Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-08 / 158. szám

VASÁRNAP, 1973. JŰLrUS í Külpolitikai reflektor Az európai biztonsági és együttműködési konferencia első napjától kezdve a szocialista országok képviselői vál­lalták a kezdeményező szerepet Helsinkiben. A Szovjetunió küldöttsége a múlt hét keddjén az értekezlet elé terjesz­tette az európai biztonság alapjairól és az európai álla­mok kapcsolatainak elveiről szóló általános nyilatkozat tervezetét. Ennek első pontjában az európai országok „ünnepélyesen kijelentik, hogy kölcsönös kapcsolataikban politikai, gazdasági és társadalmi rendszerüktől függet­lenül tiszteletben tartják és szigorúan érvényre juttatják majd a következő elsőrendű fontosságú elveket: — Az erőszak alkalmazásónak vagy az erőszakkal való fenyegetésnek elvetése, amelynek megfelelően a részt vevő államok az ENSZ-alapokmányanak értelmében lemonda­nak az erőszak alkalmazásáról, vagy az erőszakkal való fenyegetőzésről kölcsönös kapcsolataikban, és ezzel kötele­zik magukat, hogy az európai népek életéből kiiktatják a háborút, mint a nemzetközi viták megoldásónak eszközét; — A határok sérthetetlensége, amelynek értelmében a tészt vevő államok most és a jövőben sérthetetleneknek tekintik a meglevő európai határokat, nem támasztanak egymással szemben semmiféle területi Igényt, és elismerik, hogy e térségben a béke csak abban az esetben maradhat tmn, ha senki sem támad a jelenlegi határokra." Európa békéje érdekében A Helsinkiben benyújtott szovjet—lengyel—bolgár és NDK—magyar javaslatok nem kizárólag a szocialista ál­lamok álláspontjának ismertetésére szorítkoznak, hanem magukban foglalják az előkészítő szakaszban elért kompro­misszumokat is. A javaslatok konkrét formába öntik a korábban kidolgozott ajánlásokat, és így megfelelő kiin­dulópontot jelenthetnek az értekezlet további munkájához. A konferencián részt vevő 36 ország külügyminisztere Bt napon át tanácskozott, a Finlandla-palota szónoki emel­vényén beszédet mondott Péter János magyar külügymi­niszter ls. A nemzetközi helyzet elemzése után Péter Já­nos hangoztatta: az előkészítő munka sikeréhez nagyban hozzájárult az a módszer, amellyel a résztvevők megkö­zelítették Európa bonyolult problémáit Figyelmeztetett arra, hogy a munka neheze még hátra van. A má­sodik szakaszban kell megfogalmazni a közös állásfoglalás végleges dokumentumait ML arra törekszünk — mondotta a magyar külügyminiszter —, hogy a harmadik szakasz még az idén megkezdődjék, és megvizsgálják az európai biztonság állandó szervének a létrehozását A biztonsági konferencia résztvevői megállapodtak ab­ban, hogy a második szakértől szintű szakaszt szeptember 18-én Genfben kezdik meg. A második fordulót előkészítő koordinációs bizottság augusztus 29-én 01 össze, ugyan­csak Genfben. A helsinki konferencia a két- és többoldalú kapcsola­ti*: fejlesztésére is nagy alkalom volt. Például itt ta­nácskozott először az NDK és az NSZK külügyminisztere. Péter János és Scheel rögzítették a magyar—NSZK dip­lomáciai kapcsolatok felvételének kölcsönös szándékát. Rövid mérleget vonva: alapjóban véve sikeres volt a helsinki tanácskozás, sok közös nevezőt találtak a külügy­miniszterek, s a genfi második szakasz bizonyéra további előrelépést jelent majd az európai béke végleges bizto­sítása érdekében. Mozgásban a szovjet diplomácia A dinamikus szovjet békepolitika újabb, fontos állo­mása Koszlgln múlt heti bécsi látogatása. Ismételt bizony­sága annak, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű államok sok alapvető kérdésben közös nevezőre juthatnak. A szovjet kormányfő a vendéglátó tiszteletére adott fo­gadáson kijelentette: „Elégedett vagyok a tárgyalósokkal, elégedett vagyok azzal, hogy a szovjet—osztrák együttmű­ködés számos szempontját, az együttműködés