken 78:7 arányú túlnyomó több­séggel megerősítette tisztsé­gében a kijelölt külügymi­minisztert. A Fehér Húz „Keleti-ter­mében" lezajlott eskütétel­lel az amerikai külpolitika „szürke eminenciása" jogilag is elnyerte azt a tisztséget, amelyet gyakorlatilag amúgyis betöltött a legutóbbi 4 és fél év folyamán. Kissin­ger új tisztsége mellett meg-' tartja Nixon elnök nemzet* biztonsági főtanácsadójának szerepkörét ks. Az új külügyminiszter el­ső fontos nemzetközi szerep­lédére hétfőn, az ENSZ-köz­gyülés általános vitájának első napján elhangzó felszó­lalásával kerül sor. * Spiro Agnew amerikai al­elnök szombaton nem jelent meg Kissinger eskütételén. Az alelnök távollétének hí­re az amerikai fővárosban új tápot adott annak a korábbi szóbeszédnek, amely szerint állítólag küszöbön áll Agnew lemondása. Utolsó űrséta Zsarnokok A mexikói Exc-elxlor és az El Dia közli Nerudának a „Zaarno­kok" clmü versét, amelyet a No­bel-díjas költö. Allende elnök közeli barátja szeptember 12-én, a fasiszta puccs másnapján irt. Nixon, Frei és Pinochet a mai napig, 1973 keserű , szeptember haváig Bordaberryvel, Garrastazuval és Banzerral _ történelmünk • '• "vérszomjas hiénáival, tépik az annyi vérrel és annyi lánggal kivívott lobogót, birtokaikon dőzsölnek a pokolravaló fosztogatók, az e/erszer megvásárolt zsarnokok, a kufárok, kiket New York farkasai uszítanak. Dollárra éhes gépek, mártír népünk áldozatéba lihegők, az amerikai kenyér és levegő prostituált kiárusitói, népnyúzó hóhérok, kerítő kacikák kondája, a kínzás egyetlen törvényének ismerői, a nép korbácsolására éhezők. • Houston, (AFP) Alan Beán és Owen Gar­rlott, a Skylab űrhajó há­romfőnyi legénységének két tagja szombaton, közép-eu­rópai idő szerint néhány perccel déli 12 után mint­egy két és fél órára ismét kilépett az űrkabinból. A program utolsó űrsétájának feladata az volt, hogy fel­töltsék az Apollo külső nap­elemeit, és megjavítsák a tudományos kutatásokban rendkívül fontos szerepet játszó antennát. amelynek működésével kapcsolatosan az utóbbi időben zavarok merültek fel. E harmadik űrsétával gya* korlatilag véget ért az űn­hajósok második csoportjá­nak küldetése a Skylab-on. Beán, Garriott és Lousma kedden tér vissza a Földre. Járási választások Franciaországban 0 Párizs (MTI) Szeptember 23-án és 30-án járási választások lesznek Franciaországban. A kétfor­dulós választáson, amelyet ez alkalommal a francia já­rások 55 százalékában ren­deznek meg, az illető járá­soknak a megyei tanácsok­ba küldendő képviselőit, az úgynevezett megyei tanácso­kat választják meg. A mos­tani választáson 7112 jelölt küzd 1926 mandátumért, a politikai pártok jelöltjein kí­vül nagy számban indulnak helyi párton kívüli jelöltek is. A kormánypártok vezetői — élükön Messmer minisz­terelnökkel — legutóbb is­mételten hangoztatták, hogy Franciaországban a járási választások hagyományosan „politikamentes" jellegűek, s az eredményekből nem sza­bad politikai következtetése­ket levonni. A francia kom­mentátorok többsége azon­ban úgy véli, ha igaz is az, hogy e választásokon eddig jórészt a helyi problémák játszották a vezető szerepet, az Idén azonban — az egyre növekvő szociális feszültsé­gek közepette — megnőtt e választás politikai jelentősé­ge, mert a választók több mint felének — fél évvel a tavaszi nemzetgyűlési válasz­tások után — most ismét al­kalma nyílik arra, hogy vé­leményt mondjon a kormány politikájáról. A Combat hangsúlyozza: bár a járási választásnak nem lesz köz­vetlen politikai kihatása, az eredmények mindenesetre