Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-18 / 218. szám

KEDD. 117$. SZEPTEMBER !f. Qy Beszámit-e ^ a szabadságba ao szabad szombat 7 N. I. s7.<Mi(idi nlvaHiink munkahét esetén minden Igénybe vett szabadságoknál ér ja: •w*s*elyén 1978. igénybe vett tizenegy mun- kell alkalmazni, tgy azon juniufe 1-tnl minden ma- Uanap szabadság után egy dolgozóknál, akik még az új aodik szombat szabad. napot kell szabad nap cl- rnunkarend bevezetése előtt •mén beszámítani. Tpvábbl kivették egész évi szabadsá­egy nap beszámításának a gukat, szabadnap beszámítá­sit munkanapok meghaladó sára nincs szükség. Akik még szabudság után van helye. nem vettek igénybe szabad­A rendelet szerint nyilván- ságot, azok már az új mun­vuló, hogy aa a dolgozó, aki karend szerint kapják meg. szabadságát részletekben ve- Annál a dolgozónál, aki a igénybe. nem kerülhet szabadságnak egy részét már kedvezőbb helyzetbe annál, június 1. előtt igénybe vet aki a szabadságát egybefüg­gően veszi ki. Ennek elkerü­lése végett a szabadságot lisztetekben kivevő dolgozó esetében Is az előbb közölt Rész-a szüretből Az áj munkarend lap­osan tájékoztatást kér, hegy a fizetett szaluid­| ság kiadásánál valóban figyelembe keil-e venni a szabad szombatot? A 8/1967. (X. 8.) MüM szá­mú rendelet 14. iiarogra tu­sa úgy Rendelkezi I.. hogy a szabudság kiadása tekinteté­ben a hét minden napja munkanap, a dntw/á helj pihenőnap.,at és a munka­aabneti napot kivéve, függet­lenül áltól, hogy a dctlgnzó­nak a vállalat munkaidö­beoszitása szerint mindég,yi­bén munkai kell-e végeznie. ® rendeietteői világosan ki­tűnik, hogy a heti munka­idő csökkentése révén kelet­te, csupán a fennmaradó sza­badság napjaira vonatkozóan kell beszámítást alkalmazni. Olyan esetben, ha a dol­gozó többféle címen is jo­mértékü szubudságbeszámí- gosult szabadságra, az eset­Pást kell alkalmazni ben a fentieket a rendes sza­Ez ev június 1-től beve- badságra, a jutulomszabad­zetesre kerülő új munka- ságra, a tanulmányi szabad­rend alkalmMásával kap- ságra és a rendkívüli sza­csolatban á még szabad badságra külön-külön kell al­szombat nélküli munkaidő- kalmazni. Az esetben._ ha lcezett szabadnapokat <sza~ beosztás mellett igénybe vett egyes jogcímeken járó sza-^ szen sokan vízzel lsszák a m. . • .1 » .1 1...'. (":,., .,,1 m I-Í Un Jeárf írl/íkni'tn m n o 1 O nt)- • . • ­bad szombatokat stb.) a sza- szabadságidőt figyelmen kí- badság időtartama a 12 na­badság kiadása alkalmával vül kell hagyni. és a szabad- pot nem éri el, szabadnap figyelembe kell venni. E napok beszámítását csak a beszámításának helye nincs. Srerint hetenként ötnapos június 1. napját követően Dr. V. M. B4Z1SSAC I. kerület Szeged: Abialiam-Küdme.n Ist­Ván es Kádi Judit. Magonyl Já­nos és Ttmkó Ágota, Remak Gá­za és Horvátit Zsuzsanna, Joó Beia és Szathniary Muris. Ber­nét András és Berta Ilona sol­tész Kálmán és Szérsl Zsuzsan­na, Czeroczkl Zoltán <* Csikós Gizella. Ábrahám István és For­ral Honn, Gonda András és Nagyiv.in Irén. Gergely István és Pá azt Zsuzsanna, '/.sui-ek Jó­zsef és Kursa F.rzseltet, Rutt­kay László és FUz Ide Rozsa Miklós és Marezln Kslalin, Haj­dú