Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-10 / 159. szám

KEDD, JÜLIUS M Szeged mezőgazdasági szövetkezetei Termel, működik már ezek­nél kisebb méretű az Uj Élet Termelőszövetkezetben is. E sertéshizlaló telepek­hez kisebb méretű feldolgo­zó egységek is tartoznak. Ezért máris, a jövőbén még inkább kedvezően hatnak majd a város hús- és hús­A város közigazgatási ha- a szövetkezetek vezetőinek, tára a legutóbb történt ren- pártszervezeteinek annak dezes során megnőtt és vele megoldásán kell fáradozni­együtt változott természete- uk, hogy szántóföldi zöld­sen a mezőgazdasági terület ségből minél nagyobb meny­is. A 11 ezer hektár 33 ezerre nyiséget vigyenek piacra és növekedett, vagyis az egész így kedvező árat alakítsanak termelésen belül a mezőgaz- ki. Meg kell találni ennek dasági termelés részaránya formáját; olyat, mely a je­megnövekedett. Eddig há- lenleginél gyorsabban és ke- készítménnyel való ellátásá rom. ezentúl már nyolc ter- vesebb áttétellel juttatja el ra. melőszövetkezet munkájával a zöldséget a fogyasztóhoz. A baromfitenyésztés még kell számolnunk. A szövet- Vannak már erre bázisok, a nagyobb tömegű és még ked­kezeti tagok létszáma három szövetkezetek elárusítóhe- vezőbb képet mutat. Az és fél ezer, munkájukat még lyei. Az legyen most tehát Egyetértésben a baromfihús további ezer szövetkezeti al- a soron következő feladat, termelése mellett még évi kalmazott egészíti ki. Gazda- hogy a csarnokban és má- 35 000 db tojást is termei­ságszervező munkánk során sutt is minél több zöldség- nek. De nagy mennyiségű a párt végrehajtó bizottsá- félét kínáljanak. A termelés baromfihús termelése folyik f®, at1teki"tette 8 S7;öv®tkeze" növelésére, a kínálat bóvíté- a Móra és az Ü1 Elet Tér­ték elmúlt évi munkáját, an- . , . ,' nak eredményét, vezetői pe- scre kötelezi szóvetkezetein­dig beszámoltak a nyári me- ket a zöldségtermelésre meg­zőgazdasági munkák élőké- jelent kormányprogram is. A növény- és zöldségter­A tudomány és technika művészei Energia, türelem az melőszövetkezetben is. Az el­látást javítja, hogy szövet­kezeteink egy részében a ba­romfihús termelése mellett mesztésben elért átlagtermé- baromfihús feldolgozása is seket ma már nem lehet ősz- folyik, így friss vágott ba­szúleteiről. elsősorban aratás lebonyolításáról. A városi embertől a me­zőgazdáság ügyel a termelés . es a gazdalkodás sajátosságai szehasonlitani a 15 év előtti- romfival jelentkezhetnek a miatt kissé távol esnek. Ke- vei. Sok minden kellett ah-, szegedi piacon. A sertés- és veset is tud róla, pedig kinn hoz, hogy a termelési szín- baromfihús termelése a sze­a határban jól szervezett és igen nehéz munka folyik. Így van cz. pedig az élet ezer és ezer szállal köti ösz­sze az ipari és mezőgazdasá­gi termelést, az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó embereket. Az ipar sok esz­közzel és anyaggal látja el a vonal ide érjen — szorgal­mas munka mellett a nagy­üzemi adottságok, a gépesí­tés, a kémiai anyagok hasz­nálata és a nagy hozamú ve­tőmag. A szegedi szövetkezetek­szövetkezeteket, a mezőgaz- ben megvannak a megfelelő daság pedig a városi lakos sag élelmiszer-, zöldség- és gyümölcsellátásának és Sze­ged élelmiszeriparának alap­anyagát termeli." Az elmúlt évek termelési eredményei alapján szövet­kezeteink gazdusági helyzete gedi szövetkezetekben ma­gas színvonalat ért 'el. és nagy tömegű hús termelése folyik máris, azonban nincs megállás, hisz szövetkezete­ink tervei évről évre több hús és több tojás termelé­sét irányozzák elő. Nem ilyen eredményes, és szín­vonalas a szarvasmarha­műszaki alapok is a terme­léshez. tgy 253 traktor. 