Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-22 / 195. szám

a SZERDA, 1973. AUGUSZTUS 28. Kinek jár rendszeresen szociálisjáradék? &. S.-né szegedi olvasónk állandóan beteg, de orvosi vélemény szerint rokkantsá­gának foka nem éri el a 67 százalékét. Nyolc éve dolgo­zik, 28 éves. Betegtársaitól ugy hallotta, hogy Ilyen hely­zetben, ha egészségének meg­felelő. könnyebb munkát biz­tosítani nem tudnak, rend­szeres szociális Járadékot kell megállapítani. A vállalatnál említést tett erről, de azt vá­laszolták. nem Ismerik a rendeletet. Kéri: Ismertessük a szükséges rendelkezést. A 34/1872. (XII. 31.) MüM —EüM—PM számú együttes rendelettel módosított 1/1967. (XI. 22.) MüM—EüM—PM számú együttes rendelet sze­rint annak a nem rehabili­tálható, csökkent munkaké­pességű dolgozónak, aki az, átmeneti segély folyósításá­hoz szükséges feltételekkel nem rendelkezik, és emiatt átmeneti segélyre nem Jogo­sult, munkaviszonya meg-^ szúnése esetén rendszeres szociális járadékot kell meg­állapítani. ha az alábbi fel­tételek együttesen fennáll­nak: a rokkantsági nyugdíj megállításához szükséges szolgálati időnek legalább a felével rendelkezik, és mun­kaképesség-csökkenésének mértéke az ötven százalékot eléri. Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki 22 éves ko­ráig 2 év, 22—25 éves korig 4 év, 25—30 éves korig 6 év, 30—35 éves korig 8 év és 35 éves kor után legalább tíz­évi szolgálati idővel rendel­kezik. A rendszeres szociális já­radék havi összege 600 fo­rint. Ez az ellátás a csök­kent munkaképességű sze­mélyt özvegyi nyugdíjra való jogosultság esetén is megil­leti, de legfeljebb a dolgo­zók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogsza­bályban a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttes fo­lyósítására megállapított ösz­szeghatárig. Az utóbbi eset­ben az özvegyi nyugdíjat a rendszeres szociális járadék összegéből kell kiegészíteni. A jogszabály értelmében a rendszeres szociális járadé­kot meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő sze­mély munkaképesség-csök­kenésének mértéke az orvosi bizottság megállapítása sze­rint már nem éri el az 50 százalékot; vagy ha az egész­ségi állapotának megfelelő és a számára felajánlott mun­kahelyet indokolatlanul nem fogadja el; vagy az ország területét állandóan letelepe­dési szándékkal elhagyja; vagy a vonatkozó rendelke­zések megszegésével tartóz­kodik külföldön. A rendszeres szociális já­radék megállapítását a mun­káltató kezdeményezi, ami­kor meggyőződött arról, hogy rehabilitációs intézkedéssel a csökkent munkaképességű dolgozóról az illetékes tanács támogatását Igénybe véve sem tud gondoskodni. Ilyen­kor a fenti rendelet 25. pa­ragrafusában felsorolt Intéz­kedéseket köteles megtenni. Olvasónk a levélben közölt adatok szerint Jogosult rend­szeres szociális járadékra, ezért a fenti rendelkezésre hivatkozással kérje a válla­lattól, hogy intézkedjék a já­radék megállapításáról. Dr. V. M. Fiatalok a termelő­szövetkezetben A szegedi Felszabadulás példája HÁZASSÁG I. kerület Szered: Huzztl PCter ét Bör­c tók Mária. Kóazó László «i Ki­rály Borbála. Rtskó Tibor és Uáctl Eva. Demeter Nándor ét Nagy Judit. Negyedes István es Erdei MaRdolna, Halász Sándor ás Kiss Katalin, Pártos István es Farkas Márta. Műhelyi Fe­renc és Goda Anna, Adók Ist­ván és Bodor Judit, Járosl Jó­zsef és Seller Éva. Fórián La­tos és Szalma Zsuzsanna, Szabó László és Gaudl Anna, Farkas­Csamangó József és Szekeres Ilona, verbovszkl László és ttkabla Katalin. Hornyák lat/in es Bolla Anikó. Kozma István és Nyári MaRdolna, Jankó Gyula es Kocsis Savanyu Margit, Naschltz Imre ea Egyházi Gizella. Kocsis­Nógrádi János és Kovács Éva. Remzsó Ferenc Cs Szomódy Má­ria. Magyar György és Tóth Ág­nes, Tassy László és Tóth Terí­7.1S. dr. Gyuris Lajos és Varga Mária, Tamási Károly és Laczkö Piroska, Szél Sándor és Sztár­i-sevlch Erzsébet. Tarnál Károly es Szekeres Franciska, Zsolnai Zoltán és Horváth Katalin há­zasságot kötöttek. Szóregi Kiss József és Csuko­nvl-Farkas Rozália házasságot kötöttek. II. kerület szeged: imgrund Károly József és Bangó Katalin. Buza József és Horváth Eszter. Német Béla és Dobó Klára. Varga László és Szabó Ágnes Mária. Korom Jír nos György ós Galiba Edit há­zasságot kötöttek. Tápé: Erdei Károly és Terhes Piroska házasságot kötöttek. Algyö: Belovaí Sándor és Ter­hes Mária. Koczka Lajos és Gál Anna házasságot kötöttek. ni. kerület Szeged: Horváth László Attila és Katát Klára, Juhász László cs Horváth Máris. Klspétcr Géza István és Olár Eva, Verebl Jó­zsef es Gyónt Julianna, cham.lla Antal és Lchóczky Judit Erzsé­bet házasságot kötöttek. Klskundnrozsma: Gábor Géza és Nyéki Dm ma. Kovács István cs Márta Ilona házasságot kötöt­tek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Hidegkúti Tibor és Horvéth-Turat Mariának Tibor, Dandula István és Suba Erzsé­betnek István, Pulal István és szekeres Ilonának Zsuzsanna. Klára. Varga Miklós Cs Paksi Máriának Tamás Mihály, Katus István és Katus Máriának Ist.án Gábor, Szekeres Ferenc és Tanai Máriának Ferenc Zsolt. Kasza Lajos és Tóth irmának Krisztiá­né, Lajos. Szabó Mihály és Bozó Ilonának Mihály. Vldács János és Tóth Ibolyának Gábor, Márta Imre és Nagy Zsuzsanná­nak Imre Tibor. dr. Nagy Sán­dor ét Cyoval Piroskának Rán­dor. Scbók András és Lehmmin Gizellának András. Szabó Tibor és Katona Matildnak Tibor. Tandart József és Kalovszky Évának AtUla. Gémes Mihály és I'etO Annának Tünde, Batcoa János és Bán Máriának János, Hegedűs István es Szeder Lídiá­nak Attila. Savanya András és Papp Máriának Andrea. Kovács István én Varga Erzsébetnek Edit Katalin, pecznylk László és Molnár Erzsébetnek László, Bé­kési József és Papp Magdolná­nak Krisztina Eva. Maiusrka István és Tóth Annának Márta Anna. Varga Jenő és Szalma Ágnesnek Zsolt, Bárkányi Jánoa es Sávat Margitnak Klára. Aradi Sándor és Rlcze Etelkának Judit. Kalmár Ferenc és Fehér Julian­nának Csaba. Szanka Péter és Szabó Évának Kitti. Zita. ScDÖk Mihály és Kalmnr Margitnak Zsolt László. Sándor László és Bárdos Jolánnak Róbert, dr. Sza­lay Zoltán ós Pálmai Zsuzsan­nának