Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-07 / 183. szám

KEDD, 197S. AUGUSZTUS l 'Cl á Elutazott az Ultrán Állami Táncegyüttes Hétfőn reggel kilenckor már üres volt a Royal szálló hallja: elutazott Szegedről az Ukrán Állami Táncegyüttes. Vasárnap este másodszor léptek a szabadtéri játékok kö­zönsége elé, s a nagy sikerű előadás után Papp Gyula, a fesztivál intéző bizottságának elnöke és Horváth Mihály, a szabadtéri játékok igazgatóhelyettese köszönte meg ven­dégszereplésüket, búcsúztak el az együttestől. Az ukrán táncművészek ma, kedden este a győri vízi színpadon foly­tatják magyarországi turnéjukat, s onnan a Margitszigetre utaznak. t d kiállítás és tanulságai Próbálják a János vitézt 6 Már július ntolsó napjaiban próbált a téren a János vitéz statisztagárdája, aztán a Tömörkény gimnázium udvarán folytatták, s tegnaptól ismét a dóm előtti színpadot szállták meg, immáron teljes stábbal. Itt vannak a főszereplők ls. A péntek esti bemutatóig sűrített ütemben tartó próbák egyikéről készült felvételünk, amelyről a néző képet kaphat az előadás látványáról is Hol van tündérország ? Horváth Zoltán9 a rendező A margitszigeti színpadon rendezte két esztendeje a János vitézt, amikor a sze­gedi dóm előtt is bemutatko­zott a Csínom Palkóval. Já­nos vitézét tavaly felújítot­ták a szigeten, most viszont, második szegedi szabadtéri rendezéséhez csupán a ta­pasztalatokat hasznosítja. Horváth Zoltán, a. szegedi színház operarendezője va­lami újat, de legalábbis mást szeretne adni a pénte­ki János vitéz-premieren. — Nem lesz könnyű dol­gunk — állítja határozottan. — A János vitéz rendkívül népszerű darab, közönségsi­kere a Csárdáskirálynőével vetekszik, s ha hozzávesszük dramaturgiai furcsaságait, a színre állítás minden eset­ben új és új feladatokat je­lent. Egyszerűen nem lehet hagyatkozni csupán a nép­szerűségre, mondván, úgyis elmegy; mindig ki kell ta­Miként jelentkezik ez a rendezői szemlélet az elő­adásban? — Mint említettem, a Vasárnap este zárta kapuit az Alföldi Élelmiszer-gazda­ság '73 Kiállítás, ami az idén 17 napig fogadta a látogató­kat, tanúságát adva annak, hogy e táj élelmiszer-gazda­sága milyen nagy utat járt meg az elmúlt évtizedekben. Szeged kedvező az ilyen jel­legű bemutatók, tapasztalat­cserék színhelyéül, annál in­kább, mert évszázados ha­gyományai vannak a kiállí­tásnak, vásárnak, nyári idényben százezrek seregle­nek ország-világból ide, a Tisza-partra, s az sem kö­zömbös, hogy szerves egysé­get alkotnak a mezőgazdasá­gi üzemek és a feldolgozó ipar. A közelmúlt éveiben megrendezett különböző szakmai, tájjellegű kiállítá­sok egyértelműen sikeresek voltak, bár szélesebb alapo­at, átfogóbb koncepciót nem teremtettek. Szükségszerűvé vált, hogy a szétszabdalt, különböző helyeken és idő­pontokban megrendezett ki­állításoknak a jó hagyomá­nyait, sikerét, eredményét felhasználva, a felhalmozó­dott tapasztalatokat szink­ronba hozva az adottságok­kal, a kiállítást új alapokra helyezzék és új szellemben rendezzék meg. Az idei se­regszemle ennek alapján szerveződött. És jól. Ám vé­tenénk e rendezvények el­len, s ártanánk Szeged jóhí­rének, ha a fontosabb ta­pasztalatokat, javítanivaló­kat elhallgatnánk. Napjainkban csaknem va­lamennyi megyében divatoz­nak a különböző kiállítások, vásárok, elég csak utalni ar­ra, hogy augusztus 10-től 20­ig éppen a