Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-11 / 187. szám
a SZOMBAT, 1973. AUGUSZTUS tV Csillagos égbolt, telt ház, nagy siker. Távirati stílusban körülbelül ez Tehetne a tegnap esti szabadtéri bemutató summája. Nem tud anynyi kéz kicsinylően legyinteni rá. hogy sokszorosan anynyi tenyér ne tapsolja túl Kacsóh Pongrác János vitézét, ha eleven ütemű, jól pergő. látványos előadás kelti életre. A nép lelkével Nevelő iskolám Barkóczy Sándor új koreográfiája A Játékok felújítása utáni első Aida koreográfiájának megtervezésével és betanításával egy olyan fiatal koreográfust bíztak meg. akinek a diplomáján még jóformán meg sem szaradt a tinta, s akinek a nevét a szakma és a közönség még nem jegyezte. A bemutatkozás sikerült: a fiatal koreográfus, Barkóczy Sándor, a szegedi előadás után rögtön megkapta az operaházi Aida felújítási balettjét. Szegeden pedig immár több mint tíz esztendeje koreografál. — Soha nem felejtem el, hogy a pályámat tulajdonképpen Szegeden kezdtem. A Dóm téri színpad nevelő iskolám volt és ma is az. •Szegeden pár hétig egyetlen feladatra koncentrál mindenki, s ez felvillanyozza, lázba hozza az embert, egygyé kovácsolja a sok társulalból verbuvált közreműködöket. Az ország legnagyobb színpadán nagy hatásokra kell törekedni, s az itt szerzett tapasztalatokat jól hasznosíthattam. Az első szegegi Aida koreográfiájának számos elemét például beépítettem az operaházi felújítás balettjeibe. A szegedi színpad megtanítja az embert a gyors, pontos munkára. A szegedi megbízatás mindenki számára választóvíz: aki tudja, bírja, aki nem, belebukik. Kísérletezésre, változtatásra mégis van lehetőség, hiszen a zenés darabok egy része Szegeden újra és újra színpadra kerül, más rendezésben, más szereposztássá], változó felfogással, s Lyenkor a koreográfus is változtathat a korábbi bemutató tapasztalatainak birtokában. Erre pedig a kőszínházban nincs lehetőség. A pár évvel ezelőtti bemutatok ellenére új feladatot jelent számomra a János vitéz is. Az idei bemutató díszletei amfiteátrumszerű Játékteret biztosítanak, s erre az űj színpadi környezetre teljesen új koreográfiát terveztem: színesebbek, mozgalmasabbak lesznek a táncok. A koreográfus Szegeden nemcsak tervez és betanít. hanem az előkészületek első szakaszában szervez is. Munkájának ekkor végzi el egyik legnehezebb, lebonyolultabb részét. — Ismernem kell a magyar „táncos piacot", hiszen rokon dallamai, érzelmi töltése, édes-bús melódikája ma sem téveszti el hatását. A huszárok bevonulásánál, táncánál már felcsattant az első taps. hogy aztán elkísérje a felhangzó népszerű dalokat is, vastaps fogadta Gobbi Hildát. Házy Erzsébetet — ahogy ez itt, ilyenkor lenni szokott. A Szegedi Szabadtéri Játékok történetében negyedszer mutatták be tegnap este a János vitézt, természetesen zsúfolt nézőtér előtt, s mivel a tegnapelőtti főpróbán már tele volt a stadionméretű nézőtér, meg a soron következő mai. vasárnapi és a jövő vasárnapi előadásokra is elkeltek a jegyek — a produkció minden bizonynyal az idei évad kiemelkedő kasszasikerét jelenti. Persze Szalatsy István zenei vezetése, Horváth Zoltán rendezése. a kitűnő szereplők — a már említett Házy Erzsébet. Gobbi Hilda mellett Turpinszky Béla és a szegediek; Berdál Valéria, Gyimesi Kálmán, Király Levente, Kovács János. Börcsök István. Kátay Endre — mindent megtettek azért, hogy az előadás meg is feleljen a várakozásnak. * i A tegnapi premieren rangos vendégek is ültek a nézőtéren. Megnézték az előadást a Szegeden tartózkodó Ukrán Kommunista Párt Odessza városi és Odessza területi párt- és tanácsi küldöttségének tagjai, a Meruk Vilmossal, havannai nagykövetünkkel városunkban vendégeskedő Luis Pavon, a Kubai Nemzeti Kulturális Tanács elnöke — valamint Branko Bekics, a Belgrádi Opera egyik igazgatója, aki a társulat előhírnökeként már itt van Szegeden. N. I. Prózai meglepetés Először