Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-18 / 218. szám

KEDD, 1973. SZEPTEMBER 18. Uj jogok és kötelességek Az ifjúsági törvény végrehajtásának útján a ruhagyárban A falakat üde, mintás ta­péta borítja, a sarokban bár­pult, székekkel, kávéfőzővel. A Szegedi Ruhagyár fiatal­jainak klubjában beszélge­tünk a KISZ-titkárral, Si­mon Valériával. Kellemes környezet, de valahogy még­is túl nagy itt a rend, a tisztaság. — Egy kis megtorpanás — tárja szét a karját Simon Valéria. — Eddig nem volt helyünk, ahol összejöhettünk volna megbeszélésekre, vagy szórakozni. Most van, kap­tuk, persze úgy, hogy bese­gítettünk társadalmi munká­val. A bárpult egyelőre nem működik, nem találtunk sen­kit, aki vállalná itt a ki­szolgálást. A klub csak félig jó példa tehát: milyen eredményei vannak a ruhagyárban an­nak, hogy az általános fi­gyelem a fiatalok felé for­dult az ifjúsági törvény, il­letve a végrehajtását bizto­sító kormányhatározat megje­lenése óta. Akad ebben az Üzemben számtalan egészen jó példa is, olyanok, ame­lyekre érdemes felfigyelni máshol dolgozó fiataloknak, egyéb üzemek vezetőinek egyaránt. Legelőször' a ma még ritka, de annál örven­detesebb tapasztalatról kell szólni: beszélgetésünkkor konkrét változásokról, a tör­vény szellemében történt in­tézkedésekről számolt be a KISZ-titkár, majd átadta a törvény végrehajtásához ké­szült vállalati intézkedési terv egy példányát. Ezt a 13 oldalt nem nagy szavak­kal. semmitmondó általános­ságokkal írták tele. Ugyan­azokat a konkrét tennivaló­kat olvashatjuk a papíron, amelyekről a beszélgetés közben szó esett. A terv te­hát nem bemutatásra, nem gyakorlati intézkedések he­lyett készült, hanem azért, hogy segítsen az üzemi sa­játosságok figyelembevételé­vel végrehajtani a törvény­ben előírtakat. • -a­A gyár dolgozói közül kö­rülbelül ezren 30 éven alu­liak. Melyik volt az elsó al­kalom, amikor valamennyi­en érezhették az új törvény szabta változásokat? — Sokszor beszéltünk a törvényről is, a vállalati in­tézkedési tervről is. Az alapszervezeti vezetőkkel együtt azon voltam, hogy mindenki, akire tartozik, a lényeget értse, azt, hogy új jogaik és kötelességeik lesz­nek; hogy mindannyiunk hasznára válik, ha helyesen élünk ezekkel. Mégis azt mondanám, a márciusi bér­rendezés idején érezhették először a változást. A mű­vezetők készítették el a be­sorolásokat. A fiatalok ösz­szedugták a fejüket, néhány esetben módosításokat kér­tek, a jogos kéréseket telje­sítették. Ha meggondoljuk, egészen természetes a dolog, hiszen a vezetők nem tud­hatnak valamennyi munkás­ról mindent. Csakhogy ilyen még nem volt, a művezetők­nek is, a „gyerekeknek" is olyan újdonság ez, amihez szokni kell. Pontosabban szólva: a fiatalöknak meg kell tanulni megalapozottan, felelősen hozzászólni a rájuk tartozó dolgokhoz, a veze­tőknek pedig figyelembe kell venni észrevételeiket. Nem megy egyik napról a má­sikra. A gazdasági vezető tekintély, a termelés irányí­tásában erőskezű. A fiata­loknak idő kell, amíg ellen­véleményüknek mernek hangot adni közvetlen főnö­kükkel szemben. Ezzel per­sze nem azt akarom monda­ni, hogy csak az ellenvéle­ményüket mondják. Azt kell elérni, hogy valamennyi, őket érintő kérdésről legyen véleményük. így múlik el a közömbösség is, az egymás közötti utólagos bírálgatás is, így tanulják hogyan le­het felelős szerepvállalással jobbítani dolgainkat. -i* Keveset beszéltünk arról, hogy a különböző