Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-03 / 180. szám

V PÉNTEK, 1973. AUGUSZTUS 3. Víztisztítás az olajmezőn Az Alföld legnagyobb olajlelőhelyén, az algyői mezőn, az olajtermeléssel egyidőben vizet nyomnak vissza a rétegekbe. Ezzel a művelési móddal számottevően növelik a termelést. Egyes időszakokban naponta tízezer köbméternél is több vizet juttatnak vissza a mélybe. Az időnkénti vízhiány ellensúlyozására azzal kísérleteznek, hogy az olajjal együtt felszínre kerülő vizet újból felhasználják. A víz körforgásának azonban előfeltétele, hogy a szennyezettségtől először megtisztítsák. Már el is készült egy napi száz köbméter teljesítményű tisztítórendszer. Az első részlege az örvénytestes flotáló berendezés, a gyakorlati próbáját is kiállta. A berendezés az olajos rétegvízből a víz felszínére úsztatja, majd eltávolítja az olajat. Az eddigi mérések szerint a rétegvíz eredeti olajtartalmának ötven—hetven százalékát lehet ilyen módon kiszűrni, s az ilyen tisztaságú víz már a rétegek eltömődésének veszélye nélkül újból felhasználható. A közeljövőben kipróbálják a víztisztító rendszer további egységeit is, s az eredmények további javításra számítanak. Timföldgyártás Az új Ajkai Timföldgyár, a kezdeti nehézségek ellenére az idén már 180 ezer tonna timföldet állít elő. Jövőre érik el az eredeti programot, a 220 ezer tonnás teljesítményt, és 1975-ben már teljes kapacitással évi 240 ezer tonna timföldet gyártanak. Az új gyár terveit az Aluterv készítette, s a berendezések zömét is itthon gyártották. A technológiában számos új eljárás és tíz új szabadalom vizsgázik. Az ajkai tapasztalatok nagymértékben hozzájárulnak a külföldön épülő magyar tervezésű timföldgyárak zavartalan üzemeltetéséhez. A KAPITANY A Szeged—Békéscsaba közt vonaton utazók, gépkocsin közlekedők, ha már rajta vannak az algyői Tisza-hídon, nem mulasztják el rápillantani a most épülő közúti hídra azzal a megjegyzéssel: bár már készen volna... — Időre elkészül — nyugtat meg mindenkit Vigh József, az „Ady Endre" úszódaru kapitánya, aki most — a hídelemek beemelése idegén — hajójával és a hajó tíz tagú személyzetével az építkezés motorja. A hajó félelmetesen égbeBzökő gémje alatt, amelynek nagy horga 100, kishorga 50 tonnát emel fel percenként 60, illetve 120 cm-es sebességgel, mit is kérdezhetnék Vigh Józseftől; Egy{k gzegedi barátja szól — Hogyan lesz valakiből közbe: bajós? — Azt is mondd el, hogy — Csak a magam sorsát te voltál akkor az or- „ . -„„ **:„,,„„ „ Ismerem. Szegedi hajósdi- szág legfiatalabb kapitánya, pak sokasaga' Mmden moznasztia a miénk — már a s ekkor lettél szegedi gyer- zanat, amire az „Ady Enddédapám is Tiszát járó em- mekbarátaidnak — A Kapi- ^e" képes, gombnyomásra ber volt. Csoda-e, ha nagy- tány! történik. Pedig nem új a fPf™' apam fn * a A 25 éves fiatalember a hajó: 1946-ban készült roncsvizet választottam? Mint Szeged—Üjvidék közt közle- . . . . .. ,, , matróz kezdtem 1937-ben, kedő hajójárat másodkapitá- elemek' elsullyedt uszályok — érettségi vizsgámat is le nya, majd 1944-től önálló kiemelésére, később alkalkellett tagadnom, hogy ha- hajóparancsnok... A felsza- mázták hídépítéseknél, jóra kerülhessek Aztán kö- badulás után az ország Ma a hajó a Hídépítő vetkezett a hajostiszti tanfo- egyetlen működő hajóján, ő lvam, kétévi gyakorlat a járja a Tiszát Szeged és vízen, újabb hathónapos Csongrád között! tanfolyam, s a hajóshadnagyból — a hajóskapitányi vizsga letétele után - 1942- Kertje termésének — gyö- nyítása alatt az Erzsébet-híd ben hajoskapitany lett... nyörű őszibarackok! — kóstolására