40 kombájn, 76 tehergépkocsi tenyésztés és a tejtermelés, és sok speciális mezőgazda- Az elmaradást gazdasági sági gép áll a termelés ren- okok idézték elő. A legutób­delkezésére. Megfelelő a ta- bi időkig ugyanis nem volt laj tápanyag-utánpótlása is. eléggé jövedelmező az ál­jonak minősíthető. A kép Az elmúlt é+ben a szántóte- lattenyésztésnek ez az ága. azonban nem egységes. Van, ... . „. . ... . „. . A , _ .. .. , , , . ahol nagyberuházás folyik rület so szazalékat mutrá" A meglevő ferőhelyek ki­most. és ez komoly terhet gyázták és hektáronként 163 használása sem volt teljes, jelent, nagyobb arányú fel- kg-ot használtak fel erre. A Így a 4335 férőhelyből több halmozást kíván. Vannak nyoic szövetkezet állóeszköz- mint 500 üresen állt a leg­ffik^SS "mos? -'"ló Ft. Ez a .utóbb, időkig A közgazda­valt esedékessé és az okoz magas eszközállomány való- sági szabályozás az idén kisebb-nagyobb Rondot. És ban alapja a korszerű ter- módosult, és ez változást van olyan is, ahol az olaj- melésnek. hozott a szarvasmarha-te­nagyobb temeíésl' és szerve- Termelőszövetkezeteink ál- nyésztés jövedelmezőségében zési gondokat okoz. Minden lattenyésztése sokoldalú. Ser- is. A Felszabadulás Tsz az szövetkezetben kialakult már tés, szarvasmarha, juh és ba- USA-ból származó állo­a sajátos termelési profil. Az romfi egyaránt megtalálható, mányból nagy tejhozamú te­A hagyományos tenyésztési henészetet alakit ki, de mód helyett már mindenütt ugyanilyen szándék vezeti a kialakult, vagy kibontakozó- Tiszatáj Tsz vezetőségét is. ban van az új. intenzív faj- Termelőszövetkezeteinkben ták meghonosítása, új te- alaptevékenységük mellett is igaz, hoRv a sajátosságok mellett a kalászosok és a kukorica termesztése minde­nütt előtérben van. hiszen a rendelkezésünkre álló szán­tóterület 54 százalékán fo­lvik. F.nnrk hagyománya van, erre legalkalmasabbak ny®szt«l módok alkalmaza- más, kiegészítő munka is fo­* földek, s a kukorica és a sa. as a korszerű állattelepek lyik. Ilyenek: az élelmiszer­kalászosok művelése Jól gé- létrehozása. A Tiszatáj szö- és tejfeldolgozás, valamint a pesithető. termésátlaguk ls vetkezetnél évi 9000 darab kereskedelmi tevékenység. E igen magas. Termelésük jö- w. .. ., t . .. ,.. .... .„ . , , vedelmező a közösségeknek. hlzott sertést kl6005810 munkájuk jövedelmező, s Az elmúlt években pl búzá- üzem termel már. A Fel- egyben társadalmi igények ból 37. őszi árpából 33, ku- szabadulás Tsz-ben évi kielégítését is szolgálja a vá­koricából 44 mázsa volt az 15000 db-os telep építése a rosban. átlagos termés a nyolc szö­vetkezet összességében. Ezek­nek a növényeknek az egész termelési-művelési-betaka­ritási folyamata már jól gé­pesített Szövetkezeteink az itt felszabaduló kézi munka­erőt a zöldségfélék terme­lésénél, és az állattenyésztés­ben hasznosítják. Zöldségfélék termelése a szövetkezetek rendelkezésére álló terület 10 százalékán folyik. Ez az arány maga­sabb az országos és a me­gyei aránynál is. Az egyes termelőszövetkezetek területi sajátosságukból adódóan et­től az átlagtól mindkét irányba eltérnek. A Móra Fe­renc Tsz például vetésterüle­tének 27 százalékán, az Üj Élet Tsz pedig 2.3 százalé­kán termel zöldséget. Igen