Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-28 / 200. szám

KEDD, 1973. AUGUSZTUS 28. Gyártörténet Az Özdl Kohászati Üzemek dolgozóinak kezdeményezésére két évvel ezelőtt gyártörténeti bemutató termet nyitottak az iparvárosban. A tárgyi emlékekben gazdag gyűjteményben számos olyan berendezés makettje látható, amelyet nyugdíjas kohászok és a szocialista brigádok tagjai készítettek társadalmi fnunkában. Új tantárgy: Vita a zöldségről A vállalati szervezés fejlesztéséről kormányhatározat intézkedett. Ezzel összefüggésben a művelődésügyi miniszter — az érdekelt főhatóságokkal egyetértésben — elrendelte: az egyetemek, valamint a műszaki és a gazdasági főiskoÁ színház új művészei Körtvélyessy Zsolt A szegedi közönségnek sem ismeretlen, bár „élőben" még nem láthatták. Nevét a mozikban, képernyőről forgalmazták. Fiatal és sikeres színész, azon kevesek közé tartozik, akik vidékről — pontosabban, és lassan használatosabban: nem Budapestről — is szerencsésen kacérkodnak az országos nyilvánosságot jelentő filmekkel. tévéjátékokkal. Belőlük tán annál is több akadt, amennyiről a szorgalmas hazai néző tud. aki látta moziban a Jancsó-filmeket, a Csend és kiáltást, a Fényes szeleket, az Égi bárányt. tévében Euripidész Iphigenia Auliszban-ját. a Pásztorórát, vagy a Századunk adásait. Körtvélyessy Zsolt tudniillik három NSZK—francia filmben jutott már szerephez, s megint játszik egy Árpád, a cigány című tévésorozatban (ehhez növesztett pajeszes frizurát) Róbert Etchewerry\él, akit szintén nem kell bemutatni, a tévénézők emlékezhetnek rá a Viharlovagból, vagy a Gori, az ördögből. S bár színészként nem panaszkodhat, máskülönben hadilábon állt a szerencsével. Másfél esztendeig kapta a kitűnő szerepeket Békéscsabán (az Adáshiba Krisztoszát, a II. Richárd Bolingbroke-ját, Evtimiu Csavargó jának címszerepét, Lope de Vega: Dacból terem a szerelem című darabjának Don Carlosát, a ÍV. Henrik walesi hercegét) — amikor autóbaleset következtében háromszor tört el a combcsontja, tíz hónapot feküdt gipszpárnában. Tavaly január óta tart a kényszerpihenő, távol a színháztól. Hogy Szegedre szerződött, ebben némi szerepe van Sándor Jánosnak, a színház főrendezőjének is. akivel ezekben a napokban harmadik Shakespeare-premierjére készül. Az évadkezdő Vízkereszt vagy amit akartok Orsinója lesz, Illyria hercege — s hogy egészen precízek legyünk, az új színiévad nyitányán ő szólal majd meg, szerepe szerint, először a színpadon is. A színművészeti főiskolán 1969-ben végzett, Balázsovits Lajossal, Pálos Zsuzsával, Benkő Péterrel és másokkal. Szinetár Miklós növendéke volt, aki még a főiskoláról hívta el többször a tévébe is. A diplomával Kecskemétre került, ahol egy esztendő alijtt öt szerepet játszott. Innen ment Békéscsabára, most Szegedre. Szereti a verseket, különösen József Attilát, s amikor erről beszélgettünk, szavainak nyomatékául József Attilakötetet vett elő. Szerepideáljaihoz Ádámot említette, Madách Tragédiájából, és az Ifjúság édes madarát. Még egyiket sem játszotta... N. I. Bérletezés Lényegében a tavalyi rendszerben és elképzelések szerint kezdődött meg tegnap. hétfőn a bérletezés a Szegedi Nemzeti Színházban. Az új évadra hirdetett körülbelül tizfajta vegyes bérlet 11 előadásra biztosít jegyeket, 20 százalékos kedvezménnyel, a kétfajta operabérlet ugyancsak 20 százalékos kedvezménnyel 10 előadásra szól, a nyugdíjasok "délelőtt 11 órakor kezdődő előadásain 60 százalékos kedvezményt élveznek, a premierbérlet 11 előadásra szól, az egyetemi és pedagógusbérlet pedig 7 előadásra, 30 százalékos kedvezménynyel. Az idei bérletezés újdonságáról, a pedagógusbérletekről, Kozaróczy József, a színház szervezési és propagandaosztályának vezetője elmondta, azt szeretnék, hogy a