invitáL A csőrlők mellett haladunk el, hogy lemenjünk a parancsnoki kabinba. — A horgok 8-szoros biztosítással működnek, szinte kizárt, hogy a terhet tartó sodronykötelekkel baj történjék. Életének sok szakasza van: részt vesz a magyar folyami hajózás újjáépítésében, aztán aknák felszedésére vezénylik. — Akkor járta rólam a hír, hogy „meg vagyok babonázva", mert előttem-mögöttem robbantak az aknák, de a „Kékes" alatt nem. A balatoni hajózás büszkeségének, a „Beloiannisz"nak is Vigh József volt első parancsnoka három éven át Egy pillantás a parancsnoki hídra: piros-zöld lámVállalat önálló hídépítési egységéhez tartozik. Az „Ady Endre" egyik „hőstette" a jelenlegi kapitány iráMagyarország GATT-csatlakozásáról Sajtótájékoztató — Magyarország a GATThoz való csatlakozásával megerősítette jogát az egyenlő elbánásra és a diszkrimináció-mentességre — mondotta dr. Nyerges János, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője a Az általános kereskedelmi és vámegyezményben immár hazánkkal együtt 82 ország vesz részt, a szocialista országok közül helyet foglal benne Csehszlovákia, Jugotegnap, csütörtökön tartott szlávia, Kuba, Lengyelország sajtótájékoztatóján. Az általános kereskedelmi és vámegyezmény tanácsa július 30-i genfi ülésén hagyta jóvá azt a szerződést, amelylyel a szokásos formai eljárások után — hazánk az egyezmény teljes jogú tagjává válik. Az egyezményben részt vevő államok vállalták, hogy fokozatosan megszüntetik a Magyarországot sújtó hátrányos megkülönböztetéseket. Lényeges eleme csatlakozásunknak az is, hogy a kapott és a jövőben megszerezhető vámengedményeket nem import-kötelezettségekkel, hanem vámengedményekkel viszonozzuk. A GATT hasznos tárgyalási fórum a tagországok közötti kereskedelmi problémák megoldasara & és Románia is. (MTI) elemeinek beemelése volt. — Ide is hídépítésekről jöt tünk — mondja, mikor már csónakba kászálódunk, hogy partra szálljunk. — Újpest, Medve volt állomásunk — ez utóbbi munkahelyünkön cölöpök kihúzásában is segédkeztünk. Az algyői közúti hfd 5 eleméből három már a helyén van. Az igazi látványosság augusztus 21—22 körül várható, ekkor emelik be a híd közepét Aztán horgonyt szed a hajó, új munkahelyére vontatják. Hajósélet — vándorélet. A kapitányé isi Szabó Endre Új technika, régi ember A

technika holnapjának előrelátása és megtervezése korunk példátlanul bonyolult feladata. Ha arra utalunk, hogy a gyár, amelynek alapkövét mostanában helyezzük el, 2000-ben is termel — következésképp: nagyjában-egészében ma kell eldöntenünk, mit és mennyit termeljen az ezredfordulót követően —, akkor hozzávetőleg felmérhető a feladat roppant bonyolultsága. Teljesebbé akkor válik a technika prognosztizálásának és tervezésének elképesztő akadályversenye, ha tudomásul vesszük, hogy — a történelem tanúsága szerint — itt nem lehet szó egyszerű mennyiségi gyarapodásról, használhatatlan módszer lenne tehát, ha a mai színvonalat, a mai fejlődést emelkedő grafikonvonallal meghosszabbítanánk 2000-ig. A technika mindig minőségi változásokkal, a teljes átalakulás csomópontjain haladva, fejlődik, amelynek útját, akárcsak egy évtizedre előre is, roppant nehéz kirajzolni. Mégis: a technika prognosztizálása játszi könnyűségűnek látszik az ember holnapjának problémaözönéhez képest. S ebben nincs semmi túlzás; az ember, mint a technikai változások alkotója és e változások következményeinek alanya a fejlődés első számú tényezőjévé lépett elő. Nem árt bizonyítékként utalnunk egy tudományos dolgozat megállapítására: az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság keretében készítették el „A tudományostechnikai haladás meggyorsításának főbb társadalmi előfeltételei" című tanulmányt, amely a hazai körülmények áttekintésére alapozva állapítja meg: „A technikai fejlődéssel párhuzamosan, a technika alkalmazásának magasabb szintjén egyre fokozódik az emberi tényezők szerepe. Ezek jelentősége egy adott magas technikai szinten (automatizált termelési folyamat) meghaladja a műszaki tényezők közvetlen befolyását a munka termelékenységének fokozására... A hazai ipar napjainkban lépett be abba a fejlődési periódusba, amikor a termelőtevékenység hatékonyságának fokozásához döntő lehet az emberi tényezők vizsgálata és érvényesítése". Fontos hozzátennünk ehhez azt is, hogy a technikai és az emberi tényezők fejlődési sebessége között mindig volt, és ma is van bizonyos fáziseltolódás. Könnyű belátni, hogy a műszaki-technikai újdonságok, a korszakos jelentőségű változások, mint megannyi jövőbe hatoló ék tőrnek előre, s az embernek fokozatosan alkalmazkodnia kell a megújuló körülményekhez, alkalmazkodnia termelőként, fogyasztóként, s nem kevésbé a technológia további alakítójaként. Ha már kimondtuk napjaink gazdaságitársadalmi átalakulásának, közelebbről: a gazdaságszerkezet folyamatos korszerűsítésének kulcsszavát — az alkalmazkodóképességet —, akkor időzzünk is itt egy .darabig. A fogalmat immár a mai gyakorlat elemeire bontva azt tapasztaljuk, hogy alapjában véve az „új technika — régi ember" eredendő konfliktusának feloldásáról van szó; ezt fejezi ki az alkalmazkodóképesség. Közelebbről nézve egész sor roppant jelentőségű társadalmi feladat megoldását feltételezi ez a fogalom. Azt például, hogy a szakmunkásképzésben mindinkább át kell térnünk a szűk specializáltságból az univerzális ismeretek terjesztésére, azért, mert hiszen, ha a géppel, a technikával együtt az ember holnapját is prognosztizáljuk, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a szakmaváltás, a teljes tevékenységcsere a jövőben egy-egy nemzedék életében természetessé, sőt, ismétlődővé válik. Ehhez alkalmazkodni, a változások személyiséget terhelő nyomását elviselni, s e terheket immár a mai képzéssel enyhíteni — ezt is jelenti az imént említett univerzálisabb ismeretszint. Régi ember — ezt a jelzőt használtuk az előbb az új és az avuló dialektikus párharcára utalva, ám most hozzátehetjük: az ember természetesen abban is különbözik a géptől, hogy szakismereteinek „avulása" mindig a gyorsabb megújulás kiindulópontja, ösztönzője lehet. Ezt a készséget, belső igényt természetesen korunkban végképp nem szabad a személyiség magánügyévé minősíteni; ez a társadalom feladata, méghozzá első számú, legfontosabb feladata. Olyannyira az, hogy az alkalmazkodóképesség intézményes fejlesztése (képzéssel, továbbképzéssel, szemléletformálással, anyagi és erkölcsi ösztönzéssel) a jövőt legalább annyira előkészíti, mint a "ma elhatározott nagyberuházások. Mi több: a szakértők világszerte egyetértenek abban, hogy a legkifizetődőbb, legnélkülözhetetlenebb befektetés korszakunkban az „emberi tőke" gyarapítása. | indvégig voltaképpen jövő időben fogalmaztunk, a technika és az ember holnapját, harmonikus egymásra találásuk feltételeit körvonalazva, ám most bízvást hozzátehetjük: mindez teljességgel érvényes jelen időben is. A negyedik ötéves terv legfontosabb célja; a hatékonyság növelése mindenekelőtt a gazdaságszerkezet, s ezen belül a vállalati termékszerkezet korszerűsítésével, megújításával. Ez nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy a gazdálkodásban, a