Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-08 / 158. szám

4 VASÁRNAP, 1973. JÜLITTS 8. A községek vízellátásáért Ebben ex ötéves tervben befe/exödtk Csongrád megye v/xmOvesitése Csongrád megyében még Jó tendőben hat vízműtársulat és szövetkezeti gazdaságok, két esztendőnk van arra, már fel is oszlott, mert be- vállalatok vesznek benne hogy megvalósítsuk a ne- fejezte küldetését; megépí- részt és komoly termelési tegyedik ötéves terv egyik tette a vízművet, befejezte vékenységet is folytatnak, fontos célkitűzését: minden a hálózatbővítést és vissza- Így például tavaly több mint községet egészséges, vízmű- fizette az állami hitelt. 70 millió forint volt a tervekből nyert vízzel lássunk Ugyanakkor új társulatok is melésl értékük, csatornák el. Ez a feladat még kilenc szerveződtek — Szegváron, építéséből és felújításából, községben ad munkát, mert Kevermesen és Balástyán. Komoly állami támogatást Asotthalom, Sövényháza. Gyakran nehéz eligazodni kaptak ehhez: a vízügyi Dóc, Csanytelek, Gyálarét, a vízügyi társulások között, alapból 20 millió forintot, Felgyő, Nagytőke, Magyartés mert másfajta típusa is van minthogy közhasznú vízrenés Zsombó vízellátásával va- ennek az összefpgásnak. A dezést végeztek, szaktanácsgyunk már csak adósak, de vízi társulat például felada- adó szolgálatot szerveztek, minden lehetőség megvan az talt tekintve lényegesen kü- gépeket vásároltak. Tevéiáőbeni törlesztésre. lönböztk a községek vízellá- kenységük méreteire jellemAz Alsótiszavidéki Vfzügyt tását szervező vízműtársulat- ző, hogy a legutóbbi esztenIgazgatóságtól kapott tájé- tói. Ez főleg helyi vízren- dőben közel 700 ezer köbmékoztatás szerint a vízgazdái- dezésl, talajvédelmi és me- ter földet mozgattak meg, kodásl társulatok eredmé- zőgazdasági vízhasznosítási három és fél ezer tonna beriyes munkájának köszönhető feladatokat végez. Ilyet nyol- g* ftiométer % ffiJJEt a ma már kellemesre for- cat számlálnak az ATIVIZIG húztak. 250 kilométernyit pedult helyzet. A múlt esz- területén. Tanácsok, állami dig felújítottak. A tudomány és technika művészei „Jaj, de gazdag ember lenne itten!" Aranybányáss őseink nyomában A feltalálókat sokan különcnek, hóbortos embereknek tartják. Ez ellen mindegyikük tiltakozik, legfeljebb azt Ismeri el némelyikük, hogy az átlagembernél érzékenyebb, makacsabb. Mivel ők folyton szokatlan, új megoldásokat keresnek, az új dolgok elismertetése pedig gyakran nehézségbe ütközik, érzékenységük, kitartó makacsságuk érthető. Már csak azért sem tekinthetjük őket mániákus, hóbortos embereknek, mert a társadalom, a közösség legértékesebb tagjai közé tartoznak. Nélkülük lassúbb lenne gazdasági fejlődésünk, kisebb mértékben részesülnénk a földi javakból. Nélkülük bizony kisebb darab kenyér jutna konyhánk asztalára is. Csonka Lajos, a PEVD1 Csonka Lajos, a KlvfW Feltaláló kitüntetés arany fokozata és a Könnyűipar Kiváló Dolgozója cím birtokosa, nyers gunyorossággal Idézi egy kollegája megjegyzését: „Ha így megy tovább, cigánykovácsok leszünk Európában". A túlzás most ls nyilvánvaló, de klérezhető