Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-08 / 184. szám

4 SZERDA, 1973. AUGUSZTUS Tiszta levegőt! „Elvirágzott" a Virág? válás*; kaptunk a „Hol a regi Virág?" cfmü, a Posta­Jártában megjelent írásra, mégpedig kettőt, Az egyiket Nádas Péter (Kluuxál tér 3,) olvasónk írta, akinek tulaj­donában van két asztal és négy szék — a régi Virág eukrászdabell bútorok közül, Ugyanis annak idején a Bi­zományi Áruházban vette, mert kiárusították a cuk­rászda berendezését. Csaknem ugyanezt írja Balikó Béla, a Hungária Szálloda ós Étterem Vállalat igazgatója: az igencsak el­használódott bútorokat a Bi­zományi Áruháznak átadták, jobb darabjait pedig a Nem­zeti Színház vásárolta meg, kelléknek. A vállalat igaz­gatója leírja, a Virág cuk­rászda most is igen népszerű és hogy még szebb legyen, márványpadlót fognak ké­szíteni és bevezetik a gázfű­tést, de tervezik azt ls, hogy pálmákkal díszített teraszt alakítanak kl. Szóltunk már lapunk ha­sábjain arról, hogy az utóbbi időben valamelyest javult Szeged levegőjének tisztásé. BH, ugyanis a gázprogram előrehaladtával egyre több lakásban fűtenek gázzal, s egyre kevesebb a füstölgő kémény, Közel sem szabad elbízni magunkat: a gyárak, Üzemek kéményei s ugyanígy a klinikák hőközpontjat ont­ják még a füstöt. Brröl irt levelében Oroszlány János (Hunyadi tér B.), amikor „bepanaszolja" a gázgyárat, amelynek kéményei eláraszt­ják ÍHókust füsttel. Biztosan volna megoldás — írja ol­vasónk. Hogy van megoldás, az ép­pen a szegedi hangszergyár válaszleveléből derül ki. El­küldtük ugyanis Somogyi Aladár igazgatónak Antal János (Zákány utca 8,) pa­naszlevelét, miszerint a Hét­vezér utca elején levő hang­szergyár kéménye ontja a kormot, és nagy a zaj U, amikor dolgoznak a sivító körfürészgépek. Részletes választ kaptunk, amelyben a hangszergyár igazgatója leírja, hogy meg­rendelték a Szegedi Kazán­javító Ktsz-töl a koromfogó felszerelést, s eszel egyidejű­leg úgy határoztak, hogy a nyári hónapokban fátüzelés­re térnek át, amely kevesebb korommal jár. A műhelyek többségét pedig már az idén télen is szón helyett földgáz­zal fűtik. Tervezik, hogy anyagi lehetőségeikhez ké­pest mielőbb az összes ka­sónt földgáztüzelésűvé ala­kítják. Ami a zajt illeti: ezentúl két műszak helyett csak egy műszakban, reggel 8-tól dél­után 3-ig vágják a rönkfát, így a délutáni zaj megszűnik. Sajnos az üzem lakott terü­leten helyezkedik el, így mindenképpen zavaró a zaj, ami a Szibériából érkezett értékes fák sürgős fejdolgo­zását nemegyszer akadá­lyozza. A hangszergyár ter­melése évről évre nő, de gondos munkaszervezéssel igyekeznek megoldani, hogy a legzajosabb gépek csak nappal dolgozzanak, A négyoldalas levélből esak idéztünk, ekkora terje­delmű frós teljes közlésére Szép „kirakat" turistáknak A Kossuth Lajos sugárút felújítása megkezdődött, a forgalmat a Hétvezér és a Zákány uteán keresztül te­relik el a főútról. Felkészf­tették ezt a két uteát a for­galomra, aszfaltoztak ós a Zákány utcán a nyitott ár­kokat befedték. Nem így a Hétvezér utca egy részén, A gázgyár felé eső részén ugyanis — mint azt több ol­vasónk írja — nyitott árok nem vállalkozhatunk. Annyit van, ahol folyik a szennyvíz, azért mindenképpen szeret- s a környék nem nagy öl­nénk elmondant: kellemes csőségére mindenféle szeme­meglepetés, hogy nem afféle tet is odadobálnak. Ha egy. hivatalos „bükkfanyelven" szer erre tereltük a nemzet­fogalmazott levele; kaptunk, közi főútvonal forgalmát, hapem érdekes, készséges tá­jékoztetót. s ami teljesen szokatlan; a panaszost, An­tal Jánost, a gyár igazgatója meghívta, hogy egy gyárlá­togatás során személyesen is győződjön meg ezekről az Intézkedésekről, amit levele nyomán tettek. gondoskodni kellett volna arról, hogy ne Ilyen klraka