pedagógusok, akiknek szervezésében, nevelőmunkája következtében igen sok diák jár már színházba, az eddigieknél alaposabban elő tudják készíteni tanulóikat az előadósokra, vagyis korábban maguk is láthassák a darabokat. Így a pedagógusbérlet előadásai megelőzik majd az ifjúsági bérletesekét. Szegeden, a szabadtéri játékok befejezése plán, csak augusztus végétől kezdődhet az új évad közönségének toborzása, szeptember 20-án már a nyugdíjasok előadást látnak, s mivel az évad is egy héttel korábban kezdődik a tavalyinál, lényegében csak egy hónap marad a szervezésre. Ezekben a napokban még a régi bérleteseket fogadják, és azt szeretnék, ha a gyárak, üzemek is jeleznék igényeiket. A szervező iroda jó kapcsolatokat épített ki az elmúlt évek során szegedi iskolákkal, egyetemekkel, mpst azon fáradoznak, hogy a kábelgyár, szalámigyár. textilművek és más nagyobb üzemek mellett a munkások szélesebb körében is megfelelő propagandát fejtsenek ki. Az üzemi brigádok, az ifjúsági szövetség tagjai, 50 százalékos kedvezménnyel látogathatják az előadásokat, s egy kábelgyári kezdeményezésre idén versenyt terveznek a szocialista brigádok tagjainak színházlátogatásra. Mint ismeretes. az új évadban hétfő esténként nem tartanak előadásokat, ami 350 Uray-bérletest érint. Tőlük azt kérik, jelezzék mielőbb. mely napokra szeretnék áttenni bérleteiket. A nézőtér férőhelyeinek csökkentése nem befolyásolja a bérletezést. lók valamennyi szakán oktatni kell a szak jellegének megfelelő szervezési ismereteket. A népgazdasági igényekhez alkalmazkodva a szervezési szakemberek képzésére az egyetemeken külön szakot is kell létesíteni. Az ezen a szakaszon szerzett oklevél a végzettségnek megfelelő szerve»ői munkakörök betöltésére képesít. Az egyetemek szervezési szakain levelező oktatás keretében kiegészítő képesítést szerezhetnek a szakemberek. A miniszteri utasítás leszögezi: az egyetemeken folyó továbbképzés tanterveiben megfelelő helyet kell adni a szervezési ismeretek oktatásának. Az utasítás hatályba lépett. (MTI) Kedvezmény a vasutas törzsgárdának A MÁV vezetői szeptember 1-től új, a MÁV valamennyi vonalára érvényes szabadjegyet engedélyeztek az arany fokozatos vasutas törzsgárdatagoknak. Sok fórumon elhangzott sérelem volt, hogy a kedvezményt eddig a nyugdíjba vonuló vasutasoktél megvonták. A vezérigazgatói rendelkezés szerint ezentúl nemcsak az aktív dolgozó, hanem a törzsgárdajelvény arany fokozatára jogosult nyugdíjas MÁV-alkalmazottak is megkapják a valamennyi vasútvonalra érvényes szabadjegykedvezményt. (MTI) A pult mellől nézve A Széchenyi téren a buszmegállónál régtől fogva zöldségbolt volt. Most vegyes kereskedés, mosóportól kezdve a fölvágottig mindent árulnak benne. És zöldséget is, csak kevesebbet. Kérdezzük meg az ÁFÉSZ illetékesét — övék a bolt — meg a bolt vezetőjét, miért „szervezték" ót. — A zöldségkereskedelem egymagában nem él meg. De a vevőnek is jobb, ha mindent megtalál egyszerre. Itt a busz, Üjszeged, Szőreg, Deszk, Tiszasziget, Kübekháza, Üjszentiván nálunk vásárol. — Rá vagyunk kényszerítve, hogy önkiszolgáló bolt legyünk. Tavaly 4 millió 328 ezer forint volt a féléves forgalmunk, idén 5 millió 511 ezer forintra nőtt. De az önkiszolgálás bérmegtakarítást is jelent. Hatan vagyunk egyszerre a boltban: a vezető, a pénztáros, egy ember, aki kirak, csomagol — és három zöldséges. Legnehezebb zöldséget árulni. — Van egy boltunk, csak zöldséget árul. Itt a félév forgalma 208 ezer forint. Ha mindent összeszámolunk, 26 ezer 400 forint a fenntartás összege, munkabérrel, közteherrel és egyéb járulékokkal együtt. Az árrés pedig 27 ezer forint. Marad tehát 600 forint fél év alatt. Ennyiért nem szabad kereskedni. — Lépjünk vissza a Széchenyi térre! Honnan veszi az