Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-09 / 185. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. AUGUSZTUS 9. 'El A tegnapi első főpróbát még sűrűn megszakította a rendező Horváth Zoltán; ma estére, a János vitéz második főpróbájára már közönséget várnak, teljes egészében szeretnék látni a produkciót. Holnap, pénteken újabb bemutató lesz a Dóm téren. Kocsóh Pongrác János vitéze negyedszer kerül a Játékok műsoróra, s a négy premierből háromszor, idén is. Szalatsy István dirigálásával. A bemutató, szereplőinek létszámát tekintve, a legnagyobb szabásúnak ígérkezik. A 100tagú énekkar és 160 főnyi statisztéria mellett a fesztiválzenekar, az operaházi, debreceni, pécsi és szegedi színházak baletteseiből alakult tánckar — meg természetesen a szólisták együttese adja a produkciót, mely iránt hetek óta rendkívüli az érdeklődés. A négy előadásra elővételben keltek el a jegyek. á Integrál és egyszeregy Gobbi Hilda lesz a gonosz mostoha Színpadon eddig — egy kritikus számításai szerint — 470 figurát alakított. Nagyon szereti a televíziót, szinte naponta halljuk hangját a rádióban, sok-sok filmszerep sorakozik mögötte. Hallottunk tartalmas, kalandokban is bővelkedő életpályájáról, közéleti tevékenységéről. Művészi alkotómunkája mellett ő szervezte meg a ma is működő két nyugdíjas színészotthont és a Bajor Gizi-múzeumot. Szinte mindenki tud visegrádi házóról, különleges, egyéni ízléssel és ötletekkel összeállított berendezéséről, a ház közel 3 ezer lópatkóból hegesztett ajtóiról. Honnan van ez a hatalmas energia, és vitalitás? — Izgékony ember vagyok. Bár lényegében a színészet határai között mozgok, nem tűrök sem a szakmában, sem a környezetemben stagnáló állapotot. Tönkrement kapitalista családból származom. Akkor 16—17 éves lehettem, ingyenkonyhán ettünk, nem volt pénz villamosra sem. Egyetlen emléket őriztem a régi világból: egy Baby Box fényképezőgépet. Bár sohasem fényképeztem, ehhez a kis fekete dobozhoz- rettenetesen ragaszkodtam, féltve őriztem. Egy ragyogó napsütéses reggelen kimentem a régi Erzsébet-hidhoz, leállítottam a híd korlátjára. Arra jött egy fiatalember, azt tanácsolta, úgy fényképezzek, hogy a fotón látsszon a hid szép íve. Beállította a gépet, elkattantotta. A Baby Box-ban nem volt film. S akkor rájöttem, hogy a „bébiboxba" nem is kell film. De mindig hinni kell valamiben, és minden körülmények között szeretni kell az életet. Vallom, hogy az embereknek örömökre, sikerélményekre van szükségük, mert ezek nélkül mit sem ér az élet. Ez nevelte bennem a forradalmisógot, ez adott erőt az illegalitásban, a nagy újrakezdések idején, egész emberi és művészi pályámon. Mostanában mintha újra visszatérne a gyermekkor. Egyre jobban vonzódom azokhoz, akik még játszanak és akik már játszanak. Igyekszem a természet minden szépségére felfigyelni, titkait megfejteni. Rá tudok csodálkozni egy levélre, egy hársfára, a visegrádi hegy alatt kanyargó Dunára. Régebben a kék és a barna szint szerettem. Mostanában egyre közelebb áll hozzám a természet végtelen, káprázatos zöld színorgiája. és a lázas fiatalságot. a forradalmi hitet és érzelmi gazdagságot kifejező piros. Kedden este. a János vitéz próbája után beszélgettem Gobbi Hilda Kossuth-díjas kiváló művésszel. Fél 7-kor még hallottam néhány mondatot a hetenként visszatérő, még mindig nagyon népszerű Szabó családból. Tizenöt éve megy már ez a műsor, s Gobbi Hilda 780szor szólalt meg Szabó néni hangján és Szabó néniként a rádió mikrofonja előtt. — Számomra Szabó néni nem jelent színészi feladatot, mert ő már teljesen én vagyok. A műsor szerzői is szinte az én gondolataimat írják meg hétről hétre. A műsor indulásakor kissé viszolyogva fogadtam a feladatot. aztán megtanultam, hogy nem lehet egy népet az integrállal megismertetni addig, amíg nem ismeri az egyszeregyet. Arra is rájöttem. hogy nem vagyunk mi különösebb emberek a