János és dr. Nagy Arartka, Ars-Sánta Sándor és Kiss Rozá­lia. dr. Tóth Attila es Neumann Judit Farkas Gusztáv és Oláh Irén, Fnrkas Tibor és Hezdin Anna házasságot kütíHtek. n. kerület Szeged: Dudás Béla László és Jankó Írnia, élkall György es Sz.tanó Zsuzsanna. Banfl Ferenc és Burjanlk Anna Mauony Já­nos és Szanka Mária. Hódi Fr­renc és Martonosl Eta Magdol­na, Dánl Zoltán Tibor és Szabó Aranka házasságot kötöttek. Tápé: Márkus János és Árva Üária há/assagot kötöttek. m. kerület Szeged: Harsáuyl Miklós ós Yóth-Molnár Angyalka, BaUanes Imre Mátyás és Fnrkas Erzsébet Mária, Hunyadi Ferenc és Sze­keres Julianna házasságot kö­töttek. Kiskundorozsma: Czékus tst­ván es Nagypál Márta Mar.dol­ua. Molnár Sándor József és Szabadv Eva OtUUa házasságot kötöttek. SZU LET R8 I. kerület Szeged: Laczt Sándontak és Gábor Juliannának Gabriella Julianna, Farkas Lászlónak és Kucora Erzsébetnek Tamás. Nagy Lászlónak és Koltajda Klárának Márta. Ábrahám Gézá­nak és Kiss Rózsának Attila, Berta Gyulának éa naráth Esz­ternek Edit, Nyári Istvánnak és Csamangó Évának István, Ör­dög Illétmek és Bóka Honának Ilona Szilvia. Kemecsey Imré­nek éa Dobó-Bódl Annának Márta. Engl Antalnak és Kol­lár Erzsébetnek Zsolt, Paronal Jánosnak éa Fábián Ilonának János Andris. Kiss Zoltánnak és Tóth Ilonának László, Papp Bélának és Molnár Máriának Tibor. Kovács Józsefnek és Szél­pál futaimnak Péter József, Lakatos Jánosnak és Jankó Er­zsébetnek Gusztáv, Rovó Jó­zsefnek és Deák Ilonának Móni­ka. PIcnter Lajosnak és Né­meth Erzsébetnek Zsolt Zol­tán. Santa Andrásnak és Tóth Máriának Beáta Mária, Fábián Károlynak és Kincses Rozáliá­nak Zoltán. Pásztor Miklósnak és Balázs Erzsébetnek Erika, Németh Endrének és Szekeres Idának Richárd. Rully József­nek és Kovács Máriának Adám, Herczeg Istvánnak és Ballal Margitnak Anikó. Maycr Zoltán­nak és dr. Pollágh ttvánuk Dó­ra, Herke Józsefnek és somogyi Piroskának Anikó, Csórja Ist­vánnak és Sprájoer Máriának , Claudla Mariann, Farkas Jenő­nek és Szabó Irénnek Csaba Zoltán, Horváth Józsefnek és Kardos Annának Attila, Lányi Istvánnak és Varga Kláránuk Zoltán István, Tompa Pétéinek es Bor Editnek Edit, Borboln Jenőnek és Szabó' Máriának Eva, SülI szilveszternek és Gon­da Veronikának Attila, Komár Nándornak és Vecsernyés Etel­kának Annamária, Koesls-Savu­nya Imrének és Bakally Máriá­nak Edit. Dencsl Mihálynak és Farkas Máriának Anlko Mónika, Szabó Tibornak és Veres Em­mának Attila, lnczédy Csabá­nak és Tóth Rózának Mónika Rózsa. Kulcsár Ferencnek és Horesnyi Honának Péter Attila, Turzó Lászlónak és Budai Má­riának Gábor, Hegedűs István­nak ée Ka/l Teréziának Gábor István, dr. Hamvas Ödönnek és dr. Majoros Mártának Levente Péter, Berkó Antalnak és Hor­váth Ilonának Edit KaluUn, Szó­Családi események rath Pálnak M Kelemen Gabri­ellának Katalin Éva, Kalipár Jánosnak és Kolhoncz Julian­nának János. Németh András­unk és Lévai Irénnek Szilvia, I.cnti Józsefnek és Haffta Juli­annának Szilvia Ágnes, Lakatos Károlynak és Rárz Gizellának lxirán László, Frrrnczt Ferenc­nek és Kovács Erzsébetnek Fe­• rmc István. Király Imrének éa Pintér Veronikának Kornél At­illa. Nacel Istvánnak és dr. Lé­vai Katalinnak Balázs, Madaras Istvánnak és Uaranyt Ildikónak Krisztina Ildikó. Pálfl Károly­nak és Kovács Erzsébetnek Eri­ka Mónika. Borbély Andrásnak és Kertész Jusztinának Dezső, Dömény Lászlónak és Soós An­nának Eva Renko Lászlónak és Papdi Máriának Ildikó Kriszta nevű gyermekük született. 