Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-29 / 201. szám

2 SZERDA, 1973. AUGUSZTUS 28. 7 Szovjet-csehszlovák együttműködés Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának "elnöke kedden a Kremlben találko­zott Lubomlr Strougallal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagjával. a csehszlovák kormány elnöké­vel. A két kormányfő pozitiven értékelte a Szovjetunió éa Csehszlovákia . népgazdaság­fejleaztésl tervelnek össze­hangolására végzett munka első eredményeit. Megoldot­ták az 1976—1980-as évekre szóló szovjet—csehszlovák gazdasági együttműködés számos nagyjelentőségű kér­dését. Megállapodtak továbbá azokban a fő irányokban, amelyeknek megfelelően a lervblzottságok és a minisz­tériumok folytatják a nép­gazdasági tervek szoros ösz­szehangolásának munkáját, a szovjet—csehszlovák együtt­AlekszeJ Koszigln (baloldalt) megbeszéléseket Lubomlr Strougallal folytatott működés hatékonysága, a szocialista és a kommunista építés adta' feladatok sikeres megoldása érdekében. A csehszlovák kormány elnöke tegnap Moszkvából hazautazott Prágába. Vele együtt elutazott a szovjet fő­városból Václav Hula. a CSKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, a kormány elnökhelyettese és több hivatalos személyiség. A kínai külpolitika ösvényein rZónák" és kapcsolatok O Abból a célból, hogy a kínai külpolitika szov­jetellenes „fővonalát" ideoló­giailag alátámasszák, a kínai vezetők kidolgozták az ügy­nevezett „közbeeső zónák" és a „szuperhatalmak" elmé­letét. Ez a két elmélet szoros kapcsolatban van egymással és természetszerűen teljesen önkényes: aszerint formáló­dik és alakul, ahogy a kínai hatalompolitika célkitűzései módosulnak. A szovjet tanulmányok általában három szakaszt különböztetnek meg ennek az elméletnek a kialakításá­ban. Az első szakaszban Peking arra az álláspontra helyezkedett, hogy két azo­nosan kezelendő „szuperna­talom" van: a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Az összes többi országok az úgynevezett „közbeeső zóná­ba" tartoznak, amellyel Pe­kingnek -valamilyen formá­ban szövetségi, együttműkö­dési politikát kell kidolgoz­Kormányfő az oroszlánbarlangban M iközben a brit fővárosban a Scotland Yard energiá­jának jelentős részét azok a merényletek emésztik fel, amelyek hátterében nyilvánvalóan északír szél­sőségesek állnak, Edward Heath, Nagy-Britannia minisz­terelnöke a királyi légierő egyik különgépén magába az oroszlánbarlangba, Ulsterbe utazott. Van valami mélyen jelképes már abban ls, amivel ezt a látogatást hivatalosan Indokolták. A kormányfő — hang­zott a Downlng Street 10., az angol miniszterelnökségi re­zidencia közleménye — azért látogat Észak-Írországba, hogy lerója kegyeletét a lord Brookeborough volt északír miniszterelnök lelkiüdvéért megtartott gyászmisén. Egy politikus számára az Ilyen részvétel még akkor is tömény politikai gesztus, ha a körülmények normálisnak mondhatók. Az ulsterl körülmények azonban hosszú esz­tendők óta felérnek egy ostromállapottal, függetlenül at­tól, hogy azt az állapotot hlvatalosun kinyilvánították-e, vagy nem. Heath utazását Észak-frország szembenálló táborai ls annak fogták fel, ami: politikai tettnek. Ennek megfelelően is fogadták, gyűlölettel, méghozzá minden oldalon. Az elhunyt ulsterl államférfi ugyanis az úgynevezett Stormont-szlsztéma egyik atyja volt. A Stor­mont a helyi nemzetgyűlés, amely számos tekintetben auto­nóm módon Intézte a tartomány ügyelt, összetételének megfelelően, a protestáns többség javára, a katolikus ki­sebbség rovására. Ebből az következne, hogy az alapító emlékét meg­tisztelő angol miniszterelnököt a katolikusok, és csak ők, fogadják haraggal, a protestánsok viszont viharos rokon­szenvvel. Erről azonban szó sincs. A véres események nyo­mán London ugyanis gyakorlatilag megszüntette a protes­táns többség autonómiáját, és az ügyek vezetését a köz­ponti kormányzat vette át. Ez távolról sem csökkentette a katolikusok kiszolgálta­tottság! érzését, ugyanakkor általános haragot váltott ki az addig egyértelműen angolbarát protestáns táborból is, a torykormány „elérte" azt, hogy Ulsterben két tűz között van, miközben a helyzet Immár évek óta szüntelenül romlik. Súlyos földrengés Mexikóban 0 Mexikóváros (Reuter, AFP) Kedden, a kora hajnali órákban súlyos, percekig tar­tó földrengés rázta meg Közép-Mexikót. A földren­gésjelző intézet a Richter­skála szerint előbb 5,5, majd 7 fok erejű földmozgást jel­zett, amelynek központja a fővárostól mintegy 200 kilo­méterre délkeletre fekvő Orlzaba város volt. A főváros lakosait a föld­rengés álmukból riasztotta fel, de az eddigi Jelentések szerint ott súlyosabb anyagi károk nem keletkeztek. Több helyütt megszakadt az áramszolgáltatás, és kisebb tüzek keletkeztek, Az egyelőre ellenőrizhetet­len hirek riasztó számadato­kat közölnek az ország más jrirlékeiről. Rgy. veracruzi je­lentés szerint Orizabában 300 ember lelte halálát a romok alatt. A rendőrség és a Vörös­kereszt jelentése szerint Puebla állam hasonnevű székhelyén éppúgy, mint a környező falvakban, sok a halott. Halált és pusztulást okozott a földrengés Viudad Serdanban, Cordobában és sok más városban. A UPI legfrissebb jelen­tése szerint az 50 ezer la­koyú Orlzaba teljesen elszi­getelődött a külvilágtól. Az AFP úgy értesült, hogy Puebla állam Cerdan nevű városában több mint 100 a halottak és eltűntek száma. A Reuter legfrissebb jelen­tőse szerint a halálos és a sebesült áldozatok száma meghaladja az tuAitü. India és Pakisztán megállapodása # ÜJ-Delhi (Reuter, UPI) India és Pakisztán képvi­selői kedden megállapodást írtak alá a két ország között 1971-ben lezajlott háborúban foglyul ejtett katonák, va­lamint hontalanná vált pol­gári személyek hazatelepíté­séröl — jelentette.be kedden délután az indiai fővárosban a tárgyalásokon részt vevő indiai küldöttség szóvivője. A két ország küldöttségei 11 nappal ezelőtt kezdtek tárgyalásokat a majd két év­vel ezelőtt befejeződött há­ború következtében támadt emberiességi problémák megoldására. A most megkö­tött megállapodás értelmé­ben hamarosan hazatelepítik a még Indiában levő, mint­egy 90 ezer pakisztáni hadi­foglyot. Pakisztánból pedig 160 ezer bengáli tér haza Bangladesbe. A megállapo­dás intézkedik a Bengáli Népi Köztársaságból Pakisz­tánba áttelepülni kívánók sorsáról is. Lakat alatt a chilei terrorvezér 0 Santiago (ADN, Reuter) Roberto Thieme, a „Haza és szabadság" elnevezésű chilei szélsőjobboldali szer­vezet fővezére, akit a múlt hét végén Santlagóban le­zajlott fasiszta rendzavará­sok nyomán tartóztattak lé, rendőrségi kihallgatásán be­Ismerte, hogy a terrorszerve­zet részt vett a meghiúsított június 19-i puccskísérletben, és chilei hadsereg megosz­tására, valamint Allende el­nök kormányának megdön­tésére törekedett. A fasiszta főkolompos be­vallotta, továbbá, hogy az egész országban ő irányította az összehangolt merényletek és szabotázsakciók sorozatá­nak végrehajtását, amelyek már eddig is számos ember életét követelték, és Chilé­nek nagy károkat okoztak. Megerősítette, hogy a Chilé­nek naponta több mint 200 millió escudójába kerülő sztrájkok felbújtóinak az a célja, hogy megdöntsék a népi egység kormányát. Val­lomásából kiderült, hogy a fasiszta elemek felelősek Ar­turo Araya fregattkapitány­nak, Allende elnök haditen­gérészeti adjutánsának meg­gyilkolásáért. A fasiszta főkolompos val­lomásáról a chilei sajtó meg­írta azt is, hogy Roberto Thiemet letartóztatásának el­ső napjaiban ugyanazok a parlamenti képviselők és bí­rók keresték fel, akik ellát­ják Araya fregattkapitány, és Schneider tábornok (volt hadsereg-főparancsnok, akit 1970-ben gyilkoltak meg a fasiszták) gyilkosainak vé­delmét. Waldheim közel­keleti körúton # Bejrút (Reuter. AFP) Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára kedden két és fél órás eszmecserét tartott a közel-keleti helyzetről, Asz­szad szíriai elnökkel. A meg­beszélésen jelen volt Khad­dam miniszterelnök-helyet­tes, külügyminiszter is. Kurt Waldheim Damasz­kiihöopt loudlúb iilcUdjU Bej­nia. Ezt az elképzelést ké­sőbb úgy módosították, hogy a"" két „szuperhatalom" egyenlő kezelése helyett (amely még az 1969-ben tar­tott IX. kínai pártkongresz­szus vonalát jellemezte) egyértelműen a Szovjetuniót jelölték meg fő ellenségként. Ezt a kínai elméleti folyó­irat, a „Vörös Zászló" (Hung­csl) által folytatott „magya­rázó kampány" követte. Eszerint „van főellenség és van másodlagos ellenség, s egy adott időszakban együtt lehet haladni a másodlagos ellenséggel a főellenség el­szigetelésére". Teljesen vilá­gos: ezt a „vonalmódosítást" azért hajtották végre, hogy megpróbálják érthetővé ten­ni a kínai tömegek előtt az Egyesült Államok felé tör­ténő látványos politikai nyi­tás szükségességét. Ezzel párhuzmosan olyan változás is kibontako­zott, hogy az immár nem egyenlő kezelésben részesülő két „szuperhatalom" között nem egy, hanem két „közbe­eső zóna" van. Az egyik a fejlett kapitalista országok zónája, a másik pedig a „harmadik világ" országai­nak zónája. Erre a vonal­változtatásra azért volt szük­ség, hogy az új szakaszban differenciált politikát dol­gozzanak kl a7, Amerikán kívüli fejlett tőkés országok és a harmadik világ orszá­gainak vonatkozásában. A különbséget Alekszejev sza­vaival úgy lehet megfo­galmazni, hogy Peking sze­rint Kína „az első közbeeső zónának természetes szövet­ségese; a második közbeeső zónának pedig természetes vezetője". A fentebb vázolt folya­mat mutatja, hogy a kínai hatalmi politika szolgálatá­ban és annak változásait kö­vetve milyen „ideológiai" módosításokat hajtottak végre. Ez természetesen gyakor­lati lépésekben is megmu­tatkozik. Elsőként és leg­nyilvánvalóbb módon abban, hogy Kína gazdasági és kül­kereskedelmi kapcsolatait teljesen átállította a fejlett tőkés országokkal fenntartott forgalom növelésére. 1972­ben Kína és a fejlett tőkés országok árucsere forgalma már 2 és fél milliárd dollár volt és egyetlen év alatt 14 százalékkal növekedett. Eb­ben az évben Kína teljes kereskedelmi forgalmának 44 százalékát az iparilag fejlett kapitalista országokkal bo­nyolította te. Ezen belül a forgalom csaknem fele Ja­pánra esett, amely ma kül­gazdasági tekintetben a kí­nai gazdaság legfontosabb „felszerelője". Ez az arány a továbbiakban nyilván meg­változik, minthogy az Egye­sült Államok és Kína kö­zötti nagyobbszabású keres­kedelem kibontakoztatására csak a következő években kerülhet sor. Természetszerűen ennek a politikának nemcsak gaz­dasági kihatásai vannak. Stratégiai és hatalmi szem­pontból a legvilágosabb megnyilvánulása, hogy a kí­nai külpolitika ma minde­nütt, ahol ez Peking leg­közvetlenebb hatalmi érde­keit nem sérti, az amerikai megszálló erők további fenn­tartása mellett száll síkra. Az Indokínai félszigeten ter. mészetesen nem ez a hely­zet, mert ezt történelmileg Peking a maga érdekterüle­tének tekinti. Egyértelműen az amerikai csapatok állo­másoztatása mellett foglalt állást azoban Kína Japán és a nyugat-európai országok viszonylatában. Csl-Peng-fej kínai külügyminiszter 1973. júniusában tett londoni és párizsi látogatása során nyíltan felhívta partnerei­nek figyelmét arra, hogy „az amerikai erők visszavonása a Nyugat-Európa feletti szovjet befolyás veszélyét eredményezné". Csou En-laj a legutóbb Pekingbe láto­gató amerikai kongresz­szusi képviselőknek nem kevésbé nyíltan azt aján­lotta: ne vonják ki az amerikai haditengerészeti és légierőket a Csendes-óceán és a Délkelet-Ázsia térségé­ben levő támaszpontokról. A kínai külpolitikának természetesen számolnia kell azzal, hogy „nincs egyed'* 1 a sakktáblán", s hogy ;<z Egyesült Államoknak a Szovjetunióhoz fűződő vi­szonya megjavításához rend­kívüli érdekei fűződnek. En­nek megfelelően, különös erővel koncentrálja erőfe­szítéseit a nyugat-európ i „közbeeső zóna" országaival fenntartott kapcsolatokra. Csou En-laj már májusban sietett kijelenteni, hogy Kí­na feltétlenül kapcsolatokat kíván teremteni a Közös Piaccal. Ezzel egyidőben tár­gyalásokat kezdtek brit harci repülőgépek vásárlásáról. Sőt, odáig mentek, hogv Brandt „keleti politikáját" elítélve, a legszélsőségesebb nyugatnémet Jobboldallal működtek együtt. Májusban a Zsenmin Zsipao főszer­kesztője Strauss-szal folyta­tott megbeszélésén lándzsát tört az Odera—Neisse-határ és a két német állam közötti határ „nyitva tartása" mel­lett és gyakorlatilag helye­selte Strauss vonalát: az NDK „bekebelezését" Nyu­gat-Németország által. E vázlatos kép is Jel­zi, hogy Peking a tőkés világ egészével szemben alapvetően módosította po­litikáját. Az Egyesült Álla­mokhoz, mint „nem főellen­ségként kezelendő szuperha­talomhoz" közeledik. Ugyan­akkor pedig minden erővel igyekszik fejleszteni kap­csolatait az első „közbeeső zóna" elmélete alapján Nyu­gat-Európa fejlett tőkés or­szágaival és Japánnal. L S. rútba, ahová a kora esti órákban meg is érkezett. Re­pülőtéri sajtóértekezletén őszintének és hasznosnak minősítette Szíriában véget ért tárgyalásait, és kifejezte azt a reményét, hogy a liba­noni elnökkel, miniszterel­nökkel és külügyminiszterrel is hasonló szellemben foly­tathat ofjzrnecíiepH, Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy vállalatunk növényvédőszer-raktárában — Szeged, Dorozsmai út 33. szám alatt — SZEPTEMBER l-TÖL 10-IG leltározást tarlunk A leltái ozás ideje alatt az árukiadás a csávázószerek és talajfertőtlenítő szerek kivételével szünetel. AGROKER VÁLLALAT

Next

/
Thumbnails
Contents