Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-10 / 159. szám

VJLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 63. évfolyam, 159. szám 1973. július 10., kedd Árai 00 fillér A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Befejeződtek a tárgyalások^ a Kongói NK elnökével Percenként egy milliméter Vasárnap délután a Par­lamentben Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke hivata­lában fogadta a meghívására Budapestre érkezett Marién N'Gouabit, a Kongói Népi Köztársaság elnökét, a Kon­gói Munkapárt Központi Bi­zottságának elnökét és kísé­retének tagjait.1 Hétfőn délelőtt a vendégek koszorút helyeztek el a ma­gyar hősi emlékműnél, a Hő­sok terén. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke a Központi Bizottság székházában fo­gadta Marién N'Gouabit, a Kongói Népi K®társaság és a Kongói Munkapárt Köz­ponti Bizottságának elnökét. A szívélyes, baráti találko­zón jelen vplt Garai Ró­bert, külügyminiszter-helyet­tes, illetve Charles Ngouoto, a Kongói Munkapárt Politi­kai Bizottságának tagja, Jus­tin Lékoundzou, a Kongói Munkapárt Központi Bizott­ságának tagja, ipar- és bá­nyaügyi és idegenforgalmi miniszter, Charles-David Ganao külügyminiszter, va­lamint Pierre M'Gouonimba N'Czary, a Kongói Népi Köztársaság budapesti nagy­követe. Hétfőn délután a Parla­mentben befejeződtek a hi­vatalos tárgyalások Losonczi Pál és Marién N'Gouabi kö­zött. A szívélyes, baráti légkö­rű magyar—kongói tárgyalá­sokon szó esett a két ország együttműködéséről, a nem­zetközi élet időszerű kérdé­seiről, valamint a két párt kapcsolatairól. A tárgyaláso­kon közös közleményt fo­gadtak el, amelyet később hoznak nyilvánosságra. Oszibarackexporf Az Indiai Kongresszus Párt elnöke Budapesten Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa el­nökének meghívására tegnap hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezett dr. S. D. Sharma, az indiai Kong­resszus Párt elnöke. A láto­gatásra elkísérte felesége, Sharla Sharma, valamint Azeez Imam, a Kongresszus Párt egyik főtitkára és Iqbal Singh, a Socialist India cí­mű pártlap szerkesztője. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a Központi Bizottság székházában fogadta a ven­déget. Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke hivatalá­ban ugyancsak fogadta dr. S. p. Sharmát. Kállai Gyu­la, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke a népfront székházában fogad­ta a kongresszus párt kül­döttségét Kállai Gyula és felesége este vacsorát adott dr. S. D. Sharma és felesége tisztele­tére a Duna Intercontinental Szállóban. Fehér Lajos mongol kitüntetése Jumzsagijn Cedenbal, ar Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Mongol Népköztársaság miniszterta­nácsának elnöke hétfőn fo­gadta a Fehér Lajos vezette magyar küldöttséget. Ezt kö­vetően Szononin Luvszan, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének ügyvivő elnöke, a mongol és a magyar nép közötti barát­ság, gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés elmélyítéséért kifejtett kima­gasló tevékenységének elis­meréseképpen Fehér Lajos­nak átnyújtotta a Munka Vörös Zászlórendjét, dr. Já­vor Ervinnek, a Tervhivatal elnökhelyettesének pedig a Sarkcsillag érdemrendet. Épül a Technika Háza aamoggl Káróüroe felvétele Űj otthont kap a Műsza­•ki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Csongrád megyei Szervezete. Mint arról már korábban be­számoltunk, a Kígyó utca 4. szám alatt épül az új Tech­nika Háza, hogy méltó ott­hont adjon az MTESZ appa­rátusának, egy sor tudomá­nyos egyesületnek, a műsza­ki