111. kerület Szeged: Bódis Lajosnak éa Soreghy Eva Ritának Szilvia. Illa Józsefnek és Ábrahám Er­zsébetnek Katalin. Ooldmann Jánosnak és Mika Annának Ist­ván József. Petik Lajosnak és Aradi ibolya Juliannának Ba­lázs. Pincés FülOp Ferencnek és Lakatos Veronikának Ágnes, Kálmánnak és Csiráid Varga Magdolnának Angéla, Vereska Györgynek és Hevesi Magdolná­nak György. Balogh Imre An­talnak és Száraz-Varga Irénnek Szilvia, Jáksó István Józsefnek és Marótl Mária Ilonának Ist­ván Ferenc. Kiss Imrének és Veprlk Edit Teréziának Akos Csaba, Szekeres Lászlónak és szabó Zsuzsannának Szilvia Zsu­zsanna, Császár Bélának és Far­kas Erzsébetnek Béla. Enylng István Kálmánnak és Nagy Er­zsébetnek István Nándor, ayu­rls Jánosnak és Nagy Saroltá­nak Sarolta. Jenel Lajosnak és AboH Klárának Klára Katalin nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szegőd: Gyólai Mútyásné Lé­vai Piroska. Zsurkó János, Tóth Pál, Bakó József, Ökrös Dezső, dr. Bogdán Ernő, Lengyel Já­nos, Varga Erzsébet, Barna Ist­vánné Kakuszl Anna. Ágoston Mórtonné Tokács Margit, Kátal János, Minkó László, dr. Lehocz­ky István, Bakrö-Nagy András, Csikós János, Veres Istvinné Be lányt Ilona, Vlrégh Pélné Haj­dú Etelka meghaltak. II. kerület Szeged: Markovlyev Márkné Setvánov Emília. Debreceni Sán­dorné Török Mária meghaltak. Itl. kerület Szeged: Nagy János, Szemlér Mlhályné Kodó Etelka, Szőke Istvánná Szűcs Mária, Vecser­nyés István. Faragó Rozália, Adainov Szvetlszlávné Osztaln Darlnka, Ábrahám Antalné Kls­Balogh Etelka. Táblt István. Balog Ferenc. Márton Péter Fe­renc, Szabó Ernő, Acs Teréz meghaltak. Csaknem megrészegedtem a jó hírtől. Bejelentették, hogy az idén a tavalyinál lényegesen kedvezőbbek a terméskilátások szőlőből. Országszerte folyik a szüret, s a becslések szerint mint­egy hatmillió hektoliter bor­termésre -lehet számítani. A Statisztikai Hivatal és mások jóvoltából népünk kellően megedződött a nagy számokkal szemben, első hallásra magam is átsiklot­tam a hatmillió hektónyi bor fölölt, s már egészen máson járt az eszem, ami­kor egyszerre belémhasított a felismerés, hogy hatmillió, le jóságos ég, az halszáz­millió liter, Illetőleg hat­milliárd deciliter, valóságos bortenger. Nézzük csak, az annyi, mint fejenként hat­van liter, a csecsemőket és az öregeket is beleszámítva. Illetőleg több, mert a cse­csemőket azért ez esetben számításon kívül lehet hagyni, azaz még több, hi­bort — most nem a vizezés­re gondolok, ez újabb plusz, hanem a fröccs kedvelőire. Kétségtelen, hogy ez a 6 millió hektó bor nem az ég­ből pottyant, a szőlő és a belőle készült bor semmi­képpen sem hasonlítható ahhoz a süllgalambhoz, amely magától röpül az em­ber szájába. Nem véletlenül mondom ezt, mert mostaná­ban sok embertől hallottam, miszerint gazdag szüretünk van, meg hogy olyan jó bor­termésünk lesz, amilyen