jelentős a Felszabadulás és a József Attila szövetkeze­tünk zöldségtermesztése is. E táj hagyományainak megfe­lelően a fűszerpaprika ter­melése dominál, de megta­lálható a káposzta, a zöld­paprika. a borsó és a diny­nye termelése is eR.v-egv szö­vetkezetünknél. Mindezek ellenére nem kielégítő a vá­ros zöldségellátása és a sza­badpiaci árszínvonal is ma­gas. Igen sokszor kicsi a vá­laszték. és a minőséget Is joggal kifogásolja és biVál­ja a város lakossága. Ezért közeljövőben fejeződik be Dr. Varga Dezső Paulovits Ferencről lerí, hogy szédületes energiájú, kemény, küzdeni tudó ember. Vállasan, izmosan ül íróasz­tala mögött, meg-megreccsen a szék alatta. Bariton a hangja. — Nehéz kenyér ez a fel­találás — kezdi, miután el. mondom, ml járatban va­gyok. — A feltalálóknak semmivel sem könnyebb, mint egy bolgárkertésznek, aki elülteti a magot, kapálja, öntözi a földet, aztán jön egy jégverés és oda minden! Nem úgy megy, hogy elül­tetek egy palántát, s abból holnapra káposzta lesz. Ener­gia, türelem kell — örült energia és őrült sok türe­lem! —, hogy egy jó gondo­latból találmány, abból pedig megvalósult szabadalom le­gyen. Paulovits Ferenc egyike azon magyaroknak, akik itt, Közép-Európának is a köze­pén, tíz éúig kutatták, mi­ként lehetne a sivatagot ter­mőfölddé varázsolni, vagyis mezőgazdasági kultúrát meg­honosítani rajta — feltaláló társai: dr. Sérosi Lajos egye­temi docens és dr. Székely Ákos vegyészmérnök. Sza­badnapot, szabadságol, va­sárnapot, és pénzt áldozott erre a szabadalomra, aminek a prózai elnevezése: eljárás homoktalajok szigetelésére. Bár első hallásra szinte mo­solygunk a furcsa ötleten, a valóságban óriási jelentősé­gű találmányról van szó, amit mutat az is, hogy há­rom távoli ország, Kuwait, Egyiptom és Líbia máris ér­deklődik utána. Nehéz súlyú feltalálóval ülünk együtt, ez világos. Olyan emberrel, aki a leg­nehezebb feladatokat válo­gatja ki megoldásra, holott sípoló, ugráló játékok kitalá­lásával több pénzt kereshet­ne, s nem járna vele ennyi munka. „Feltaláló típus kell ahhoz, hogy ilyen nagy ener­giát áldozzon fel valaki egy érdekes gondolatért..." — jegyzi meg magáról ez a „profi" feltaláló. Valóban az, profi ő; baráti tarsasága: feltaláló társaság, beszélgetésük: a műszaki problémák kiértékelése. Nem új dolog a családban az al­kotási vágy sem: Paulovits Ferenc édesapja is sok mű­szaki újdonsággal foglalko­zott élete során. — Gyermekei tudják, hogy édesapjuk feltaláló? — Igen. És büszkék rám — feleli. — Mindketten mér­nökök akarnak lenni. — És ön szeretné, ha belő­lük is olyan kutatófajzat vélnék, mint az apjukból? — Sőt. igyekszem is őket élesszeműekké, alkotó embe­rekké nevelni. Sokat mesélek nekik a munkámról. Elmon­dom, mi történt, hogy tör­tént. ők kérdezgetik, mi van ezzel, vagy azzal, hol tarta­nak a találmányaim miatti perek, izgulnak értem. Köz­ben pedig megtanulják, mi­lyen az élet. Hogy munka nélkiil nem lehet megélni, hogy az életben jó és rossz, pozitív és negatív felváltva jelentkezik, és mindez inspi­rálja őket, hogy minél töb­bet tanuljanak. Nekem meg tettek sehol a világon met­rót. mint Budapesten. Paulo­vits Ferenc szabadalmainak egyikét öt éve alkalmazzák a metró alagútjának építésé­nél: meggyorsította és sok millió forinttal olcsóbbá tette a munkát! „Nedvesen őrlő berendezése" szintén al metró érdekében jött létre, de a legkülönbözőbb iparágakban is alkalmazható. Ez a szaba­dalma