áruját? — Legfőbb szállítónk a MÉK, De nem tud százszázalékos ellátást adni. ösztönzőink azt szolgálják, hogy közvetlenül a termelőktől is vegyünk. De ők se tudnak százszázalékot biztosítani. Sőt, a kettő együtt se adja ki a százszázalékot. — Mikor lenne teljes az ellátás? Miért nem kötnek szerződést valamelyik téesszel? — Mi keresgetjük a téeszeket, de nem jönnek hozzánk. Van egy rakománya, mindet szeretné eladni. Mi mindet nem tudjuk megvenni. Sok van tehát a téesznek, azért nincs a boltban elég. Furcsa helyzet, de így van. A bőség bosszúja? — Sok szó esik a szövetkezetek társulásáról. Egy szövetkezeti bolt és egy szövetkezeti termelő miért ne társulhatna? — Társulás? Nem cikk. A saját társulásoknak se adják oda az árut. — Milyen a zöldséges társadalmi rangja? Az eladóé? — Rossz. Az csak „a kis zöldséges". Aki teheti, odébb megy egy pulttal. Pedig ezt szeretni kell, érteni kell hozzá, és bírni is kell a munkát. Az ÉLIKER-nél azt mondják. az alapvető élelmezési cikkek között szerepel a zöldség, mint a kenyér, cukor, tej. — Van egy kérdésem. Ha bejövök panaszt tenni, hogy ebben meg ebben a boltban zárás előtt fél órával nem kaptam friss kenyeret, jogos a panasz? — Természetesen. Azonnal Intézkedünk. — Ha azt panaszolom, hogy zárás előtt fél nappal, vagy egy nappal, nem kaptam megfelelő zöldpaprikát, ehető paradicsomot, a következmény ugyanez? Enyhe mosolyba csomagolva azt a választ kaptam, hogy nem ugyanaz. Illetve bonyolult dolog ez. mert van bolt, amelyik köteles kiszolgálni zöldséggel, abból, ami hozzá tartozik, és van olyan, amelyik nem köteles. Én azt a következtetést vontam le, — régi, megrögzött vásárló vagyok — az alapvető cikkek közé akkor tartozik a zöldség, amikor éppen van. Tegnap odajutottunk, ha több lenne a zöldség, olcsóbb lenne. Közhely ez a gazdaságtanban, de a közhelyet is érdemes alkalmanként hitelesíteni. Kéznél van a bolti mérleg, tegyük föl rá. A Széchenyi téri bolt zöldségforgalma naponta 6 ezei forint. Durva szám, ingadozik az árak szerint, és a áruk szerint. Azt mondja a boltvezető, ha folyamatosan tudnának árulni, és mindig jó minőségűt, ez a forgalom igézés nélkül is megduplázható lenne. De nem folyamatos, és nem kifogástalan mindig az ebitás. Hatan vannak a ooltban. Hárman a zöldséges pultnál. Ha a napi plusz 6 ezer forintból tisztességes összeget csak a három zöldségesnek — tisztelet van a szó mögött — adnánk, hiszen az ő munkáluk nőtt duplájára, az ö munkájuk révén lenne nagyobb a haszon, és több munkáért, több bért különben is tisztességes alaptörvény ... ? Az ÁFÉSZ embere vág közbe: a világot kifordítanák a sarkóból, ha külön érdekeltté tudnánk tenni őket. — De a dupla forgalomhoz dupla áru kell. Megterem az? — Fölhajtanák a föld alól is. — Lenne salátának »sló uborka is? — Biztosan. — Most miért nincs? — Az nem üzlet, az munka. A fejes káposzta is. Hát így igen egyszerű. Ha a kereskedőt megfizetnék, az úgy ösztönözné a termelőt, hogy akár a vónkosa alól is elhozná a portékát. És lenne zöldség a boltokban, és ha sok lenne, olcsóbb is lenne. Az ÉLIKER embere azt mondja: minden boltnak kötelessége zöldséget tartani. Nem vagyunk hibátlanok, de arra törekszünk, hogy mindent megtegyünk a jobb ellátásért. Az ÁFÉSZ-bolt vezetője: hosszútávon csak zöldséggel nem lehet kereskedni. (Folytatjuk.) Horváth Dezső Képernyő Portrék Ritkán történik meg, hogy három különböző témájú és műfajú televíziós alkotásról kijelenthetjük: a maga sajátos eszközeivel mindegyik ugyanazt a fontos gondolatot közvetíti. A Diagnózis című tévéfilm, Abody Béla műsora és a Komját Irénről szóló portréfilm — a különböző műfajok jellemzőinek megfelelően, áttételesen, vagy egyenes közvetlenséggel — egyaránt arról beszélt, hogy az ember akkor érzi egyéni