egyszer sem volt az utóbbi tíz évben. Egyébként örül­nék az ilyen beszédeknek, ha belőlük arra lehetne kö­vetkeztetni, hogy szépen fej­lődik az állampolgárok kö­zösségi tudata, lám a mi bortermésünkről, a mi szü­retünkről ejtenek szót. Igenám, de ha jobban meg­nézem .azokat, akik a szü­retről, mint sajátjukról be­szélnek, Bkkor már koránt­sem érzem magam bizo­nyosnak a közösségi tudat ebbeli fejlődése felől. Az a helyzet ugyanis, hogy ugyanezek az emberek máskor és más ügyekben, nem ilyén egyértelműen kö­zösségi lényekként nyilat­koznak meg. Teszem azt, ha .valamiből rosszabbra sike­rül a termés, akkor ezzel a legritkább esetben vállalnak közösséget Emlékszem arra a kegyetlen mostoha esz­tendőre, umely után tekinté­lyes búzamennyiséget kellett importálnunk a hiány pótlá­sára. Nos, ugyanezek az emberek akkor valami olyas­mit mondogattak, hogy 'ám, annyira gyenge volt a ter­més (és nem „sünk"), hogy be kellett hozni (és nem „nunk") kenyérgabonát Most viszont szóban ők is a szüretelőkkel szüretelnek, ihaj-csuhaj. Eltöprengtem ezzel kapcsolatban afölött, hogy azért vannak még ná­lunk emberek, akik legin­kább szüretelni szerelnek, azt viszont nagyon. Pedig a bor, amely az asztalra kerül, szőlő korában rengeteg munkát követel. Egyáltalán nem veszi figye­lembe az olyan óhajokat, hogy adj uramisten, de rög­tön. Az új telepítésű szőlő általában csak négy év után fordul termőre, s addig is mennyi .fáradság van vele. Télre be kell takarni, hogy ki ne fagyjon. Tavasszal a nyitással kezdődik a munka a szőlőkben, kitakarják az érzékeny tőkéket, többször is kapálják, aztán metszik, ezt még ma is csak kézzel lehet végezni, permetezik minden nagyobb eső után, mert a peronoszpóra a nedvességet különösen kedveli, s csak ezután következhet a szü­ret, amely után még mindig csak szőlő van, bor majd ak­kor lesz, ha kipréselik és megfelelően tárolják, kezelik a szőlő levét. Tengernyi munka, még végiggondolni is meglehető­sen fárasztó. De mit tegyünk, ha egyszer ez a szőlő ter­mészete, megkívánja az em­bertől, hogy jó előre gondos­kodjon róla, akkor is dol­gozzon vele, ha tudja, hogy termésre csak három-négy esztendő múlva számíthat. Hát ilyen fura szerzel ez a szőlő. Nem szereti, ha gyorsan és kevés munkával várnak tőle termést. És fő­ként nem szereti azokat, akik csak a szüret idején jelentkeznek, de akkor jő harsányan hangoztatják, hogy milyen Jó termésünk lett, és hurrá, szüretelünk. Egyáltalán: érdemes vol­na alaposan körülnézni, hogy mindenütt csak azok vehessék kl részüket a szü­retből, akik arra munkájuk­kal is rászolgáltak. Hogy kellő alap nélkül senki se mondhassa, hogy akkor szü­rete Árkus József Kutatósziget ­a tengeren A tengerek világát, a ha- fenékre. E „cs61úbakat,, aha­talmas víztömegek fizikáját kítják ki — szintenkénti be­viszonylag kevéssé Ismeri az építéssel — kutatóintézetté, ember. Nem mindig felel A patkóformájú felépít­meg a tudományos célnak, ményt 60x90 méter kiterje­hogy csak időszakosan, ku- désűre tervezték, és egy kts tatóhajók és búvárgömbök segítségével végezzenek megfigyeléseket. Állandó telepítésű kutatóállomások létesítése ís szükséges, ahol fólyamatos tájékozódás se­gíti a kutatómunkát. Kalifornia partjaitól 800 méterre egy ilyen óceanog­ráfiai kutatósziget kialakí­tásán munkálkodnak. Az építmény, „lelke" négy cső­formájú, 12 méter átmérő­jű, 8 emelet magas üreges oszlop, ezek 24 méter mély­ségbe nyúlnak le a tenger­védett kikötőt is kialakítot­tak a „patkó" belsejében. A kutatósziget munkatáiv sal — többek között — az ember é6 a gépek teherbí­rását és viselkedését vizs-i gálják a légkör és a víz haJ tárán, valamint a hullámtö­rés zónájában. Ezenkívül áramlástani méréseket vé­geznek, meteorológiai meg­figyeléseket tesznek, és a „csőlábak" üvegablakain ke­resztül állandó figyelemmel kísérik a tengeri partsza­kasz élővilágát 29. — Pokolfajzat, végre átlátok rajladl Az NKVD kezére akartál adni! Nem fog sikerülni! Jakov behátrált a szobába, nyomában Hodzsa Ali, pisztollyal a kezében. — Allah velem van. Találkoztam az orvosod­dal — régi Ismerősöm az NKVD-ről. Cseklstát csekista gyógyít. De Allah nem hagy el a bajban. Éppen az udvaron tartózkodtam, ami­kor a barátaid le akartak tartóztatni. Sikerült megszöknöm. Lelepleződtél — halj meg! Jakov rávetette magát, lövés dörrent. Szerge­jev satuként szorította Hodzsa Ali karját, úgy, hogy az kiejtette a pisztolyt a kezéből, felordi Godzsajevnek egy ampultfif. 'A végrehajtást Je­lentse. Arbab." — Feltétlenül jelentjük — súgta maga elé Ku­lijev és elrejtette az adókészüléket Jakov a kórházban tért magához. Az orvosok szerint sebe nem veszélyes, de a gyógyuláshoz időre van szükség. Elkeserítőnek érezte a jövő­jét: Lida megérkezik, ő pedig a kórházban fek­szik. Később egy nővér lépett a kórterembe. — Kapcsolja be a rádiót. Érdekes közlemény várható — mondta. Jakov fülére helyezte a hall­gatót. Felhangzott a bemondó kellemes hangja? „Jegyzék az iráni kormányhoz." „... A szovjet kormány az iráni nép iránti ba­rátság érzésétől vezérelve, és tisztelve Irán szu­verénitását, politikájában mindig a két ország közötti barátságos viszony erősítését tartotta szem előtt, minden erővei támogatva az iráni állam felvirágoztatását..." Jakov érdeklődve hallgatta a jegyzék szöve­gét; „...Mégis, az utóbbi időben — különösen a hitleri Németország Szovjetunió elleni hitszegő támadásának kezdete óta — olvasta a bemondó — a Szovjetunióval és Iránnal ellenséges fasisz­ta-német összeesküvő csoportok tevékenysége Irán területén veszélyes jelleget öltött. Több lott fájdalmában, s guggoló helyzetbe hanyat- mint 50 iréni intézmény fontos, hivatalos poszt lott. jaira beférkőzve, a német ügynökök arra törek­Jakov hirtelen úgy érezte, hogy nagy-nagy szenek, hogy zavart és nyugtalanságot keltse­gyöngeség fogja el, s már-már elengedte Hodzsa nek Iránban, a nép békés életét veszélyeztetve Ali kezét. „Megsebesültem" — ötlött az agyába, bevonják Irént a Szovjetunió elleni háborúba de e pillanatban azt Is megérezte, hogy hátulról A német fasizmus olyan ügynökei, mint von valaki a karjába öleli. Még megismerte Mehtyi Radovits. Hamott, Meier Wilhelm Sanov Gustav Kulijevet. Két társa lefogta Hodzsa Alit, aki Bóhr, Heinrich Chelinger, Trappé és mások né­ném is gondolhatott ellenállásra Fürgesége sem- m^ i7áiinior„L- uí„„(„i——* Kulijevet. Két társa lefogta Hodzsa Alit, met vállalatok hivatalnokainak "álcázva, egyrészt mivé foszlott ma már a felforgató tevékenység olyan végletes Jakov, mint egy álomvilágban, messziről hal- határaihoz jutottak el, mint diverzáns és terro­lolta még a mondatokat, azután egy erőltetett rista csoportok szervezése, azok átdobása Szovjet­mosollyal a szája szögletében a padlóra hanyat- Azerbajdzsánba — mindenekelőtt Bakuba, az lott, és elveszítette az eszméletét. olajipar központjába — Szovjet-Türkmenisztán­Másnap Kulijev Jakov lakásában a következő üzenetet vette Schönhauseotól: „Bízza meg Godzsajevet, hogy kapcsolatalt fel­használva, likvidálja a börtönben Hodzsa Alit. Ne késlekedjék. A kiadásokat fedezzük. Adjon ba, másrészt a katonai fordulat előkészítésén munkálkodnak Iránban ... Azóta, hogy Németország megtámadta a Szov­jetuniót, a szovjet kormány három ízben — jú­nius 26-án, július 19-én és augusztus 16-án — hívta fél az trSnl kormány figyelmét arra a ve3 szélyre, amely a német ügynökségek iráni te­rületen folytatott aknamunkájában, kém- és dl" verziós tevékenységében rejlik. Az iráni kormány sajnálatos módon nem tetté meg a szükséges lépéseket... Ennek következ­tében a szovjet kormány arra kényszerül, hogy kellő intézkedéseket foganatosítson, éljen az 1921. évi Szerződés 6. cikkelyében megfogalma­zott jogával, hogy önvédelme érdekében, Ideig­lenesen iráni területeken állomásoztassa saját csapatait.. — Most majd menekülnek a von schönhause­nek, heckertek Iránból, mint patkányok a süly­lyedő hajóról — gondolta örömmel Jakov, aki egyébként gyorsan gyógyult, mint azt az orvosai jósolták. Néhány nap múlva már ülve fogadhatta lá­togatóit, Rumjancevet és Kulijevet. — Az összes hitlerista diplomatát — azokat aa ügynököket is, akik diplomáciai sérthetetlensé­get élveztek — kiutasították Iránból — újságolta Szergej Vlagylmlrovics. Kőztük van a maga öreg ismerőse, von Schönhausen tábornok is. Heckert őrnagyot az angol katonai hatóságok internál­ták. Ó ugyanis, hogy ne kerüljön a kezünkbe, a szövetséges csapatok iráni bevonulása után Sl­razba utazott, s angol fogságba került, Irán északi részén a szovjet katonai hatóságok inter­nálták az ismert instruktorokat, akik a kéme­ket és diverzánsokat képezték ki. — Hodzsa Ali értékes vallomást tett — je­gyezte meg ' Kulijev. — Megnevezte azt a cso­portot, amely az olajipari körzetekben további diverziókru készüL A napokban elfogjuk őket — Kiírathatnám magam erre az időre a kór­házból? Különben lekésem az akciót.... — El kell keserítenem — mondta Szergej Vla­gylmlrovics —. de még ha felépülne erre aa időre, akkor sem kapcsolódhatna be ebbe a mű­veletbe. Nem kívánjuk felfedni, hogy a bizton­sági szervekben dolgozik. Von Schönhausen nem­sokára megjelenik Berlinben, magához tér, és ott folytatja, ahol abbahagyta. Nincs elég bizonyí­téka, hogy ne bízzon többé Jakov Szergejevben, azaz Allaverdiben. Heckert őrnagy pedig az an­goloknak fecseg majd... Így hát, kedves bará­tom, fel kell készülnie a további munkára... A harc folytatódik. (ffégeji I v

Next

/
Thumbnails
Contents