Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-14 / 189. szám

REDD, 1973. AUGUSZTUS M. 3 Ponyvák útra készen Somogyi Károlyné felvétele A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat hazánk legnagyobb ponyvaexportőre. Az idén több mint 5 millió négyzetméter ponyvaanyagot értékesít a Szovjetunióban. Képünkön: az újszegedi szövőüzem raktárában előkészítik az újabb szállítmányokat Folytatják a vasút korszerűsítését Az egyre nagyobb vasúti IV. ötéves tervben. Ennek évben megépül a kettős váforgalom szükségessé teszi az megfelelően az év végére gány a Rákos—Űjszász vonaerősebb villamos és Diesel- üzembe helyezik a Rákos— lon Rákostól Tápiószeléig. mozdonyok beszerzését, a pá- Szolnok szakaszt, s jövő év A viuamos vontatás növelyák korszerűsítését, s teher- végén a Szajol—Lökösháza lésére ebben ^ évben 22 bírásának, biztonságának nö- vonalon indítják meg a vil- villanymozdony áll munkáveléset. Az iden 195 kilómé- lanymozdonyokat. A nagy- b közöttük több 3 ezer lőtér vasutat korszerűsít a forgalmú Budapest—Záhony erőg erőgépet a Ganz-MAMÁV. közel 1,5 milliárd fo- vonalon Debrecen és Nyír- VAG készített. Ezenkívül 59 rintert. .„ ,, „ - egyháza között mar a maso- DieSel-mozdony is a kiszolA villamosított palyak dik sínpáron is megindult a ált gőzösök helyére lép behossza 283 kilométerrel nő a forgalom, és még ebben az jPhjk 12 a jól bevált szovjet t^mmmmmmmmmmmmmmtam^mme^mmm^mi^mmmm^m^ 2 ezer lóerős vontató. A mezőgazdasági vízhasználat rendje Megjelent az Országos Víz- kai, másodfokút, amikor 40, íigyi Hivatal elnökének utasítása, amelyben a mezőgazdasági és élelmezésügyi mi. s harmadfokút, ha 60 százalékkal csökken. Az intézkedés meghatározta azt a sorniszterrel, továbbá a Terme- rendet is, amely szerint érlöszövetkezetek Országos vényesíteni kell a korlátoTanácsának elnökével egyet- zást. így legelőször a halas_ Az utasok kényelmét szolgálja 53 új négytengelyes személykocsi, amelyet a Dunakeszi Járműjavító Üzem és a Győri Vagon- és Gépgyár készít el. Ezekkel az új kocsikkal 2400-zal többen utazhatnak ülve a MÁV vonalain. (MTI) értésben szabályozta a zőgazdasági korlátozásának Eszerint tervet kell kidolgoztavak és a rizstelepek vízvízhasználat pótlását csökkentik szükség rendjét, szerinti mértékben, de legfeljebb ötven százalékkal. A ni, amelynek alapján szűk. legvégső esetre marad pedig ség esetén —, hogy vízmennyiség vagy egyéb okokból csökkent — korlá tozzák az öntözéshez, és a ha a az esőztelő öntözéshez szük. természeti, séges vízadag mérséklése, elhárílatlan Hangsúlyozza azonban az intézkedés, hogy a korlátozás során sem szabad csökken haltenyésztéshez szükséges teni az intenzív hasznosítáviz felhasználását. A terve- sú gyepek, valamint a nyári ket az alapul vett. vízhozam, telepítési füvesek, és évelő 20—40—60 százalékos csök- pillangósok öntözéséikenésének megfelelő bon- . .. , ... , tásban kell elkészíteni. A Azuj rendelkezeskitordovízügyi igazgatóságonként ° megalakuló vizkoraltozo bizottság vizsgálja felül, és hagyja jóvá ezeket a terveket, s intézi a végrehajtást is. jelenlegi helyzetben — a vízügyi szakemberek véleménye szerint — folyóink, tavaink, s a víztározók, csatornarendszerek elegendő A vízkorlátozásnak is több mennyiségű vízzel rendelfokozata van, elsőfokú kor- keznek. tehát az iden mar látozást rendelnek el, hogy nem valószínű, hogy sor keha a vízhozam 20 százalék- rülne korlátozásra. (MTI) «Öntözzük a fűszerpaprikát! A fűszerpaprikát száraz- ban, a nagy szárazság károságtűrő növénynek isinerik a sítja tehát a szárazsághoz termelök, és öntözését au- edzett növényt is. gusztusban ott is abba szok- Az eddigi gyakorlattól elták hagyni, ahol a ínég jobb térően most azt kérik a Szetermes érdekében rendszere- gedi Paprikafeldolgozó Vdlsen pótolják a hiányzó csa- lalat vezetői, hogy éppen a padékot. Idén a paprikaföl- termés minősége érdekében dek többségét az a néhány mindenütt öntözzék a fűszereső is elkerülte, amelyik a paprikát, ahol erre ehetőség városban némi enyhülést van, vagy a lehetőség meghozott a kánikulai forróság- teremthető. Kubikosöttusa A Csongrádi Napok eseményeire a környék falvaiból és a közeit városokból annyi vendég érkezett a hét végén a városba, hogy szinte megkétszereződött a település lélekszáma. Vasárnap is sok ezren tekintették meg az ipari és a mezőgazdasági üzemek árubemutatóit, a képzőművészeti, a fotó és más kiállításokat. A nap egyik legérdekesebb eseményét, a kubikos öttusát a Tisza-partján rendezték meg. Kilenc Békés és Csongrád megyei brigád versenyzett az érékes díjakért. (MTI) Mindnyájunk kenyere írta : dr. Dimény Imre E

gy-két év óta kevesebbet olvashatunk az aratásról, mint azelőtt. Valamikor ugyanis nagyon sok szó esett róla, hosszú, szenvedélyes cikkek foglalkoztak vele. Főleg olyan értelemben, hogy a hibák okait keresték, a hiányok nyomait kutatták. S nem is alaptalanul. Hiszen voltak esztendők, amikor a hagyományos kenyérgabonánkból, búzából behozatalra szorultunk. Ez a gond lényegében már a múlté. Az utóbbi időben sokkal inkább az okoz nagyobb fejtörést: van-e helye a termésnek, elegendő-e a raktártér, győzik-e a szárítóberendezések a munkát. Tavaly, 1972-ben — a meglehetősen mostoha időjárási viszonyok ellenére — mezőgazdaságunk történetének legjobb búzatermését takarítottuk be. Sokan úgy vélték, hogy ez a termés kivételes eredménynek számít. Különösen az "idei tavasz — főleg május — látszott igazolni ezt a feltevést, amikor kirívóan hosszú, veszedelmes aszály sanyargatta a vetéseket. Az aratás mégis a bizakodókat igazolta: az 1973. évi gabonatermés felülmúlta a tavalyi rekordot, öröm és büszkeség csendülhet ki a jelentésből, hogy megtermett' az ország kenyere; megtermett a népgazdaság hazai felhasználásra és külkereskedelmi célokra szánt kenyérgabonája. Pedig a vetésterület nem növekedett: kereken 1,3 millió hektár búzát, 100 ezer hektár rozsot kellett ebben az évben is learatni. Jó eredmény a párt helyes és következetes agrárpolitikája mellett — meggyőződésem szerint — több tényező együttes hatásának köszönhető. Semmiképpen sem a sorrendet jelöli, ha elsőnek a tudományos-műszaki fejlődés hatását említem. Idestova 25 éve annak, hogy megjelent nálunk az első, szovjet gyártmányú arató-cséplő gép. Még azt sem állíthatom, hogy általános lelkesedés fogadta. Hiszen ez a gép nemcsak egy termelési eljárás, hanem egy életforma megváltoztatását is magával hozta. S az ilyen változás mindig megrázkódtatással jár, még akkor is, ha előnyökkel kecsegtet. Huszonöt évvel ezelőtt Magyarország gabonatábláinak túlnyomó többségén ugyanúgy' arattak, mint hosszú évszázadokon keresztül. Egészen az ötvenes évekig, mintegy másfél millió ember hajladozott, verítékezett, hajnaltól késő estig az aratás heteiben a földeken, vágta a rendet, szedte a markot, rakta a kepét, majd horda szekéren az asztagba. Mégpedig azzal a tudattal, hogy fáradozásuk sikere elsősorban az időjárás alakulásán múlik, amelynek a terméseredménye mindvégig ki volt szolgáltatva. Ma már merőben más aratási kép fogad. Tízezernél jóval több gabonakombájn forgolódik a nagyüzemi táblákon, teherautók, vontatók hordják a szérűre a szemet, bálázók kötik fel a szalmát, a nyomukban a traktorok hántják a tarlót. De megváltozott a termelés biológiai alapanyaga is. A hagyományos búzafajták a kézi szerszámokkal együtt tűntek le, helyükbe a gépi betakarításra alkalmas, állóképes, pergésmentes, a nagy műtrágyaadagokat megháláló fajták kerültek a köztermesztésbe. Közülük a szovjet Bezosztája, Avróra, Kavkaz, Jubilejnája olyan terméssel fizet, amely az egykori átlagok kétszeresét is meghaladja. Persze csak úgy, hogy párhuzamosan emelkedett a talajművelés, a trágyázás, a növényvédelem színvonala, mindenekelőtt pedig a szaktudásé. Azé az emberi tényezőé, amely a gabonát a termesztés, tárolás, felhasználás valamennyi szakaszában szakismerettel párosult, féltő gonddal kíséri végig. Valamikor az aratás sokak szemében a mezőgazdaság belügyének számított, ma társadalmi üggyé vált. Egész társadalmunk ügyévé olyan értelemben, hogy parasztságunk szorgalmát, lelkes igyekezetét a munkásság és értelmiség együttműködése teszi valóban hatékonnyá. A mai aratás a szó szoros értelmében a gyárban kezdődik, a szerszámgépek és tervezőasztalok mellett, a vegyi üzemek csarnokaiban, ahol a gabonatermelés immár nélkülözhetetlen kellékei készülnek. Azok, amelyek a termést megalapozzák, mint a gépi berendezések és műtrágyák, azok, amelyek a kártevőktől óvják, mint a növényvédő és gyomirtó szerek, azok, amelyek a betakarításhoz, a szállításhoz nélkülözhetetlenek. Ledőltek egyúttal olyan korlátok is, amelyek régebben a termelés mezőgazdasági és ipari fokozatai közé ékelődtek, nem kevés érdekellentétet okozva. Megvalósulóban van az a törekvés, hogy a szántóföld és a raktár, a malom és a sütőipari üzem között folyamatos láncolat kovácsolódjék ki, az élelmiszer-gazdaság szervezetében. Amit szintén nem feledhetünk el: mindez csak a nemzetközi együttműködés jegyében válhatott valóra. Mezőgazdaságunk egymagában, baráti segítség nélkül legföljebb nagysokára, tetemes áldozatok árán érhette volna el a jelenlegi szüntet. Az itthoni tudományos munkát kiegészítő szovjet növénynemesítés, valamint a gépállományunk zömét alkotó szovjet és más baráti országokból származó erő- és munkagépek, vegyipari nyersanyagok és késztermékek teremtették meg az alapot ahhoz, hogy ilyen ütemben haladhassunk. T

úlzás volna azt állítanom, hogy minden nehézséggel máris megbirkóztunk. Elég sok feladat tornyosul még elénk. Így például — mint már utaltam rá — bővítenünk kell a jó termés elhelyezésére szolgáló raktárteret. Szeretnénk ezenkívül még teljesebb gépesítéssel lerövidíteni az aratás sok kockázattal járó idejét. Szeretnénk a mostoha természeti viszonyok között gazdálkodó termelőszövetkezeteknek több segítséget nyújtani a műszaki fejlesztés vívmányai révén. Korszerűsíteni kívánjuk élelmiszeriparunkat, többek között sütőiparunkat is, hogy a gazdag termésből kifogástalan kenyér kerüljön minden dolgozó asztalára. A gondok valójában a kibontakozás, a fejlődés gondjai. Éppen ezért tekinthetünk megoldásuk elé is jogos bizakodással: a társadalmi összefogás erejének tudatában. Szeptember lO-tifl Kedvezményes •• • •• • F • I m r uaulesi akció Szeptember 10. és október A balatoni szállodákban, a 1. között ismét kedvezményes turistahotelekben és moteüdülési akciót indít az IBUSZ. Négyezren építik a műtrágyagyárat Megteltek a munkásszállók állandó lakhelye lesz. A teraz egyre több munkást fog- vek szerint az év végéig ellalkoztató pétfürdői nagybe- éri a 4000-et az építkezés ruházásnál, ahol 9 milliárd dolgozóinak száma. Részükre forintos költséggel Európa addig két új otthont adnak legnagyobb műtrágyagyárát át: augusztus végére elkészül építik. Több mint 2000-en egy 400 személyes munkásköltöztek be abba a 326 la- szánó> amit decemberben kásos tömbbe, amely csak ....... . „ ., ideiglenesen munkásszállás, a ujabb kovet Fejlesztik az beruházások befejezése után egyéb szociális létesitményeaz odatelepülő szakemberek ket ls. lekben, valamint az agárdi touring hotelben csökkentik a szobaárakat, s további kedvezményként aki három napot fizet, négy napig, aki öt napot fizet, hét napig üdülhet. A tihanyi motelben például 435 forintért egy hétre ad az IBUSZ szállást és reggelit, a hotel Aurórában 500 forintért. A keszthelyi Helikon-szállóban. fűthető szobákban, december 30-ig tart a kedvezményes üdülési időszak. (MTI) Elutazott a kubai delegáció Hétfőn elutazott Budapestről Luis Pavónnak, a Kubai Nemzeti Kulturális Tanács elnökének vezetésével hazánkban járt küldöttség. Búcsúztatásukon a Ferihegyi repülőtéren megjelent Nagy Miklós művelődésügyi miniszter, dr. Orbán László, művelődésügyi államtitkár, valamint a Művelődésügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt Floreal Chomon Mediavilla, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. A delegációt látogatása során fogadta Aczél György, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság titkára, és dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese is.