szintű vállalati vezetői testületek bevonják munkájukba a fia­talok képviselőit a törvény megjelenése óta, hiszen ezt valamennyi üzemben megte­szik. Az alapbér megállapí­tásakor, a kitüntetések, s jutalmak, a lakásügyek, m továbbtanulás kérdésében rendszeresen véleményt kér­nek tőlük is, csakúgy, mint máshol. De arra itt külön figyelmet fordítanak, hogy mindez ne csupán formalitás legyen. ' — Eleinte megtörtént nem is egyszer, hogy aláírták a papírokát, anélkül, hogy tud­ták volna, miről van szó. Ennek talán már vége. A fiatalok megtanulták: ha, több a jog, több a munka. Látszólag kis dolgokon lehet ezt észrevenni; a kollektív szerződésben a munkaverse­nyek formái közül valahogy kimaradt a kiváló ifjú szak­munkás verseny. Áttanulmá­nyoztuk a szerződés szöve­gét, ezt a hibát mi vettük észre. Egy másik példa: az augusztusban belépő ipari tanulók eddig nem kaptak nyereségrészesedést év vé­gén. Most kértük, a kollek­tív szerződésben már szere­pel. Valóságos kis tanulmá­nyokat kell végeznünk ah­hoz, hogy bármit javasolhas­sunk, kisebb-nagyobb ügyek­ben véleményt mondjunk. És nemcsak az adott témá­ban kell jól tájékozottnak lenni. A fiatalok szavának csak akkor van súlya, ha az illető kiválóan dolgozik sa­ját munkaterületén. — Mi a tapasztalata, ho­gyan fogadták az idősebb vezetők a változásokat? — Szerintem számukra sem kevésbé szokatlan az új helyzet, mint a fiatalok számára. Mindenesetre van olyan tapasztalatom, hogy némely vezetőnek' kifejezet­ten jólesik, ha bevonhatja a fiatalokat munkájába, szinte kéri a segítségüket. Ügy lá­tom, egyre többen lesznek ilyenek. Az elmondottak nem ad­nak teljes képet arról, hol tartanak az ifjúsági törvény végrehajtásával a ruhagyári­ak. De a gondolkodásbeli változásokat, a talán minden üzemre érvényes gondokat azonban jól lehet érzékelni a felsorakoztatott néhány pél­da alapján is. Sulyok Erzsébet i GYORSÍTÁSOK De néz­zünk be a•gépza­jos csar­Vetélytársak nélkül nem lenne igazi a verseny. Hisz ez adja lényegét: a rivalizálás, a nagyjából azonos tudású­ak vetélkedése. Sok-sok „okba is! Lázár János meós sportbéli példával bizonyít- a kalauzom. Annak jogán is, hatnánk ezt. De így van ez hogy alapító tag, s tizenkét a munkától a művészetig, éven át ő vezette a kollektí­Vagy fogalmazzunk inkább vát így: a munka művészeinél _ Az elmúlt évben — mi­épp úgy, mint a művészek utan elvégeztem a gépipari munkájában? Mert hisz min- technikumot — megválto­denhez tehetség kell, s van/ zott a beosztásom — mondja, akinek a szereléshez, a rao- _ Meós lettem s én bírálom torjavításhoz vagy a házépí- ei a két brigád munkájának minőségét. Nem tartottam volna helyesnek, hogy köz­ben én legyek a Zója brigád vezetője is. Lemondtam. De a naplót most is én vezetem. A vezetői poszton Vanyó n Zöldell" a Tisza Bókalencse-aradat vonul le a folyón A Tisza Csongrád megyei szakaszán a tavalyihoz ha­sonló, nagyobb arányú, nö­vényi eredetű zöld tömeg vonul le. Egy héttel ezelőtt az algyői híd körül lehetett látni a békalencse-áradatot, amely mintegy ötven-hatvan százalékban borította el a víztükröt. Szegednél viszont már sokkal kisebb arány­ban, elszórtabban jelentke­zett. Dr. Vágás István, az Al­sótiszavidéki Vízügyi Igazga­tóság főosztályvezetője ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a Hármas-Körös szál­lítja a valószínűleg holt­ágakból eredő növényzetet, amelynek ilyen tömegben való kialakulására kedvező­en