királylány Berdál Valéria nekem kell évente összehoznom a Játékok, illetve a produkciók balettkarát és szólótáncosait. Mindig a darab szempontjai szerint válogatok. A Háry János táncaihoz például népi együttesekből is toboroztam. Egyébként négy helyről hívok táncosokat: az Operából, Pécsről, Debrecenből és Szeged rőL A szólistákat adottságaik ismeretében választom ki. Az idén például az Operaház két fiatal címzetes szólistája. Pondor Ildikó és Ruttcay Nóra kapott szép feladatot, az utolsó felvonás nagy balettképében. Szívesen vállaltak, hogy az ország legnagyobb színpadán is bemutatkozzanak. Barkóczy Sándor magával hozta Szegedre családját is. Szeretik a város pezsgő, mozgalmas életét, a közeli kirándulóhelyeket, a Sárgát, Mártélyt. — Az első Aidában a második felvonás gyermekbalett-jelenetéhez szegedi kislányokat tanítottam be. Ennek már több mint tíz esztendeje. 'Pár napja, amikor a feleségemmel a városban sétáltam, fiatal, magas, nagyon csinos nő jött oda hozzám, és illedelmesen köszönt: „Csókolom, Sanyi bácsi!" Hírtelen azt sem tudtam, hová tegyem. „Kezét csókolom, mondtam, ki ön?" A fiatal hölgy válaszából kiderült, hogy egyike azoknak, akikkel mint kisgyerekekkel kezdtem el az Aidát. Ilyen régóta dolgozom már Szegeden. A fiatal hölggyel megegyeztünk, ha kislánya születik, majd elküldi egy esetleges újabb Aidához... Csaplár Ferenc Berdál Valéria néhány hete érkezett vissza Jugoszláviából. Családjával Dubrovnikban töltötte szabadsága egy részét. Először látta a tengert, s nagy elragadtatással meséli a Neretva-völgyének csodálatos szépségeit. A teljes kikapcsolódás hetei után, két színházi évad között, új feladat várta Szegeden, immár tizedik alkalommal játszik a Dóm téren, a szabadtéri játékok másfél évtizedes történetében. — Érdekes, hogy a szegedi operatársulat tagjai a dóm-színpadon főleg daljátékokban kapnak szerepet. Én is elsősorban a daljátékok szerepein keresztül ismertem meg ezt a különleges színházi világot Szívesen emlékszem Gounod: Faustjának Siebeljére, s bar háromszor játszottam Cigánybáróban is, talán mégis a Farkas Ferenc-mű, a Vidrócki-ősbemutató Kis Annájára gondolok legszívesebben. Ehhez a figurához még nem tapadtak tradíciók, a magam elképzeléseiből építhettem fel. Felelevenítve a tavalyi évad eseményeit, a forró sikerű Bohémélet Mimi-alakításáról és a Falstaff próbáiról beszél. Arról, hogy már a próbák nagyszerű hangulatban zajlottak, a jelentős szakmai és nagy-nagy közönségsiker a szerepek és énekesek szerencsés találkozásán túl az egész együttes kollektív munkájának eredménye. A jövő évadban ismét egyik kedves szerepe várja, a Faust Margitja. Meg Mozartot énekelhet szériában, s „Mozartot BZériában énekelni — orvosság a hangnak". Majd ismét a János vitézre terelődik a szó; — örülök, hogy most is szerepelhetek a Dóm téren, éppen a Kacsób-daljátékb&n. Nem tudom, illik-e bevallani — én szerencsés helyzetnek érzem —, hogy még sohasem láttam a János vitézt. Éppen ezért van önálló elképzelésem a francia kirélykisasszonyról. Mindig azt szeretem, amit éppen csinálok, hiszem, hogy minden szerepnek megvan a maga szépsége és izgalma, amit meg lehet és meg kell találni minden énekesnek, színésznek. A dalokat természetesen ismertem, de. nagyon meglepődtem és megijedtem, amikor néhány nappal a próbák előtt megkaptam a szövegkönyvet, s kiderült, hogy a francia királykisasszonynak prózai szövege is van. Az Izgalmakban eszembe jutott egy régebbi történet... Diákkoncerlre készültem. Kerekes— József Attila: Altatódalát is műsorra tűztem. A verset kislányommal. Ágnessel együtt tanultuk. A koncerten ment minden, mint a karikacsapás. Ügy éreztem, nagyon jól sikerült az Altatódal. Az öltözőben elégedetten. a siker biztos tudatában vártam Ágnest. Belépett, boldog mosoly helyett szigorú kritikát kaptam: Édesanya, tévesztettél. A „nem hasad tovább" helyett azt énekelted, hogy „nem