klubnak, folyóirat-olvasó­nak és persze sok-sok ren­dezvénynek. Legutóbb — mi­kor Tarnai László építész és Szekeres Mihály belsőépítész kalauzolásával az MTESZ­elnökség tagjai megtekintet­ték a leendő székházat, megállapították, hogy a ter­vezők elképzeléseit jól való­sítják meg, ütemesen halad a munka.: A belső munkála­tok ütemét látva, bízni lehet az év végi műszaki átadás­ban. Így az MTESZ és egye­sületei már az új lehetősé­gek figyelembevételével ké­szíthetik jövő évi munkater­vüket: s február—márciusra várható a beköltözés. Szép színfoltja lesz az épületnek Szekeres Mihálynak a mű­szaki és természettudomá­nyokat szimbolizáló sgrafit­tója, mely az első emeleti tanácstermet fogja díszíteni. Vasárnap este néhány perccel fél 8 után érdekes — bár nem ritka — termé­szeti tüneményre figyeltek a szegediek; a tornyosuló fel­hpk vörös színe idő jóslásra Késztette azokat is, akik ezt a kitalálós sportot ritkán űzik, Jóslatuk hamar bevált, a város különböző pontjain más-más intenzitással, de mindenütt erős szél kíséreté­ben zápor kerekedett. A me­teorológiai intézet időjárás­jelző állomásán 13 perc alatt 12,5 milliméter csapadékot mértek, / ez pedig nagyon erős zápornak számít. A tisztántúli területeken jóval nagyobb volt a csapa­dék, Vásárhelyen 23,6, a körtvélyesi gátőrháznál '31,5 milliméter, a Maros mentén viszont ennek duplája is esett, Makóról érkezett je­lentés szerint a városban 41, hatarában 59,5, Apátfalván pedig 63,2 millimétert mér­tek. Ahogy a körülmények­ből sejteni lehetett, néhány helyen — a makói járásban és Balástya határában töb­bek között — sajnos, jég is esett. Aratás elején szinte évről évre ismétlődnek kisebb-na­gyobb zivatarok. Minden esetben hosszabb-rövidebb időre pihenőt parancsolva az aratás gépeinek. A kötött területeken néhány gazda­ságban a kombájnok még tegnap sem tudtak munkába állni, annyira felázott a ta­laj. Vasárnap az országban többhelyütt munkába állí­tották az aratógépeket, kom­bájnokat. Békés megyében július 8-án az első arató va­sárnapnak jegyezték fel. Az itteni termelőszövetkezetek és állami gazdaságok föld­jein több száz kombájn dol­gozott. Az ország gyümölcsterme­lő tájain vasárnap barack­szüret volt. A Szeged mellet­ti Szatymazon már szomba­ton hozzáláttak, és vasárnap folytatták az őszibarack sze­dését. Megkezdődött a sárga­barack szüretelése is. Szaty­mazról egyébként elindítot­ták az idei első nagy export­szállítmányt, csaknem fél­ezer mázsa illatos, hamvas gyümölcsöt küldtek hűtőva­gonokban Csehszlovákiába és az NDK-ba. Vasárnap borsóműszakot tartottak a Szegedi Konzerv­gyárban. A környékbeli ter­melőszövetkezetek folyama­tosan szállították a termést. Szegeden, az idény kezdete óta már több mint nyolcszál vagon borsót tettek el, • • következő hetekben további négyszáz vagon borsó kon­zerválását tervezik. A szervezés 0 jegyében Félévi mérleg két szegedi gyárban Irodaszekrények, íróaszta­lok, mindenféle irodabútorok születési helye a Tisza Bú­toripari Vállalat szegedi gyá­ra. Arra a kérdésre, milyen volt az eltelt fél esztendő eredménye, a válasz: nem egészen úgy sikerült, aho­gyan terveztük. A „nem egészen" azt je­lenti: mintegy 200 szekrény, illetve íróasztal elkészítésé­vel maradtak adósak. Ré­szint begyakorlottság, részint az anyag hiánya volt ennek az oka. Még nem csiszoló­dott össze ugyanis az a koo­perációs szerkezet, amelyet a jobb munkaszervezésre való törekvés keretében — a TBV csongrádi és szegedi gyára közt kialakítanak. A szege­diek ennek keretében vettek át egy bútorcsaládot a köz­ponti gyártól — most a