Beáta. Papdl Szilveszter és Borsos Máriának Klára. Drt­nóczl Béla és Czlbolya Máriának neki. Molnár Antal *e Simon­Családi események Irénnek László Zsolt. Jernei Jó­zsef és Frányó Juliannának Csa­ba, József, Harcéi József és Tmrl Annának István András nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Berki Béla és Földvári Katalinnak Bernadett. Oltványi Imre és Turu Ilonának Erika, Pálmal-Pallag György és Saly Irén Évának Tímea. Baranyl Já­nos és Sepsl Erzsébetnek Erzsé­bet Tünde, Kerekes Zoltán és Vlnczr Margitnak Zoltán László, Németh István és Boros Rozália Erzsébetnek Zoltán Nórbert, Varga Ferenc és Dudás Ágnes­nek Szilárd Ferenc, Bóka István Antal és Németh Anna Máriának István. Hablk László és Rácz Erzsébetnek Gábor Norbert, Hor­váth Antal és Bálint Rozália Erzsébetnek Antal Zsolt, dr. Tényl János Károly és Kun Irénnek János. Berta András és Varga Erzsébetnek András Zsolt, Somogyi Lajos és Csamangó Máriának Lajos, Hajdú Imre és SzanisaJó Margitnak Rita. Husz­ka Lajös és Márkus Magdolná­nak Lajos. Klas Márton Béla és Volkovlts Rozáliának Barbara Rózsa nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Dobranovlcá Józsefné Sztupovszkl Eszter. Hp Sándor­né Hegedűs Jusztina. Juhász Antalné Ferenczt Ilona. Benkó Edit, Kaszás Zoltán. Erdődl Já­nosné Szilágyi Julianna, Rabatln Gábor, Varga György. Lakatos Sámuel, Fekete Mihály, Kot­roczó Pál, Rácz Oyuláné Bednár Kot­Borbála, Kllnkó Anna, Kiss László, Fehér Andrásné Vígh Etelka, Körmös Frigyes Imeghatt. Szöreg: Tamba Erzsébet Mária meghalt. (I. kerület Szeged: Szél Jánosné Fogas Rozália. Horváth Józsefné Erdei Anna. Lakó János. Kiss Imréné Csernóczkl Ilona, Vörös Jánosné Nagy Jusztina. Kóczián t.nre Gyula, Kis Ferenc. Tóth János meghalt. Algyó: Fodor Jánosné 3odó Mária, Süli Sándorné Kccskeneti Anna, Zombori Istvánné Makra Etelka meghalt. III. kerület Szeged: Lovászi Istvánné Kéri Julianna. Kálmán Károlyné Kál­mán Erzsébet. Trabalka János. Hódi Imre, Nyírt Sándor. Igaz Mihály, Héger Ferencné Dékány Mária. Acs-Sánta Miklós. Dencs Józsefné Bezsenyl Anna. Vlnczer Nándor, Zavlza Zoltán Lászlómé Sllberberg Rozália. Qárdlán Sán­dorné Ötvös Mária. Szilágyi Vin­ce Pál. Réhkasl László meghalt. Kiskundorozsmm: Szécsl Já­nosné Bodó Krisztina. Veres Já­nosné Fekete Etelka meghalt. Nemcsak a szövetkezeti mozgalom, hanem az egész társadalom érdeke, hogy olyan fiatalok kerüljenek a tsz-ekbe, vállalják hivatásuk­nak a mezőgazdasági mun­kát, akiknek a szemléletét áthatja a szövetkezeti gon­dolkodás, a felelősség. A fia­talok megnyerésének és ne­velésének kedvező feltételeit teremtik meg a magas szintű ifjúságpolitikai határozatok és Jogszabályok ls. A mező­gazdasági tsz-ekben tagként, családtagként és alkalmazott­ként több mint 200 ezer fia­tal dolgozik. A magyar mező­gazdaság példás, szép ered­ményeiben nem kis részük van ezeknek a fiataloknak, annál ls inkább, mivel lelkes munkájukkal ott találhatók a különböző szocialista bri­gádversenyekben, munka­versenyekben. Javultak fokozatosan a ter­melőszövetkezeti fiatalok munka- és életkörülményei. Ám az igények is növeked­tek. Kielégítésükről a szö­vetkezetek gyarapodásától, korszerűbb gazdálkodásától függően lehet csak szó. Az ifjúsági törvény és végrehaj­tási rendelkezései, ezen be­lül a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszternek a TOT-tal egyetértésben ki­I adott 24/1972. számú rendele­| te hosszú időre megszabják | az állami és társadalmi szer­veknek, köztük a tsz-eknek [ az ifjúság között végzendő feladatait. Ennek szellemé­ben munkálkodnak Szeged I jó hírű gazdaközösségében, a Felszabadulás Tsz-ben is. Ml­| után a fiatalokra jellemző tulajdonság az új, korszerű technika alkalmazására va­i ló készség, lehetőséget te­remtenek a tanulásra, a kü­lönböző szakmákban való jártasság megszerzésére. Egyre-másra szaporodnak az iparszerű termelés elemei, a különböző intenziv technoló­| giák, ezeknek legjobb meg­valósítói a szövetkezeti fia­talok. A közös gazdaság szo­rosabbra fűzi kapcsolatát az általános iskolákkal és kö­zépiskolákkal. Személyesen és írásban keresik fel a ne­velőtestületet, hogy a szövet­kezetet megszerettessék a végzős hallgatókkal. Együtt-, működési szerződést ls köt­nek néhány általános iskolá­val, legutóbb az Ifjú Gárda nevelőotthonnal. A szocialis­ta szerződésben vállalta a gazdaközösség, hogy éven­ként 15 mezőgazdasági tanu­lót helyez el a kertészetben és elősegíti szakmai képzé­süket. A gazdaságban létkérdéí, hogy minél több Jól képzett szakmunkás legyen. Már a korábbi éyekben közgyűlési határozatokat hoztak, hogy minden szakmunkástanuló­nak, különösen a tagok gye­rekeinek segítséget adnak a tanulmányok folytatásához. A szövetkezet ösztöndíjat fo­lyósít és az iskola befejezése után a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen fog­lalkoztatja a fiatalokat. Tár­sadalmi ég tanulmányi ösz­töndíjra, valamint szakokta­tásra 1969-ben 12 ezer 100 fo­rintot, 1970-ben 24 ezer 500 forintot, 1971-ben 48 ezer 600 forintot, tavaly pedig 54 ezer 900 forintot használtak fel. Évről évre többet. Bár nagyobb anyagi lehetőségek­kel rendelkezett a szövetke­zet, de nem volt elég Jelent­kező. A közös gazdaságba került gyakornokok állami támoga­tását is jelentős összeggel, 800 forinttal egészítik ki a Felszabadulás Tsz-ben. így aztán észrevehetően javult a szakmunkások aránya, a kö­zös gazdaságban jelenleg 261 dolgozik, vagyis az összes foglalkoztatott 44 százaléka szakmunkás és szakember. Ennek ellenére a fokozott gépesítés, a kemizálás térhó­dításával még mindig nem elegendő a szakmunkások létszáma. A szocialista munkaver­seny jól fejlődik a kollektí­vában. Tizenkét brigád 191 fővel versenyez és vállalásuk meghaladta a másfél millió forintot. A szövetkezeti veze­tőség, KISZ-szervezet, az oktatási, kulturális és ver­senybizottság megtárgyalta a munkaverseny-vállalásokat, s az erkölcsi megbecsülés mellett jutalmazásban is ré­szesíti azokat a brigádokat, amelyek kiemelkedő eredmé­nyeket érnek el. örvendetes, hogy a szocialista brigádok­ban részt vevők 70 százaléka fiatal. Részben nekik, rész­ben pedig az idősebb korosz­tálynak is kedvezett a gazda­közösség akkor, amikor mindhárom kerületben kor­szerű öltözőt, fürdőt, szociá­lis épületet létesített, s na­ponta gondoskodik a munka­helyre és vissza való szállí­tásról. Ma már az alapsza­bály rögzíti, hogy a gyermek­gondozási segélyben részesü­lő anyák, a katonai szolgá­latot teljesítő fiatalok nem kerülhetnek hátrányos hely­zetbe. Megkapják a háztáji földet, a fizetett szabadságot, házassági segélyre, szülési segélyre jogosultak. A ter­melőszövetkezet munkaesz­közeit kedvezményesen vehe­tik Igénybe, így például la­kásépítésnél 50 százalékos fuvarkedvezményt élveznek. A kerületekben művelődé­si terem áll rendelkezésükre. Ennél ls fontosabb, hogy a termelés Irányításában mun­kájuk megbecsüléseként, szakképzettségük arányában vesznek részt. A termelés irányításában részt vevő ve­zetők 33 százaléka fiatal. Sz. Lakács Imre Meggyalulják a szőlőhegyet A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet badacsonyi gazdaságában kísérleteket folytatnak a hegyvidéki sző­lőművelés korszerűsítésére. A hegyoldalban 40—50 méteres sávban, enyhe lejtésűre gya­lulják a földet, s az alapla­lajt termővé teszik. Holdan­ként ezer mázsa szerves és 50 mázsa műtrágyát szállíta­nak a helyszínre, ezenkívül két éven át zöldtrágyaként rozsot és bükkönyt termesz­tenek a teraszokon, s a har­madik évben, amikor a ta­lajélet már megfelelő szintet ért" el, telepítik be szőlővel. — A jócselekedetért Allah gazdagon fizet — mondta mosolyogva Hodzsa Ali. — ön vendég nálunk. A mi szokásaink szerint, kötelességem segíteni. „Ne fogadd el — megsértesz"! Valamikor Önök ugyancsak sokat segítettek nekem. Ezek a holmik különben is fölöslegesek otthon. Idefelé jö­vet azokkal a kereskedőkkel mértem össze magam, akik kiöntözött olajjal áldoznak „Iz­mamzagye" kriptájában — és Hodzsa Ali harsá­nyan felnevetett." A kereskedelmi képviseletet tatarozták, Szer­gejev Ideiglenesen egy nagy, asztalokkal zsúfolt szobában dolgozott. A könyvelésen kivitt ott he­lyezkedett el a tervezőrészleg egy csoportja is. Hangosan csattogtak a számológépek karjai, egy­máshoz koccantak a kézi számolók golyócskái, az egyik sarokból pedig két írógép fegyverropo­gása hallatszott. Ligyija Alekszandrovna dolgozó­szobájába is betettek még egy íróasztalt, beköl­tözött a tervezőrészleg vezetője, aki azonban ki­szálláson volt. Helyén most egy szeplős, pisze orrú, huszonkét éves lányka ült: Ólja Kuzina közgazdász, Ligyija Alekszandrovna lakótársa. Olja váratlanul abbahagyta a számolást: — Llda, érdekes férfi a te új könyvelőd. Sas­orr, éles arcvonások — nekem a patríciusokat Juttatja eszembe. Olyan megfontolt, mindenre fi­gyelő, kevésbeszédű... Ligyija Alekszandrovna felnevetett: — Honnan ez a történelmi hasonlat.? — Tegnap olvastam a Spartacust. — Akkor értem. Patrícius vagy nem, — ér­telmes az arca. okos-szomorúak a szemei. Azt hiszem nem is olyan zárkózott, mint gpndolod, inkább kissé zavarban lehet ennyi új ember kö­zött. Apropó, megkérnélek, küld be őt hozzám, meg akarom tudni, sikerült-e berendezkednie a lakásban... Ólja arrébb tolta az asztalán tornyosuló szám­lókat. — Lida, elugrom Natasához, meg kell beszél­nünk a holnapi utazást a követség nyaralójá­Llda beleegyezően%óllntott, Ólja kiment a szobából. — Milyen a lakása, Jakov Vasziljevics? — kérdezte Ligyija Alekszandrovna, a belépő Szer­gejtől. — Foglaljon helyet! — Elviselhető, de van egy bökkenő — vála­szolta Szergejev. — Esténként a szomszéd szo­bából órákon át olyan gyermeksirós, visitás hal­latszik, mintha a közeli utcák minden gyerekét összegyűjtötték volna, s éppen nyúznák vala­mennyit. Később azután elcsöndesedik a ház ... — Megkérdezte a házigazdát, miért ez a zsi­vaj? — Természetesen. Széttárta a karját: „A köly­köket le kell fektetni". En követtem el a hibát, nem érdeklődtem meg előzetesen, hány gyerek él a lakásban... — El kell költöznie onnan ... — Majd utánanézek. Amúgyis messze esik a képviselettől. — Sikerült megismernie a várost? — Nem mondhatnám. Még nehezen tájékozó­dom. — Ha akarja, megmutatom magának a múzeu­mokat — valahogy türelmetlenül ajánlotta ezt Ligyija Alekszandrovna, és zavarba jött. — Már voltam az etnográfiai, meg a szépművészeti mú­zeumban. De szívesen elmennék mégegyszer. — Hálás leszek — mondta Szergej szárazon. Ligyija Alekszandrovna hirtelen témát váltott, a képviselet munkájáról kezdett beszélni, de lopva töbször is a férfira pillantott. Tulajdonképpen keveset tudott róla. A kép­viselet helyettes vezetőjének is csak annyit mon­dott, hogy a hadseregben szolgált, de a finn fronton olyan súlyosan megsebesült, hogy le kel­lett szerelnie. Volt-e családja? Milyen sebesü­lésen esett keresztül? Sok hasonló kérdést sze­retett volna feltenni Ligyija Alekszandrovna. De miért érdekli őt ez az ember? Női kíváncsi­ság ez, semmi több? Később rajtakapta ma­gát: számolgatja, hány nap van hátra vasárna­pig, amikor a megbeszélés szerint együtt men­nek el a múzeumba. Amikor az NKVD (Állambiztonsági Népbiz­tosság) azerbajdzsáni osztályának vezetője, Ku­lijev, egy napbarnított, göndörhajú, negyven esz­tendős vasgyúró belépett Rumjancev népbiztos­helyettes irodájába, az éppen az ablakból nézte a ritka jelenséget, hogy Bakuban — november­ben — havas eső esik. — Mehtyi Dzsafarovlcs? Foglaljon helyet. Éppen meg akartam vitatni egy kérdést magá­val. — Rumjancev egy lépést tett az Íróasztala felé. — Mit szól ehhez az Időjáráshoz? — Szinte valószínűtlen. — S nem gondolja, hogy hamarosan egyéb rendkívüli eseményekkel ls találkozunk — még­hozzá nem ls az Időjárással kapcsolatban?... — Így van, Szergej Vlagylmirovics, aggasztó időket élünk. Mehtyi Dzsafarovlcs egy ceruzával rajzolt vázlatot vett elő a mappájából, és kiterítette az asztalra. — Látom, kitalálta, hogy mire vagyok kíván­csi — mosolygott Rumjancev. — Az áttekinthetőség kedvéért az ismert ada­tokat rávezettem erre a vázlatra. Így könnyeb­ben eligazodunk a németek Iráni kémtevékeny­ségében. — Helyes, helyes — bólogatott Rumjahcev, a vázlat fölé hajolva. ÍFolytatjuk.) *

Next

/
Thumbnails
Contents