szakad tovább". Most is együtt tanultuk a prózai részt, Ágnes vegszavazott.., Xandt Lajos Bemutatták a János vitézt Judit berlini poggyásza A SZOTE KlSZ-irodájában fényképek között találtam Törők Juditot, az orvosegyetemi KISZ-bizottság titkárát. A minap érkezett haza a berlini X. Világ Ifjúsági Találkozóról, s máris hivatalos megbeszélés volt a KISZ KB tagjaival. A saját készítésű fényképek a V1Tes élményeket elevenítik fel. — Már négyszer jártam az NDK-ban, s voltam Berlinben is. Amikor megtudtam, hogy a hivatalos magyar VIT-delegáció tagja vagyok, örültem, de egy picikét sajnáltam, hogy például miért nem DÍél-Amerikában rendezik meg a X. VIT-et. Most már elmondhatom, hogy nem bántam meg. Még nagyon frissek a berlini emlékek. Nehéz kiválasztani a legemlékezetesebbeket, a legfontosabbakat, a leginkább figyelemre méltókat. Kezdjük a közepén: Török Judit az ujján levő alumínium gyűrűre mutat. — A kétoldalú találkozások közül legemlékezetesebb számomra a vietnami fiata-t lókkal történt ismerkedés. Az észak- és dél-vietnami fiúk és lányok mindenütt egy delegációként jelentek meg. Végtelenül szimpatikus emberek, közvetlenek, kedvesek, sokan beszélnek közülük jó néhány idegen nyelven. Amikor néhány vietnami népdal után magyarul énekélték el az „Elindultam szép hazámból..." kezdetű magyar népdalt, mindannyiunknak könnyes lett a szeme. A gyűrűt, amit az ujjamon lát, Nguyn On Sost nevű vietnami fiatalembertől kaptam. A 4100. lelőtt amerikai repülőgép alumínium alkatrészéből készült. Nguyn magyarul is tudott. Azt mondta: „Szervusz szép kislány, szeretlek." Hat amerikai fantombombázót lőtt le. A 700 tagú hivatalos magyar delegáció tagjaként Török Judit számtalan rendezvényen, találkozón, kulturális programon vett részt. Szívesen emlékezik a szovjet gálaest fergeteges sikerére, Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának fogadására, arra a nagyszabású szolidaritási nagygyűlésre, melynek szónoka Angéla Davis volt A magyar delegáció orvosés orvostanhallgató tagjai ellátogattak a világhírű szívspecialista, Baumann professzor intézetébe, ahol az intézetvezető professzor helyettese mindössze 41 éves, s az intézet minden munkatársa, kutatója fiatal ember. — Egy napot Csongrád megye testvérmegyéjének székhelyén, Halléban töltöttünk. El kell mondanom, hogy a fesztivál nemcsak Berlinben zajlott. Az NDK minden városa, faluja kivette részét a VIT eseményeiből. Mindenütt fesztiválhangulat uralkodott, mindenfelé zászlóerdő, VIT-dekorácíó fogadta a fiatalokat A hallei nagygyűlésen a magyar delegáció nevében én azóltam néhány szót a résztvevőkhöz. A visszaúton mongol fiatalokkal találkoztunk a vonaton. Megkínáltak egy dobozból, melyben piros színű, ceruzabél vastagságú rudacskák voltak. Néhányan közülünk — természetesen a fiúk — hirtelenjében elrágták a rudacskákat, 8 csak később derült ki, nagy hahota közepette, hogy illatosított füstrudacskákat ettek meg fiaink. Jó néhány humoros emléket őrzünk. Néhány fiú a magyar VIT-delegáció formaruhájához tartozó fehér garbót VIM-be áztatta be. s csodálkozott, hogy reggelre sárga színűre változott Közel 100 ezer fiatal adott randevút egymásnak Berlinben, a X. VIT-en. Tíz napon át egymást érték a politikai, kulturális és sportrendezvények. Török Judit berlini poggyászában sok, értékes emléket őriz: — Az NDK Ifjúsági szervezete ragyogóan szervezte meg a fesztivált Nem volt egyetlen üres pillanat, egyetlen tartalmatlan perc sem. Az utcákon több mint százféle nemzetiségű fiatal, másmás a bőrük színe, gondolkodásuk, céljaik, de a szervezők mégis megtalálták a közös találkozási pontokat. A berlini Alexet. leírni nem is lehet. A jelszavak tartalmat kaptak, a közös éneklések demonstrációvá nőttek. Még az idő is ragyogó volt, mintha azt is így szervezték Egy kép az albumból: Vietnami lány — a Dél-vietnami Kommunista Ifjúsági Szervezet vezetője — olatifiatalok vállán