perspektíváit, valamint a nemzetközi kapcsolatok további javulósónak folyamatát azonosan ítéljük meg." Podgornlj szovjet államfő Bulgáriába látogatott, Kl­rilenkó, az SZKP KB titkára Szírióba vezetett delegációt; folyamatos mozgásban van a szovjet diplomácia. Paklng követe Nlxonnál Az amerikai törvénymódosítás augusztus 15-ben szabta meg a végső határidőt Kambodzsa amerikai bombázásának beszüntetésére. Nixon elnöknek mór csak alig 40 napja van arra, hogy az amerikai bombák súlya alatt hozhasson létre — reménye szerint Peking tevékeny közreműködésé­vel — olyan „rendezést", amely a korrupt Lon Nol-rezsim bizonyos elemelnek átmentésével korlátozhatja a hazafias erők győzelmét. Erre vall Phnom Penh múlt heti manő­vere ls: hajlandó — első ízben! — a tűzszünetl tárgya­lásokra. Egyes megfigyelők mindazonáltal kétllk, hogy egyedül a kambodzsai helyzet indokolná Peking nem hivatalos nagykövetének meghívását San Clementébe. A szokatlan gesztusban annak jelét látják, hogy a Nixon-kormónyzat meg kívánja nyugtatni a pekingi vezetést: a Brezsnyev— Nixon csúcstalálkozó nem jelenti amerikai részről Peking „elhanyagolását". Diplomáciai megfigyelők nem zárják ki, hogy Kissin­ger főtanácsadó közeli pekingi látogatásakor találkozik Szihanuk herceggel is. Kisslnger pekingi küldetésének fő célja azonban — a forgalomba került találgatások szerint — Csou En-laj amerikai látogatásónak, illetve Nixon el­nök újabb kínai látogatásának előkészítése lehet. Markovlts Tibor USA—kínai megbeszélés , Konzultatív % Washington (MTI) Kisslnger később megerő- béketanácskozás Richárd Nixon amerikai elnök pénteken a San Cle­mente-i „nyugati Fehér Ház­ban" csaknem egyórás meg­beszélést tartott Huang Csennel, a Kínai Népköztár­saság egyesült államokbeli összekötő Irodájának vezető­jével. Az eszmecserén jelen volt Henry Kisslnger, Nixon el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadója is. A tárgyaló fe­lek áttekintették az egész nemzetközi helyzetet, s en­nek keretében elsősorban a kambodzsai fejleményeket. A konzultációról közelebbi részleteket nem közöltek. Huang Csen szombaton a Fehér Ház által rendelke­zésére bocsátott elnöki kü­löngépen visszatért az ame­rikai fővárosba. sítette, hogy a kínai diplo­matával egyebek között meg­vitatták „egy tárgyalások út­ján elérendő kambodzsai bé­kerendezés" kérdését is. A főtanácsadó nem hajlandó megerősíteni, de nem is cá­folta azt a fehér házi forrá­sokból származó értesülést, hogy az amerikai kormány Peking befolyásának latba­vetését kéri. Kisslnger megjegyezte, hogy július vége—augusztus eleje tájára tervezett újabb pekingi missziójának idő­pontját még nem rögzítették. Megfigyelők erősen kétllk, hogy Peking elegendő nyo­mást gyakorolhat Szihanuk­ra egy olyan alku elfogadása érdekében, amelyet a győze­lem küszöbén álló kambod­zsai népi erők „kiárusítás­nak" tekinthetnek. 0 Moszkva (MTI) Moszkvában, a szakszerve­zetek házának oszlopcsarno­kában szombaton délelőtt megnyílt a béke-világkong­resszus második moszkvai előkészítő tanácskozása, amely kidolgozza az október elején megnyíló világkong­resszus beszámolóinak és do­kumentumainak tervezetét. Az előző, márciusi tanácsko­záson a kongresszus helyé­ről, időpontjáról és munka­rendjéről döntöttek. A tanácskozáson Mihail Zimjanyin, a Pravda főszer­kesztője, az előkészítő bizott­ság vezetője elnököl. A kon­zultatív találkozón részt ve­vő magyar delegációt dr. Zsebők Zoltán Kossuth-dí­jas egyetemi tanár, az Or­szágos Béketanács alelnöke vezeti. Chilei gesztus 0 Santiago (TASZSZ, UPI) Salvador Allende chilei elnök sajtóértekezletet tar­tott külföldi újságíróknak. Közölte, hogy szabad eltávo­zást engedélyeznek annak a hét személynek, akik részt vettek a június 29-1, siker­telen puccskísérletben, majd Rogers ma Prágába látogat 0 Prága (MTI) William Rogers amerikai külügyminiszter vasárnap kezdődő hivatalos csehszlo­vákiai látogatása jelentős té­nyezőnek ígérkezik a cseh­szlovák—amerikai viszony tavaly ősszel megindult ja­vulási folyamatban. Jó elő­jelnek tartják, hogy a mi­niszter Helsinkiből, az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési konferencia első ülésszakáról érkezik Prágá­ba. Itt felkeresi Strougal miniszterelnököt, valamint más vezető csehszlovák kép­viselőket, majd aláírja a két ország konzuli megállapodá­sát. Ennek értelmében egye­bek között Chicagóban cseh­szlovák, Pozsonyban pedig amerikai konzuli hivatal nyí­lik. Katonai erőszak Uruguayban 0 Montevideo (UPI, Reu­ter) Bordaberry katonai re­zsimje erőszakkal próbálja letörni a munkásság és a polgári ellenzék ellenállását: pénteken mintegy kétezer egyetemi hallgató tüntetett Montevideo utcáin az uru­guayi elnöknek a polgári demokráciát felszámoló puccsa ellen. A felvonuló­kat katonák és rendőrök könnygázzal és gumibottal támadták meg. Letartóztatá­si parancsot adtak ki 52 szakszervezeti vezető ellen is. A sztrájk megbénította Uruguay életét. Nemcsak az üzemekben áll a munka, de távolmaradtak az alkalma­zottak több állami hivatal­ból és a bankokból is, Bor­daberry rendeletére katona­ság szállt ki több üzembe, hogy kiűzzék a munkahelyü­ket megszállva tartó dolgo­zókat. A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa táviratban tiltakozott az uruguayi kor­mánynál, a szakszervezeti jogok megsértése, és a szak­szervezeti vezetők letartóz­tatása miatt Kambodzsai hadmiiueíelek 0 Phnom Penh (AP, AFP) B—52-es nyolchajtóműves amerikai repülőerődök foly­tatják légitámadásaikat Kambodzsa felszabadított körzetei ellen. Szombaton több száz tonna bombát szór­tak le Phnom Penh főváro­sától nyugatra és északra — jelentette az AP hírügynök­ség. A legfrissebb nyugati ha­ditudósítások szerint a kam­bodzsai népi felszabadító erők a fővárostól mintegy 40 kilométerrel északkeletre el­foglalták a stratégiai fontos­ságú Phnom Del közigazga­tási székhelyet. A Phnom Del-1 helyőrség két zászló­aljnyi védőjének sorsa isme­retlen. különböző dél-amerikai OJV szágok santiagói nagykövet­ségein kerestek menedéket, és ott politikai menedékjo­got kértek. Az összeesküvők közül öten az ecuadori, egy személy a kolumbiai és egy, a paraguayi nagykövetség épületében tartózkodik. Allende kifejezésre juttat­ta, hogy a jövőben nem ke­rülhet sor a június végihez hasonló szélsőjobboldali puccskísérletre. Az elnök élesen elítélte a reakciós sajtó kampányát, amely megpróbált viszályt szítani a fegyveres erők és a kor­mány, a hadsereg és a chilei nép között. Az elnök hang­súlyozta a politikai ellen­zékkel való együttműködés fontosságát és lehetőségét, de kiemelte, hogy a kor­mány az alapvető kérdések­ben nem hajlandó engedmé­nyekre, és nem tágít a tár­sadalmi-gazdasági átalaku­lás programjának végrehaj­tásától. Bulgáriai kalandozások 4. A sóhajok szigete, Neszebar Mostani neve is sokat sejtető, de a va­lahai időkben még szebb nevet viselt. Akkor ugyan­is még Meszembrianak hív­ták. Letűnt századok történel­mének hosszú, érdekes, drá­mai epizódokban is bővel­kedő filmje pergett le az el­múlt két és fél ezer eszten­dő során ezen a félszigeten, amely nem nagyobb néhány egymás mellé képzelt fut­ballpályánál. A most persze csak fan­táziánk orsójáról lepergő celluloidszalagon jelenleg turisták láthatók. A világ minden tájáról. És hatal­mas számban. Férfiak, nők, gyerekek. Angol, orosz, francia, német, román, len­gyel, spanyol és természe­tesen időnként magyar be­széd szavai, mondatai hang­zanak ki a már-már bábeli zűrzavarból. Am valaha görögök éltek, kormányoztak itt. őket az­tán — mint annyi minden­ben — a rómaiak követték. Majd befellegzett ennek a világbirodalomnak ls. Ak­kor jött a bizánci befolyás. Igaz, az ő uralmuk is nem­sokára aláhanyatlott. Ám, ez távolról sem jelentette azt, hogy immár a bolgárság jut vissza valós jogaiba. Hiszen hátra volt még a török meg­szállás. S bizony nagyon sok időnek kellett eltelnie, mire Neszebar újra bolgár lett. Szinte nem is hinné az ember: erre csupán 1885­ben kerülhetett sor. Sajnos, az 1828—29-es orosz—török háború során az addig az idő viszontagsá­gait szinte épen átvészelt városka nagyobbik fele rom­badőlt. RP a7Órt més is ren­UG QfGII geteg a látni­való. Hiszen egyik évről a másikra csak nem semmi­sülhetett meg nyomtalanul mindaz, amit évezredek so­rán a görögök, a rómaiak, a bizánciak, a törökök és a bolgárok itt okszerűségből, kényelmüket, védelmüket vagy esztétikai Igényeik ki­elégítését szolgálva alkotás­ként létrehoztak. Már-már fenségesen ro­mantikus maga a környezet is. A félszigetecske afféle fennsík, melynek lábazatát jobbról is balról is a Feke­te-tenger nyughatatlan hul­lámai ostromolják. A hegy falai sok helyütt szinte függőlegesen zuhan­nak alá. Erről sziklákon porlik szét a hullám. Más­helyt aranyló fövényű ho­mokpadon csitul el, fodroz­va, szétterülve. Itt templomok, amelynek romos fala között már sok­sok évszázada nem csendül föl az ének. Amott erődök maradvá­nyai. Körbástya. Polihisztor műveltségű jó barátom re­gélte el róla az apokrif le­gendát, mely szerint a nász­utasok, akik itt, a szürke, durván faragott kövek kö­zött körbejárnak a hűvös­ségben, majd a keskeny lő­réseken át egy pillantást vetnek a lent messze mély­be vesző tengertükörre, és végül forrón megcsókolják egymást — halélukig egy­más mellett maradnak. <5 is így csinálta valamikor — mondta. (Csak azt felejtette el hozzátenni, hogy Időköz­ben elvált. Ezért aztán kis mélabúval, enyhe rezigná­cióval szemlélem a komor falakat, hiába várva persze olyan nászutasokra, akik még kívánkoznának birkóz­ni újfent a legenda erejé­vel.) A fennsík szélétől eltávo­lodva keskeny, girbe-gurba, macskakövekkel kirakott ut­cákon botladozunk. A kis magánházak — afféle ten­gerparti házikók. Nem ne­héz a bennük rejtőző hason­latosságot fölfedezni azokkal az épületekkel, amelyeket Ostendében, Rostockban, Gdanskban, Helsinkiben lát­tam. Csak mintha kisebbek lennének, és mintha azok­nál otthonosabbá varázsol­ná őket az eléjük, köréjük telepített parányi kertecske, amelyben a bolgár föld leg­szebb szegfűi és rózsái vi­rítanak-illatoznak. A táj és a múlt látvá­IdJ nyának áhítatából a bazárok rántanak vissza bennünket a jelen valóságá­ba. Kis bódék sorakoznak egymás mellett, szinte vé­geláthatatlan sorban. Kez­dődve az új településű Ne­szebarban — és egészen az óvárosrész házaiig nyomul­va. Kapható itt minden, ami csak a turistái szem-szájnak ingere. Bőrtárcák és -tás­kák, -övek. Vitrinbe való bigyulák, csecsebecsék. Bizsuékszerek. Amelyek azonban — a bazári környe­zed ellenére — elegánsab­bak, sőt, ízlésesebbek az át­lagnál. Nincs semmi vásári bennünk. Szépen megfor­mált, klasszikus remekekre emlékeztető karcsatok, nyak­díszek, övek hívják fel ma­gukra a figyelmet. Jól ki­dolgozott részletek, több da­rabból leleményes fantáziá­val összeállított díszkompo­zíciók, amelyekben sárga, zöld, türkiz színű kövek ra­gyognak. Látványuk feledteti ve­lünk néhány pillanatra a körülöttünk dúló vásári ka­vargást, alkudozást. Majd egy-egy szép nyakéket, kar­kötőt kézbefogva, elmerülve az élményben, amelyet su­gároz, végül mégiscsak visz­szapillantunk az óváros fe­lé. flmpli/ mozdulatlanul bá­HIIIGiy mul velünk far­kasszemet. Egymás mellett sorakoznak némán kihalt templomai, funkciójukat vesztett véderőműi. Hallga­tagon állnak, miközben a sós lehű tengeri szél lassú mor­mogással körbefújdogálja őket — magányt sóhajtva fülükbe. PAPP ZOLTÁN (Vége következik.) J

Next

/
Thumbnails
Contents