tot csináljunk az áthaladó tu­ristáknak, de ami még ennél is fontosabb: a csatorna egészségtelen, bűzös, és az ál­landó vízszivárgás rongálja a házakat, Mielőbb be kel lene fedni I Bezárt a fodrász! Könyvekről sorokban Balázs Anna: Egy orvos az autóbuszon Huszonegy el­beszélést, és egy kisregényt tartalmaz * kötet, Az utóbbi (Testvérek) öt nővérről sgól, akik kisgyermekként leg­idősebb testvérük, Julls ki­szolgáltatottjai lettek. Ez kegyetlen, szadista hajlamú gyerek, ezért anyjuk halála után a fölcseperedett nővé­rek összefogtak ellene: ki­verik a szülői házból. Ekkor a hagyományoktól elszakadó, egyénibb festésmód kibonta­kozását éreztetik, A XII. szá­zadi Duceio szentjei, Ma­donna és Megváltó-ábrázolá­sai a bizánci művészet ikon­szerű merevsége felél mór az emberközpontú rene­szánsz felé közelednek; fi­gurái emberi alakok, ar­cukon a szelíd fájdalom és az átszellemültség fénye, Ké­pei mozgalmasabbak, ol­a regény főhőséhez, Esztihez dottabbak a bizánci stílusé menekül, aki 16 éves korá ban Pestre szökött, s ezidő­ben az Infláció cserebere-vi­lágában meggazdagodik, ö is szembefordul Julíssal, aki bosszút esküszik húgai el­len. Esztit följelenti, a töb­bit pedig hamis végrendelet­tel ki akarja űzni az anyai házból, Iszonyatos marako­dás végén a négy testvér agyonveri. Az elbeszélések is finomművű nál. A kötet S3, részben szí­nes Illusztrációt tartalmaz, Gombár József—Kovács László: VIT-kör. A kiadvány célja, hogy a pór napja le­zajlott 1873-as ifjúsági és Diáktalálkozó alkalmából ol­vasmányos, képekkel .gazda­gon Illusztrált általános jel­legű áttekintést adjon a ta­lálkozó lényegéről. Az első kötet bemutatja a két ren­lélekrajzok. dező szerv, a DÍVSZ (De­Mtntegy a fele nőkről szól, akik indokolatlanul sokszor gyűlölködve szállnak szem- Diákszövetség) be környezetükkel. Fekete István: Lutra. A folyó partján, a vén nyárfa gyökerei alatt tanyázik Lut­ra, a hatalmas vidrahím, fajtájának pompás példá­nya. Vakmerő és bátor ra­mokratikus Ifjúsági Szövet­ség) és az NDSZ (Nemzetközi tevékenysé­gét, az eddigi találkozók színhelyét, megrendezésük nehézségeit, felidézi sikerű­ket. Ezután a vendéglátó or­szág, az NDK múltját és je­lenét, gazdasági és kulturá­lis életét jollomzi. A második Minden értesítés nélkül augusztus 1-én bezárta 9. ssámú üzletét a Rókusi állo­máson a Csongrád megyei Fodrász Szövetkezet. Nagy István, az 57-es sz. körzet tanácstagja panaszolja, hogy a környék lakói méltatlan­kodnak emiatt, hiszen, ha egy borotválkozásért, hajvá­gásért a városba kell utaz­niuk, ez űjabb kiadást jelent. Pedig párthatározat van ar­ra, hogy a peremkerületek­ben is javítani kell a szol­gáltatást — jogos hát a kér­désük, miért zárta be a szö­vetkezet ezt a üzletet, ha nem gondoskodott másikról? Tapintatlanság Szerkesztői üzenetek A Bécsi körúti lakótelep belső udvara zsákutca, és mert teljesen zárt, igen vissz­hangos, minden zajt felerő­sítenek a falak. Az udvar közepén egy csatornafedő vason nagy szeretettel ug­rálnak a gyerekek, hiszen az jókora zajt csap. Nyilvávaló, hogy iu embereket es zavar­ja, de kevés az olyan gye­rek, aki a figyelmeztetési e nem keresne inkább más já­tékot. Talán nem is foglal­koznánk vele, ha olyan gye­rek is akadna, aki haszon­talanságból azért is tovább folytatja a zajongást. Mert a gyerek, gz gyerek. Ha bosszantja ls az embert, meg lehet bocsátani neki. Minap viszont az történt, hogy reggel 7 óra körül két ott ugráló gyermekre rászólt a ház egyik lakója, szén szó­val kérte őket, hogy enged­jék pihenni azokat, akik éj­szaka dolgoztak. A gyerekek hallgattak is volna a Jó szóra, de mellettük álldogáló édesanyjuk és nagyapjuk visszakiabált: akinek nem tetszik, osukja be az ablakát A két gyereket pedig vissza­küldte a csatorna