Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-19 / 219. szám

4 SZERDA, 1973. SZEPTEMBER 19. Hegyi folyók megzabolázása Kirgízia rendkívül gazdag gyors folyású hegyi folyókban. Vannak köztük bő vizű „óriások" — mint például'« Narln —, de szép számmal aprócska patakok is. Összességükben tetemes energiát és tekintélyes mennyiségű öntözővizet szolgáltathatnának a köztársaságnak, ha sikerülne megzabolázni őket. A Kirgiz Vízgazdálkodási Kutató Intézet munkatársai ezen fáradoznak. A majdani erőmű- és öntözőrendszereket távirányítású automatikúkkul látják ei, hogy a távolt vidékeken, az ember állandó jelenléte nélkül is elláthassák feladatukat. Hogyan irt versetPetöf i ? Kedvelt területe a legendagyártásnuk, hogy milyen alkotó módszerei, szokásai voltak — vannak — a költőknek, művészeknek. Petőfi műhelytitkai ls sokakat foglalkoztattak. Érthetően : verselt olykor villámgyorsan írta és kéziratain alig akadt törlés, javítás. Az Akudémia 1981-ben kiadott Petőfi-gyűjteménye 858 verset regisztrál — ezeket körülbelül egy évtized alatt írta. Hatalmas mennyiség ez, hiszen például Heine, aki 59 évet élt, „csuk" 498 verset írt. Goethe 83 esztendejére 334, Schiller 46 esztendejére 177 vers Jut. Könyvekről sorokban i Plinius: A természet his- második front megnyltásátóriája. Az ókori tudomá- nak szabotálása 1942-1943nyossúg egyik kiemelkedő és ban. A politikai célok és a legtartósabb hatású alakja harci tevékenység közvetlen Caius Plinius Secundus, az kapcsolatának elemzése a idősebb Plinius. Életéről vl- szerző számára módot ad arszonylag keveset tudunk. Je- ra, hogy a II. világháború ientős polgári és katonai meghamisítását célzó burtisztségeket töltött be, élete zsoá történetírást leleplezze, végén flottnpurnncsnok volt, s a fasizmus feletti győzeu Vezúv kitörésekor tudomá- lemben a Szovjetunió szerenyos kíváncsiságának esett pét alábecsülő nézeteket áldozatul. Fő műve, a Hls- megcáfolja, (Zrínyi Kiadó), tória Naturalls az ókori tu- Gerő László: Pest-Buda domány enciklopédiája, fel- építészete az egyesítéskor. Az öleli a csillagászatot, föld- 1873. évi városegyesítés korarajzot, növény-, állat és ás- nak Budupestjét írja le a ványtant, összesen mintegy könyv. A nemzetközi város20 000 témát. Legalább húsz fejlesztési törekvésekkel évig dolgozott rajta, és éllf- összehasonlítva Ismerteti a tólag 2000 forrásmunkát ta- meghatározó jelentőségű rennulmányozott át a megirósá- dezési terveket; sorraveszi az hoz. Kézirata sok teljes pél- egyes városrészek korabeli dányban maradt fenn, a kö- állapotát, majd építészettörzépkorban csalhatatlan te- téneti nézőpontból mutatja kintélynek számított. A tel- be az ekkortájt keletkezett jes mű 37 könyvből áll, mo- fontosabb fővárosi épületedern nyomtatott alakban ls ket. A műből mélyreható kb. 2500 oldalt tenne ki. Ki- elemzést kapunk a Budapest tűnő előszó ismerteti a mű mai képét meghatározó korjelentőségét, a válogatás szakról, s egyben a hazai szempontjait, képet ad Pli- romantikus és eklektikus nius koráról, életéről, mun- építészet eredményeiről, jekásságáról, és fő művének lentőségéről, sok tekintetben utóéletéről. A válogatóst gaz- újszerű módon. A könyv érdag és jól eligazító jegyzet- tékét nagyban emeli a Kisunyag egészíti ki. (Kriterian celli Múzeum munkatársai Kiadó). által összeállított gazdag képHevesi Lajos: Jelky And- anyag, amely megjeleníti rás kalandjai. „1754 