Szabó család figuráinál, csak néha történnek velünk különösebb dolgok. Ugyanilyen kis örömökből, apró bosszúságokból. nagy nekilendülésekből és megtorpanásokból áll mindannyiunk élete. Természetesen Szabó néni számomra sok nehézséget is rejt. Naponta le kell küzdeni ennek a szerepnek népszerűségét, a színpadon éppúgy, mint a magánéletben. Külön feladatot jelent lekapcsolni testemről ezt a figurát, elfogadtatni az éppen megformálandó személyt. Bár ez leggyakrabban serkentő és mindig izgalmas feladat. Gobbi Hilda a Szegedi Szabadtéri Játékok János vitéz előadásainak már immár örökös gonosz mostohája. 1959ben, a felújított játékok második bemutatójón üldözte először halálba Iluskát, s 1962-ben is övé volt a szerep. A holnapi János vitézpremieren ismét a gonosz mostoha jelmezében lép a Dóm tér színpadára. — Házy Erzsébet nemrég éppen a Délmagyarországban nyilatkozta, hogy húsz év múlva örömmel eljátszaná a gonosz mostohát. Bár ez Szegeden az én privilégiumom, akkor, húsz év múlva majd én játszom el Iluskát... Tandi Lajos Á tudomány társadalmi hasznossága Beszélgetés 1 ánossy Lajos professzorral Ahogy Kacsóh megkomponálta Szalatsy István, a karmester Azt hiszem, minden rendben lesz a bemutatón — mondta Szalatsy István karnagy tegnap délutón. Délelőtt tartották a János vitéz zenekari próbáját, a karmester derűlátása bizonyóra ac itt szerzett kedvező benyomásoknak köszönhető. — Igen, egyenesen a próbateremből jövök, a zenekarral, az énekesekkel, a kórussal átvettük az egész darabbá Valamennyi budapesti és szegedi szereplővel kitűnő kontaktust sikerült teremteni, ezért vagyok most ilyen derűs hangulatban. A sok-sok János vitéz előadás után nem okoz különösebb gondot, a mostani bemutató, a zenekar egyébként is felkészült a szabadtéri produkcióra, igy most elsőrendűen ez a kapcsolatteremtés volt fontos. Szalatsy István először 1959-ben, másodszor 1961ben vezényelte Kacsóh daljátékát a szabadtérin. Mit mondana el legszívesebben a mostani, harmadik „találkozásról"? — A rendezővel, Horváth Zoltánnal tiszta, sallangmentes előadást akarunk. Ez azt jelenti, hogy igyekszünk lefejteni a műről mindazt, ami rossz értelemben vett operett, giccs, kabaré, ami évek során belekerült és fölösleges. Ugyanakkor vállaljuk, hogy ez egy magyar daljáték, népszínmű, és tudatosan megtartjuk, ami benne jó értelemben vett operett. — Ezt el lehet, a következőket viszont feltétlenül el kell mondani a mostani előadásról: a szegedi szabadtéri történetében most először láthatja a közönség az egyik jelenetet eredetiben, pontosan úgy, ahogyan Kacsóh Pongrácz megkomponálta. Véleményem szerint az eddigi bombasztikus, ágyúlövé. sekkel és tűzijátékkal dúsított, nagy tablójú jelenet helyett az eredeti sokkal szebb, őszintébb, ugyanakkor meghatóbb. Ennyiből nyilván tudják a szegediek, melyik felvonásról van szó, de azért ne írja meg. Jó, ha az újdonságokat ki-ki az előadáson veszi észre — mondta mosolyogva Szalatsy István. Végezetül a következő feladatokról, a színházi évad programjáról kérdeztem. — Nagypn sok hangversenyem lesz. Először a MÁV Szimfonikus Zenekarral kísérem a Budapesti Zenei Hetek csellóversenyének döntőbe jutott résztvevőit, október elején szintén velük koncertezem Kecskeméten. Ezenkívül Pécsett, Miskolcon, Baján, Szentesen és több más városban lesz koncertem. Természetesen Szegeden ls, legelőször novemberben. Nyikolaj Hrennyikov szovjet zongoraművész saját művét, II. Zongoraversenyét adja elő, a Szegedi Szimfonikus Zenekarral kísérjük. Az operai tervek közül a Faust bemutatóját említeném, januárban. Sulyok Erzsébet A technika olyan régi, mint maga az ember, hiszen az emberréválást az első szerszóm elkészítése jelentette. Bolygónk arculata évezredek folyamán, a tudomány fejlődésével teljesen átformálódott. E . változások kilencven százaléka azonban az utolsó három emberöltő alatt ment végbe. A tudományok fejlődése