több százezer forintos beruházási költségű gépeket helyettesít, lecsökkenti az anyagelőkészités költségeit, teljesítménye többszöröse az eddigi gépekének és jobb mi­nőségű őrlést biztosít. Kábel­fektetési szabadalmát a MÁV és a posta alkalmazta siker­rel. Utoljára hagytam „utőpisz­ttkus" kérdésemet. — Mit gondol, megérné a népgazdaságnak, ha önt és az Önhöz hasonló feltalálókat függetlenítenék az íróasztal­tól, a hivatali munkától, • csak a feltalálást tennék fel­adatukká? A feltaláló, aki a Metró Beruházási Vállalatnál betöl­tött állása mellett a Műegye­ők adnak erőt és energiát, tem tudományos főmunkatár­mert értük érdemes dolgozni, saként is foglalkozik kutatá­S hát van olyan gondolatom sl-fejlesztési témákkal, s fl­is, hogy ők majd folytat- gyelemfelkeltő szakcikkek®* ják... publikál, így válaszolt: Paulovits Ferenc húsz éve — Feltétlenül. Ezektől az dolgozik a metrónál, a leg- emberektől, a feltalálóktól nehezebb közegben, ahol a ugyanis lehet várni! Hiszen talaj, a talajvíz, a korrózió szinte rabszolgái a munká­mind-mind ezer veszélyt, és juknak. Százmilliókat, ha problémát jelent. Sokféle tu- ugyan nem milliárdokat domány kellett összefogjon, nyerhetne azzal a népgazda­hogy ezeket legyűrjék. Az ság, ha a felesleges terheket összefogásból számos talál­mány és újítás született. Ilyen nehéz talajviszonyok közt és ilyen kevés pénzből, így mondják, még nem épí­levenné a feltalálók válláról és a felszabadult Időből és energiából létrejövő szaba­dalmakat hasznosíthatná. Gulay István Raboltak, loptak Nemcsak hátulról ütöttek. Mivel mindig többen voltak, nyíltan öklöztek a sötét, el­hagyatott utcákban Dorozs­mán. A stílusukhoz tartozott, hogy este, zárás előtt bemen­tek valamelyik vendéglőbe, és előre kiszemelték áldoza­tukat. Nagy előszeretettel csak az erősen ittas egyéne­ket választottak. Tulajdon-* képpen három kiskundorozs­mai fiatalkorú és két gyer­mekkorú vitte végbe néhány hónap alatt azt a több tucat bűncselekményt, amelyekkel rettegésben tartották az este hazafelé sétáló polgárokat. Az Illetőket leütötték és ki­forgatták zsebeiket. Öra, húszfilléres, egész hónapi fi­zetés került zsákmányuk kö­zé. De nem érték be az alkal­mi rablással. Betörtek a Fé­nyes Vendéglő pincéjébe, ahonnan két. és félezer fo­rint értékű pezsgővel felpa­kolva mentek ismerősük la­kására. Nem hagyták kl azo­kat a magánpincéket sem, amelyekben nagyobb meny­nyiségű bort sejtettek. A vé­gén már egyikük sem volt válogatós. A betörés színhe. lyéről kocsonyától kezdve a kétforintos kolbászig, min­dent elvittek. A Szegedi megyei Bíróság 14 rendbeli rablás, lopás mi­att Sz. F. elsőrendű vádlot­tat háromévi, V. Z.-t 12 rendbeli bűncselekmény mi­att kétévi és P. I.-t egy év két hónapi börtönbüntetésre ítélte, amelyet a fiatalkorúak börtönében kell letölteniök. Az első és harmadrendű vád. lottnak a korábbi, felfüggesz­tett büntetését Js le kell ülni. Tóth Béla: Céhmesteri irományok 35. Az összegyűlt tömeghez Lamartine beszél, elő­adja, miszerint egyedül a nemzeti gyűlésnek van afölött elhatározo joga: minő alakjával a kor­mánynak igazgattassák Franciaország. Hogy az ideieglenes kormány a republica mellett van, és hogy a nemzetgyűlésben annak elfogadását in­dítványozandja. Azonban a tömeg nem elég­szik meg ígéretekkel, lármája fenyegető vihar, a kívánat egyre dühösebb, s az ideiglenes kor­mány végre kimondja a nagy szót, mit a tömeg, mint egy messiás