Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-22 / 195. szám

a SZERDA, 1973. AUGUSZTUS 28. Kinek jár rendszeresen szociálisjáradék? &. S.-né szegedi olvasónk állandóan beteg, de orvosi vélemény szerint rokkantságának foka nem éri el a 67 százalékét. Nyolc éve dolgozik, 28 éves. Betegtársaitól ugy hallotta, hogy Ilyen helyzetben, ha egészségének megfelelő. könnyebb munkát biztosítani nem tudnak, rendszeres szociális Járadékot kell megállapítani. A vállalatnál említést tett erről, de azt válaszolták. nem Ismerik a rendeletet. Kéri: Ismertessük a szükséges rendelkezést. A 34/1872. (XII. 31.) MüM —EüM—PM számú együttes rendelettel módosított 1/1967. (XI. 22.) MüM—EüM—PM számú együttes rendelet szerint annak a nem rehabilitálható, csökkent munkaképességű dolgozónak, aki az, átmeneti segély folyósításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik, és emiatt átmeneti segélyre nem Jogosult, munkaviszonya meg-^ szúnése esetén rendszeres szociális járadékot kell megállapítani. ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak: a rokkantsági nyugdíj megállításához szükséges szolgálati időnek legalább a felével rendelkezik, és munkaképesség-csökkenésének mértéke az ötven százalékot eléri. Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki 22 éves koráig 2 év, 22—25 éves korig 4 év, 25—30 éves korig 6 év, 30—35 éves korig 8 év és 35 éves kor után legalább tízévi szolgálati idővel rendelkezik. A rendszeres szociális járadék havi összege 600 forint. Ez az ellátás a csökkent munkaképességű személyt özvegyi nyugdíjra való jogosultság esetén is megilleti, de legfeljebb a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályban a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttes folyósítására megállapított öszszeghatárig. Az utóbbi esetben az özvegyi nyugdíjat a rendszeres szociális járadék összegéből kell kiegészíteni. A jogszabály értelmében a rendszeres szociális járadékot meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő személy munkaképesség-csökkenésének mértéke az orvosi bizottság megállapítása szerint már nem éri el az 50 százalékot; vagy ha az egészségi állapotának megfelelő és a számára felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el; vagy az ország területét állandóan letelepedési szándékkal elhagyja; vagy a vonatkozó rendelkezések megszegésével tartózkodik külföldön. A rendszeres szociális járadék megállapítását a munkáltató kezdeményezi, amikor meggyőződött arról, hogy rehabilitációs intézkedéssel a csökkent munkaképességű dolgozóról az illetékes tanács támogatását Igénybe véve sem tud gondoskodni. Ilyenkor a fenti rendelet 25. paragrafusában felsorolt Intézkedéseket köteles megtenni. Olvasónk a levélben közölt adatok szerint Jogosult rendszeres szociális járadékra, ezért a fenti rendelkezésre hivatkozással kérje a vállalattól, hogy intézkedjék a járadék megállapításáról. Dr. V. M. Fiatalok a termelőszövetkezetben A szegedi Felszabadulás példája HÁZASSÁG I. kerület Szered: Huzztl PCter ét Börc tók Mária. Kóazó László «i Király Borbála. Rtskó Tibor és Uáctl Eva. Demeter Nándor ét Nagy Judit. Negyedes István es Erdei MaRdolna, Halász Sándor ás Kiss Katalin, Pártos István es Farkas Márta. Műhelyi Ferenc és Goda Anna, Adók István és Bodor Judit, Járosl József és Seller Éva. Fórián Latos és Szalma Zsuzsanna, Szabó László és Gaudl Anna, FarkasCsamangó József és Szekeres Ilona, verbovszkl László és ttkabla Katalin. Hornyák lat/in es Bolla Anikó. Kozma István és Nyári MaRdolna, Jankó Gyula es Kocsis Savanyu Margit, Naschltz Imre ea Egyházi Gizella. KocsisNógrádi