termékenyítőleg hatott az emberi társadalom fejlődésére is. Jónossy Lajos professzorral folytatott beszégletésünkkor e hasznos kölcsönhatás kérdéseiről volt szó. # — Milyen szerepet játszik az ember a tudomány és a társadalom formálásában? — A társadalom az őskorban akkor kezdett kifejlődni, amikor elkezdődött az emberi munka. Bizonyára nem túlzás, hogy a munkával együtt kezdetleges formában megjelent a tudomány is. A tudományos gondolkodás egyrészt a természet, másrészt a társadalom összefüggéseinek a megértésével foglalkozik. Korábban a különféle jelenségeket a természet által, vagy a vallásos felfogásúak Isten által adottnak tekintették. A gondolkodó ember azonban ebbe nem nyugodott bele, és firtatni kezdte, hogy mik azok a valódi összefüggések, amelyek a jelenségek mögött állnak. A társadalomtudományoknál sok esetben kiderült, hogy azokat az adottságokat, amelyek látszólag kívülről meghatározottak, tulajdonképpen a társadalom, tehát az ember határozza meg. A tudományos tevékenység nemcsak egyszerű kíváncsiság. A jelenségek mögötti összefüggések megértésével egy lépéssel továbbjutunk és a megértés birtokában környezetünket meg is tudjuk változtatni. A társadalomban az összefüggések megértése hasznos társadalmi változásokat idézhet elő. A természeti törvények megértése pedig lehetővé teszi, hogy a természeti erőket fel tudjuk használni saját célunkra. Ha kissé romantikusan azt mondjuk, hogy az ember legyőzi a természetet, akkor ez csak részben felel meg a valóságnak. A természetet nem lehet legyőzni, a természeti törvények tőlünk függetlenek és minden körülmények között érvényesek. E törvényszerűségek kihasználása azonban igen hasznos lehet, mind sajátmagunk, mind az egész társadalom szómára. e — Milyen példákat tudna mondani a felismerésre, a megértésre és a megvalósításra? A múlt században mélyreható és aprólékos vizsgálatok az elektromosság különböző tulajdonságainak megértésére vezettek. Csakis a törvényszerűségek megértése birtokában sikerült később elektromos gépeket és automatákat konstruálni, amelyek nélkül a mai társadalom már elképzelhetetlen. Érdekes mozzanat volt Maxwellnek egy látszólag apró felfedezése, amely az akkori elekrtomógneses elméletnek egy látszólagos ellentmondásóra mutatott rá. Maxwell elméleti úton megmutatta, hogy hogyan lehet az elektromágneses egyenleteket úgy módosítani, hogy az ellentmondás eltűnjék. Ez a módosítás technikailag az egyenletekben egy további tag bevezetését jelentette. Az így módosított elmélet egy érdekes jelenség feltárásara vezetett: így ismerték fel — először elméletileg — az elektromágneses hullámok létezését. Ebből következtetve rájöttek, hogy a fény maga is elektromágneses jelenség. A puszta megállapításon kívül rájöttek arra is, hogy a fényen kívül más elektromágneses hullámokat is elő lehet állítani mesterségesen. És így Hertz, Marconi és mások munkája nyomán létrejött a drótnélküli távíró, a rádió és a televizió. 0 — A tudomány fejlődésének gyorsasága napról napra fokozódik. Szinte már úgy tűnik, minden jelenségre magyarázatot kaptunk éa nincs mit felefedezni. Véleménye szerint a mai tudomány milyen feladatok megoldása előtt áll? — A felsorolt példák jól mutatják, milyen fontos szerepe van a tudománynak, és annak alkalmazásának társadalmunkban. Ma sok vonatkozásbn egyre nagyobb szerepe van az atomenergiának. A mai tudomány legnagyobb és egyelőre teljesen megoldatlan feladata a következő: Fejlett technikánk segítségével természeti kincseinket félelmetes gyorsasággal használjuk fel, és félő. hogy ha ez így megy tovább, akkor üresre esszük „éléskamránkat", és utána éhen halunk. A természet- és társadalomtudományok legnagyobb feladata az emberi tevékenység olyan keretekbe irányítása volna, hogy ez a fenyegető perspektíva ne valósuljon meg. Budai Mária Tamga az íj markolatán Már a sírfoltok is sok száz évvel ezelőtti szokásokról vallanak. A székkutasi határban, embernél magasabb zöldellő kukoricás közepén, hatalmas árkok, gödrök, földkupacok. Feltárt sírok és sírokat jelölő foltok. Bokorné Nagy Katalin, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum régésze hatodik nyáron dolgozik a késő avarkori temető feltárásán. 1965-től 69ig minden évben visszatért ide, s néhány éves szünet után az idén egy hónapig ismét itt dolgoztak. Az ötszáz sírra becsült 1200 éves csontokat rejtő soros temetőből eddig 180 sírt tártak fel, s megtalálták az egykori temető három oldalfalát is. A feltárt sírok különleges temetkezési szokásokról árulkodnak. A halottakat nem vízszintes gödrökbe, hanem ferdén a földbe ásott üregekbe helyezték. A sírfoltok vízszintes és függőleges metszetein pontosan lemérhető a sirok mérete és megállapítható alakja. Bokorné Nagy Katalin szerint, ezt a különleges temetkezési szokást keletről az avarokhoz csatlakozó idegen népcsoportok hozhatták. Szegény emberek temetkezési helye lehetett egykor a most feltárás alatt levő temető. Kevés mellékletet találtak a sírokban. E kevés közül azonban említést érdemelnek a kereszténységre utaló ezüstből és vasból készült bizánci keresztek, aranyozott bronzveretes, ember- és állatfigurákkal, növényi motívumokkal készített övek. Három feltárt kettős sír teszi még érdekessé a székkutasi ásatást. Huszonkét vásárhelyi, orosházi és székkutasi gimnazista dolgozott a rekkenő hőségben, de egy-egy új lelet, megtalált sír feledtette a nehéz földmunka fáradalmait. Különös találkozása a régmúltnak és a jelennek az algyői határban. Az olajmező gázüzeme hatalmas csőrendszerének és óriási ezüstösen csillogó gömbtartályainak szomszédságában szentesi és csongrádi középiskolások, valamint leendő régészek ássák a kemény, szikkadt földet ifj. Kürti Béla irányításával, akinek ez az első önálló ásatása. Az algyői föld méhe honfoglaláskori temetőt, az időszámítás előtt második századból szarmata-sírt, későbronzkori településmarad, ványokat és középsőbronzkori sírt rejt. A feltárás legizgalmasabb területe a honfoglaláskori és tizedik századi temető, mely a Dél-Alföld első összefüggő temetője ebből a korból. Eddig harminc sírt tártak fel, melyeknek eredményeiből arra következtetnek, hogy olyan soros temetkezésre bukkantak, ahol a temető egyik sorába férfiakat, a másikba nőket temettek. Ez archikus temetkezési szokásra utal. Érdekes lelet a megtalált zsugorított csontváz, amilyenből még kevés van. A férfiak sírjainak feltárása, a sírokban talált tárgyi leletek azt bizonyítják, hogy harcosok temetkezési helye volt az algyői. Íjak, tegezek, szablyák, lószerszámok (kengyel, nyereg, zabla) sorakoznak a leletek között. A női sírokban talált hajkarikákból, azoknak elhelyezkedéséből arra következtetnek, hogy az arany karikákkal összefogott varkocsokat a gyászoló rokonság levágta, s bedobta a sirba. Szép, gazdagon díszített aranyozott ezüstlemezek, nyakdíszek, bronz függők bizonyítják, hogy módos ősöket rejtenek a sírok. A legértékesebb lelet az az íjmarkolat, melyet vésett tamga (nemzetiségi jelvény) díszít. A sematikus bogárábrázoláshoz hasonló jeleket egyes vo. gul törzsek ma is használnak. Ez a lelet a második ilyen Magyarországon. Egy előkelő harcos koporsós sírjából került elő, melyre a vas koporsókapcsok utalnak. A reggeltől estig a tűző napon dolgozó „válogatott brigádnak" sokat segitenek az olajosok, különösen a Március 15-e szocialistabrigád, melynek tagjai jelentős társadalmi munkával is gyámolították az algyői ásatások sikerét. T .L. Javítják a vasutasok egészségügyi ellátását A IV. ötéves tervben 250 millió forintot, 1973-ban 63 milliót fordítanak a MÁV-nál a dolgozók egészségügyi ellátásának javítására. Az őszszeg nagyobb részét a költségvetés biztosítja, de jelentős az a félszázalékos egészségügyi hozzájárulás is, amelyet a vasutas dolgozók fizetésükből önként adnak erre a célra. (MTI) 1