érkeztét, dörgő örömkiáltással fogad. Összeölelkeznek, s egymillió ember kiált­ja egy szív-, egy lélekkel, hogy „vive la repub­llque!". Február 26-án három órakor dobok za­ja mellett adják tudtául a népnek. A külföldi diplomácia sietett bebizonyítani ro­konszenvét a köztársaság iránt. Az angol követ hivatalosan jelenti, hogy Franciaország iránti ro­konszenvét Angliának semmiben sem csökkenti az igazgatási forma ezen változása. A pápai kö­kéri Franciaországra". Az amerikai követ forró szavakban kíván szerencsét a francia köztársa, ságnak, és Észak-Amerika teljes rokonszenvét hozza, meglévén győződve, hogy az ő kormánya ezen lépését tökéletesen helyeslendi — ez utób­binak Dupont felel, kézszorítás között mondván: „Kérem önt, legyen meggyőződve, hogy a fran­cia nemzet nyújt ezáltal kezet az amerikaiak­nak". Marsallok, tábornagyok, admirálok, sta­tus tanácsnokok, a párizsi érsek, tudósok, s mindenféle testületek sietnek elismerésüket ta­núsítani. Nekünk, Párizsban létező magyaroknak sem volt szabad elmaradnunk, elmentünk, és jól is fogadott a nép, legjobban, mondhatnók, mind­nyájok között, csupán a mi küldöttségünket raj­zolták le a' francia lapok, s midőn egy német lap fogadtatásunkat közölte, e megjegyzést teszi: „Ugyanakkor voltak ott a norvégiaiak is, de a nekik adott válasz nem volt, mint a magyaro­ké, oly lekötelező, az csak olyan közönséges volt, mint a többi mind." Talán nem lesz helyén kí­vül itt közölnöm Lamartine nekünk adott válaszát, mely semmivel gyengébb az amerikai köztársa­ság köv^jének adott, Dupont feleleténél. Tehát Lamartine beszélt a Párizsban létező magyarok küldöttségéhez, kik. miután késő megjelenésökért bocsánatot kérnek, szerencsekivánással élnek, ra­gaszkodásukat nyilvánítják az ideiglenes kor­mány és a francia szabad köztársaság Iránt, s azon régi rokonszenvet: mit a magyar, ez az ősi alkotmányos nemzet mindig táplált a vitéz fran­vet, „hogy a pápa Isten áldásét egész szívéből cia nép, a szabadság ezen Izíve iránt. Lamartine válaszol. „Ha a magyarok kissé későn érkeznek az Ideiglenes kormány ezen központjához, me­lyet Franciaország teremtett, hogy legyen ne félelme, hanem igyekezzék lenni Európa többi nemzeteinek szerelme, az azért van, mert a magyarok távolabbról jönnek. Az ideiglenes kor­mány mely érzelemmel fogadja ezen nemzeti lá­togatást; melyet önök szívesek valanak tenni a francia nemzetnek, ezen palotájában, a népnek, melyet oly dicsőségesen szerzett vissza. Ha Franciaországnak szüksége volna, hogy értesí­tessék azon erényekről, bátorságról, szabadsági és testvériség; szellemről, mely az önök nemzetét lelkesíti, szerencsésnek tartanám magamat erről tanúságot tehetni. Én keresztülmentem az önök hazáján, tanúja voltam ezen nagy nemzet pász­tori s egyszersmind hősi erényeinek, mely bár egy nagy szövetségi egységbe lépe, soha nem veszté el megkülönböztető jellemét ösl nemzeti­ségének. Ha önök szíves kívánságot hoznak ne­künk azon szabadsághoz, mely a ml hazánkban új, mi önöknek tiszteletünket nyilvánítjuk azon régi szabadság iránt, melyet oly bölcsen és di­csőségesen fenntartottak hazájukban. Ezen test­vérisége a két szabadságnak, a két népnek még­tnkébb növekedik azon rokonszenv által, melyet önök tanúsítanak. Ha visszatérnek önök szép hazájukba, mondják meg annak, hogy annyi barátot számlál Fran­ciaországban. ahány francia polgár van." (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents