Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-07 / 183. szám

KEDD, 197S. AUGUSZTUS l 'Cl á Elutazott az Ultrán Állami Táncegyüttes Hétfőn reggel kilenckor már üres volt a Royal szálló hallja: elutazott Szegedről az Ukrán Állami Táncegyüttes. Vasárnap este másodszor léptek a szabadtéri játékok közönsége elé, s a nagy sikerű előadás után Papp Gyula, a fesztivál intéző bizottságának elnöke és Horváth Mihály, a szabadtéri játékok igazgatóhelyettese köszönte meg vendégszereplésüket, búcsúztak el az együttestől. Az ukrán táncművészek ma, kedden este a győri vízi színpadon folytatják magyarországi turnéjukat, s onnan a Margitszigetre utaznak. t d kiállítás és tanulságai Próbálják a János vitézt 6 Már július ntolsó napjaiban próbált a téren a János vitéz statisztagárdája, aztán a Tömörkény gimnázium udvarán folytatták, s tegnaptól ismét a dóm előtti színpadot szállták meg, immáron teljes stábbal. Itt vannak a főszereplők ls. A péntek esti bemutatóig sűrített ütemben tartó próbák egyikéről készült felvételünk, amelyről a néző képet kaphat az előadás látványáról is Hol van tündérország ? Horváth Zoltán9 a rendező A margitszigeti színpadon rendezte két esztendeje a János vitézt, amikor a szegedi dóm előtt is bemutatkozott a Csínom Palkóval. János vitézét tavaly felújították a szigeten, most viszont, második szegedi szabadtéri rendezéséhez csupán a tapasztalatokat hasznosítja. Horváth Zoltán, a. szegedi színház operarendezője valami újat, de legalábbis mást szeretne adni a pénteki János vitéz-premieren. — Nem lesz könnyű dolgunk — állítja határozottan. — A János vitéz rendkívül népszerű darab, közönségsikere a Csárdáskirálynőével vetekszik, s ha hozzávesszük dramaturgiai furcsaságait, a színre állítás minden esetben új és új feladatokat jelent. Egyszerűen nem lehet hagyatkozni csupán a népszerűségre, mondván, úgyis elmegy; mindig ki kell taMiként jelentkezik ez a rendezői szemlélet az előadásban? — Mint említettem, a Vasárnap este zárta kapuit az Alföldi Élelmiszer-gazdaság '73 Kiállítás, ami az idén 17 napig fogadta a látogatókat, tanúságát adva annak, hogy e táj élelmiszer-gazdasága milyen nagy utat járt meg az elmúlt évtizedekben. Szeged kedvező az ilyen jellegű bemutatók, tapasztalatcserék színhelyéül, annál inkább, mert évszázados hagyományai vannak a kiállításnak, vásárnak, nyári idényben százezrek sereglenek ország-világból ide, a Tisza-partra, s az sem közömbös, hogy szerves egységet alkotnak a mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó ipar. A közelmúlt éveiben megrendezett különböző szakmai, tájjellegű kiállítások egyértelműen sikeresek voltak, bár szélesebb alapoat, átfogóbb koncepciót nem teremtettek. Szükségszerűvé vált, hogy a szétszabdalt, különböző helyeken és időpontokban megrendezett kiállításoknak a jó hagyományait, sikerét, eredményét felhasználva, a felhalmozódott tapasztalatokat szinkronba hozva az adottságokkal, a kiállítást új alapokra helyezzék és új szellemben rendezzék meg. Az idei seregszemle ennek alapján szerveződött. És jól. Ám vétenénk e rendezvények ellen, s ártanánk Szeged jóhírének, ha a fontosabb tapasztalatokat, javítanivalókat elhallgatnánk. Napjainkban csaknem valamennyi megyében divatoznak a különböző kiállítások, vásárok, elég csak utalni arra, hogy augusztus 10-től 20ig éppen a szomszédban, Békéscsabán rendeznek mezőgazdasági és ipari kiállítást és vásárt, igen nagy ambícióval. Máris nagy érdeklődés előzi meg. Ezekből következik, hogy Szegeden igen magas színvonalú, jó koncepciójú, átgondolt rendezvénynek van csak helye és jövője. Szervesen szükség van a kiállítás egységére, vagyis a szórakoztatásra, látványosságra, a szemet és szívet gyönyörködtető virágés őszibarack-kiállításra ugyanúgy, mint a termelés dokumentálására, a komoly szakmai élmények nyújtására, a „szellemi tőkepiacra", és igen aktív — a mostaninál sokkal nagyobb — részlata. Nálunk a virág az élet vételre. Itt a Dél-Alföld újjászületését is jelentheti, centrumában, nem elég az Jancsi és Juliska hazatérése elvitathatatlan jog és lehetőtündérországból, szándékaink „„.,,, . ., . szerint, köriilbelül azt mon- ség' a sPeclalis termelési daná: két embernek, akik körzet nyújtotta előnyök, szeretik egymást, ott van a maga a rendezvény, főleg ha tündérország ahol otthon hat megye érdekelt a kiállívannaK, anol saját életüket ... . ., .... . .,,, , . élhetik, ahol saját életüket tók kózott- a legfőbb bizokell vállalniok és vállalják, nyíték. Horváth Zoltán az el- Az idei siker nem egyérSS'^CS: telmű- A látogatottság igen szágban. a római Caracalla gyenge volt. Tizenötezer thermában. a Firenze mel- négyzetméter nem nagy teletti Fiesoléban, s az a vé- rület, ám ha a szervezésre lemenye, nem kell szerény- ..... . , kednünk. Minden szabadié- tobb ld6t szentelnek, átgonri környezetnek sajátos doltabban mozgósítják a gaz. hangulata, légköre, varázsa daságokat, akkor sokkal féva"; 8 ®zef?dre visszatérve, nyesebb, egységesebb színvoa térre kisétalva, ugyanez a ...„„. . , , kellemes érzés kerítette ha- nalu klaUltast produkalhatalmába: örül annak is, tott v°lna a hat megye. Bánhogy ezúttal több szegedi tóan nagyok voltak a küszínésszel dolgozhat együtt lönbségek egy-egy pavilon, — a margitszigeti János vi- vagy épületben bemutatott tézből csak Gobbi Hilda termékek között, maradéktaCsongrád megyei Állami Gazdaságok, a szentesi kutatóintézet, a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet, a konzervgyár, a paprikafeldolgozó vállalat és a Bács megyei gazdaságok mutatták be többek között termékeiket. Ezekről — a kiállításon tett látogatás alkalmával — elismerően nyiatkozott Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, és sikeresnek ítélte meg a rendezvényt, hasznos élelmiszer-gazdasági tapasztalatcserének, bár szóvá tette a látogatottság hiányát is. A kiállítás slágerének a hosszú, fedett pavilon bejáratánál levő ipari televíziós képernyő bizonyult, amit a „Viharsarki Állami Gazdaságok" mutattak be. A minivi. zorral felszerelt műszerfal a takarmányszárító üzem vezérlőpultja, amiből összesen hat berendezés üzemel az országban. A Vizesfási Állami Gazdaság készítette — a minisztérium nagydíját ez a gazda, ság kapta — egy ilyen televíziós rendszerrel felszerelt takarmányszárító másfél millió forinttal kevesebbe kerül, mintha hagyományos módszerrel építenék fel. Olyan kiállítást szervezni, amely mindenkinek kielégíti az ignyét, nem lehet. Az idei siker mindenképpen olyan vonásokkal is szolgál, amiket a jövőben, éppen egy alföldi jellegű élelmiszer-gazdasági bemutató érdekében, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Tehát éppen olyan fontos feladata a megye, s más megyék eredményeit reprezentálni, az élelmiszer-gazdaság fejlődését bemutatni, mint mondjuk a szegedi termelőszövetkezeteket. Sajnos, az utóbbiak sem jeleskedtek — a Felszabadulás Tsz kivételével — az idei seregszemlén. A szabadtéri játékokra érkező látogatók körében nem propagálták a kiállítást, lemondtak arról a lehetőségről, hogy a csoportosan, külön vonatokon, buszokon érkezőket meghívják, invitálják a Marx térre. Kétségtelen, az utóbbi esztendők számtalan rendezvénye, vására elkényeztette a közönséget. Szegeden is így igaz. Gazdag, színpompás kiállítások sorozatára emlékezhetünk vissza az elmúlt két és fél évtizedben. Éppen ezért a mércét állandóan emelni kell. Sorolni lehetne a tanácsokat; a termelőszövetkezetek melléktevékeny, ségett jobban bemutató üzemágak bemutatása, a termékek árusítása, ésszerűbb propaganda, élelmiszer-gazdaságok nagyobb aktivitása stb. Am a tanulságok megállapítására vannak hivatottak. Az idei siker csak arra elegendő, hogy alapját jelentheti a jövőbeni alföldi élelmiszer-gazdasági kiállításoknak, bemutatóknak. Meghatározhatja a profilját. Nekünk szegedieknek egyik büszkeségünk kell, hogy legyen. Lehet is! Sz. Lukács Imre Szegedi folószalun Átadták a díjakat Vasárnap délelőtt a Bartók Béla Művelődési Központban megnyílt a Fotóklubok 9. szegedi szalonja. Az amatőr fotográfusok országos bemutatóján 18 klubba tömörült 124 alkotó 198 képe látható. A kiállítást dr. Lajos Sándor fotóművész nyitotta meg. A szalon díjait Radnóti Tamás, a fesztivál intéző bizottságának titkára adta át. Szeged megyei Város Tanácsának vándordiját a bajai Duna-fotóklub. a Magyar Fotórpűvészek Szövetségének díját a Budapesti Fotóklub, a FORTE tiszteletdíját a szegedi fotóklub nyerte. A nénművelési intézet egyéni díjain a szegedi Hernádi Oszkár, a győri Belovicz Károly és a miskol ci Juhász Miklós osztozott. A szegedi városi tanács különdíját a miskolci Mihalecz Lajos, a Bartók Béla Művelődési Központ díját a budapesti Alapfy László, míg a szegedi fotóklub díját a szintén budapesti Kovács Tamás nyerte. lálni valamit. Közelebbről díszletek és a jelmezek önpedig a nehézséget az okoz- magukban is elárulják szán^má0sg4aelthérMellfegű0Az díSei^ennek'Tnépmelri ugyanaz, Iluska mostohája, lanul csak a HÖDGÉP szeelsőben a népszínmű jelleg világnak képzőművészetünk- a boszorka. replése, s a főpavilon dl a másodikban az operettsze- ben fellelhető, grafikus, síkrűség dominál, míg a har- ban ábrázolt elemeit kommadik felvonásban a mese- P°nalta a színpadra. Azcm játék. Félreértés ne essék, túl> h°gy az előadás képi koránt sincs arról szó, hogy látványában dekorativitásra a három felvonás három törekszünk természetesen, a műfaj, hanem a jellegük masociik felvonás francia üyen. a különbségeket sze- masocllK Elvonás trancia rettem volna érzékeltetni, udvari jeleneteben el akarEzek után világos, hogy a juk kerülni azt a fajta tejrendezésnek el kell dönte- színhabos stílt, puhaságot, lyikaet ^Tla,jajelaezgbe^ar;. éppe" az milyen legyen a stílusa — ru8éS egyik jellemzője a mert az csak egységes le- színpadokon. A harmadik het. Mi a népmese hangula- felvonás tündérországában tának. stiláris és érzelem- pedig á tündérek virágok világának megteremtése jelmezeiben jelermek meg, Nlkolényi István csérhető, ahol is a Békés— Nyilasy-képek a Sajtóházban Nyilasy Sándor festőművész születésének századik évfordulója tiszteletére emlékkiállítás nyílik ma, kedden este 7 órakor a Sajtóház művészklubjában. A tápéi népélet és a tápéi emberek festőjének képeiből rendezett tárlatot SzelesI Zoltán művészettörténész nyitja meg. A festő humellett döntöttünk, ez ha- ezzel is érzékeltetni akar- fonhat — Jórtszt magántulajdonban levő - alkotása egy „, . _ , . . , i . „ . ., hónapig tekinthető meg. A megnyitó után a külföldi matározta meg Sándor Lajos juk a népmesei jelleget, hl- gyartanítás problémáiról dr. Nagy Károly tanár (USA) díszleteit, Márk Tivadar jel- szen a folklórban közismert tart előadást. Az előadóval Halász Miklós újságíró bepiezeit is. a virágok szerepe, haszná- szélget A fotográfusoknak olyan ez az évenkénti szegedi szalon, mint a képzőművészeknek a Szegedi Nyári Tárlat. Céljai, szándékai is hasonlóak: felméri az országban dolgozó amatőr fotósok munkásságát. a művek találkoznak a közönséggel, összehasonlításra. és önértékelésre ad alkalmat és tanulságok levonására késztet. Az idei. bemutató nem rejt szenzációkat, nagy csinadrattákat kiváltó felfedezéseket, de gyenge, színvonaltalan művek sincsenek a paravánokon. Megfigyelhető. hogy az épület- és architektúrafelvételek a különleges, szokatlan egyéni nézőpontokat keresik. Olyan művek születtek ebben a műfajban, melyekkel az ábrázolt épületeken-részleteken túl a fotós önmaga művészi szándékait is kifejezésre tudta juttatni. Egyre érzékenyebben reagálnak az Ipari objektumok szerkezetességeire. rendjére, a bennük rejlő esztétikai értékekre. Még mindig jó néhány felvétel örökíti meg nosztalgiákat ébresztve a letűnő tanyai-paraszti világ részleteit, és néprajzi érdekességeket. A portrék között érdekes kettősség figyelhető meg. Az egyik gyűjtőmedencébe a „Lánvfej"-ekkel. „Portré"-kkal. „Profil"-laI stb. jelölt képek tartoznak, melyek egyre inkább sorsokat, iellemeket, hangulatokat, életeket szándékoznak kifejezni. Szimpatikus számukra Ismerős művészekről fényképet készfleoL Bzőrt sorakoznak szinte egymás mellett Kovács Margit kerámikus. Feledy Gyula grafikus. Barcsay Jenő festő vagy éppen Bretus Mária baletttáncos portréi. Ugyanez a teljességre törekvő szándék szülte a mostani kiállításon jelentős számmal szereplő képsorokat. Közülük kiemelkedik Dudás György Anna Margit festőművészről. Z. Szabó László Rhoda Scottról készült képsora, valamint Német Aladár Amerika!... Amerika! és Kolláth Mária Ibéria-képsora. Visszavonulóban a fotógrafika. Néhány éve még fekete-fehér fotorafikákkal voltak telítve a kiállítások, a mostani tárlaton alig akad néhány. Közülük kiemelkedig Korcsog Andrásné Téli séta és Alapfy László Ügető című képe. A néhány aktfotó közül említést érdemel különleges kompozíciójáért és jelképes erejéért Hernádi Oszkár Koráll című fotója. Tartalmi változatosság a kiállítás egyik jellemzője. A fotók változatos sorában az épület- és architektúraábrázolásoktól, az ötlet- és tárgyfotókon, az életképeken és protestfotókon az aktképekig, sportfotókig széles a tartalmi skála. De hasonlóan változatosak a technikai megoldások is. Itt a skála a lágv és finom tónusoktól » kontrasztos és grafikus megoldásokig terjed, de utat tör magának — egyelőre a kísérletek tisztes szintjén — a teleobjektív és a színes technika is. r 'T-h.