Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-24 / 197. szám

PÉNTEK, 1973. AUGUSZTUS 24. 3 A Hungária Miianyagfeldolgozó Vállalat debreceni gyárában készítik a jövőben a PVC nyomó- és lefolyócsöveket. Az Idén 4—4,5 ezer, 1975-re pedig már 8—9 ezer tonna műanyag cső készül a debreceni gyárban. Képünkön: Méretre szabott postakábelcsövek. Fejleszteni kell az üzlethálózatot Megbeszélés a KOMPLETT Ruházati Vállalatnál A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tavaly rendezés, a szanálások köfoglalkozott a megye kereskedelmi ellatásának helyzetével, vetkeztében csökkent a válA bizottság akkor határozatot hozott, hogy a kereskedelmi lalat boltjainak száma, a vállalatok egyeztessék üzletpolitikájukat, elképzeléseiket a hálózat alapterülete. Igaz, a helyi, városi pártbizottságokkal és tanácsokkal, s ezáltal is KOMPLETT saját erőből 9 teremtsék meg a lakosság ellátásának jobb feltételeit. E új boltot nyitott, 9 .másikat határozat szellemében tegnap, csütörtökön mégbeszélést pedig újjáépített, ez azontartottak a KOMPLETT Ruházati Vállalat szegedi köz- ban nem változtatott alappontjában. Ezen a vállalat állami és társadalmi vezetőin vetően a helyzeten: kis alapkívül részt vett Farsang Lászlóné dr., a megyei és Bodola területű boltok alkotják a Miklós, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezető- hálózat javarészét. Amig je, Perjési József, a megyei és Vincze János, a városi például 1965-ben a boltok pártbizottság munkatársa, valamint Kopasz Józsefné, a egy négyzetméterére 54 ezer KPVDSZ megyei bizottságának titkára. forintos forgalom jutott, a _ w -i- .. , , „ ., . ,. , 1972-ben már közel 77 ezer A megbeszélés alapjaul szemben. Nyilvanvalo, hogy forintos forgalmat bonyolíszo galo - Telkes György alacsonyabb szintről indul- tottak le egy„eg négyzetvállalati igazgató által osz- va mindig gyorsabb a fej- méterre számítva. Ez jóval szealhtott - tájékoztató lodes s minél nagyobb a meghaladja az országos átanyag 1965-tol kezdve fel- forgalom, annal kisebb a lagot Az intenzív fejlődés öleli a vallalat szegedi te- varhato novekedes. után múlhatatlanul szükséZ JTTL u y °nH S A forgalom növekedésének ges a hálózat extenzív bővímTíd^mt^ak Itó/t JJ"? ^töSTJET ÍS' ™gyÍS a b°U°k Szá" is mert jól ülusztráljak a SSJSStStí Ce°ntrum! ^f % ******* vallalatnak a varos ellata- a szövetkezetek és a nagy: novelese. Erre azonban a saban betöltött szerepet. kereskedelmi vállalatok vállalat saját erőből nem mSebena466 itólltós 1972- boltjai is komoly verseny- képes, szüksége van a város btaf^pedUí inár 564 ' millió társai a vállalatnak- Többek támogatására is. Sntof forgat bonyoU- ^^jfT'utlhJtv^n A ^gbeszélés résztvevői tott le. s ennek több Lnt valamenny.en egyetértettek felét szegedi boltjaiban. A fnrráQa,t . .0„K , y upoacüöcgcuci forgalom is gyorsabban nő TruaTaD 85 Százalékát ^h^ véve jÓ munkát végez a Val' .. ^i nagykereskedSnai válta" lalat JaVÍtanÍ keU azonban abban, hogy összességében Szegeden, mint a többi városában. Amíg ugyanis a vállalat összes latoktól szerezte be a rée 82 áruválasztékot, a kínálat latoktol szerezte be a ceg, mennyiségét és ufy/tiuis a vauaiai összes iq79_hPn már esunán SS czá "=••> minőségét, forgalma 1965 és 1972 kö- ZaLkot vSárott helvtSn Az kÜ1ÖnÖS tekintettel a zött 21,3 százalékkal emel- g££ ml iTfl^Tf^O w" ^^aléS^tt-t^ -^eskedelmívaualatok- "toltak lönbseg is jól érzékelteti SJ°£M tázaléka l°Yábbi -akositására, s a Szeged megfelelő ellátásé- ™iR közvetlenül^ a termelők helyi árualaPok j°bb feltó" nak fontosságát. 2? megb^szélé- rására is" EmelIett föként az Részletesen ismertetni a 2L fXetödöttt vaion indo elaPrózo" üzlethálózat fejvállalat munkáját aligha le- ^ott-e ef az aránv? A vá" le*ztésének lehetősegei ke., . i_, ... kuil e ez az aiaii.y. va- „,';un,r „i^.a.i— i—— „ hetséges. Akadnak azonban laszték bővítése, rültek előtérbe, beleértve a Tarjánba és a Kossuth Lajos sugárútra tervezett áruházak építését és a vállalati központ bővítésének kérdését is. A megbeszélés résztvevői tnegállapították, hogy a forgalom további növeléséolyan részterületek - ezek rummal és más szektorok a megbeszelesen különösen üzleteivel való versenykéfontos szerephez jutottak -, ég a frissesség érdeké. amelyekről erdemes viszony- ben a váUalat szükségesnek lag reszletesen szolm Az ^^ ezeket a kapcsolato. egyik a forgalom novekede- k t sének üteme. A KOMPLETT forgalmának növekedése Ugyancsak a forgalom ala- nek, a jobb választék biztougyanis alatta marad az or- kulásával kapcsolatban me- sításának is egyik alapfeltészágos átlagnak, annak rült fyl az üzlethálózat hely- tele az üzlethálózat fejleszmintegy felére tehető. Amig zetének kérdése. A város- tése. 1965 es 1972 között a KOMP- mmmmmm^^^^^^^m^^^^mmmm^^^^mmmmmmm^^m LETT forgalma 121,3 százalékra emelkedett, a ruházati cikkek forgalma az országban 157,2 százalékra nőtt. E különbségnek igen sok oka van. Az egyik: Szeged magas színvonalról indult. 1965-ben például Szeged egy-egy lakója átlagosan 3100 forintot költött ruházkodásra, az országos átlag pedig 1714 forint volt. 1972-ben — ha csökkentek ls a különbségek — még mindig Szeged állt az első helyen, lakosonként 4 ezer 383 forinttal, az országos 2 ezer 634 forintos atlaggal TÍZ PERC S

zolgáltatásban dolgoztam magam is — írja egy fiatalasszony —, most 9 j szülési segélyen vagyok. Éppen ezért tudom megítélni, hogy mennyire fontos, ha az ügyféllel türelmesen bánnak. S mivel így szoktam cselekedni, különösen bántónak találtam, hogy buszbérletért két gyerekemmel (az egyik két és fél éves. a másik kéthónapos) az ideiglenes tarjáni pavilonhoz járulván, nem akartak kiszolgálni, arra hivatkozva, hogy már zárva a pénztár. Tíz perccel hét előtt. Hosszas, és nem különösebben emelkedett színvonalú vita után, végül, kegyesen mégis kiadott az elárusítónő egy bérletet" Az augusztusi bérietváltás után keltezett levél írója azon töpreng: nem lehetett volna-e mindezt azonnal, s gyorsan elintézni, tíz perccel a hivatalos zárás előtt? S mint annyian, ő is hivatali packázásnak érzi az ilyesmit. Furcsának azt a felemás viszonyt, melyet vannak, kik úgy értelmeznek: nem szolgáltató és kiszolgált áll szemben egymással, hanem kiszolgáló és kiszolgáltatott. Hiszen nem az előbbi kér, hanem az utóbbi, s ráadásul a kényelmesebb észjárásúaknak úgy tűnhet, nem is a vevő fizeti fenntartásukat. Az ilyesfajta gondolkodás fonákságát akár tíz perc alatt is fölfedezheti bárki. Nemcsak azért, mert előbb-utóbb úgyis bekövetkezik a szerepcsere, mikor is a vevőből eladó, a szolgáltatóból szolgáltatásra szoruló lesz, hanem azért is, mert csupán arról van szó, hogy a két személy közti áru, s pénzcsere nem közvetlen, de könynyü belátni, hogy a boltot továbbra is a vásárló, a közlekedést az utazó, a vendéglőt a vendég tartja fenn. Még akkor is, ha elhangzik közben a bűvös szó: dotáció. Még akkor is, ha arra hivatkoznak időnként az emberek, hogy a vásárlók, az utazók, a vendégek által fizetett összeg kevés lenne a fenntartásra, s csak az állam által juttatott dotációval boldogulnak. Ki-ki hallhatott már olyan furcsa beszédet is, mely a közétkeztetés furcsaságait azzal védi, hogy maga a dolgozó vajmi keveset fizet az ebédért Azok, kik e kényelmes szemlélet magyar tengerén ringatóznak, elfeledkeznek arról, hogy dotálni, kiegészíteni csak abból lehet, amit előbb megtermettünk, hogy a közösség — a többség érdekében — maga dotálja a legfontosabb szociális feltételekhez szükséges intézmények fenntartását. Előnye s hátránya is van még ennek a közösségi gazdálkodásnak. Az előbbire számtalan példát lehetne hozni, sokat beszélünk, írunk róla; az utóbbi pedig elsősorban abból adódik, hogy vannak elegen, akik nemhogy élnének, de visszaélnek lehetőségeikkel. S most nem a nagy sikkasztásokról, gondatlanságokról van csak szó, hanem azokról a mindennapi visszaélésekről, amelyeknek következtében ugyan nem megy tönkre egy-egy bolt, vállalat, intézmény, de csak azért nem, mert a közösség bölcs várakozása, humánuma tartja fenn. Esetleg éppen magukért, a megváltoztatható emberekért. Hiszen nem lehetünk egyformák, s nem lehetünk minden pillanatban önmagunkkal sem egyformák. Van a világon még eppen elég jó s rossz érzelem, mély vagy éppen sekély emberi tulajdonság, van fáradtság és idegesség. Mindez megbocsátható vagy megérthető — csak a packázások nem. Például anpak a kalauznőnek a viselkedése, aki augusztus 14-én a szatymazi végállomáson a 12.50-es busz indulása előtt harminc másodperccel szállította le azokat az utasokat, akiknek nem volt bérletük, s arra hivatkozva, hogy amúgy is jön Sándorfalva felől egy órakor busz. Mire a tucatnyi utas a kalauznő által megjelölt megállóba értek, derült ki, hogy szándér kosán vezette félre őket: a sándorfalvi busz ugyanis már negyedórája — mehetrend szerint — elment. Így maradt le többek között egy olyan asszony, aki beteg gyerekét akarta Szegedre vinni, de vele sem tett kivételt a jegyek és bérletek korlátlan úrnője. A nyugdíjban levő, hajdan hivatásos gépkocsivezető, ki tollat fogott, hogy leírja az esetet, nem is saját káráról panaszkodott, csupán magát az embertelen eljárást tartotta említésre méltónak. Olyannak, amelynek nincs helye sem buszon, sem utcán, sem hivatalban, de amelyhez hasonló példákat lehetne még sorolni: a szándékos félrevezetés, a közöny példáit. Mert ismét csak tíz percen múlt az egész, azon, hogy az utasokat nem figyelmeztették jóval hamarább: menjenek a másik megállóba. N

e higgye senki, hogy néhány levél, élmény birtokában már általánosítunk. Csak figyelmeztetünk. Milliónyi gyalogostársunkkal együtt tudjuk mi is jól, hogy tíz közül esetleg egy autó az, mely nem tartja tiszteletben jogait, ha át akar menni az úttesten, a zebrán, hogy mégis az az egy okoz több kellemetlen percet, mint az az udvarias kilenc, kellemest. Mert az utóbbit tartja természetesnek. S ugyanígy tisztában van mindenki azzal, hogy azoknak, akik pult mögé állnak, íróasztalhoz ülnek, kiszolgálnak és szolgáltatnak, ném is tizede, hanem legföljebb százada, akivel meggyűlik • baja nap mint nap: tíz percre vagy kétszer-háromszor tíz percre. Annyi időre, amig el lehetne olvasni egy verset, meg lehetne hallgatni egy lemezt, lehetne sétálni, beszélgetni egyet. S amelynek tizedrésze — egy perc is elég lenne —, hogy a két szembenálló ember megértse egymást: egy-egy mosollyal, udvarias szóval. Ügy, mintha nem üzletben, pénztárnál, buszon lennének, hanem egy nagy társaságban, amelynek fontos dolgokra kell az ideje és ereje. Veress Miklós Tudományos ismeretterjesztés Á TIT őszi programjáról A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat őszi programjáról, terveiről tájékoztatta dr. Vonsik Gyula, a társulat főtitkára csütörtökön higiénéje. Szeptember 14-től 16-ig Sopronban lesznek a 16. országos biológus napok. A műszaki választmány országos vándorgyűlése M „Oalío"-program A hús- és tejhozamú A „Dalia"-program lénye- területek kihasználásával, szarvasmarha-tenyésztő ter- ge, hogy az állatokat „önki- Az új módszer azonban anymelőszövetkezetek közös vál- szolgáló" módon, természetes nyira bevált, hogy a tsz velalkozásában — a „Dalia"- körülmények, illetve ősi no- zetői tervezik, hamarosan ötprogramban — részt vevő mád tartási viszonyok között százra bővítik az állományt. Fejér megyei közös gazdasá- tenyésztik. Az új módszerrel A tanácskozáson részt végok állattenyésztési szakem- nagytömegű végterméket — vő szakemberek elismeréssel berei csütörtökön a sárszent- borjú- és marhahúst le- nyilatkoztak a sárszentágoágotai Március 15. Tsz-ben , , . . ... taiak módszeréről, s a példa tanácskoztak a módszer het mmimahs beruhazassa1' nyomán tizenöt termelőszöeredményeiről, tapasztalatai- alacsony onkoltseggel olcson vetkezet lépett be a „Dalidról, előállítani, a sárréti ó&gyep programba. (MTI), a társulat központjában az Szombathelyen szeptember újságírókat. Elmondta, hogy i7_j8-án ül össze. Szolnoa következő hetekben, hóna- kon szeptember 20—21-én pókban számos, jelentós ren- hadtudományi vándorgyűlés dezvenyt tartanak. Szeptem- lesz amelyen az elmúlt évek ber 3-án és 4-én a TIT bu- eredményeit összegezik, s dapesti természettudományi foglalkoznak hadtörténelmi stúdiójában országos egesz- ismeretterjesztés szélesítéséségügyi vándorgyűlés lesz, nek lehetőségeivel is. amelynek témája a csecsemő- és kisgyermekkor, illet- Szó esett a sajtótájékoztave a serdülőkor testi és lelki tón arról, hogy mindinkább az ismereteket befogadó, tammnuló, művelődő ember konkrét problémáira tudományos választ adó szemléletet igyekeznek meghonosítani a felnőttoktatásban. Ehhez azonban alaposan meg kell ismerni a hallgatókat, meg kell tudni, mi a munkamegosztásban elfoglalt helyük, életmódjuk, milyen a műveltségi szintjük. Társadalmi rétegenként eltérő ismeretterjesztő tematikákra és módszerekre van tehát szükség. A TIT kiemelt módon kíván foglalkozni az ipari és mezőgazdasági fizikai dolgozókkal, s mindenekelőtt a fizikai munkás ifjúsággal. Elhunyt dr. Hajdú Gyula Fájdalommal tudatjuk, hogy augusztus 21-én elhunyt az 1886-ban született dr. Hajdú Gyula elvtárs, pártunk és a magyar munkásmozgalom régi. kiemelkedő harcosa, az Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdoktora, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár, Állami-díjas, a jogtudományok doktora, Pécs város és Somogyszil község díszpolgára. Dr. Hajdú Gyula elvtárs temetése augusztus 28-án, kedden 14 órakor lesz, a Pécs városi köztemetőben. Az elhunyt hozzátartozói, barátai, elvtársai, tanítványai és tisztelői 13 óra 30 perctől róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. . Budapest—Pécs, 1973. augusztus 23-án. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Baranya megyei Bizottsága, az Eötvös Loránd Tudományegyetem. r