hatott a tartósan ala­csony, mínusz vízállás, a sok napsütés, a folyó vizének fel­melegedése, huszonöt fok kö­rüli hőmérséklettel még szeptember elején is. Amíg Algyőnél elterjedten jelent­kezett a lassú lefolyás kö­vetkeztében, addig Szegednél, főleg a jobb parton verődött össze, csapódott ki. Elhelyez­kedése jól kirajzolja a Ti­sza sodrásvonalát. Felületi eloszlására az alsó szaka­szon feltétlenül hatással van a Maros is, a torkolattól rendszerint meggyorsul az ehhez hasonló szennyeződé­sek levonulása. Az idén sze­rencsére a szokásosnál ké­sőbb, a strandszezon után jelentkezett, nem okozva kellemetlenséget a fürdőzők­nek. Az igazgatóság vízminősé­gi felügyelete különböző he­lyeken vett vízminták labo­ratóriumi vizsgálatával ellen­őrzi a szennyeződést. Ilyen­kor növekszik a folyó szer­vesanyag-tartalma, oxigén­bőség keletkezik. Az eddigi megállapítások szerint a Ti­sza vizének minőségét nem károsította a „zöld hullám", viszont a folyót | színesítve szép. üde látványt nyújt. „Piros műszak" a konzerv­gyárban Vasárnap „piros műszakot" tartottak a Szegedi Konzerv­gyárban. Most érkezett el ugyanis a piros paradicsom befőzésének dandárja, s meg­kezdték a hasonló színárnya­latú paradicsompaprika fel­dolgozása is. Vasárnap is egész gépkocsisorok szállítot­ták a földekről a termést, s ezen a napon csak paradi­csomból 40 vagonnal tettek el. Az idény kezdete óta ivó­lének, lecsónak felhasznált paradicsom mennyisége meg­haladja a másfél ezer va­gont. A vastag hűsű paprikából nagy C-vitamin tartalmú pri­tamint készítenek. téshez van különös tehetsé­ge. A róku­si pálya­udvar sínkí- István kapta meg a bizal­gyóin lépkedek át. Viszony- mat, ő lett az utód. Most a tag csendes, vonatmentes tehervágány-gépkocsik javí­időben, szép őszi napsütés- tásával foglalatoskodik a ben. A túloldalon, szemközt többiekkel együtt. Az el­az állomásépülettel, szinte romlott szerkezetek megja­elrejtve néhány épület. Kinn vitása, felújítása afféle „már és benn mindenfelé gépek tegnap kellett vona" sürgős­sorakoznak. A kapun a fel- ségű munka. Vállalásaik is írás: MÁV gépállomás. ennek jegyében születnek. A hosszú, keskeny udvar Példa egy új bejegyzés a két végében két hatalmas brigádnaplóban, szeptember szerelőcsarnok. Itt is kígyózó 4-i dátummal. „Dicséretben sínek, autók, markolók, min- részesítem a Zója szocialista denféle javításra, gyógyítás- brigádot, mert 4 kézi portál­ra váró masinák. S mindkét daru javítási munkálataival csarnokból a munka zaja, a határidő előtt, négy napot vascsengés, fémsivikolás, mo- megtakarítva elkészültek" — torzúgás. olvasom a vezető dicséretét A MÁV Szentesi ÉpítésfS- £ "* nökségének egyik munkahe- r „,. ' lye bújik itt meg szerényen. Ba^Si Szép termelési eredményeik Z^SL' alapján viszont mindenféle rtír' ^fra^T ^U Zj^Z szerénység túlzott lenne. Kü- Gy°r|y- Voros László lakato­lönösen í,k munkasiker fű­ződik két szocialista brigád nevenez. Durmics György gépésztech­A két szerelőcsarnok — nikus és Jenei Hedvig üzem­két szomszédvár. Az egyes- elszámoló — máskor is igye­ben a Makarenko brigád te- k®ftek lefara«ni a úatáridő­vékenykedik, a kettesben a "v, , . ., . ,, , Zója munkacsapat. Versen- , . beszédesek, gésük évtizedes hagyomány. 1960-ban alakult a kettes S a közösségnek kamatozik, csarnokban a brigád Azóta amikor egymást felülmúlva araSkoL^ elis! igyekeznek a munkában, a Ketszer aranykoszorus elis­társadalmi vállalásokban mfeflA . u többsége mindig többet produkálni. m.fr két;harom ízben része­MindezeketMeskál György, luvalo dolgozó kúunte­a gépállomás vezetője érthe- fsb.en'fontos tarsadalmi tő örömmel mondja el. Hi- funkciókban is he ytallnak. szen 10 szocialista brigád Vanyo István pe daul part­dolgozik náluk a hármas jel- biza1™: Szemesi Sándor, szó jegyében. De a Zója és Soos Laszl° vezetőség: tagok, a Makarenko a motor, a leg­nagyobb lendítőerő. Ami persze egyenértékű a példa­adással. „MINT A SAJÁT GYEREKÜNK­NEK" Továbbképzés Komplex továbbképző tan- közlekedési, postai és távköz­folyammal nyitották meg lési ágazatába tartozó 29 ki­hétfőn az országos vezető- emelt és A kategóriájú vál­képző központ idei tanévét, lalat vezérigazgató-helyette­A tanfolyamon a Közlekedés, sei, igazgatói és más felelős Postaügyi Minisztérium szintű vezetői vesznek részt. Az újító­mozga­lomban is vetél­kedik a két brigád. A Maka­renko tagjai idén azzal büsz­kélkedhetnek, hogy nyolc újítást adtak be. De igen sok jó ötlet származik a Zója brigád tagjaitól is; idén hár­man adtak be újítási javas­latot, egy ötleten pedig most dolgoznak. A Makarenko brigád ve­zetője Vincze János, ő moto­roscsoport-yezető, görcsök György, Budavári István, Kun Sándor, Sári János; Kispéter József, Gémes Sán­dor, Jármai András, Tóth László Koncsek László, Sza­bó Illés, Balogh Sándor, La­jos Lajos és Róna László tartozik a kollektívába. — Most rájuk jár a rűd — tréfálkozik Vincze Jáncs, a Makarenko brigadérosa, aki az egyes csarnokban szervezi a munkát. — Teg­nap a munkavédelmi vetél­kedőn is mi győztünk. Meg fociban is megvertük őket. Mire az ellenvetés: — Csak három ponttal voltak jobbak a balesetelhárítás tu­dományából. A fő, hogy 1960 óta egyetlen balesetünk se volt. Ami pedig a focit ille­ti: könnyű nekik, igazolt jáá tékosok is vannak a brigád­ban. Egy kis évődésre mindig van alkalom. 1971-ben a Zó­ja, 1972-ben a Makarenkó kollektívája nyert aranyko­szorús jelvényt. De a három ezüst és két arany mindkét csapatban megvan; döntetlen színezetű tehát a vetélkedés Egy célért küzdők versen­gése. Bizonyítja, milyen egyetértésben segítettek a balástyai nevelőotthon kis ál­lami gondozottjainak. Hálása Antal, a párttitkár kezdemé­nyezett: nincs játszóterük ottani 3—14 éves gyerekek­nek. Ha nincs, majd csiná­lunk — mondták a Zója tag­jai, s szívesen bekapcsolódott a rivális brigád is. így ké­szült el tavaly a télapoünnop idejére két kispályás foci­kapu, egy mászórács, két li­bikóka. Idén májusra pedig a többi: a körhinta és a lengőhinta. Százhúsz órányi társadat mi munka volt ez. És tobij mint 10 ezer forintot ért A gyerekeknek százszor töb­bet... — Mintha a saját gyere­keinknek csináltuk volna — mondják a munkások. Kö­szönő levél a naplóban, az otthontanács nevében öt kis­lány írta alá. Műsorral is köszönetet mondtak nekik a gyermeknapon. S úgy látszik; nem ért még véget a kapcso­lat: tavaszra egy kis méretű fürdőmedence épitését terve­zik társadalmi munkában. Igen szép még a tanulmá­nyi „bizonyítványa" is a Zó^ ja brigádnak. Akiknek hi­ányzott, elvégezték a nyolc általánost. Soós László és Damián Ferenc kitanulta a lakatos, illetve a gépjármű­villamossági szakmát Dur­mics György gépésztechniku­si oklevelet szerzett. Annak idején elhatároz^ ták: szocialista módon dol­goznak, tanulnak és élnek A fentiek is bizonyítják; mind közelebb jutnak a cél­hoz. fi. 9L i I

Next

/
Thumbnails
Contents