technikában erőteljesen gyorsul az új és a régi versenye, más szóval: új termékek, technológiák lépnek a kiszorított avultabbak helyére — új ismereteket, olykor teljes szakmai cserét követelve. Ily módon a beruházásokkal, a licencvásárlásokkal, általában: a fejlődés műszaki-technikai oldalával legalább egyenrangú — ha nem forvtosabb — tényező: mind alkalmasabbá tenni az embert arra, hogy vezérelje és kövesse ezt a megújulást! Tábori András M ExporT — iskoláknak Előzetes piackutatások ben. alapján a Metrimpex Külke- ben 1967-ben, majd 19ÍS9- amilyenek az „igazi" nagy gyárakban működnek. Az oktatóüzem alkalmas 10—ID millió dollár érreskedelmi Vállalat több tékű megállapodást kötőt- ilyen mint 6 évvel ezelőtt kezdte tunk ugyancsak Brazíliával, arra, hogy a tanulók ne csak mint 6 evvel ezelőtt kezdte peruVal 1971-ben és 1972-ben az egyes gépeket, hanem az meg a komplett oktatasi be- 13, illetve 15 millió dollár alkalmazható gyártasi techrendezések szállítását Dél- értékű üzleti megállapodást nológiát is elsajátítsák. Az eddig üzembehelyezett berendezésekkel a vevők, Amerikába. Az első üzlet kötöttek, ez év júniusában 4K1< w,.„ , pedig létrejött az első 2 milBraziliaval jött letre 1967- lió doHáros s2erződés chilé. felhasználók igen elégedetben, 2 millió dollár ertek- vej. A tárgyalások tovább tek. Ezt nemcsak folynak más országokkal is. Faipari rekonstrukció A műanyag térhódítása el- me a korszerűsítés után évi elő fahulladékból. A Zalai lenére tovább növekszik a 90 000 köbméter rönk feldől- Erdő- és Fafeldolgozó Gazfaanyag szerepe és jelentő- gozására lesz képes. Az daság csömödéri üzeme melsége. Az építő- és bútoripar üzem egyik feladata a zalai lett furnérgyártó üzemet fa alapanyagú termékek bútoripar ellátása és export- hoztak létre. Gyártmányait iránti igénye szinte kielégít- ra alkalmas fagyártmányok elsősorban a zalai bútoripar hetetlen. A kereskedelmi igé. előállítása lesz. használja majd fel. A zalai nyek ösztönözték a Zalai Er- A lenti fürészüzem re- faipar rekonstrukciós tervei dő- és Fafeldolgozó Gazda- konstrukciója keretében egy között szerepel a Nagykaporságot, amikor elhatározta fa- új üzemet is létrehoznak, nak térségében levő néhány ipari üzemeinek, fűrésztele- ahol az építőipar és a bú- kisebb termelőszövetkezeti és peinek rekonstrukcióját, toripar részére évi 5000 köb- erdőgazdasági fűrészüzem Lentiben működő tűrészúze. méter farostlemezt állítanak egyesítése is. a magyar dél-amerikai külkereskedők és ipari vezetők mondják, hanem a nemPeru és Brazília sok szak- régiben Magyarországon járt munkásképző iskolájában, perui oktatásügyi miniszter, egyetemén és főiskoláján Bermudez Morales is elismemár magyar berendezések réssel szólt az eddigi tapaszsegítségével képezik ki a jő- talatokról. A berendezések vő szakembereit. Milyen berendezésekről van szó? nemcsak a fővárosi oktatási intézményekben működnek, A skála rendkívül széles, hanem Peru és Brazília viVannak köztük elektromos déki városaiban, községeiben és elektronikus műszerek, geodéziai műszerek, orvosi is. Az oktatási berendezések .berendezések, szerszámgépek exportja az elmúlt években a tanműhelyek részére, lendületesen fejlődött. Ez komplett laboratóriumi be- egyfelől azt bizonyítja, hogy rendezések, sőt miniautűr a vevők elégedettek a szállígyőregységek is. Ezek olyan tott berendezésekkel, másfeélelmiszeripari kisüzemek, löl pedig azt, hogy külkeresamelyekben kicsinyített for- kedelmünknek és az iparválmában minden olyan gép és lalatainknak hasznos és kifi-berendezés megtalálható, zetódö ez a vállalkozás. «