János és Kovács Éva. Remzsó Ferenc Cs Szomódy Mária. Magyar György és Tóth Ágnes, Tassy László és Tóth Terí7.1S. dr. Gyuris Lajos és Varga Mária, Tamási Károly és Laczkö Piroska, Szél Sándor és Sztári-sevlch Erzsébet. Tarnál Károly es Szekeres Franciska, Zsolnai Zoltán és Horváth Katalin házasságot kötöttek. Szóregi Kiss József és Csukonvl-Farkas Rozália házasságot kötöttek. II. kerület szeged: imgrund Károly József és Bangó Katalin. Buza József és Horváth Eszter. Német Béla és Dobó Klára. Varga László és Szabó Ágnes Mária. Korom Jír nos György ós Galiba Edit házasságot kötöttek. Tápé: Erdei Károly és Terhes Piroska házasságot kötöttek. Algyö: Belovaí Sándor és Terhes Mária. Koczka Lajos és Gál Anna házasságot kötöttek. ni. kerület Szeged: Horváth László Attila és Katát Klára, Juhász László cs Horváth Máris. Klspétcr Géza István és Olár Eva, Verebl József es Gyónt Julianna, cham.lla Antal és Lchóczky Judit Erzsébet házasságot kötöttek. Klskundnrozsma: Gábor Géza és Nyéki Dm ma. Kovács István cs Márta Ilona házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Hidegkúti Tibor és Horvéth-Turat Mariának Tibor, Dandula István és Suba Erzsébetnek István, Pulal István és szekeres Ilonának Zsuzsanna. Klára. Varga Miklós Cs Paksi Máriának Tamás Mihály, Katus István és Katus Máriának Ist.án Gábor, Szekeres Ferenc és Tanai Máriának Ferenc Zsolt. Kasza Lajos és Tóth irmának Krisztiáné, Lajos. Szabó Mihály és Bozó Ilonának Mihály. Vldács János és Tóth Ibolyának Gábor, Márta Imre és Nagy Zsuzsannának Imre Tibor. dr. Nagy Sándor ét Cyoval Piroskának Rándor. Scbók András és Lehmmin Gizellának András. Szabó Tibor és Katona Matildnak Tibor. Tandart József és Kalovszky Évának AtUla. Gémes Mihály és I'etO Annának Tünde, Batcoa János és Bán Máriának János, Hegedűs István es Szeder Lídiának Attila. Savanya András és Papp Máriának Andrea. Kovács István én Varga Erzsébetnek Edit Katalin, pecznylk László és Molnár Erzsébetnek László, Békési József és Papp Magdolnának Krisztina Eva. Maiusrka István és Tóth Annának Márta Anna. Varga Jenő és Szalma Ágnesnek Zsolt, Bárkányi Jánoa es Sávat Margitnak Klára. Aradi Sándor és Rlcze Etelkának Judit. Kalmár Ferenc és Fehér Juliannának Csaba. Szanka Péter és Szabó Évának Kitti. Zita. ScDÖk Mihály és Kalmnr Margitnak Zsolt László. Sándor László és Bárdos Jolánnak Róbert, dr. Szalay Zoltán ós Pálmai Zsuzsannának Beáta. Papdl Szilveszter és Borsos Máriának Klára. Drtnóczl Béla és Czlbolya Máriának neki. Molnár Antal *e SimonCsaládi események Irénnek László Zsolt. Jernei József és Frányó Juliannának Csaba, József, Harcéi József és Tmrl Annának István András nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Berki Béla és Földvári Katalinnak Bernadett. Oltványi Imre és Turu Ilonának Erika, Pálmal-Pallag György és Saly Irén Évának Tímea. Baranyl János és Sepsl Erzsébetnek Erzsébet Tünde, Kerekes Zoltán és Vlnczr Margitnak Zoltán László, Németh István és Boros Rozália Erzsébetnek Zoltán Nórbert, Varga Ferenc és Dudás Ágnesnek Szilárd Ferenc, Bóka István Antal és Németh Anna Máriának István. Hablk László és Rácz Erzsébetnek Gábor Norbert, Horváth Antal és Bálint Rozália Erzsébetnek Antal Zsolt, dr. Tényl János Károly és Kun Irénnek János. Berta András és Varga Erzsébetnek András Zsolt, Somogyi Lajos és Csamangó Máriának Lajos, Hajdú Imre és SzanisaJó Margitnak Rita. Huszka Lajös és Márkus Magdolnának Lajos. Klas Márton Béla és Volkovlts Rozáliának Barbara Rózsa nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Dobranovlcá Józsefné Sztupovszkl Eszter. Hp Sándorné Hegedűs