Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-21 / 221. szám

VILÁG PROLETÁBBN, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 63. évfolyam, 221. szám 1973. szeptember 21., péntek Árai „ 80 fillér Megkezdődött a VIII. magyar békekongresszus Az Országház kongresszusi termé­ben csütörtökön délelőtt ünnepi kül­sőségek között kezdte meg munkáját a VIII. magyar békekongresszus. A kétnapos tanácskozáson az előkészítő megyei békekonferenciákon megvá­lasztott 580 küldött, az Országos Bé­ketanács 200 tagja, továbbá a társa­dalmi és tömegszervezetek képvisele­tében száz meghívott vendég vesz részt. A megnyitó ülés elnökségében he­lyet foglalt Losonczi Pál, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke. Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Jakab Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályvezetője és Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Tagja volt az elnökségnek dr. Bartha Tibor református püspök, a Béke-világta­nács elnökségének tagja, a keresztyén békekonferencia alelnöke, Boldizsár Iván író, a Béketanács alelnöke, Er­dei Lászlóné, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának elnöke, dr. grdey­Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, dr. Fóris Mihály­né jogász, Giesz Mária, a Beloiannisz Híradástechnikai Vállalat műszerésze, dr. Gombár József, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Halász Jutka színművésznő, Háziinger György, a Danúvia Gyár munkása, dr. Ijjas Jó­zsef kalocsai érsek, a magyar püs­pöki kar elnöke, az OBT katolikus bi­zottságának és az Opus Pacis intéző bizottságának elnöke, Kiss Károly, a SZOT és az OBT alelnöke, Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára, Pethő Tibor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Béke­tanács alelnöke, Rickó András, a né­gyesi termelőszövetkezet traktorosa, Sebestyén Nándorné, az Országos Bé­ketanács főtitkára, a Béke-világtanács tagja, Vass Istvánné, az Elnöki Ta­nács tagja, az Országos Béketanács alelnöke és dr. Zsebők Zoltán egye­temi tanár, az Országos Béketanács alelnöke. Az elnökségben foglalt he­lyet Romesh Chandra, a Béke-világ­tanács főtitkára, a békeerők világ­kongresszusa nemzetközi előkészítő bizottságának elnöke. Ott volt az ün­nepélyes megnyitáson Mihail Ivano­vics Kotov, a Szovjet, Béketanács fő­titkára és Mihail Dmitrievics Szo­kolov írp. a doni rosztovi területi bé­kebizottság elnöke, a Szovjet Béke­tanács tagja, továbbá a hazánkban tartózkodó kubai békeküldöttek: Humberto Castello, a Kubai Béke­tanács titkárságának tágjai, és Louis Gomez Wanguemert újságíró, a Ku­bai Béketanács titkárságának tagja. Pethő Tibornak, az Országos Béke­tanács alelnökének megnyitó szavai résztvevők elfogadták a kong­resszus napirendjét. Ez a következő: I Az Országos Béketanács beszá­• mólója a VII. magyar béke­kongresszus óta végzett munkáról, ja­vaslatok a magyar békemozgalom előtt álló feladatokról; O Az új Országos Béketanács « megválasztása; 3 A békeerők • moszkvai világ­• kongresszusa magyar küldöttei­nek megválasztása. A kongresszus hat munkabizottsá­got, továbbá jelölő bizottságot és szer­kesztő bizottságot választott, s meg­választotta e testületek tisztségviselő­it. Ezt követően megkezdődött az el­ső napirendi pont tárgyalása: Sebes­tyén Nándorné, az Országos Béketa­nács főtitkára fűzött szóbeli kiegészí­tést az Országos Béketanács jelen­téséhez. Ezután megkezdődtek a hozzászólá­sok. Felszólalt Kállai Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja is. Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára, a béke­erők világkongresszusa nemzetközi előkészítő bizottságának elnöke nagy taps közben adta át a Béke-világta­nács és több mint száz ország nem­zetközi békebizottságának üdvözletét a résztvevőknek, a magyar békemoz­galömnak. Délután a kongresszus hat szekció­ban folytatta munkáját. A szekciók­ban lezajlott vitákról, állásfoglalások­ról a szekcióvezetők a kongresszus plénumán számolnak majd be. A békekongresszus ma folytatja munkáját a Parlamentben. (Sebestyén Nándorné és Kállai Gyula beszédét lapunk 3. oldalán is­mertetjük.) Az Országos Béketanács jelentése Az Országos Béketanács jelentését írásban kapták kézhez a küldöttek. Az ok­mány megállapítja: Az Or­szágos Béketanács az elmúlt négy évben a VII. magyar békekongresszus állásfogla­lásainak szellemében végez­te munkáját. Fő feladatának tekintette, hogy a dolgozókat a béke védelmére, a szocia­lizmus építésére, imperialis­taellenes szolidaritásra, a Magyar Népköztársaság kül­politikájának támogatására mozgósítsa, s ezzel járuljon hozzá hazánkban a szocia­lista nemzeti egység kiter­jesztéséhez, elmélyítéséhez. Külföldi tevékenységét arra összpontosította, hogy ismer­tesse, népszerűsítse ország­építő munkánk eredménye­id gyarapítsa a béke és a haladás erőit, növelje a Bé­ke-világtanács, a nemzetközi békemozgalom tekintélyét és befolyását A jelentés rámutat, hogy a világhelyzetben kedvező folyamat megy végbe a bé­ke, a haladás, a szocializmus iavára. Az eddigi jelentős eredmények azonban csak az enyhülés kezdetét jelentik. Állhatatosan kell dolgoz­nunk. hogy a kedvező nem­zetközi légkör tartóssá, a megkezdett enyhülési folya­mat visszafordíthatatlanná váljék. A magyar békemozgalom — megvalósítva a legutóbbi békekongresszus ajánlásait — jelentősen fejlődött: né­pünket átfogó tömegmozgal­mi jellege erősödött, hatókö­re szélesedett. Csakúgy, mint korábban, az elmúlt négy év alatt is az a felis­merés vezette békemozgal­munk aktivistáit, hogy a bé­ke ügye hazánkban ip elvá­laszthatatlan a szocializmus iránti hűségtől és odaadás­tól A mozgalom aktivistái igyekeznek megértetni a bé­ke ügye, valamint az MSZMP X. kongresszusának határozatai, a Központi Bi­zottság tavaly novemberi út­mutatásai közötti összefüg­géseket és mozgósítani a dolgozókat a IV. ötéves terv országépítő feladatainak végrehajtására. A jelentés részletesen ki­tér a magyar békemozgalmi tevékenységre az európai, az indokínai, a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. A magyar békemozgalom a testvéri barátság és szolida­ritás érzésétől áthatva, sok­féle formában támogatta a chilei népet és a Népi Egy­ség kormányát a demokra­tikus vívmányok megvédésé­ért, a polgárháború elkerü­léséért, a társadalmi haladá­sért vívott küzdelemben. Beszámol a jelentés arról is, hogy a magyar békemoz­galomnak a Hazafias Nép­front-bizottságokkal hosszú évek során kialakult, szinte mindennapos munkakapcso­lata a békemozgalom számá­ra is rendkívül jelentős. Minden eddiginél szorosabb együttműködés valósult meg a társadalmi, tömeg- és ré­tegszervezetekkel. Hangsúlyozottan szerepel a beszámolóban, hogy az OBT nemzetközi kapcsolatainak vezérelve: összefogás az egész világon a béke minden igaz hívével a háború elhá­rításáért, a függetlenségért, a békéért. A magyar békemozgalom a Béke-világtanácshoz tar­tozik. Elköteleztük magun­kat céljaival, mert azok a békét, a haladást, az emberi­ség boldog jövőjét szolgál­ják. Ugyanakkor készségesen együttműködünk minden békeszervezettel, még ha nem is ért egyet a BVT va­lamennyi céljával, de kész tenni a békéért. A két kongresszus közötti időszakban az Országos Bé­ketanács nemzetközi munká­ja fejlődött: jelenleg 98 or­szág 236 mozgalmával, illet­ve szervezetével van kapcso­lata. A VII. magyar béke­kongresszus óta 21 országban működő 72 szervezettel, il­letve mozgalommal, ezen belül 18 békekutatással fog­lalkozó intézettel teremtet­tünk kapcsolatot. Az OBT képviseletében 288 küldött járt külföldön partner szer­vezeteinknél, 296 békemoz­galmi delegátust fogadtunk, 72 nemzetközi tanácskozáson vettünk részt. Hazánk, népünk, békemoz­galmunk megbecsülése jutott kifejezésre abban, hogy 1971­ben Budapesten volt a szín­helye a BVT közgyűlésének. Ez a Béke-világtanács eddigi legnagyobb szabású rendez­vénye volt. A közgyűlés elő­(Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János megtekintette a magyar—szovjet közös hadgyakorlatot Csütörtökön újabb nehéz erőpróba, újabb nagy fel­adat várt a „Vértes '73" el­nevezésű közös magyar— szovjet hadgyakorlat csa­pataira. A magyar és a szov­jet katonáknak feltételezett ellenséges támadást kellett megállítaniuk, együttes erő­vel visszaverniük. A gyakor­lat fontosabb mozzanatait megtekintette Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Bisz­ku Béla, a Központi Bizott­ság titkára, Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Bor­bándi János, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője és Pap János, az országgyűlés honvédel­mi bizottságának elnöke. Ott voltak a magyar néphadse­reg vezetői, a társ fegyveres erők képviselői, megyei párt­és tanácsi vezetők, valamint B. P. Ivanov vezérezredes, a Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet déli had­seregcsoport parancsnoka. Kádár János ellátogatott több, a feladat megkezdésé­re készülő, vagy éppen ki­indulási pontjára tartó al­egységhez. Az egyik úthaj­latban magyar tüzérek ás­ták be lövegeiket. A parancs­nokok és a honvédek nagy szeretettel köszöntötték a párt első titkárát. Hegedűs Károly őrvezető jelentette, hogy raja harcra kész — mint ahogy felkészült már az ellenséges támadás visz­szaverésére az a szovjet pán­célos oszlop is, amelynek fel­adatáról Misa Demjanik ti­zedes tett jelentést. A Köz­ponti Bizottság első titkára azt a szovjet tüzéregységet is fölkereste, amely a magya­rokkal együtt készült a fel­tételezett ellenséges hadosa­lopok megsemmisítésére. Nem sokkal később robbaéj nások füstpamacsai jelez* ték: folytatódik a „Vértes '73" hadgyakorlat. A légtér­ben helikopterek tűntek fel,' kilövött rakétáik hosszúi lángcsóvát húzva tűntek el á messzeségben. Megindult a tüzérségi előkészítés; hsri gyományos lövegek és soro-j zatvetők lőtték a terepet. El­foglalták kiinduló állásaikat a rohamra készülő harcko­csik, s a lövészeket szállító páncélozott gépjárművek is. Gyors, pontos hadmozdula­tok bizonyították, hogy a parancsnokok nyomon kö-, vetik a helyzet változásait, a a kellő időben formálják,' változtatják egységeik had; rendjét. A gyakorlat délelőtti rfv szének végeztével a látoga­tókat ebéden látták ven­dégül a katonák. Az ebéden Kádár János és Czinege La­jos mondott pohárköszöntőt. Kádár János tolmácsolta a párt Központi Bizottságá­nak üdvözletét, elismeréssel szólt a látottakról, a gyakor­latot végrehajtó magyar éfl szovjet katonák teljesítmé­nyérŐL Délután újabb színtéren folytatódott, a „Vértes '73*<l A magyar és a szovjet egy ségek éleslövészeten vettek részt. Felvonultak a négy-j csövű önjáró légvédelmi 1ÖJ vegek, a harckocsik, külörH böző tüzérségi fegyverek^ működésbe lépett a legkoii szerűbb haditechnika. A lég­térben bombázógépek húzJ tak céljaik felé, a magyar és a szovjet kotanak magasfo-. kú, példás együttműködéséi­ről téve tanúságot, sikerrel teljesítették előirt feladatai­kat. A hadgyakorlat a követkei ző napokban folytatódik. Több figyelem a munkavédelemre Áz SZMT elnökségi ülése Képünkön: Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára kiegészítést a békekongresszus beszámolójához fűz Tegnap, csütörtök dél­előtt Szegeden, a szakszer­vezeti székházban ülést tar­tott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsá­nak elnöksége. A napirendi pontok közt szerepelt a bal­esetek első félévi alakulá­sával foglalkozó jelentés is. Az SZMT munkavédelmi bizottsága ezúttal kedvezőbb statisztikát készíthetett az üzemi balesetekről. Mint elemzésükből kitűnik, 1972 első félévéhez képest ke­vesebb az üzemi baleset, csökkent a miattuk kiesett munkanapok száma is. Az adatok tükrében: míg tavaly az első félévben 2244 baleset volt Csongrád me­gyében, idén 2078 a sérülé­sek száma. Tavaly 45 ezer 671 munkanap esett ki a ter­melésből a balesetek követ­keztében, idén 42 ezer 817­re csökkent ez a szám. Persze, ez az a terület, ahol — noha minden csök­i- kenésnél örülhetünk ~ so­hasem lehetünk elégedettek a javulással. Például a ha­lálos balesetek Száma 9-ről 7-re alakult, a csonkuláso­ké pedig 18-ról 13-ra csöki kent, bizonyos azonban, hogy ezek is elkerülhetők lettek volna, ha a vezetők mindent megtesznek a munkavédelmi előírások betartásáért, s ha a dolgozók ls szem előtt tartják azokat. Nyilvánvaló, hogy a ja­vulást nagyban elősegítette az alapszervezetek és az SZMT ilyen irányú tevé­kenysége, a következetes tö-i rekvés a leggyakoribb bal­eseti veszélyek, szervezési hiányosságok megszüntetésé^ re, a szociális ellátottság ja­vítására. E téren együttmű­ködve a vállalatok gazdasági vezetőivel, további konzek­vens tevékenységre van szük­ség, hogy újabb hatékony in­tézkedésekkel lehessen gyor­sítani a javulás folyamatát,' * 0

Next

/
Thumbnails
Contents