rávilágítanak majd a lakos­ság hangulatára. Rádiótelex A magyar katolikus püspöki kar levele Santiago bíboros érsekéhez A magyar katolikus püs­pöki kar elhatározta, hogy levélben fordul Sllva Henri­quezhez, Santlagó bíboros érsekéhez. A chilei esemé­nyekkel kapcsolatban elkül­dött levél a következőképpen hangzik: Annak idején örömmel és testvéri érdeklődessel kísér­tük figyelemmel Eminenclád országában azokat a társa­dalmi változásokat, amelyek biztató reménységet ébresz­tettek mindnyájunkban, hogy Chile népe saját erejéből megteremti boldogulásának és fejlődésének, az emberi méltóságnak és a közösség Jogos kívánságainak megfe­lelő feltételeit, ténylegesen hozzákezdhetett igazságos, új társadalmi rendje kialakítá­sához és függetlensége meg­szilárdításához. Most megdöbbenéssel érte­sültünk arról, hogy ezt a re­ményteljes fejlődést véres, nemzeti tragédia zavarta meg: fegyverek zaja köze­pette dőlt meg az a törvé­nyes rend, amelyet az or­szág népe maga, a maga ja­vára alkotmányosan terem­tett meg. Ml, a magyar katolikus egyház főpásztorai, papjai és hívei megnyugvással vet­tük annak Idején tudomásul, hogy Chile szegényeket és elnyomottakat szolgáló egy­háza — élén Eminenciáddal —, több latin-amerikai or­szág főpásztorainak példáját is szem előtt tartva, felis­merte az időknek hazája és népe számára sürgető jeleit, és olyan társadalmi rend­szernek adta bizalmát és tá­mogatását, amely egyre hl* telesebben akarta szolgálni a népet, annak szabadságát, társadalmi, gazdusági és kulturális felemelkedését. Fogadja éppen ezért Emi­nenclád, népe és országa ezen drámai helyzetében testvéri együttérzésünknek és szolidaritásunknak kife­jezését, amikor Chilében a jóakaratú emberek jogos és tiszteletre méltó erőfeszítései súlyos veszélybe kerültek. Kívánjuk Eminencládnak, Chile katolikus egyházának, papjainak és híveinek, or­száguk minden. polgárának, hogy minél előbb álljon helyre a béke, az Igazságos társadalmi rend, és ebben erősödjék és boldog életet teremthessen magának Chile nemes népe. (MTI) Taskent Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára találkozott és hosszas beszélgetést folyta­tott a Szovjetunió gyapot­termesztő köztársaságaiban működő kommunista pár­tok központi bizottságainak első titkáraival. A beszélge­tés során megvitatták a kö­zép-ázsiai köztársaságok gaz­dasági fejlődésének számos kérdését. Berlin A Német Demokratikus Köztársaság és a Fülöp-szi­getek elhatározták, ho<?y nagyköveti szinten diplomá­ciai kapcsolatokat létesítenek egymással. Kairó Egyiptom kész megvitatni Kissinger amerikai külügy­miniszter bármilyen új bé­kekezdeményezését, ha ha­tározott lépéseket javasol az arab jogok helyreállítására — írja szombati számában az Al Gumhurija című kai­rói napilap. Lomc Togo pénteken megszakít totta diplomáciai kapcsola­tait Izraellel — közölték To­go fővárosában, Loméban. Szófia A bolgár fővárosban hiva­talosan bejelentették, hogy Todor Zsivkov, a BKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kúru, a bolgár államtanács, elnöke október 9-e és 13-a között hivatalos látogatást tesz Ausztriában. Washington Az amerikai szenátus tör­vénymódosítást fogadott el, amely megtiltja, hogy az Egyesült Államok ismét be­avatkozzon az indokínai há­borúba. Bonn Nixon elnök a jövő héten az Egyesült Államokba láto­gató Willy Brandt nyugat­német kancellárt magánbe­szélgetésre meghívta Wa­shingtonba. A szövetségi kormány sajtóhivatalának szombati közleménye szerint Brandt a meghívást elfo­gadta.

Next

/
Thumbnails
Contents