szomszédban, Bé­késcsabán rendeznek mező­gazdasági és ipari kiállítást és vásárt, igen nagy ambí­cióval. Máris nagy érdeklő­dés előzi meg. Ezekből kö­vetkezik, hogy Szegeden igen magas színvonalú, jó koncepciójú, átgondolt ren­dezvénynek van csak helye és jövője. Szervesen szükség van a kiállítás egységére, vagyis a szórakoztatásra, lát­ványosságra, a szemet és szívet gyönyörködtető virág­és őszibarack-kiállításra ugyanúgy, mint a termelés dokumentálására, a komoly szakmai élmények nyújtásá­ra, a „szellemi tőkepiacra", és igen aktív — a mostani­nál sokkal nagyobb — rész­lata. Nálunk a virág az élet vételre. Itt a Dél-Alföld újjászületését is jelentheti, centrumában, nem elég az Jancsi és Juliska hazatérése elvitathatatlan jog és lehető­tündérországból, szándékaink „„.,,, . ., . szerint, köriilbelül azt mon- ség' a sPeclalis termelési daná: két embernek, akik körzet nyújtotta előnyök, szeretik egymást, ott van a maga a rendezvény, főleg ha tündérország ahol otthon hat megye érdekelt a kiállí­vannaK, anol saját életüket ... . ., .... . .,,, , . élhetik, ahol saját életüket tók kózott- a legfőbb bizo­kell vállalniok és vállalják, nyíték. Horváth Zoltán az el- Az idei siker nem egyér­SS'^CS: telmű- A látogatottság igen szágban. a római Caracalla gyenge volt. Tizenötezer thermában. a Firenze mel- négyzetméter nem nagy te­letti Fiesoléban, s az a vé- rület, ám ha a szervezésre lemenye, nem kell szerény- ..... . , kednünk. Minden szabadié- tobb ld6t szentelnek, átgon­ri környezetnek sajátos doltabban mozgósítják a gaz. hangulata, légköre, varázsa daságokat, akkor sokkal fé­va"; 8 ®zef?dre visszatérve, nyesebb, egységesebb színvo­a térre kisétalva, ugyanez a ...„„. . , , kellemes érzés kerítette ha- nalu klaUltast produkalha­talmába: örül annak is, tott v°lna a hat megye. Bán­hogy ezúttal több szegedi tóan nagyok voltak a kü­színésszel dolgozhat együtt lönbségek egy-egy pavilon, — a margitszigeti János vi- vagy épületben bemutatott tézből csak Gobbi Hilda termékek között, maradékta­Csongrád megyei Állami Gazdaságok, a szentesi kuta­tóintézet, a szegedi Gabona­termesztési Kutató Intézet, a konzervgyár, a paprikafel­dolgozó vállalat és a Bács megyei gazdaságok mutatták be többek között termékei­ket. Ezekről — a kiállításon tett látogatás alkalmával — elismerően nyiatkozott Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, és sikeresnek ítélte meg a rendezvényt, hasznos élelmiszer-gazdasági tapasz­talatcserének, bár szóvá tet­te a látogatottság hiányát is. A kiállítás slágerének a hosszú, fedett pavilon bejára­tánál levő ipari televíziós képernyő bizonyult, amit a „Viharsarki Állami Gazdasá­gok" mutattak be. A minivi. zorral felszerelt műszerfal a takarmányszárító üzem vezér­lőpultja, amiből összesen hat berendezés üzemel az ország­ban. A Vizesfási Állami Gaz­daság készítette — a minisz­térium nagydíját ez a gazda, ság kapta — egy ilyen tele­víziós rendszerrel felszerelt takarmányszárító másfél millió forinttal kevesebbe kerül, mintha hagyományos módszerrel építenék fel. Olyan kiállítást szervezni, amely mindenkinek kielégíti az ignyét, nem lehet. Az idei siker mindenképpen olyan vonásokkal is szolgál, amiket a jövőben, éppen egy alföldi jellegű élelmiszer-gazdasági bemutató érdekében, nem le­het figyelmen kívül hagyni. Tehát éppen olyan fontos feladata a megye, s más me­gyék eredményeit reprezen­tálni, az élelmiszer-gazdaság fejlődését bemutatni, mint mondjuk a szegedi termelő­szövetkezeteket. Sajnos, az utóbbiak sem jeleskedtek — a Felszabadulás Tsz kivételé­vel — az idei seregszemlén. A szabadtéri játékokra ér­kező látogatók körében nem propagálták a kiállítást, le­mondtak arról a lehetőség­ről, hogy a csoportosan, kü­lön vonatokon, buszokon ér­kezőket meghívják, invitál­ják a Marx térre. Kétségtelen, az utóbbi esz­tendők számtalan rendezvé­nye, vására elkényeztette a közönséget. Szegeden is így igaz. Gazdag, színpompás ki­állítások sorozatára emlékez­hetünk vissza az elmúlt két és fél évtizedben. Éppen ezért a mércét állandóan emelni kell. Sorolni lehetne a tanácsokat; a termelőszö­vetkezetek melléktevékeny, ségett jobban bemutató üzemágak bemutatása, a ter­mékek árusítása, ésszerűbb propaganda, élelmiszer-gaz­daságok nagyobb aktivitása stb. Am a tanulságok megál­lapítására vannak hivatottak. Az idei siker csak arra ele­gendő, hogy alapját jelent­heti a jövőbeni alföldi élel­miszer-gazdasági kiállítások­nak, bemutatóknak. Megha­tározhatja a profilját. Ne­künk szegedieknek egyik büszkeségünk kell, hogy le­gyen. Lehet is! Sz. Lukács Imre Szegedi folószalun Átadták a díjakat Vasárnap délelőtt a Bartók Béla Művelődési Köz­pontban megnyílt a Fotóklubok 9. szegedi szalonja. Az amatőr fotográfusok országos bemutatóján 18 klubba tö­mörült 124 alkotó 198 képe látható. A kiállítást dr. La­jos Sándor fotóművész nyitotta meg. A szalon díjait Radnóti Tamás, a fesztivál intéző bizottságának titkára adta át. Szeged megyei Város Tanácsának vándordiját a bajai Duna-fotóklub. a Magyar Fotórpűvészek Szövet­ségének díját a Budapesti Fotóklub, a FORTE tiszte­letdíját a szegedi fotóklub nyerte. A nénművelési in­tézet egyéni díjain a szegedi Hernádi Oszkár, a győri Belovicz Károly és a miskol ci Juhász Miklós osztozott. A szegedi városi tanács különdíját a miskolci Miha­lecz Lajos, a Bartók Béla Művelődési Központ díját a budapesti Alapfy László, míg a szegedi fotóklub díját a szintén budapesti Kovács Tamás nyerte. lálni valamit. Közelebbről díszletek és a jelmezek ön­pedig a nehézséget az okoz- magukban is elárulják szán­^má0sg4aelthérMellfegű0Az díSei^ennek'Tnépmelri ugyanaz, Iluska mostohája, lanul csak a HÖDGÉP sze­elsőben a népszínmű jelleg világnak képzőművészetünk- a boszorka. replése, s a főpavilon dl a másodikban az operettsze- ben fellelhető, grafikus, sík­rűség dominál, míg a har- ban ábrázolt elemeit kom­madik felvonásban a mese- P°nalta a színpadra. Azcm játék. Félreértés ne essék, túl> h°gy az előadás képi koránt sincs arról szó, hogy látványában dekorativitásra a három felvonás három törekszünk természetesen, a műfaj, hanem a jellegük masociik felvonás francia üyen. a különbségeket sze- masocllK Elvonás trancia rettem volna érzékeltetni, udvari jeleneteben el akar­Ezek után világos, hogy a juk kerülni azt a fajta tej­rendezésnek el kell dönte- színhabos stílt, puhaságot, lyikaet ^Tla,jajelaezgbe^ar;. éppe" az milyen legyen a stílusa — ru8éS egyik jellemzője a mert az csak egységes le- színpadokon. A harmadik het. Mi a népmese hangula- felvonás tündérországában tának. stiláris és érzelem- pedig á tündérek virágok világának megteremtése jelmezeiben jelermek meg, Nlkolényi István csérhető, ahol is a Békés— Nyilasy-képek a Sajtóházban Nyilasy Sándor festőművész születésének századik év­fordulója tiszteletére emlékkiállítás nyílik ma, kedden este 7 órakor a Sajtóház művészklubjában. A tápéi népélet és a tápéi emberek festőjének képeiből rendezett tárlatot SzelesI Zoltán művészettörténész nyitja meg. A festő hu­mellett döntöttünk, ez ha- ezzel is érzékeltetni akar- fonhat — Jórtszt magántulajdonban levő - alkotása egy „, . _ , . . , i . „ . ., hónapig tekinthető meg. A megnyitó után a külföldi ma­tározta meg Sándor Lajos juk a népmesei jelleget, hl- gyartanítás problémáiról dr. Nagy Károly tanár (USA) díszleteit, Márk Tivadar jel- szen a folklórban közismert tart előadást. Az előadóval Halász Miklós újságíró be­piezeit is. a virágok szerepe, haszná- szélget A fotográfusoknak olyan ez az évenkénti szegedi sza­lon, mint a képzőművészek­nek a Szegedi Nyári Tárlat. Céljai, szándékai is hason­lóak: felméri az országban dolgozó amatőr fotósok mun­kásságát. a művek találkoz­nak a közönséggel, összeha­sonlításra. és önértékelésre ad alkalmat és tanulságok levonására késztet. Az idei. bemutató nem rejt szenzá­ciókat, nagy csinadrattákat kiváltó felfedezéseket, de gyenge, színvonaltalan mű­vek sincsenek a paraváno­kon. Megfigyelhető. hogy az épület- és architektúrafelvé­telek a különleges, szokat­lan egyéni nézőpontokat ke­resik. Olyan művek szület­tek ebben a műfajban, me­lyekkel az ábrázolt épülete­ken-részleteken túl a fotós önmaga művészi szándékait is kifejezésre tudta juttatni. Egyre érzékenyebben reagál­nak az Ipari objektumok szerkezetességeire. rendjére, a bennük rejlő esztétikai ér­tékekre. Még mindig jó né­hány felvétel örökíti meg nosztalgiákat ébresztve a le­tűnő tanyai-paraszti világ részleteit, és néprajzi érde­kességeket. A portrék között érdekes kettősség figyelhető meg. Az egyik gyűjtőmedencébe a „Lánvfej"-ekkel. „Port­ré"-kkal. „Profil"-laI stb. je­lölt képek tartoznak, melyek egyre inkább sorsokat, ielle­meket, hangulatokat, élete­ket szándékoznak kifejezni. Szimpatikus számukra Is­merős művészekről fényképet készfleoL Bzőrt sorakoznak szinte egymás mellett Ko­vács Margit kerámikus. Fe­ledy Gyula grafikus. Bar­csay Jenő festő vagy ép­pen Bretus Mária balett­táncos portréi. Ugyanez a teljességre törekvő szándék szülte a mostani kiállításon jelentős számmal szereplő képsorokat. Közülük kiemel­kedik Dudás György Anna Margit festőművészről. Z. Szabó László Rhoda Scottról készült képsora, valamint Német Aladár Amerika!... Amerika! és Kolláth Mária Ibéria-képsora. Visszavonulóban a fotógra­fika. Néhány éve még feke­te-fehér fotorafikákkal vol­tak telítve a kiállítások, a mostani tárlaton alig akad néhány. Közülük kiemelke­dig Korcsog Andrásné Téli séta és Alapfy László Ügető című képe. A néhány akt­fotó közül említést érdemel különleges kompozíciójáért és jelképes erejéért Herná­di Oszkár Koráll című fotó­ja. Tartalmi változatosság a kiállítás egyik jellemzője. A fotók változatos sorában az épület- és architektúraábrá­zolásoktól, az ötlet- és tárgy­fotókon, az életképeken és protestfotókon az aktképekig, sportfotókig széles a tartalmi skála. De hasonlóan válto­zatosak a technikai megol­dások is. Itt a skála a lágv és finom tónusoktól » kont­rasztos és grafikus megol­dásokig terjed, de utat tör magának — egyelőre a kí­sérletek tisztes szintjén — a teleobjektív és a színes tech­nika is. r 'T-h.

Next

/
Thumbnails
Contents