Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-02 / 179. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. AUGUSZTUS 2. 5 SZÉPEI A Dóm tér, a hatalmas színpad ma egész nap az Ukrán Állami Táncegyüttesé. Reggeltől késő estig próbálnak majd, alaposan bemelegítenek a holnap esti bemutatóra, s a megint melegre fordult nyáridő bizonyára megizzasztja majd a táncosokat. Képünk az ukrán együttes műsorának egyik lendületes, temperamentumos számáról készült Évfordulós szerzők Az ünnepi hetek esemé­nyeiről, a szabadtéri játé­kokról több levelet kapunk olvasóinktól. Vedres György például azokról az évfordu­lókról ír, melyek kevésbé la* mertek. Köztudott — írja —, hogy Petőfi születésének 150. év­fordulóján került színre a János vitéz. Azt viszont már kevesen tudják, hogy Ka­csóh Pongrác/, a daljáték komponistája, száz éve szüle­tett (1873) és 50 évvel ez­előtt halt meg. Fizika és matematika tanár volt, majd reáliskolai igazgató. 1912-tÓl a fővárosi zenei tanfolya­mok szervezője és vezetője. Matematikai és fizikai szak­munkákon kívül megírta A zene fejlődésének történetét. Hírnevét a János vitézzel szerezte meg (1904). Bár ké­sőbbi műveivel nem tudta felülmúlni ennek sikerét, azért Rákóczi című daljáté­ka és nótái (Késő ősz van stb.) a rádióban napjaink­ban is gyakran hallhatók. Ugyancsak száz éve szüle­tett Bakonyi Károly (1873— 1926), a János vitéz szöveg­könyv írója is. Nagyvára­don. Elbeszélésein és tárcáin kívül szövegkönyveivel ara­tott sikert (Bob herceg, Rá­kóczi, Mágnás Miska stb.). Végül említésre érdemes — fejezi be soralt Vedres György —, hogy a János vi­téz immár hatodik évadban szerepel a játékok műsorán, s augusztus 10-én a 20. elő­adását tartják a szabadtérin. Őszibarack-parádé Az Alföldi Élelmiszergazdaság '73 kiállítás eseményei gyorsan peregnek, és a virágok bemutatója után a szegedi táj híres gyümölcse, az őszibarack került a nagyközönség élé. A kiállítás zsűrije értékelte a bemutatott gyümölcsö­ket, és első díjat adott a pusztamérges! Rizling Tsz „Nap­sugár" fajtájú őszibarackjának, ugyancsak díjat kapott az Ültetvénytervező és Forgalmazó Vállalat szőregl telepének gyümölcskompozíciója is. A kiállítás programja közé tartozik az a kétnapos szimpózium, amely tegnap kezdődött Szegeden. Dr. Hor­váth Károlynak, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola főigaz­gatójának elnökletével megnyílt rendezvény nyitó előadá­sát dr. Biczó György, a szegedi városi tanács elnöke tar­totta, majd dr. Kovács Imre, a MÉM főosztályvezetője elő­adása következett a mezőgazdaság és állattenyésztés fel­adatairól, tekintettel az Alföld adottságaira. A kertészeti kultúrnövények termesztési és fejlesztési feladatairól, azok gépi megmunkálásának lehetőségeiről Pekó József, a MÉM főosztályvezető-helyettese tartott előadást, majd a délutáni órákban KOhidi Ferenc, a baromfltartés új rendszerű gé­pesítéséről, Ludvig Géza pedig a konzervgyártás jelenlegi helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről tájékoztatta a részt vevő szakembereket. Ma, csütörtökön tovább folytatja munkáját a konfe­rencia dr. Patkós Istvánnak, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanárának elnökletével. A második napon ls több érdekes előadást hallhatnak az érdeklődők. A zöldségter­mesztés