Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-18 / 218. szám

KEDD. 117$. SZEPTEMBER !f. Qy Beszámit-e ^ a szabadságba ao szabad szombat 7 N. I. s7.<Mi(idi nlvaHiink munkahét esetén minden Igénybe vett szabadságoknál ér ja: •w*s*elyén 1978. igénybe vett tizenegy mun- kell alkalmazni, tgy azon juniufe 1-tnl minden ma- Uanap szabadság után egy dolgozóknál, akik még az új aodik szombat szabad. napot kell szabad nap cl- rnunkarend bevezetése előtt •mén beszámítani. Tpvábbl kivették egész évi szabadsáegy nap beszámításának a gukat, szabadnap beszámításit munkanapok meghaladó sára nincs szükség. Akik még szabudság után van helye. nem vettek igénybe szabadA rendelet szerint nyilván- ságot, azok már az új munvuló, hogy aa a dolgozó, aki karend szerint kapják meg. szabadságát részletekben ve- Annál a dolgozónál, aki a igénybe. nem kerülhet szabadságnak egy részét már kedvezőbb helyzetbe annál, június 1. előtt igénybe vet aki a szabadságát egybefüggően veszi ki. Ennek elkerülése végett a szabadságot lisztetekben kivevő dolgozó esetében Is az előbb közölt Rész-a szüretből Az áj munkarend laposan tájékoztatást kér, hegy a fizetett szaluid| ság kiadásánál valóban figyelembe keil-e venni a szabad szombatot? A 8/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 14. iiarogra tusa úgy Rendelkezi I.. hogy a szabudság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanap, a dntw/á helj pihenőnap.,at és a munkaaabneti napot kivéve, függetlenül áltól, hogy a dctlgnzónak a vállalat munkaidöbeoszitása szerint mindég,yibén munkai kell-e végeznie. ® rendeietteői világosan kitűnik, hogy a heti munkaidő csökkentése révén kelette, csupán a fennmaradó szabadság napjaira vonatkozóan kell beszámítást alkalmazni. Olyan esetben, ha a dolgozó többféle címen is jomértékü szubudságbeszámí- gosult szabadságra, az esetPást kell alkalmazni ben a fentieket a rendes szaEz ev június 1-től beve- badságra, a jutulomszabadzetesre kerülő új munka- ságra, a tanulmányi szabadrend alkalmMásával kap- ságra és a rendkívüli szacsolatban á még szabad badságra külön-külön kell alszombat nélküli munkaidő- kalmazni. Az esetben._ ha lcezett szabadnapokat <sza~ beosztás mellett igénybe vett egyes jogcímeken járó sza-^ szen sokan vízzel lsszák a m. . • .1 » .1 1...'. (":,., .,,1 m I-Í Un Jeárf írl/íkni'tn m n o 1 O nt)- • . • bad szombatokat stb.) a sza- szabadságidőt figyelmen kí- badság időtartama a 12 nabadság kiadása alkalmával vül kell hagyni. és a szabad- pot nem éri el, szabadnap figyelembe kell venni. E napok beszámítását csak a beszámításának helye nincs. Srerint hetenként ötnapos június 1. napját követően Dr. V. M. B4Z1SSAC I. kerület Szeged: Abialiam-Küdme.n IstVán es Kádi Judit. Magonyl János és Ttmkó Ágota, Remak Gáza és Horvátit Zsuzsanna, Joó Beia és Szathniary Muris. Bernét András és Berta Ilona soltész Kálmán és Szérsl Zsuzsanna, Czeroczkl Zoltán <* Csikós Gizella. Ábrahám István és Forral Honn, Gonda András és Nagyiv.in Irén. Gergely István és Pá azt Zsuzsanna, '/.sui-ek József és Kursa F.rzseltet, Ruttkay László és FUz Ide Rozsa Miklós és