fedelére, ugrálni- Aki csak az ablak­ból nézte, az is láthatta, milyen kínos volt a két gyereknek eldönteni, kinek is fogadjon szót. Az óvodában, <1* iskolában ugyanis azt ta­nulták, hogy másokat zavar­ni pem szabad, vagyis ma­guk is felmérhették, hogy amit tesznek, nem helyes, Ezzel szemben édesanyjuk­nak is szót kell fogadniuk. A történethez még csak egy hasonló példát mondjunk) hányszor előfordul, hogy az utcán szemetelő gyereket megszólítják a felnőttek, és éppen jó szüléjük avatkozik be, miszerint ahhoz másnak semmi köze sínes. Ha elfogadjuk Igazságként azt a pedagógiai alapelvet, hogy az egész környezet és minden ember nevel — ki jó szóval, ki pedig példával — akkor beláthatjuk, hogy Dombóvári Jánosné nyug­díjasnak és Baki Dezsőné (Bécsi körút 8— Itt,): Kérjük, hogy máskor szíveskedjenek panaszukat a helyszínen, az üztet panaszkönyvébe beje­gyezni. Utólag már nem tud­juk kivizsgálni az esetet. Háti Péterné (Tarján 11 fi/J): van ezeknek az eseteknek Közlekedéssel kapcsolatos pa­általánosító tanulsága. § az nászát elküldtük a 10. nem kisebb, minthogy mind­nyájan felelősek vagyunk a következő generáoló formá­lásáért. Ne rontsuk hát a jó hatásokat rosszal! a iu. sz. Volán igazgatójának. (Szeged); Levelében adatokból nem állapítható meg, hogy jogosult-e öreg­ségi nyugdíjra vagy sem. Azt tanácsoljuk: keresse fel a Társadalombiztosítási igaz­gatóság nyugdíjügyi osztá­lyát ós adja be időelismerésl kérelmét, Kérelme alapján az Igazgatóság értesiti, hogy jogosult-e öregségi nyugdíj­ra, vagy mennyit kell még dolgoznia, hogy a tízévi szolgálati időt megszerezze, j. i-né Vass Istvánné (Ktskundorozs­közölt ma): Valóban 400 forintot vihetnek ki a külföldre uta­zó magyarok, értezülése te­hát pontos. gadozó. Lutra, a körülötte kötet a résztvevő (szocialista. éló allatok és az emberek életéről szóló történet, lyóról, mely mindig taxik, sok beszédes tárgyat emeli a • visz a hátán, s a mélyén is nemzetközi izgalmas, mozgalmas élet munkájában. fejlett tőkés és fejlődő) or­A fo- szagok ifjúsági szervezeteit vál- országonként mutatja be. Ki­KISZ részvételét a rendezvények együttműködé­zajlik- Bár a „főhős" a vidra, sót más nemzetek ifjúsági vele csaknem egyenrangú szövetségeivel. szerepet Játszik a történet­ben Kara, a róka. Bemutat­ja a regény a folyó mellett Horváth Iván: Ipari rendszerelmélet. A tudomá­nyok és a technika fejlődése élő embereket is; Miklóst, a az jparban nemcsak a tech­vadászt, akinek Eszter, a szép ós okos molnárlány lesz a felesége. A regényt át­hatja a természet szeretete. Az író igen nagy ismeret­anyagot is közöl olvasmá­nyos, de művészi élményt is nyújtó népszerű regényé­ben. Jajczay János; Duecio. A sienai festőiskola első, a legjelentősebb mestere hid Kelet és Nyugat, a Középkor és a reneszánsz festészete kö­zött; képeinek szerkezete, kompozíciója, színeinek ha­nológia, a gyártmány struktú­ra rohamos korszerűsödésé­ben nyilvánult meg, hanem abban is, hogy a formális rendszerek nagy Integrált ipari rendszerekké alakul­tak át, Kialakulóban van egy olyan piac — vallja a szerző —, ahol a fogyasztó nem egy adott vállalattal all szemben, hanem a vertiká­lisan tagolt vállalatok rend­szerével, az ipari rendszer­rel. Ez az ipari rendszer fo­kozott követelményeket tá­maszt a szervezés- és irá­gyoményos rendje még a bl- nyításszemlélettel szemben. A zánet művészet szigorú ha­gyományait őrzi — de a rész­letek vonalainak bója, a ké­pein alkalmazott tempera­könyv használhatóságát nö­veli a bőséges irodalomjegy­zék és a szerző által hasz­nált fogalmak — kódolt — definíciója, amely a részlete­festék oldottabb tónusai már sebb kifejtésre utal. Tóth Bilaj_ Céhmesteri irományok HO. Megy velük a hadiwer. Ahová ló nem jutott, vagy -éppen jambopszemű ökör, ott maguk a katonák adnak a hámfák elé. Csak a hangoaabb csalogányuk hangja bír meg egy-egy pillanatra a hadak átkelésének zajaval. Tan az is csak azért hallatszik, hogy a béke s/.épségéi re gondolhasson, aki meghalni készül a túlpartokon kerekedő ütközetekben. A Deszkás temető nyitott kapujához köti lovát egy kapitányruház, fegyvertelen, vékony férfi. A temetöeaöez világító ablakába zörrent, amire rögvest meglibben a függöny. Fejkendős asszony, mintha csak erre a jelre várna, kitekint a sötét éjszakába. — Ki az, mit akar? — A csőszt keresném, asszonyom­^ Harmadnapja be nem tért szállására. Te­metnek íurton-fűrt. míg maguk is beesnek egy sírba, Éjjel, nappal. Már nincs aki fölváltsa őket. Az öreg tót papot se cserélték négy napja. Míg a pap elmiatyánkol, az uram huny, aztán kapál­Addig a pap szundít, de esak a fának dőlve, ahogy korpazxakot támasztanak az ólágashoz. De ha a lólekesorgő nyomán megy, odaér hoz­zájuk, a túlzó csücsökben. Tán maga is temetni akar? — kíváncsiskodik az asszony. — Nem, ó, dehogy. Csak meg akartam keresni ismerősömet­— Menjen csak a csöngő nyomán. Elmennék az úrral, hanem rajtunk tanyáz a kolera. Tud­ja-e az Úr? Adok egy lámpát, vigyázzon, sok a nyitott síri Amint odaér, néhány ébrenlevő láng társasá­gában épp a pap szól, kemény arcához nem illő jamborzággal; Keresztyén atyámnak fiai! 0, quam terrthUis est locus! Micsudás reddenedes hel az nagyon! Micsodás zörnyüsiges egy világosságban ildegi­Umkl Mikor ideér, akkor csinált aóhajos imájával téved szeme a lámpás emberre. — Mid ohájtana a joembör? Csak nem tán pap emhör, fehér inge nyaka kitéve a zubbo­nyára? — Nem, dehogy. Dugonics tisztelendő úr sír­ját keresem. Erre ébredt meg a csősz. — Nem jó az magának reggel? kérdi. —» A temetést soha nem bírjuk abbahagyni, Nyár van- Aratás van. A gabona is érett már tizenhat napja, Péter-Pál elmúlott, Éppen szom­batra, július tizenhatodikára virradunk meg, ha megérjük, hogy fölsüssön ránk az isten szent napja) A lámpás ember akkor látta meg, hagy a messzi sötétbe regimentnyi koporsó várja, hogy bevonulhasson az örökös földvárba. Kinek szál kard esak a dísze, kinek szurony, kis koszorú búzavirágból, bodzalevél vagy gesztenyegubók­böl fonott csokor. Es a koporsók regementjét csak dagasztják « messzi sötétben pislákoló lám­páknál öreg bajszos trénbell katonák. Egyik bi­valyos társzekér leadja terhét, cselőhös kor­mányzásokkal odakanyarodik a másik, > — Reggel nékem Mezöberényben kézzen áll a szekerem, hogy Bemhez Erdélybe siessek! — válaszol kicsit künyörgön a sudaras kapitányi ruhájú Idegen. Akkor Ismertem föl benne Petőfi Sándort. A csősz zajátoz közvetlenséggel rúgdalt egy fa tövébe, ahonnét mint nagy szárnyú vén var­jú, egy öreg slratóasszony rebbent föl siető ál­mából. — Kísérje esak, Méri ángyé az urat Dugonics tisztelendő sírjához. Tudja még kend, hol lako­zik az illető? Honná, lelköm, galambom, amikor tudom. Fehérruhás kislány voltam, amikor eltemettük szegényt hajjaj! 8 mondta, mondta Márl néni. hogy egészen odaértek a márványoazjophoa, — Ihol la! Dicsértessék! Az úrnak talán rokona? — szalajtotta végig tekintetét a fürge­léptű fiatal emberen, Petőfi kicsit elgondolkozva zzélt, — Az, az, néném- Rokonom a tisztelendő úr. Nagyon is közeli. Hát akkor csak beszélgessenek, neköm sie­tős amoda. A lámpa a sír kőpárkányán égett, s a rokon állt mozdulatlanul a márványoszlop előtt Per­cek, félórák múlhattak, a léiekozengő a temető túlzó zárkából tiszta lábon bukdácsolt el idáig — Egressy azinészbarátomat kerestem itt, z az értem Bemtől küldött futárt, A város ezernyi hivataléban ép ötszáz kocsmájában sem talál­hattam Téged megleltelek így ts, öreg rokon. A halottak örök álló csillagok (Folytat) ufej (

Next

/
Thumbnails
Contents