eszten- számunkra a korszak Budadejének egy szép nyári nap- pestjét. Függelékként a főján" elindul Bajáról egy Jel- város korabeli és mai utcaky András nevű ifjú szabó- neveinek összehasonlító jegylegény, hogy világot lásson, zéke egészíti ki a kötetet, megtanulja mestersége sok- (Műszaki Kiadó). féle csínját-bínját. Bármilyen ügyesen bánik azonban a tűvel, cérnával, gondolatai állandóan távoli világrészeken kalandoznuk. Számtalan viszontagság és életveszély közepette utazik Rotterdamból Dél-Amerikába, Portugália partjairól Afrikéba, Kínából Hollandia kelet-indiai gyarmataira. Eletének talán legizgalmasabb évelt, mint a holland gyarmati hadsereg tisztje, Ceylon szigetén tölti. Sokáig tevékenykedik azért, hogy a szigetvilág népei békességben éljenek. Élete végén élményekben Köztudott, hogy Petőfi kitartó gyalogló volt. Vándorútjai több ezer kilométert fognak át, s útjai nem csekély részét gyalog tette meg. 855 verset 75 községben írt. Egyenletes, kimért ritmusos járással rótta az utakat — járásának jellegezettségéről egyébként több ismertetője is megemlékezik. Kicsiny, sovány termete alkalmazkodott a hosszú, kitartó járáshoz. Tekintete a tájat pásztázta, gondolatai velejártak, és a lépés ritmusára versbe formálódtak. Ugyanis — és ez a kutatók másik feltételezése, amit több jelenség ls alátámaszt — Petőfi versben gondolkodott. Ami a fejében megszületett, versalakban született meg. Az pedig nem titok, hogy a ritmusos mozgás elősegíti a ritmusos gondolkodást. E kettő benne olyanynyira ötvöződött, hogy amikor Pesten letelepedett, többnyire akkor is járkálva dolgozott. Sűrű pipafüst közt rótta az olykor igen csak szűk szobát, miközben kezével egy rézgarast hajigált mind a járást, mind a labdázást a vers üteméhez szabva; vagy a vers ütemét igazítva annak ritmusához. A János vitézt egy hét alatt írta egy néhány lépésnyi szobában, de ezt a szobában „átgyalogolta". Mindehhez csatlakozik a „Petőfi-titok" harmadik tényezője: köztudottan nagyszerű emlékezőtehetsége. Verseit fejből szavalta, s amikor felbosszankodva egy kötegnyit összetépett, remekművek vesztek volna el, ha emlékezetből nem lett volna képes valamennyit újra leírni — ez a magyarázata törlés nélküli, hibátlan kéziratainak. Az ő fejében sem hibátlanul alakultak ki a remekművek, javította, módosította őket, de többnyire csak fejben. Mire papírt, tollat vett a kezébe, már készen állott a költemény. Mikor elkészült eggyel — gondolatban letisztázta memóriája egy lapjára, és hozzálátott a következőhöz. Ha szállására ért, este vagy akár egy hét múltán — egyszerre vetette papírra valamennyit. Nincs rá közvetlen bizonyíték, hogy így alkotott, csak a tudomány rakja össze, következteti sok-sok apró jelből; s ha így történt, akkor sem csak így: a zsenit semmiféle kalodába beszorítani nem lehet, még abba sem, amelyet magának faragott. Iskola életközeiben A korszerűség jegyében Altalánosságban már be- lehetőséget biztosítottak a ban olyan anyagrészekkel számoltunk az új tanév fel- tanulóknak a gyakorlati mé- egészítették ki a tananyagot, adatairól. Ügy érezzük azon- rések elvégzésére, számító- amelyek a későbbi tudatos ban, hogy érdemes néhány sokra, az összehasonlítások- sportolási tevékenység megfontosabb rendelkezésről ra és a viszonyításokhoz, szerzésének megalapozását részletesebben tájékoztatást Mind a négy osztályban — szolgálják, nyújtani. Ilyen például uz mintegy kiegészítésként — A Művelődésügyi Mlniszáltalános iskolai tananyag- nagyobb súlyt fektetnek a térium a felsorolt intézkedécsökkentés kérdése, illetve az jövőben u mennyiségek ösz- sektől, módosításoktól azt egyes tantárgyakon belült szehasonlítására, u mennyi- várja, hogy az alsó tagozanéhány lényegesebb változ- ségl viszony relációs jelekkel tokon „korszerűbben és natatás Ismertetése. A mai al- való kifejezésére, az egyen- gyobb hatékonysággal folyjék kalommul ilyen szempontból lőtlenségek átalakítására, a az oktató-nevelő munka, a az általános iskola 1—4. osz- pozitív számok helyének je- szilárdabb megalapozással, tályát, azaz az elsó tagozatát lölésére a számegyenesen, az zökkenőmentesebb legyen az vesszük szemügyre. osztályra adott számkörnél átmenet az általános iskola A Művelődésügyi Minlsz- nagyobb számok Írására és negyedik osztályából az ötötérium szakembereinek és a olvadására. dlk osztályba". Mi is úgy pedagógusoknak egyezik a A készségl tárgyakat lile- véljük, hogy az elgondolások véleménye abban, hogy „az tőén az ének-zenétten csök- Jók és a módosítások révén általános iskolák 1—4. osz- kent a tanításra előírt dalok korszerűbbé vált az alsó tatályában érvényben levő száma. A rajz oktatásában gozat tantervi anyaga. Egyes tanterv nem túlterhelő", növelték a tanulók képzelet- anyagrészek „átcsoportosítámert ez a tanterv a hatva- világát és alakító tevékeny- sa" révén pedig lehetőség nas évek elején már „a túl- ségét erőteljesebben szolgáló nyílik a tananyag begyakorterhelés megszüntetésére va- feladatokat. A gyakorlati lására, s egyben a további ló törekvés jegyében ké- foglalkozás tantárgyban munkához szükséges jártasszült". Ebből következik, mindössze az történt, hogy ságok, készségek és képesséhogy az első négy osztály- néhány esetben magasabb gek kialakításéra. Ilyen szemban inkább úgy változtattak osztályba csoportosították át mel nézzék tehát a szülők az a tananyagon, hogy az kor- a tantervi anyagrészeket. A általános Iskolai alsó tagozat testnevelésben csökkentették tananyagcsökkentését, tanaz öncélú gyakorlatokat és anyag-módositását. játékfeladatokat, s elsősor- Bánfalvi József szerűbbé vált. Maradnak ki tehát anyagrészek, amelyek túlhaladott álláspontot képviseltek, vagy nehézségi fokuk miatt nem feleltek meg. Ezek helyébe olyan anyagrészek kerültek, amelyek beépítése eredményesebben segíti a tantervi követelmények elérését. Lássuk a változást részieteiben. Az olvasási és beszédkészséget fejlesztő gyakorlatok anyagában a jövőben nagyobb hangsúlyt kap a néma olvasás, valamint az órán és az olvasókönyvön kívüli olvasásra szoktatás. Az életszerűbb, ütemesebb, gyorsabb folyóirás kialakítása érdekében több lesz a szövegírás, a másolás, a tollbamondás és az emlékezetből való írás. A fogalmazás tanításánál kimaradt néhány, a kelleténél magasabb követelményt támasztó anyagrész, a 3—4. osztályban pedig a felére csökkent az ellenőrző dolgozatok száma. A nyelvtan—helyesírás területén a módosítások révén az új tanévtől már nagyobb lehetőség nyílik majd a mondattani elemzés gyakorlására, a helyesírási követelmények módosításával pedig egyszerűbb és áttekinthetőbb lesz a helyesírási követelményrendszer. A környezetismeret tantárgyban a fedések és a felesleges ismétlődések megszüntetésével csökkent a tananyag. A számtan-mértan tananyagának mennyiségében nem történt változás, azonban összevontak tárgyköröket, s ezzel kedvezően módosították a feldolgozásra fordítható óraszámot. Mind a négy osztályban nagyobb Kísérletek „mesterséges égbolt" alatt Moszkva egyik építéstudományi kutatóintézetében a világon egyedülálló kísérleti berendezést építettek: egy 9 méter átmérőjű, félgömb alakú kupola alatt 250 lámpa és 24 reflektor segítségével azt kutatják, hogy a majdani gyárépület, lakóház, emlékmű, szoborkompozíció stb. — amelyeket a kísérlet során kicsinyített modell formájában vizsgálnak —, milyen összbenyomást fog kelteni különböző fényhatások mellett az adott utcában, téren vagy parkban. Épületek esetében nem kevésbé fontos kérdés a helyiségek belső megvílágftottsága sem, amit ugyancsak kísérleti úton állapítanak meg. A helyiségek megvílágftottsága nemcsak az időjárástól és a napszaktól függ, hanem a közelben elhelyezkedő erdőtől, magaslattól vagy épülettől is, amit ugyancsak figyelembe vesznek az előzetes kísérletek során. E „mesterséges égbolt" alatt alakították ki a most épülő moszkvai Állami Képtár világítástechnikai terveit ls. A feltétel az volt, hogy a képeket károsító napsugarak nem juthatnak be a kiállítási termekbe, de a helyiségeknek mégis Jól megvilágftottaknak kell lenniök. A megvtlágftottság szintjének meghatározásánál még az egyes képek színgazdagságát is figyelembe kellett vennlök a fénytechnikai laboratórium munkatársainak. A vizsgálatokat végző kutatók minden megvilágítási fázisban speciális fényelem segítségével megmérik a megvilágítottságot, a fényerősséget, és a mérési adatok alapján készítik el a világítástechnikai tervet. Zsírolvasztó A Zala megyei Allattorgalmi és Húsipari Vállalat zalaegerszegi központi üzemében rövidesen üzembe helyezik első hazai folyamatos zsírolvasztó berendezést. A zsírkészítésre szánt szalonnát eddig aprítás után olvasztották, közismertebb elnevezéssel kisütötték. A folyamatos olvasztóberendezés lényegében szupercentrifuga, amely kisebb előmelegítés után leválasztja a zsírt. gazdagon tér haza Magyarországra. (Móra Kiadó). Szekisztov: Háború és politika. A Nyugat-Európában és a Földközi-tenger medencéjében 1939—1945 folyamán vívott harcokról nyújt katonapolitikai áttekintést ez a monográfia. Meggyőzően bizonyítja, hogy a . nyugat-európai nagyhatalmak és az Egyesült Államok imperialista politikája közvetlenül befolyásolta a fasiszta Németországgal és szövetségeseivel szembeni katonapolitikai és harci tevékenységet NyugatEurópában. Ennek a reakciós politikának következménye a müncheni egyezmény, Lengyelország feláldozása, a nyugat-európai „furcsa háború", a francia összeomlás, majd a fasiszta agressziónak a Szovjetunió elleni támadása után a nyugat-európai Pásztor Ferenc: Véletlenül katona Egyiken molinó alsó, máslkon egyszerű fekete klott, harmadikon selyempuplin, de azt úgy megnézik, mint a parasztlányok a városi kisasszonyt. így gatyáról ítélve ls lerí róluk, kinek hogyan eresztették el a gyeplőjét odahaza. Mikor aztán ezt az egyetlen civil holmit is letolják magukról, már olyanok a tar koponyájukkal, mint a strucctojasok. Egyformán kopaszok, esetlenek. Ha izmos valamelyik, az sem számít. Ezek még amolyan civil izmok. Lazák, engedékenyek. Az öreg őrmester — restellem a nevét, mert Igazán furcsára szabta az ükapja — Hordó Lukács csámpás bajsza alatt sumákol. A képén kajánkodó mosoly. Magában már osztályozza az első fecskéket. Egy alapos tekintetcsomóval csak a fejüket pásztázza. Pontosan olyan módon, mint a gyakorlótéren a hegygerincet. Sok olvasható ki így, no persze csak gyakorlott katonaszemmel. Ez a felsőtest-vizsgálás egyben előreveti annak árnyékát is, hogy ki lesz majd az őrmester jobb keze, aki a „Szolgálati jegy" nevű mindenható papirt írogatja, kiképzési terveket másol, és egyéb Irodai tevékenységet hajt végre. Ezt így, pontosan így fogalmazza az őrmester. Szívvel, lélekkel katona. Vizsgálódik lejjebb is. mellkas, az nugyon fontos kelléke egy harcos alkalmassági fokának. A vézna egyszerűen csak lövész lesz. A mellesebb, dülledt csontúak közül kerülnek kl a géppuskások. Ilyenkor már az is látszik, melyik komolyabb, megfontoltabb. Ezek kerülnek idővel a tisztesiskolára. Tudja ezt az öreg őrmester. Lejjebb kerülvén a tekintete, már azt is látja, hogy melyik húszéves kerülgette szaporábban a lányokat. A tapasztaltabb nem takarózik be a két tenyerével. A szégyellős még elfordul, csak a hátsó felét mutatja az öreg felé, úgy vár a sorsára. Mind meztelen. Ki ül, ki áll egyik lábáról a másikra, ki meg kucorog bolondos, gyerekes villogással. Nyílik az ajtó, és a nyitásra egyszerre fordulnak a meztelenek. Gyorsan vissza is rettennek. Szőke, csinos, mosolygós szemű doktornő áll az ajtóban. A szemüveg kissé takarja a szemét, mégis látni, hogy nevethetnékje támadt. Nem is szól, csak int az öreg őrmesternek. Tud az mindent. Morgolódás támad a kopaszok között. Akárhogyan van is, mégis csuk férfiak már. Mégsem kellene idehozni ilyen doktort. Legalább vénasszony lenne, száraz, ókulárés, rövidlátó, bogaras vénasszony. De ilyen csinosát, kedveset, fitost, ez mégiscsak merénylet ellenük. Az öreg felkecmereg ültéből, szól is, meg int is. — No, legénykék... Álljunk csak szépen sorba. Hadd higyjék, hogy óvodában vannak. Olyan ez a hang, mintha csak azt akarná igazolni, hogy nem kell Itt félni gyerekecskéim. A gyerekecskék félnek. Egy szőrmók, mitugrász, nagycsontú, borostás képű ember előlép. Első mustrára az őrmester nem néz ki belőle többet egy lövésznél. — Möszjő őrmester.:: Pardon. Mind röhög. — Mit röhögsz... Sokan buták. Nem mondhatnám neki, hapsikám, mert a képemre mássza magát. A hangsúly, ez idegen akcentus, meg amit mondott, éppen elég volt arra, hogy egy pillanat múlva az egész díszes társaság pukkadjon a nevetéstől. No, nem sokáig. Az öreg kimutatta a foga fehérjét. Akkorát kiáltott, hogy menten templomi csend lett, aminek közepén úgy álltak a jövendő hősök, mint a szentek a templomi feskón. — Mit gondolnak, mi ez, bordély, vagy laktanya? Ha valaki szórakozni akar, majd én elszórakoztatom. — Nem szórakozás . 1. Én tiltakozom... Non sence. Micsoda mahlőr. Az embert meztelenre csinálják, utána Idejön egy madam. — Csend I — parancsol az öreg. Es csend lesz. Ijesztően odalép a keszeghez, fölülről néz rá, mintha nem is húszéves legény állna előtte, hanem csak egy csirke, amelyiknek meg kell ropogtatni a magot, akár tetszik, akár nem. — Hogy hívják? — mered rá, s noteszt húz elő. A keszeg kihúzza magát, összecsapja a meztelen bokáját. Valami otthon már emlegetett regula jut eszébe. Rettenetes nagy szusszal vágja kl: — Zsan Tot! — Mondja a tisztességes nevét, fiam! Én nem vagyok magának a játszótársa. — Én nem akarom játszani! — hátrál a keszeg, és rémülten nézi az öreg ezer ráncba, haragba szaladó ábrázatát. — Mondja a nevét! (Folytatjuk)