szek­rények, asztalok alkotórészei Csongrádon készülnek, s Szegeden kerül sor a szer­kezeti megmunkálásra, ösz­szeszerelésre. Egyébként, szintén a jobb együttműkö­dés és az egyszerűsítés je­gyében heverőalkatrészeket is készítenek újabban Szege­den. A félév újdonságát a szervezési tendenciák mel­lett azok az irodabútorok je­lentették, melyek a Könnyű­ipari Minisztérium épületé­be kerülnek majd. Harminc helyiségbe jut ezekből a be­épített szekrényekből. Muta­tósak lesznek; érdekességük, hogy fóliás borítású bútor­lapokból készülnek. Miről van szó ebben az esetben? Furnér helyett fóliát ra­gasztanak a bútorlapra. Az anyagot már készen kapják egy székesfehérvári üzemtől. A bútorgyár éves terve 30 millió forint; ebből 14 mil­lió forintnál többet állítot­tak elő az első félévben. A szocialista brigádvezetők fél­évi tanácskozásán természe­tesen arról Is szó esett, ho­gyan érhetnének el jobb eredményeket a második fél esztendőben. Amikorra pél­dául 750 ezer forint értékű \ szovjet exportot is terveztek; íróasztalokat, írógépasztalo­kat Az idén gyártott szek­rénysorokat is ideszámítva, így összesen 1 millió forin­tos szovjet exportjuk lesz ebben az évben. A volt sertéshizlalda he­lyén már formálódnak a majdani bútorgyár körvona­lai. A szociális épület áll már, most a víz bevezetésén volna a sor. Igen ám, de a v;zművek csak ideiglenes engedélyt akar adni a bútor­gyáriaknak, aminek alapján csak vékonyabb csőrendszert fektethetnek. Az ok: még nincs kijelölve az itt készí­tendő vízvezeték-hálózat nyomvonala. Érthető, hogy a gyár a végleges megoldást szorgalmazza, hisz, mondják, ha az ideiglenesről át kelle­ne majd állniuk, az megint többszázezer forintos kiadást jelentene. Már csak ezért is segíteni kellene a bútorgyá­riakat az olcsóbb megoldás­ban — s lehetőleg gyorsan, hisz a vízre az itt dolgozók­nak nagy szükségük van. A Minőségi Cipőgyár sze­gedi gyáregységében ered­ményes termelési ciklust könyvelhetnek el a félév zá­rásakor. A cipőgyáriak napi 5200 pár női cipő előállítását tervezték, de ezt napi 85 párral meg is tetézték. így a 720 ezer párás mennyiség­hez még 12 ezres többletet is elkönyvelhetnek. A jó eredményt az alapos felkészülésnek, az előre ki­dolgozott munkamenetnek tulajdonítják a gyárban. A minőségre annál inkább gon­dot fordítottak, mert ebben a félévben csak kivitelre gyártották termékeiket. S a Szovjetunióban éppúgy, mint Lengyelországban — vagy akár — idehaza — mindin­kább nő a vásárlók igénye. Főként a divatos, tartós ci­pők iránt nagy a kereslet. A gyár akkor tudja felvenni a versenyt a világpiacon, ha kisebb tételeket, szériákat is gyárt, s ezzel nagyobb vá­lasztékot képes nyújtani. Persze mindez munkaigé­nyesebb termékeket, sok energiát, erőfeszítést is kö­vetel. Elsősorban a minőség ja­vításáért hoztak intézkedése­ket év elején. A gyártásköri ellenőrzés erősítése, a kész­termékek átvételénél a vizs­gálat szigorítása, a termelés irányítóinak' és a minőségi ellenőröknek naponta meg­tartott konzultációi meghoz­ták az eredményt. A vissza­adott cipőket 24 órán belül kijavították, szükség esetén a futószalag leállításával ke­resték a hibaokokat. S nyil­ván fontos tényező volt az új prémiumszabályzat, az anyagi ösztönzés is. De a szervezettebb, felelő­sebb munka nemcsak a mennyiségi oldalról mutat­kozott hasznosabbnak. Mini­málisra korlátozódott a munkaidő-kiesésből, állás­időből adódó veszteség. Más­felől: a hat hónap alatt ter­melt cipők 96 százaléka el­sőosztályú termékként kelt el — a gyáregység eddigi legjobb minőségi eredmé­nyekent.

Next

/
Thumbnails
Contents