a mondatból, hogy elsősorban nem saját magukért, hanem az országért, egész gazdasági fejlődésükért éreznek felelősséget ezek az emberek. Az ő tudásuk valóban olyan tőke, amivel jobban kellene gazdálkodni. Nem véletlen, hogy mint másokat, Csonka Lajost ls többször megkörnyékezték a nyugati államokban. — Hogy történik a megkörnyékezés? — Megjegyzik: „Jaj, de A közeljövőben érdekes Teréz-táró. A XVI. század- nak a föld alatti szemlére kerül ban, a primitív kéziszerszá- érces oldatokat szálhtó hid sor a Zempléni-hegység egyik mokkái vésett bányavágatok rotermék ugyanis át- meg ősi tárnájában. Bányaműsza- viszonylag épségben vészel- átjárjták, átitatták a hegy ki, idegenforgalmi szakem- ték át az azóta eltelt 400 tömegét alkotó különféle berekből álló bizottság ké- esztendőt. A hegy gyomrá- vulkáni kőzeteket, a fémoxiszül hivatalos „kirándulás- ban pillanatnyilag 4—500 dok pedig változatos színra" a Kánya-hegy déli lej- méter hosszan követhető az skálát kevertek a sziklák tőjére. Az itteni rengetegben aranyat, ezüstöt hordozó te- anyagába. Türkizkék, lila, nyílik ungyanis a hajdani léreket kísérő folyosók útja. élénk sárga, mélyvörös színTelkibánya környéki arany- Középkori bányászatunk mű- foltok olvadnak szeszélyes ezüst bányászat egyik legré- velési módját érzékletesen harmóniába, a telérvonulagibb emléke, az úgynevezett szemlélteti e föld alatti labi- tok közelében pedig millióTeréz-táró. rintus. Rendkívül keskeny, nyi apró gyémántként cstlA szakbizottság azt vtzs- gótívű, a hajdani aranyász- lógnak a kikristályosodott gálja majd, miképp lehetne világ hangulatát árasztó vámegmenteni, idegenforgalmi- gatok keresztezik egymást, lag hasznosítani egykor vi- ahonnan valamikor bőrzsárágzó nemesfém-bányásza- kokban, kézi kosarakban fátunk eme páratlan ipartör- radságos munkával cipelték téneti relikviáját. Műemléki, felszínre bányászöseink a bányatörténeti értékén kívül hegy kincsét, ugyanis pompás látványos- Kellő megvilágítással színságot ígér a Kánya-hegyi pompás látványt nyújthatnia is gyakran kell küzdeniük az érdektelenséggel és uojxx, o - ~. értetlenséggel, máskor meg, műsMki^tanácsadó.ía felelős- ahogy Tokár Péter az Üjíséget érez a többi feltaláló tók Lapjában szellemesen gazdag embér lenne itten! megbecsüléséért, a találmá- megfogalmazta: a partlkulé- — S ml erre a válasza? nyok sorsáért is. Roppant ris szubjektivitással. _ Erre én azt SZOktam sikeres feltaláló, több mint Csonka Lajos kissé szélső- felelni, hogy otthon akarok huszonöt szabadalom közül ségesen, de a lényeget érint- gazdag lenni, a legtöbb megvalósult, még- ve ezt mondta: Conka Lajos ritka szerenvágatok falai is Az !is az elésedetlenek közé so- — Gausra, mivel gyenge esés feltaláló. Nemcsak B ' 1 rolhatjuk. Szomorúan álla- fizikumú ember volt, úgy azért, mert sok szabadalom pítja meg, hogy a feltalálók vigyáztak a németek, mint a tulajdonosa, ennél ritkább képviselte szellemi tőkét nem szemük világára, orvost ren- szerencse az, hogy annak az használja ki eléggé társadal- deltek mellé. A mi két Bo- üzemnek egyik vezetője, ahol munk. Pedig óriási összegek- iyainkból meg bohócot est- mindent az ő újításai és tanáltak itthon. Sokszor úgy lólmányai szerint gyártanak, fogadják ma a feltalálókat, Tavaly már 500 ezer dollár mint akik megint jöttek gon- értékű árut exportáltak, dot okozni. Valóban gondot ugyanakkor megszüntették okozunk — de ez a gond a az országban ezeknek a terközösség hasznára válik! mékeknek az importját, ami A „partikuláris szubjekti- szintén jelentős, mintegy vitás" vagy mi teszi, de tény, 250—300 ezer dollár megtahogy a feltalálók rengeteget karítást jelent. Csonka Lajos pereskednek. Nem élhetné- tehát együtt él hétköznap is találmányaival, sőt gyakran Szeged a hazai lapokban 1973/27 KALLÓS Gábor: Szakdolgoza- kedvezmény a környező metok a Marxizmus-Leninizmus Ryékből érkezőknek. NépszaTanszéken. Felsőoktatási Szem- badsác, Jül. 5. le, június. IA tanárképző lőis- Kállai Gyula Csongrád mekolán.) Ryében. Magyar Hírlap. Magyar BODA Domokos: Ujabb tőrek- Ncnizct, Népszabadság, Népvések a gyermekgyógyászat szava, Jül. 6. gyakorlati oktatáséban az okta- Nyitásra készülnek a szegedi tásl reform keretében. Fclsőok- Dóm téren. Népszabadság, Néptatisl Szemle, június. (Az Or- s»ava, Jül. «. vostudományi egyetemen. | NOVOBACZKY Sándor: NépABONYI Gyuléné: A felsőok- gazdaság. — Dél-Alföld olaja. — tatást reform és a gazdaság- Még egy évtizede sincs... — A földrajzi gyakorlatok. Fclsőok- munkaerő-vándorlás megállt, tatást Szemle, Június. [A tudo- Magyarország, júl. 8. (Fénykémányegyetemen.j LEHEL István: Az. Ifjúság esztétikai nevelése. Felsőoktatási Szemle, június. (Tapasztalatok a tudományegyetemen.) WÉBER Antal: Mocsár Gábor: Gyémántper. Kritika, Június. [Könyvismertetés.) MIHÁLYI Gábor: Hogyan )át(8)szunk Shakespeare-t? Kritika, június. [A színház Makrancos hölgy elmü előadásáról ls. ] [MATKO István) M. I.: AFORtréfa? Magyar Hírlap, júl 1. (A hirdetés ellenére sem lehet fűtőolajat kapni Szegeden.) TÓTH Béla: Családi házak panelekből. Népszabadság, jül. 1. [Fénykép a DELEP újszegedl hazairól.) (KÓCSAG Piroska] (kócsag): Szegedi híradás. — Alig lehet jegyet kapni. — Mózes, porgy. János vitéz. Esti Hfrlap. Jül. 3. A Csongrád megyei képviselőcsoport a fogyasztói árakról tárgyalt. Magyar Hirlap. Magyar Nemzet, júl. 4. Vendégvárás Szegeden. — Felkészültek a nagy turistaforgalomra. Népszava, júl. 4. FENYVES György—ESZTERGALY Keve: A közös határ köveinél. — Itt? vagy ott? — Nálunk! OrszAg-VIlág, júl. 4. (Szeged és Szabadka kapcsolatairól. Fényképekkel.] SARKADI NAGY Emília: Doctor honorts causa: A. I. Oparln. Ország-világ, jül. 4 IA tudomáAyegyetem díszdoktorává fogadta a szovjet tudóst. Fényképpel.) 1PUNKOSTI Árpád]: Száztíz kiállító a szegedi élelmiszergazdasági bemutatón. — Utazási' pekkel.l érces, pirites szemcsék. Sajátos hangulatot árasztanak a bányafolyosók oldalfalaiba vájt, olajmécsesek elhelyezésére szolgáló kamrácskák, a több százéves korhadó tölgyfa talpfák maradványai, amelyek fölött deszkapallókon gördült egykor a központi ércgyűjtőhely felé bányászöseink egyszerű kézitaligája. Bármennyire látványos is e csodálatosképp fennmaradt aranybánya, pillanatnyi állapotában mégsem alkalmas tömeges látogatásra. A vetődések, törések kereszteződésében sok helyütt magasra felszakadt a főte, omlásveszély fenyegeti az avatatlan felfedezőt. Az omladékhegyeken túl félig víz öntötte el a vágatokat; a könnyelmű kíváncsiskodót könnyen örökre rabul ejtheti a föld alatti világ. A rövidesen szemlére induló bizottság feladata lesz felmérni, meghatározni azokat a biztonsági teendőket, amelyek majd közkinccsé avatják e páratlan bányatörténeti emléket. ről, nem ls tíz-, de százmilliókról van szó, sőt hosszabb távon milliárdokról. Csonka Lajos 1956 tavaszán jelentette be első szabadalmát, egy agyagásványféleséget, a bentonitot, amelyet a szegedi egyetem jelenlegi professzorával, dr. Szántó Ferenccel és adjunktusával Várkonyi Bernáttá nek enélkülv Van amikor együtt kísérletezett ki. Ez az irigységből fakadó akadé. anyag meggátolja a pigment lyoztatás miatt mennek pörleülepedését a lakkfesték aljára. Ez a szabadlom, ahogy mondják, azóta ls „él", jere, máskor pusztán azért, mert bírói papír kell .a vál, , . ,,,.. lalatoknak, hogy ki merjék len eg évente 4-500 millió fizetni a feitalálóknak járó °r^,t.teImf találmányi díjat, gyártják. A termelési értéknek körülbelül 15 százaléka a tiszta haszon. Ebből könynyen kiszámítható, mit nyert ezen a találmányon az elmúlt tizenhét esztendő alatt népgazdaságunk. Tíz éve négy társával együtt egy új zománchuzallakkot szabadalmaztatott. Tlz év alatt mintegy 50—100 millió forint értékben állították elő. Egy másik találmánya az elmúlt tíz évben összesen félmilliárd forint tiszta hasznot hozott a népgazdaságnak. A feltalálók tehát elsősorban nem érdekes, hanem megbecsült emberek szeretnének lenni. A találmányok körüli sok-sok huzavona (erről a sajtóból, sőt Kovács András Nehéz emberek című kitűnő filmjéből már mi ő adja el az üzem termékeit, a nyugati megrendelőknek. Ilyenkor elsősorban hazájára büszke — ez az ő igazi gazdagsága. GuTay István Automata hipnotizőr Moldáviai kutatók eredeti helyreállítható a szervezet gyógyászati eszközt készítet- helyes fiziológiai ritmusa, tek. Alkalmazásuknak terű- Az elektromos altatógéppel lete rendkívül széles. Segít- ellentétben nem kell a paségével gyógyítható a neu- ciensre ingerkeltő elektródáraszténia, álmatlanság, da- kat rakni. A kezelés közvetdogás, a magas vérnyomás, len érintkezés nélkül törtéa légutak asztmája. nik. Az automata hipnotizőr a A készülék megvásárlásábeteg központi idegrendsze- ra angol franci 0l j rére ritmikus impulzusokkal . , , — hat. Ez lehet elektromos tér, pán és az uSA-beli egeszis értesültünk) azonban meg- j fény, hang és hő. Az impul- ségügyi Intézmények jelenkeseríti a feltalálók életét, I zusok megválasztásával tették be igényüket. Tóth Béla: Céhmesteri irományok ra, hol lennie kellene — aztán jó-e az, nemes-e?— hogy briliánsokkal, drágakövekkel rakhassa meg ezt bírálja meg, s ha a célt nemesnek találja, zsebét — száz lépésnyire e helytől folyt a véküzd, megy, rohan! — „Ha jó, hát megteszem" res csata, s bár száz- meg százezer ember for— ez lesz jelszava, s többé sem időt, sem az dult me8 a Palais Royal udvarában, mégis, miellene álló erőt nem veszi figyelembe, de a célt kor a csatának vége, egyetlen egy üveglap se volt se téveszti el soha, csupán mert az utat — mint megkarcolva. Az orleansi hercegnő termeit megcsak a cél tisztaságáról meggyőződött, magával kímélték, szinte azon darabokat, melyek művétisztába jött ember cselekedhetik — könnyen sziek — fey kivévén Lajos Fülöp szobrát, melyteszi. Ütötték rá a könnyelműség bélyegét szomszédai, a mindenben oly nehézkes angolok, németek — pedig nagy különbség van a könnyűség és könnyelműség között. A francia győzedelmi mámora közepette sem veszti el pillanatra a célt. nek nyakára kötelet hurkoltak, a festmények, szobrok közül egyet se romboltak szét. Hasonlóképp megkíméltek sok ágyneműt, párnát, takarót, mert azok sebesültjeik ápolásához voltak szükségesek. , 300 követ gyűlt a követi kamarába, kihirdetet. ezért rend van a zavarban. Fegyveres polgárok hogy a király lemondott,^ elhagyta a váállnak a királyi termek ajtói előtt, fegyveresek , V f „ Cgy h?ng 8 trónust diadallal vitték a Bastille terére, hol állanak őrt lent, a kimenetnél, megvizsgálnak ^"K6,/'?^ ' T/ f2 orl?ansl ünnepélyesen megégették. Dacára az iszonyú za- mindenkit, s ha valakinél eldugott jószágot ta- nerc®g.n0 I0.g Dalepn.1 ket gyermekével, s e hírre varnak, rend volt a zavarban, mint a mély víz, Iáinak, ha valakire kisül, hogy lopott, a nép ma- jS* vóarakozfs' unnepelyes komolymelynek könnyű habbal játszik fölszíne: olyan ga ítél, s az ítélet szigorú — „Halál a tolvajok ?ag jii Lif , aTz orleal?sj hercegnő gyásza francia. Fölületét legkisebb szellőcsapás meg- fejire!" -, s ott a helyszínen, irgalom nélkül °f"tjel.en!k ™eg~két gyéretekével, hercegek kizavarja, de szívében mindig van egy nyugodt hajtják végre az ítéletet. Félmillió ember között ! . a lulüenaktó1 .idalg\ tfmérhely, hová a legnagyobb viharnak sem (érkezik 10 tolvajra találtak, mind a tizet főbelőtték, tes- P,igul k"™yezve gyaloS iftt. A tribube hatalma. töket otthagyták heverni, s mellökre halálok okát "°.k alt ká.r°m „széket tesznek, egyet a hercegnő, A francia nép jellemét idegen nemzetnek bajos hirdető lap volt odatűzve, a tíz között csak hat máslk kettöt 8 két gyermeke számara. Nemour s megítélnie, őt könnyelműnek mondják, és pedig francia, négy külföldi volt — „német", mint a Montpensier hercegek a szék mögött foglalnak semmi kevésbé, mint könnyelmű. A francia szen. francia mondja. Főképp illetlenül hagyták a pri. helyet. A hercegnő föláll székéről, s az iránta vedélyes, kit mindenesetre elragad a pillanat ha- vát birtokot. A Palais Royal alatt száz meg száz részvétet tanúsító tapsot bókkal fogadja. „Csentalma, de nem vakon ám, mint a könnyelmű, bolt van, közöttük temérdek ezüst-, arany nemű det!, csendet kérünk!", s csend lesz. inkább 6 előbb számol magával, megnézi, hol van védelmezve nem más, mint egy nagy üvegáU, s álláspontjáról merész pillanatot vet a cél- lap által, csak ezt kellene betörnie a népnek, (Polytat)uk.)