Jusztina. Juhász Antalné Ferenczt Ilona. Benkó Edit, Kaszás Zoltán. Erdődl Jánosné Szilágyi Julianna, Rabatln Gábor, Varga György. Lakatos Sámuel, Fekete Mihály, Kotroczó Pál, Rácz Oyuláné Bednár KotBorbála, Kllnkó Anna, Kiss László, Fehér Andrásné Vígh Etelka, Körmös Frigyes Imeghatt. Szöreg: Tamba Erzsébet Mária meghalt. (I. kerület Szeged: Szél Jánosné Fogas Rozália. Horváth Józsefné Erdei Anna. Lakó János. Kiss Imréné Csernóczkl Ilona, Vörös Jánosné Nagy Jusztina. Kóczián t.nre Gyula, Kis Ferenc. Tóth János meghalt. Algyó: Fodor Jánosné 3odó Mária, Süli Sándorné Kccskeneti Anna, Zombori Istvánné Makra Etelka meghalt. III. kerület Szeged: Lovászi Istvánné Kéri Julianna. Kálmán Károlyné Kálmán Erzsébet. Trabalka János. Hódi Imre, Nyírt Sándor. Igaz Mihály, Héger Ferencné Dékány Mária. Acs-Sánta Miklós. Dencs Józsefné Bezsenyl Anna. Vlnczer Nándor, Zavlza Zoltán Lászlómé Sllberberg Rozália. Qárdlán Sándorné Ötvös Mária. Szilágyi Vince Pál. Réhkasl László meghalt. Kiskundorozsmm: Szécsl Jánosné Bodó Krisztina. Veres Jánosné Fekete Etelka meghalt. Nemcsak a szövetkezeti mozgalom, hanem az egész társadalom érdeke, hogy olyan fiatalok kerüljenek a tsz-ekbe, vállalják hivatásuknak a mezőgazdasági munkát, akiknek a szemléletét áthatja a szövetkezeti gondolkodás, a felelősség. A fiatalok megnyerésének és nevelésének kedvező feltételeit teremtik meg a magas szintű ifjúságpolitikai határozatok és Jogszabályok ls. A mezőgazdasági tsz-ekben tagként, családtagként és alkalmazottként több mint 200 ezer fiatal dolgozik. A magyar mezőgazdaság példás, szép eredményeiben nem kis részük van ezeknek a fiataloknak, annál ls inkább, mivel lelkes munkájukkal ott találhatók a különböző szocialista brigádversenyekben, munkaversenyekben. Javultak fokozatosan a termelőszövetkezeti fiatalok munka- és életkörülményei. Ám az igények is növekedtek. Kielégítésükről a szövetkezetek gyarapodásától, korszerűbb gazdálkodásától függően lehet csak szó. Az ifjúsági törvény és végrehajtási rendelkezései, ezen belül a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a TOT-tal egyetértésben kiI adott 24/1972. számú rendele| te hosszú időre megszabják | az állami és társadalmi szerveknek, köztük a tsz-eknek [ az ifjúság között végzendő feladatait. Ennek szellemében munkálkodnak Szeged I jó hírű gazdaközösségében, a Felszabadulás Tsz-ben is. Ml| után a fiatalokra jellemző tulajdonság az új, korszerű technika alkalmazására vai ló készség, lehetőséget teremtenek a tanulásra, a különböző szakmákban való jártasság megszerzésére. Egyre-másra szaporodnak az iparszerű termelés elemei, a különböző intenziv technoló| giák, ezeknek legjobb megvalósítói a szövetkezeti fiatalok. A közös gazdaság szorosabbra fűzi kapcsolatát az általános iskolákkal és középiskolákkal. Személyesen és írásban keresik fel a nevelőtestületet, hogy a szövetkezetet megszerettessék a végzős hallgatókkal. Együtt-, működési szerződést ls kötnek néhány általános iskolával, legutóbb az Ifjú Gárda nevelőotthonnal. A szocialista szerződésben vállalta a gazdaközösség, hogy évenként 15 mezőgazdasági tanulót helyez el a kertészetben és elősegíti szakmai képzésüket. A gazdaságban létkérdéí, hogy minél több Jól képzett szakmunkás legyen. Már a korábbi éyekben közgyűlési határozatokat hoztak, hogy minden szakmunkástanulónak, különösen a tagok gyerekeinek segítséget adnak a tanulmányok folytatásához. A szövetkezet ösztöndíjat folyósít és az iskola befejezése után a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen foglalkoztatja a fiatalokat. Társadalmi ég tanulmányi ösztöndíjra, valamint