komplex gépesítésének fejlesztési célkitűzéseiről — különös tekintettel a paradicsom, a hagyma, a zöldborsó és a fűszerpaprika termesztésére — Fekete János, a Me­zőgépfejlesztő Intézet igazgatója tart előadást. A cukorrépa komplex gépesítéséről dr. Pesti László, a nagy teljesítmé­nyű, magánjáró kukoricabetakarító gép fejlesztési eredmé­nyeiről és alkalmazásának lehetőségeiről Dobos Sándor, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár vezérigazgatója, a szarvasmarha- és sertéstenyésztés gépesítéséről Balázs András, az AGROTERV szakfőmérnöke, a húsipari re­konstrukcióról dr. Banké Antal, a Húsipari Tröszt vezér­igazgatója, míg a kisüzemi tej és tejtermék feldolgozásáról Schubert Zoltán, a Tejipari Tröszt műszaki igazgatója tart előadást. Ifjúsági képzőművész­tábor Mártólyon Nyolcadik alkalommal rendezi meg idén a KISZ Csongrád megyei Bizottsága Mörtélyon az országos Ifjú­sági képzőművészeti tábort. A kéthetes tábor munkájá­én az ország művészeti szakköreiben és szakközépig­i áléiban dolgozó fiatal kép­i :őművészek vesznek részt, j A tegnap ünnepélyes ke­I .etek között megnyitott tá­bor résztvevői között Itt van­nak NDK-beli, jugoszláv és szovjet képzőművész-fiatalok is. Á két hét alatt a tábor munkáját irányító KtSZ-ve­zetők és festőművészek elő­készítik a fiatalokat az alap­szervezetekben végzendő kulturális munkára, tájékoz­tatják őket az Ifjúsági moz­galom legjelentősebb esemé­nyeiről, elméleti és szakmai „Szeged nagy lépést tesz" Dr. Vonsik Gyula a művelődéselméleti egyetemről Tegnap délelőtt tartották az utolsó előadásokat a TIT Müvelődéselméleti Nyári Egyetemén. Szeged kulturá­lis életének e rangos esemé­nye sok érdeklődőt — nép­művelőket. iskolavezetőket, a művelődésügy irányítóit, tu­dományos kutatókat — von­zott, hiszen az előadások ak­tuális kérdéssel, a felnőttok­tatását foglalkoztak. Az is­kolán kívüli oktatás színvo­nala, tervszerűsége ma a tár­sadalmi-gazdasági fejlődés egyik fontos feltétele. A felnőttek műveltségének fokozása, ismereteik állandó bővítése össztársadalmi szükséglet és igény, feltéte­le és velejárója a demokra­tizmus kiteljesedésének, az emberi harmónia megterem­tésének. A TIT nyárt egye­temei között ezért van kü­lönleges szerepe a szegedi­nek, amelyet az idén másod­szor rendeztek meg az MSZMP Oktatási Igazgatóság újszegedi székházában. A neves hazai szakemberek kö­zött két külföldi professzor is tartott előadást. Jean-Ma­rie Moeckli, a svájci népfő­iskolák szövetségének elnö­ke új kezdeményezésekről számolt be a svájci és fran­cia felnőttoktatásban, dr. Bo­rlvoj Samotovcev belgrádi professzor pedig a felnőttok­tatás tudományos koncepció­ját, Ismertette. Két előadást tartott dr. Vonsik Gyula kandidátus, a TIT főtitká­ra ls, őt kértük meg, mond­ja el tapasztalatalt az elő­adássorozatról. értékelje a nyári egyetem munkáját. — A felnőttoktatás, mint ismeretes — mondotta — „sokszektorú" Intézmény, és Ilyen marad a jövőben ls. Pillanatnyilag a szegedi nvá­rl egyetem az egyetlen fó­rum, ahol valamennyi fel­nőttképzéssel foglalkozó szer­vezet én intézmény képvi­selője teljes képet kaphat az Iskolán kívüli oktatás elmé­leti és gyakorlati kérdéseiről. Erről a nagyon időszerű problémáról Magyarországon még nem beszéltek ilyen át­fogó módon. Nyilvánvaló, hogy a felnőttoktatás csak akkor lehet eredményes, ha tervszerű és tudományosan végiggondolt, ha célkitűzéseit egységes szemlélet alapján próbálják megvalósítani a gyakorlatban. Az Itteni elő­adássorozat felkészítette a hallgatókat erre a munkára. A szakemberek feltérképez­ték a jelenlegi magyarorszá­gi helyzetet, felhívták a fi­gyelmet a gondokra, bizo­nyították a továbblépés szük­ségességét, feltárták ennek formált és módszereit. — Nemcsak gyakorlati haszna volt az előadásoknak. Nálunk nem alakultak ki a tudományos eredmények köz­vetítésének formál. A kuta­tók számára, szórványos publikációkon kívül, a sze­gedi nyári egyetem az f et­len olyan országos fórum, ahol lehetőségük van mun­kásságuk új eredményeinek közvetlen ismertetésére, azonnali átadására. Ennek ösztönző hatásáról, úgy hi­szem, nem szükséges külön beszélni, de. igazolják a tér nyék; erre a nyári egye­temre nem kell keresni elő­adókat; a magyar szakem­berek újabban elért kutatá­si eredményei iránt megnőtt a külföld érdeklődése ls. A jugoszláv andragóglal (fel­nőttoktatási) Iskola, a skan­dináv országok szakértől — bár saját felnőttoktatási rendszerük eltér a miénk­től — nagy figyelmet tanú­sítanak a szegedi előadások iránt. — Sok európai államban, így a Szovjetunióban. Svéd­országban, az NDK-ban a felnőttoktatás azonos szinten van az iskolai oktatással. Mi ott tartunk, hogy felismer­tük a továbbfejlődés szük­ségességét, felkeltettük az Igényeket, ezek azonban még nem valósultak meg. Itt, Sze­geden bebizonyosodott, hogy sokat segíthet egy előadásso­rozat. Egyúttal az is. hogy a TIT úttörő szerepet tud betölteni a legfontosabb mű­velődéspolitikai gondok meg­oldásában. Az Idén másod­szor megrendezett művelő­déselméleti egyetemnek vé­leményem szerint olyan jö­vője lesz, mint a pedagó­giainak. Szeged pedig ezzel nagy lépést tesz. hogy Bu­dapest után második legna­gyobb centruma legyen az ország kulturális életének. Azt ls hadd mondjam el, hogy mindez jórészt a város vezetőinek köszönhető. Hir­telen nem ls tudok másik helységet megnevezni, ahol a vezetők Ilyen nagyfokú se­gítőkészsége és figyelme kí­sérné a kulturális élet ese­ményeit. És ez nemcsak Sze­ged, az egész ország nyere­sége. 8ulyok Erzsébet ismereteket nyújtanak a fia­tal alkotóknak, ugyanakkor igyekeznek lehetőséget te­remteni a nyugodt és elme­lyült alkotó munkára. A programokban előadások sze­repelnek képzőművészeti éle­tünkről, népi kultúránk és a modern képzőművészet kapcsolatairól, művész—mű­alkotás—közönség viszonyá­ról. A programot színesíti a Balázs Béla filmstúdió alko­tásainak bemutatása, beal­és pol-beat est, valamint ta­lálkozó a VIT-delegáció tag­jaival. A tébór tartalmi és alkotó munkájáról a hódme­zővásárhelyi Tornyal János Múzeumban augusztuR 12-én nyíló kiállításon adnak szá­mot a VIIÍ. országos ifjú­sági képzőművészeti tábor résztvevői. ultrahanggal Fülöp Miklós matematikus és Rákás Géza villamosmér­nök, a Kőolaj- és Földgáz­bányászati Ipari Kutató La­boratórium munkatársai új eljárást dolgoztak kl a szén­hldrogénkutak fúrásának meggyorsítására. A talál­mányt Magyarországon kívül 14 kapitalista országban — köztük Angliában, Francia­országban, Kanadában, az NSZK-ban, Olaszországban és az USA-ban — is szaba­dalmaztatják. A találmány lényege, hogy a