életét teljesnek, ha azt a többiekértr a másokért való munkálkodás tölti ki. A legáttételesebben. a művészet eszközeivel közvetítette ezt, az Örkény István novellájából készült tévéfilm. A rendkívül gondolatgazdag műnek természetesen nem ez az egyetlen, számunkra fontos mondanivalója. Amíg ugyanis a fiatal orvosnő eljut ehhez a felismeréshez, számtalan, bonyolult helyzet teremtődik előttünk. Az íróval, a főszereplővel együtt kell elkészítenünk a látleletet mai valóságunk egyik részecskéjének „betegségeiről", aztán velük együtt kényszerülünk keresni a „gyógymódokat". Olyan szituációk kerekednek előttünk, amelyekben így vagy úgy, de állást kell foglalnunk, állásfoglalásunk jellegét etikai normáink határozzák meg. A filmet e legfőbb értéke — hogy nézőit a hősével való együttgondolkodásra késztetve mutat ró egy járható életútra — tette érdemessé arra, hogy ismételteti érdeklődéssel néztük végig. Abody Béla műsorában a Hatszázöt kísérlet című egyfelvonásos közvetlenebbül bizonyította: egyéni életében is kifizetődik minden áldozat annak," aki másokért akar tenni. Tulajdonképpen Abodyt magát, hasonló beállítottságú embernek mutatta az összeállítás, ez a rendhagyó portréfilm. Rendhagyó több vonatkozásban is, hiszen számtalan, szokásostól eltérő megoldással kísérletezett a rendezője, Simó Sándor. Sikerrel. A megszokott kérdés-felelet forma — Abody és színész barátja. Szilágy Tibor „előadásában" — mellett kedvenc alkotók és művek segítségével rajzolódott meg a világ dolgaira nyitott szemű alkotó ember személyisége. Az ökölvívás és Karinthy, Brecht, azaz a színház, irodalom, meg a zene — így foglalta össze Abody Béla a vágyálmait, szerelmeit, és szenvedélyeit. Sokszínű, mégis homogén jellegű érdeklődési köréről tévészerű, változatos eszközöket használó, egységes műsorban sikerült beszámolni. A formát tekintve szabályos portréfilm volt a Vallomások a XX. századról pénteki darabja. Forma szerint, mert hiszen Szepesi György kérdezett, Komját Irén válaszolt, de Ilyen tartalmú beszélgetést nem hallhatunk mással. A kommunista újságírás nagy egyénisége, Komját Aladár felesége nem mindennapi életút állomásairól tud beszámolni. E könyveiből ismert, és az elöljáróban megfogalmazott gondolat jegyében telt évek története most Komját Irén személyes jelenléte révén alakult tartalmas, doku-' mentum értékű tévéfilmmé. „Hazai tájakon", Balástyán és Szatymazon is járt a tévé forgatócsoportja. Az őszibarack hazájában rendezett tapasztalatcseréről számolt be a vasárnapi riport, felvetette azokat a kérdéseket, amelyek már hosszabb ideje foglalkoztatják a barack termelőit, értékesítőit, és természetesen bennünket, a vásárlókat. A közvetítés tanúsága és reményeink szerint az őszibarack hamarosan a téesznek is, az értékesítőnek is kifizetődő, számunkra pedig elfogadható áron megvásárolható gyümölcs lesz. A Hét riporterei vidámabb témáról szóltak — Csongrádról. A Csongrádi Napokon rendezett autóversenyt, a matuzsálemkocsik látványos felvonulását a kamerák segítségével nemcsak a csongrádiak, az egész ország élvezhette. • Ma este felvételről kőzve-. Llebmann Béla felvétele Komját Irén emlékezik títik a Gyulai Várszínház előadását, a Pathelin mestert. A nagy sikerű nyári produkcióban szegedi színészeket is láthatunk. Holnap, szerdón A vezérigazgató című dokumentumfilm ígérkezik érdekesnek, amely azt kutatja, mennyiben határozza meg két vezető beosztású ember életét, napi munkáját az a tény, hogy mindketten munkáskörnyezetből, szegény sorból indultak. Tartalmas szórakozást ígér a Tvbérlet holnapi hangversenye is. Bartók: Magyar képek című művét Ferencstk János ismerteti és vezényli. Csütörtökön az Országutak című NDK tévéfilmsorozat második része kerül a képernyőre. Sulyok Erzsébet f