szakoktatásra 1969-ben 12 ezer 100 forintot, 1970-ben 24 ezer 500 forintot, 1971-ben 48 ezer 600 forintot, tavaly pedig 54 ezer 900 forintot használtak fel. Évről évre többet. Bár nagyobb anyagi lehetőségekkel rendelkezett a szövetkezet, de nem volt elég Jelentkező. A közös gazdaságba került gyakornokok állami támogatását is jelentős összeggel, 800 forinttal egészítik ki a Felszabadulás Tsz-ben. így aztán észrevehetően javult a szakmunkások aránya, a közös gazdaságban jelenleg 261 dolgozik, vagyis az összes foglalkoztatott 44 százaléka szakmunkás és szakember. Ennek ellenére a fokozott gépesítés, a kemizálás térhódításával még mindig nem elegendő a szakmunkások létszáma. A szocialista munkaverseny jól fejlődik a kollektívában. Tizenkét brigád 191 fővel versenyez és vállalásuk meghaladta a másfél millió forintot. A szövetkezeti vezetőség, KISZ-szervezet, az oktatási, kulturális és versenybizottság megtárgyalta a munkaverseny-vállalásokat, s az erkölcsi megbecsülés mellett jutalmazásban is részesíti azokat a brigádokat, amelyek kiemelkedő eredményeket érnek el. örvendetes, hogy a szocialista brigádokban részt vevők 70 százaléka fiatal. Részben nekik, részben pedig az idősebb korosztálynak is kedvezett a gazdaközösség akkor, amikor mindhárom kerületben korszerű öltözőt, fürdőt, szociális épületet létesített, s naponta gondoskodik a munkahelyre és vissza való szállításról. Ma már az alapszabály rögzíti, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő anyák, a katonai szolgálatot teljesítő fiatalok nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe. Megkapják a háztáji földet, a fizetett szabadságot, házassági segélyre, szülési segélyre jogosultak. A termelőszövetkezet munkaeszközeit kedvezményesen vehetik Igénybe, így például lakásépítésnél 50 százalékos fuvarkedvezményt élveznek. A kerületekben művelődési terem áll rendelkezésükre. Ennél ls fontosabb, hogy a termelés Irányításában munkájuk megbecsüléseként, szakképzettségük arányában vesznek részt. A termelés irányításában részt vevő vezetők 33 százaléka fiatal. Sz. Lakács Imre Meggyalulják a szőlőhegyet A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet badacsonyi gazdaságában kísérleteket folytatnak a hegyvidéki szőlőművelés korszerűsítésére. A hegyoldalban 40—50 méteres sávban, enyhe lejtésűre gyalulják a földet, s az alaplalajt termővé teszik. Holdanként ezer mázsa szerves és 50 mázsa műtrágyát szállítanak a helyszínre, ezenkívül két éven át zöldtrágyaként rozsot és bükkönyt termesztenek a teraszokon, s a harmadik évben, amikor a talajélet már megfelelő szintet ért" el, telepítik be szőlővel. — A jócselekedetért Allah gazdagon fizet — mondta mosolyogva Hodzsa Ali. — ön vendég nálunk. A mi szokásaink szerint, kötelességem segíteni. „Ne fogadd el — megsértesz"! Valamikor Önök ugyancsak sokat segítettek nekem. Ezek a holmik különben is fölöslegesek otthon. Idefelé jövet azokkal a kereskedőkkel mértem össze magam, akik kiöntözött olajjal áldoznak „Izmamzagye" kriptájában — és Hodzsa Ali harsányan felnevetett." A kereskedelmi képviseletet tatarozták, Szergejev Ideiglenesen egy nagy, asztalokkal zsúfolt szobában dolgozott. A könyvelésen kivitt ott helyezkedett el a tervezőrészleg egy csoportja is. Hangosan csattogtak a számológépek karjai, egymáshoz koccantak a kézi számolók golyócskái, az egyik sarokból pedig két írógép fegyverropogása hallatszott. Ligyija Alekszandrovna dolgozószobájába is betettek még egy íróasztalt, beköltözött a tervezőrészleg vezetője, aki azonban kiszálláson volt. Helyén most egy szeplős, pisze