fúróba, pontosabban a fú­ró fúvókéjába, amelyen át a fúróiszap a fúrólyukba áramlik, egy fűzfasíphoz ha­sonló, néhány centiméteres ultrahanggenerátort helyez­nek, amelyet aztán a fúró­iszap áramlási energiája hoz működésbe. A generátor ál­tal gerjesztett, másodpercen­ként 22—28 ezer rezgésszá­mú ultrahang az iszap köz­vetítésével „megtámadja" a kőzetet ls. és segíti a fúrót, a kőzet felaprltásában. Az új eljárás a legutóbbi kísérlet során a dunántúli Pusztaapáti I. fúrási ponton 50 százalékkal növelte a fú­rás sebességét: a 2600 mé­tert meghaladó mélységben a hagyományos módszerrel elérhető 30 perc helyett 20 perc alatt haladt előre a fú­rás egy-egy métert a ke­mény agyagmárgában. A teljesítménynövekedés­nek — ami a kőzet anyaga­tói és egyéb tényezőktől függően természetesen kü­lönféle mértékű lehet — az „ára" mindössze az a nyo­mástöbblet, amivel az Iszap lenyomáséhoz használt szi­vattyú teljesítményét fokoz­ni kell. A ugumxtusbon : Vásár Békéscsabán Augusztus 10-től 20-ig ren­dezik meg Békéscsabán a felszabadulási emlékmű mögött, Petőfi utcában levő Kemény Gábor gimnázium­ban és az Áchim András ál­talános iskolában az Ipari és élelmiszer-gazdasági kiál­lítást és vásárt. Mintegy 2 ezer négyzetméter fedett és 10 ezer négyzetméter sza­bad terület áll a kiállítók rendelkezésére. A Békés megyei Ipari üze­mek, mezőgazdasági üze­mek, dokumentálják a fel­szabadulás óta megtett fej­lődést, a megye szocialista iparának helyzetét, eredmé­nyeit, a főbb gyártmányo­kat, a szövetkezeti mozga­lom fejlődését, a megye me­zőgazdaságának helyzetét a népgazdaságban stb. A do­kumentációs kiállítás mel­lett Békés megye Ipari, me­zőgazdasági és kereskedelmi üzemei, vállalatai közös ter­mékbemutatón, önálló pavi­lonokban állítják kl termé­keiket, összesen 112 kiállító. A kiállítás alatt jelentős előadások hangzanak el, és a szabadtéri színpadon gaz­dag kultúrműsorral kedves­kednek az érdeklődőknek. Augusztus 19-én rendezik meg a XIX. Országos Nem­zetiségi Fesztivált. Különbö­ző sportrendezvények színe­sítik a békéscsabai esemé­nyeket. Játék okozott balesetet Szegeden, a Kereszt és a Becsei utca kereszteződésé­ben. Kismotorkerékpáron közlekedett és a csomagtar­tón ülve vezetett Kovács Szilveszter, Szeged, Sándor utca 48/A szám alatti lakos. A bizonytalan vezetés követ­keztében elvágódott és sú­lyos sérülést szenvedett. Személygépkocsival nem adott elsőbbséget Szegeden, a Gutenberg és a Bolyai Já­nos utca kereszteződésében Szilágyi István, Szeged, Du­gonics tér 11. szám alatti la­kos. Összeütközött egy elsőbb­ségi jogot élvező, védett út­vonalon haladó személy­gépkocsival, amelyet Kovács Tibor, Szeged, Kiskert utca 24. szám alatti lakos veze­tett és utasa volt Martini Jenő, Szeged, Nemestakács utca 5. szám alatti lakos. Az összeütközés következté­ben Kovács és Martini sérü­lést szenvedett. A két gép­kocsiban keletkezett kár mintegy 30 ezer forint. Algyőn, a Tanya 52. szám előtt ls baleset történt egy mellékúton. Vida Miklós Szeged, Fadrusz János utca 39. szám alatti lakos segéd­motorkerékpáron közleked­ve kanyarodott, s előzte őt Kalmár Zoltán, Tápé, József Attila utca 31. szám alatti lakos motorkerékpáron, ösz­szeütköztek. Vlda súlyosan, Kalmár könnyebben sérült. Az anyagi kár 5 ezer forint.

Next

/
Thumbnails
Contents