Marezln Kslalin, Hajdú János és dr. Nagy Arartka, Ars-Sánta Sándor és Kiss Rozália. dr. Tóth Attila es Neumann Judit Farkas Gusztáv és Oláh Irén, Fnrkas Tibor és Hezdin Anna házasságot kütíHtek. n. kerület Szeged: Dudás Béla László és Jankó Írnia, élkall György es Sz.tanó Zsuzsanna. Banfl Ferenc és Burjanlk Anna Mauony János és Szanka Mária. Hódi Frrenc és Martonosl Eta Magdolna, Dánl Zoltán Tibor és Szabó Aranka házasságot kötöttek. Tápé: Márkus János és Árva Üária há/assagot kötöttek. m. kerület Szeged: Harsáuyl Miklós ós Yóth-Molnár Angyalka, BaUanes Imre Mátyás és Fnrkas Erzsébet Mária, Hunyadi Ferenc és Szekeres Julianna házasságot kötöttek. Kiskundorozsma: Czékus tstván es Nagypál Márta Mar.dolua. Molnár Sándor József és Szabadv Eva OtUUa házasságot kötöttek. SZU LET R8 I. kerület Szeged: Laczt Sándontak és Gábor Juliannának Gabriella Julianna, Farkas Lászlónak és Kucora Erzsébetnek Tamás. Nagy Lászlónak és Koltajda Klárának Márta. Ábrahám Gézának és Kiss Rózsának Attila, Berta Gyulának éa naráth Eszternek Edit, Nyári Istvánnak és Csamangó Évának István, Ördög Illétmek és Bóka Honának Ilona Szilvia. Kemecsey Imrének éa Dobó-Bódl Annának Márta. Engl Antalnak és Kollár Erzsébetnek Zsolt, Paronal Jánosnak éa Fábián Ilonának János Andris. Kiss Zoltánnak és Tóth Ilonának László, Papp Bélának és Molnár Máriának Tibor. Kovács Józsefnek és Szélpál futaimnak Péter József, Lakatos Jánosnak és Jankó Erzsébetnek Gusztáv, Rovó Józsefnek és Deák Ilonának Mónika. PIcnter Lajosnak és Németh Erzsébetnek Zsolt Zoltán. Santa Andrásnak és Tóth Máriának Beáta Mária, Fábián Károlynak és Kincses Rozáliának Zoltán. Pásztor Miklósnak és Balázs Erzsébetnek Erika, Németh Endrének és Szekeres Idának Richárd. Rully Józsefnek és Kovács Máriának Adám, Herczeg Istvánnak és Ballal Margitnak Anikó. Maycr Zoltánnak és dr. Pollágh ttvánuk Dóra, Herke Józsefnek és somogyi Piroskának Anikó, Csórja Istvánnak és Sprájoer Máriának , Claudla Mariann, Farkas Jenőnek és Szabó Irénnek Csaba Zoltán, Horváth Józsefnek és Kardos Annának Attila, Lányi Istvánnak és Varga Kláránuk Zoltán István, Tompa Pétéinek es Bor Editnek Edit, Borboln Jenőnek és Szabó' Máriának Eva, SülI szilveszternek és Gonda Veronikának Attila, Komár Nándornak és Vecsernyés Etelkának Annamária, Koesls-Savunya Imrének és Bakally Máriának Edit. Dencsl Mihálynak és Farkas Máriának Anlko Mónika, Szabó Tibornak és Veres Emmának Attila, lnczédy Csabának és Tóth Rózának Mónika Rózsa. Kulcsár Ferencnek és Horesnyi Honának Péter Attila, Turzó Lászlónak és Budai Máriának Gábor, Hegedűs Istvánnak ée Ka/l Teréziának Gábor István, dr. Hamvas Ödönnek és dr. Majoros Mártának Levente Péter, Berkó Antalnak és Horváth Ilonának Edit KaluUn, SzóCsaládi események rath Pálnak M Kelemen Gabriellának Katalin Éva, Kalipár Jánosnak és Kolhoncz Juliannának János. Németh Andrásunk és Lévai Irénnek Szilvia, I.cnti Józsefnek és Haffta Juliannának Szilvia Ágnes, Lakatos Károlynak és Rárz Gizellának lxirán László, Frrrnczt Ferencnek és Kovács Erzsébetnek Fe• rmc István. Király Imrének éa Pintér Veronikának Kornél Atilla. Nacel Istvánnak és dr. Lévai Katalinnak Balázs, Madaras Istvánnak és Uaranyt Ildikónak Krisztina Ildikó. Pálfl Károlynak és Kovács Erzsébetnek Erika Mónika. Borbély Andrásnak és Kertész Jusztinának Dezső, Dömény Lászlónak és Soós Annának Eva Renko Lászlónak és Papdi Máriának Ildikó Kriszta nevű gyermekük született. 111. kerület Szeged: Bódis Lajosnak éa Soreghy Eva Ritának Szilvia. Illa Józsefnek és Ábrahám Erzsébetnek Katalin. Ooldmann Jánosnak és Mika Annának István József. Petik Lajosnak és Aradi ibolya Juliannának Balázs. Pincés FülOp Ferencnek és Lakatos Veronikának Ágnes, Kálmánnak és Csiráid Varga Magdolnának Angéla, Vereska Györgynek és Hevesi Magdolnának György. Balogh Imre Antalnak és Száraz-Varga Irénnek Szilvia, Jáksó István Józsefnek és Marótl Mária Ilonának István Ferenc. Kiss Imrének és Veprlk Edit Teréziának Akos Csaba, Szekeres Lászlónak és szabó Zsuzsannának Szilvia Zsuzsanna, Császár Bélának és Farkas Erzsébetnek Béla. Enylng István Kálmánnak és Nagy Erzsébetnek István Nándor, ayurls Jánosnak és Nagy Saroltának Sarolta. Jenel Lajosnak és AboH Klárának Klára Katalin nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szegőd: Gyólai Mútyásné Lévai Piroska. Zsurkó János, Tóth Pál, Bakó József, Ökrös Dezső, dr. Bogdán Ernő, Lengyel János, Varga Erzsébet, Barna Istvánné Kakuszl Anna. Ágoston Mórtonné Tokács Margit, Kátal János, Minkó László, dr. Lehoczky István, Bakrö-Nagy András, Csikós János, Veres Istvinné Be lányt Ilona, Vlrégh Pélné Hajdú Etelka meghaltak. II. kerület Szeged: Markovlyev Márkné Setvánov Emília. Debreceni Sándorné Török Mária meghaltak. Itl. kerület Szeged: Nagy János, Szemlér Mlhályné Kodó Etelka, Szőke Istvánná Szűcs Mária, Vecsernyés István. Faragó Rozália, Adainov Szvetlszlávné Osztaln Darlnka, Ábrahám Antalné KlsBalogh Etelka. Táblt István. Balog Ferenc. Márton Péter Ferenc, Szabó Ernő, Acs Teréz meghaltak. Csaknem megrészegedtem a jó hírtől. Bejelentették, hogy az idén a tavalyinál lényegesen kedvezőbbek a terméskilátások szőlőből. Országszerte folyik a szüret, s a becslések szerint mintegy hatmillió hektoliter bortermésre -lehet számítani. A Statisztikai Hivatal és mások jóvoltából népünk kellően megedződött a nagy számokkal szemben, első hallásra magam is átsiklottam a hatmillió hektónyi bor fölölt, s már egészen máson járt az eszem, amikor egyszerre belémhasított a felismerés, hogy hatmillió, le jóságos ég, az halszázmillió liter, Illetőleg hatmilliárd deciliter, valóságos bortenger. Nézzük csak, az annyi, mint fejenként hatvan liter, a csecsemőket és az öregeket is beleszámítva. Illetőleg több, mert a csecsemőket azért ez esetben számításon kívül lehet hagyni, azaz még több, hibort — most nem a vizezésre gondolok, ez újabb plusz, hanem a fröccs kedvelőire. Kétségtelen, hogy ez a 6 millió hektó bor nem az égből pottyant, a szőlő és a belőle készült bor semmiképpen sem hasonlítható ahhoz a süllgalambhoz, amely magától röpül az ember szájába. Nem véletlenül mondom ezt, mert mostanában sok embertől hallottam, miszerint gazdag szüretünk van, meg hogy olyan jó bortermésünk lesz, amilyen egyszer sem volt az utóbbi tíz évben. Egyébként örülnék az ilyen beszédeknek, ha belőlük arra lehetne következtetni, hogy szépen fejlődik az állampolgárok közösségi tudata, lám a mi bortermésünkről, a mi szüretünkről ejtenek szót. Igenám, de ha jobban megnézem .azokat, akik a szüretről, mint sajátjukról beszélnek, Bkkor már korántsem érzem magam bizonyosnak a közösségi tudat ebbeli fejlődése felől. Az a helyzet ugyanis, hogy ugyanezek az emberek máskor és más ügyekben, nem ilyén egyértelműen közösségi lényekként nyilatkoznak meg. Teszem azt, ha .valamiből rosszabbra sikerül a termés, akkor ezzel a legritkább esetben vállalnak közösséget Emlékszem arra a kegyetlen mostoha esztendőre, umely után tekintélyes búzamennyiséget kellett importálnunk a hiány pótlására. Nos, ugyanezek az emberek akkor valami olyasmit mondogattak, hogy 'ám, annyira gyenge volt a termés (és nem „sünk"), hogy be kellett hozni (és nem „nunk") kenyérgabonát Most viszont szóban ők is a szüretelőkkel szüretelnek, ihaj-csuhaj. Eltöprengtem ezzel kapcsolatban afölött, hogy azért vannak még nálunk emberek, akik leginkább szüretelni szerelnek, azt viszont nagyon. Pedig a bor, amely az asztalra kerül, szőlő korában rengeteg munkát követel. Egyáltalán nem veszi figyelembe az olyan óhajokat, hogy adj uramisten, de rögtön. Az új telepítésű szőlő általában csak négy év után fordul termőre, s addig is mennyi .fáradság van vele. Télre be kell takarni, hogy ki ne fagyjon. Tavasszal a nyitással kezdődik a munka a szőlőkben, kitakarják az érzékeny tőkéket, többször is kapálják, aztán metszik, ezt még ma is csak kézzel lehet végezni, permetezik minden nagyobb eső után, mert a peronoszpóra a nedvességet különösen kedveli, s csak ezután következhet a szüret, amely után még mindig csak szőlő van, bor majd akkor lesz, ha kipréselik és megfelelően tárolják, kezelik a szőlő levét. Tengernyi munka, még végiggondolni is meglehetősen fárasztó. De mit tegyünk, ha egyszer ez a szőlő természete, megkívánja az embertől, hogy jó előre gondoskodjon róla, akkor is dolgozzon vele, ha tudja, hogy termésre csak három-négy esztendő múlva számíthat. Hát ilyen fura szerzel ez a szőlő. Nem szereti, ha gyorsan és kevés munkával várnak tőle termést. És főként nem szereti azokat, akik csak a szüret idején jelentkeznek, de akkor jő harsányan hangoztatják, hogy milyen Jó termésünk lett, és hurrá, szüretelünk. Egyáltalán: érdemes volna alaposan körülnézni, hogy mindenütt csak azok vehessék kl részüket a szüretből, akik arra munkájukkal is rászolgáltak. Hogy kellő alap nélkül senki se mondhassa, hogy akkor szürete Árkus József Kutatósziget a tengeren A tengerek világát, a ha- fenékre. E „cs61úbakat,, ahatalmas víztömegek fizikáját kítják ki — szintenkénti beviszonylag kevéssé Ismeri az építéssel — kutatóintézetté, ember. Nem mindig felel A patkóformájú felépítmeg a tudományos célnak, ményt 60x90 méter kiterjehogy csak időszakosan, ku- désűre tervezték, és egy kts tatóhajók és búvárgömbök segítségével végezzenek megfigyeléseket. Állandó telepítésű kutatóállomások létesítése ís szükséges, ahol fólyamatos tájékozódás segíti a kutatómunkát. Kalifornia partjaitól 800 méterre egy ilyen óceanográfiai kutatósziget kialakításán munkálkodnak. Az építmény, „lelke" négy csőformájú, 12 méter átmérőjű, 8 emelet magas üreges oszlop, ezek 24 méter mélységbe nyúlnak le a tengervédett kikötőt is kialakítottak a „patkó" belsejében. A kutatósziget munkatáiv sal — többek között — az ember é6 a gépek teherbírását és viselkedését vizs-i gálják a légkör és a víz haJ tárán, valamint a hullámtörés zónájában. Ezenkívül áramlástani méréseket végeznek, meteorológiai megfigyeléseket tesznek, és a „csőlábak" üvegablakain keresztül állandó figyelemmel kísérik a tengeri partszakasz élővilágát 29. — Pokolfajzat, végre átlátok rajladl Az NKVD kezére akartál adni! Nem fog sikerülni! Jakov behátrált a szobába, nyomában Hodzsa Ali, pisztollyal a kezében. — Allah velem van. Találkoztam az orvosoddal — régi Ismerősöm az NKVD-ről. Cseklstát csekista gyógyít. De Allah nem hagy el a bajban. Éppen az udvaron tartózkodtam, amikor a barátaid le akartak tartóztatni. Sikerült megszöknöm. Lelepleződtél — halj meg! Jakov rávetette magát, lövés dörrent. Szergejev satuként szorította Hodzsa Ali karját, úgy, hogy az kiejtette a pisztolyt a kezéből, felordi Godzsajevnek egy ampultfif. 'A végrehajtást Jelentse. Arbab." — Feltétlenül jelentjük — súgta maga elé Kulijev és elrejtette az adókészüléket Jakov a kórházban tért magához. Az orvosok szerint sebe nem veszélyes, de a gyógyuláshoz időre van szükség. Elkeserítőnek érezte a jövőjét: Lida megérkezik, ő pedig a kórházban fekszik. Később egy nővér lépett a kórterembe. — Kapcsolja be a rádiót. Érdekes közlemény várható — mondta. Jakov fülére helyezte a hallgatót. Felhangzott a bemondó kellemes hangja? „Jegyzék az iráni kormányhoz." „... A szovjet kormány az iráni nép iránti barátság érzésétől vezérelve, és tisztelve Irán szuverénitását, politikájában mindig a két ország közötti barátságos viszony erősítését tartotta szem előtt, minden erővei támogatva az iráni állam felvirágoztatását..." Jakov érdeklődve hallgatta a jegyzék szövegét; „...Mégis, az utóbbi időben — különösen a hitleri Németország Szovjetunió elleni hitszegő támadásának kezdete óta — olvasta a bemondó — a Szovjetunióval és Iránnal ellenséges fasiszta-német összeesküvő csoportok tevékenysége Irán területén veszélyes jelleget öltött. Több lott fájdalmában, s guggoló helyzetbe hanyat- mint 50 iréni intézmény fontos, hivatalos poszt lott. jaira beférkőzve, a német ügynökök arra törekJakov hirtelen úgy érezte, hogy nagy-nagy szenek, hogy zavart és nyugtalanságot keltsegyöngeség fogja el, s már-már elengedte Hodzsa nek Iránban, a nép békés életét veszélyeztetve Ali kezét. „Megsebesültem" — ötlött az agyába, bevonják Irént a Szovjetunió elleni háborúba de e pillanatban azt Is megérezte, hogy hátulról A német fasizmus olyan ügynökei, mint von valaki a karjába öleli. Még megismerte Mehtyi Radovits. Hamott, Meier Wilhelm Sanov Gustav Kulijevet. Két társa lefogta Hodzsa Alit, aki Bóhr, Heinrich Chelinger, Trappé és mások néném is gondolhatott ellenállásra Fürgesége sem- m^ i7áiinior„L- uí„„(„i——* Kulijevet. Két társa lefogta Hodzsa Alit, met vállalatok hivatalnokainak "álcázva, egyrészt mivé foszlott ma már a felforgató tevékenység olyan végletes Jakov, mint egy álomvilágban, messziről hal- határaihoz jutottak el, mint diverzáns és terrololta még a mondatokat, azután egy erőltetett rista csoportok szervezése, azok átdobása Szovjetmosollyal a szája szögletében a padlóra hanyat- Azerbajdzsánba — mindenekelőtt Bakuba, az lott, és elveszítette az eszméletét. olajipar központjába — Szovjet-TürkmenisztánMásnap Kulijev Jakov lakásában a következő üzenetet vette Schönhauseotól: „Bízza meg Godzsajevet, hogy kapcsolatalt felhasználva, likvidálja a börtönben Hodzsa Alit. Ne késlekedjék. A kiadásokat fedezzük. Adjon ba, másrészt a katonai fordulat előkészítésén munkálkodnak Iránban ... Azóta, hogy Németország megtámadta a Szovjetuniót, a szovjet kormány három ízben — június 26-án, július 19-én és augusztus 16-án — hívta fél az trSnl kormány figyelmét arra a ve3 szélyre, amely a német ügynökségek iráni területen folytatott aknamunkájában, kém- és dl" verziós tevékenységében rejlik. Az iráni kormány sajnálatos módon nem tetté meg a szükséges lépéseket... Ennek következtében a szovjet kormány arra kényszerül, hogy kellő intézkedéseket foganatosítson, éljen az 1921. évi Szerződés 6. cikkelyében megfogalmazott jogával, hogy önvédelme érdekében, Ideiglenesen iráni területeken állomásoztassa saját csapatait.. — Most majd menekülnek a von schönhausenek, heckertek Iránból, mint patkányok a sülylyedő hajóról — gondolta örömmel Jakov, aki egyébként gyorsan gyógyult, mint azt az orvosai jósolták. Néhány nap múlva már ülve fogadhatta látogatóit, Rumjancevet és Kulijevet. — Az összes hitlerista diplomatát — azokat aa ügynököket is, akik diplomáciai sérthetetlenséget élveztek — kiutasították Iránból — újságolta Szergej Vlagylmlrovics. Kőztük van a maga öreg ismerőse, von Schönhausen tábornok is. Heckert őrnagyot az angol katonai hatóságok internálták. Ó ugyanis, hogy ne kerüljön a kezünkbe, a szövetséges csapatok iráni bevonulása után Slrazba utazott, s angol fogságba került, Irán északi részén a szovjet katonai hatóságok internálták az ismert instruktorokat, akik a kémeket és diverzánsokat képezték ki. — Hodzsa Ali értékes vallomást tett — jegyezte meg ' Kulijev. — Megnevezte azt a csoportot, amely az olajipari körzetekben további diverziókru készüL A napokban elfogjuk őket — Kiírathatnám magam erre az időre a kórházból? Különben lekésem az akciót.... — El kell keserítenem — mondta Szergej Vlagylmlrovics —. de még ha felépülne erre aa időre, akkor sem kapcsolódhatna be ebbe a műveletbe. Nem kívánjuk felfedni, hogy a biztonsági szervekben dolgozik. Von Schönhausen nemsokára megjelenik Berlinben, magához tér, és ott folytatja, ahol abbahagyta. Nincs elég bizonyítéka, hogy ne bízzon többé Jakov Szergejevben, azaz Allaverdiben. Heckert őrnagy pedig az angoloknak fecseg majd... Így hát, kedves barátom, fel kell készülnie a további munkára... A harc folytatódik. (ffégeji I v