orrú, huszonkét éves lányka ült: Ólja Kuzina közgazdász, Ligyija Alekszandrovna lakótársa. Olja váratlanul abbahagyta a számolást: — Llda, érdekes férfi a te új könyvelőd. Sasorr, éles arcvonások — nekem a patríciusokat Juttatja eszembe. Olyan megfontolt, mindenre figyelő, kevésbeszédű... Ligyija Alekszandrovna felnevetett: — Honnan ez a történelmi hasonlat.? — Tegnap olvastam a Spartacust. — Akkor értem. Patrícius vagy nem, — értelmes az arca. okos-szomorúak a szemei. Azt hiszem nem is olyan zárkózott, mint gpndolod, inkább kissé zavarban lehet ennyi új ember között. Apropó, megkérnélek, küld be őt hozzám, meg akarom tudni, sikerült-e berendezkednie a lakásban... Ólja arrébb tolta az asztalán tornyosuló számlókat. — Lida, elugrom Natasához, meg kell beszélnünk a holnapi utazást a követség nyaralójáLlda beleegyezően%óllntott, Ólja kiment a szobából. — Milyen a lakása, Jakov Vasziljevics? — kérdezte Ligyija Alekszandrovna, a belépő Szergejtől. — Foglaljon helyet! — Elviselhető, de van egy bökkenő — válaszolta Szergejev. — Esténként a szomszéd szobából órákon át olyan gyermeksirós, visitás hallatszik, mintha a közeli utcák minden gyerekét összegyűjtötték volna, s éppen nyúznák valamennyit. Később azután elcsöndesedik a ház ... — Megkérdezte a házigazdát, miért ez a zsivaj? — Természetesen. Széttárta a karját: „A kölyköket le kell fektetni". En követtem el a hibát, nem érdeklődtem meg előzetesen, hány gyerek él a lakásban... — El kell költöznie onnan ... — Majd utánanézek. Amúgyis messze esik a képviselettől. — Sikerült megismernie a várost? — Nem mondhatnám. Még nehezen tájékozódom. — Ha akarja, megmutatom magának a múzeumokat — valahogy türelmetlenül ajánlotta ezt Ligyija Alekszandrovna, és zavarba jött. — Már voltam az etnográfiai, meg a szépművészeti múzeumban. De szívesen elmennék mégegyszer. — Hálás leszek — mondta Szergej szárazon. Ligyija Alekszandrovna hirtelen témát váltott, a képviselet munkájáról kezdett beszélni, de lopva töbször is a férfira pillantott. Tulajdonképpen keveset tudott róla. A képviselet helyettes vezetőjének is csak annyit mondott, hogy a hadseregben szolgált, de a finn fronton olyan súlyosan megsebesült, hogy le kellett szerelnie. Volt-e családja? Milyen sebesülésen esett keresztül? Sok hasonló kérdést szeretett volna feltenni Ligyija Alekszandrovna. De miért érdekli őt ez az ember? Női kíváncsiság ez, semmi több? Később rajtakapta magát: számolgatja, hány nap van hátra vasárnapig, amikor a megbeszélés szerint együtt mennek el a múzeumba. Amikor az NKVD (Állambiztonsági Népbiztosság) azerbajdzsáni osztályának vezetője, Kulijev, egy napbarnított, göndörhajú, negyven esztendős vasgyúró belépett Rumjancev népbiztoshelyettes irodájába, az éppen az ablakból nézte a ritka jelenséget, hogy Bakuban — novemberben — havas eső esik. — Mehtyi Dzsafarovlcs? Foglaljon helyet. Éppen meg akartam vitatni egy kérdést magával. — Rumjancev egy lépést tett az Íróasztala felé. — Mit szól ehhez az Időjáráshoz? — Szinte valószínűtlen. — S nem gondolja, hogy hamarosan egyéb rendkívüli eseményekkel ls találkozunk — méghozzá nem ls az Időjárással kapcsolatban?... — Így van, Szergej Vlagylmirovics, aggasztó időket élünk. Mehtyi Dzsafarovlcs egy ceruzával rajzolt vázlatot vett elő a mappájából, és kiterítette az asztalra. — Látom, kitalálta, hogy mire vagyok kíváncsi — mosolygott Rumjancev. — Az áttekinthetőség kedvéért az ismert adatokat rávezettem erre a vázlatra. Így könnyebben eligazodunk a németek Iráni kémtevékenységében. — Helyes, helyes — bólogatott Rumjahcev, a vázlat fölé hajolva. ÍFolytatjuk.) *