Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-07 / 157. szám

SZOMBAT, 1973. JŰLTOS 7. 3 Színek az olajmezőn Somogyi Károiyné felvétele Képpel érzékeltetni még nem tudjuk, csupán a szándékot adjuk hírül: a szegedi olajmező különböző létesítményeinek festésénél az eddig uralkodó és egyhangú szürkét hol pirossal, hol sárgával vagy kékkel váltják föl. A „színes olajmező" első hírnöke az ÁFOR új üzcmanyagtároló telepe: a tárolók és a kiszolgáló berendezések korrózióvédelmének praktikuma szépészeti törekvésekkel párosul. Gyermekruhák olcsóbban és divatosabban Számos oka van annak, hogy gyermekeink öltöztetése meglehetősen sok gonddal jár. A tizenévesek a legdivatosabb holmikat szeretnék viselni, ezeket azonban drágán árulják. A kisebbek öltöztetését főként az nehezítette, hogy éppen a legpraktikusabb ruhadarabok hiányoztak gyakran az üzletekből. Különösképpen pedig az olcsó holmik. S hogy miért? Különböző gazdasági, érdekeltségi okok miatt Az ipari termelő vállalatok általában jobban járnak ha a felnőttek számára készítenek ruházati cikkeket, ezek ugyanis több nyereséget hoznak. A gyermekruha varrása aprólékos, viszonylag lassú munka. Majdnem ugyanez vonatkozik a kereskedelemre is. Ezerforintos férfiöltönyt eladni alig nagyobb munka, mint egy praktikus gyermeknadrágot, de az előbbi sokkal többet hoz a kereskedelmi vállalat „konyhájára". Az utóbbi időben a gazdasagi vezetés felső szervei is foglalkoztak ezekkel a problémákkal, és több olyan határozatot hoztak, amely minden bizonnyal enyhíti — sőt, máris könnyített — a szülők gondjait A gyermekruházati cikkek forgalmi adóját és árát csökkentették, ami úgy mérsékli a szülők kiadásait, hogy ugyanakkor nem teszi még kevésbé gazdaságossá a gyermekruhák termelését és értékesítését. Azt is elhatározták, hogy a minisztériumok a jövőben az állami támogatási és a hiteljavaslatoknál, különböző preferenciák nyújtásánál, a vállalati tevékenység megítélésénél jobban fogják mérlegelni, figyelembe venni: milyen részt vállalt az érintett vállalat a gyermekruházati cikkek termeléséből. A március elsejei, és a május másodiki ármérséklés, illetve egyes gyermekruházati cikkek árának és minőségének stabilizálása máris hozott eredményt. Május 2-től olcsóbbak a jersey holmik, s ezekből is általában megfelelő választékot találunk az üzletekben. Bőven van tréningruha, gyermekanorák is — bár ezek nem nyáron keresettek, sokan mégis megveszik, hiszen olcsóbb, mint tavaly. Stabilizálták a többi között a „Gabi" nadrág, a kiskamasz pantalló, az iskolaköpeny árát is, és ezekből a cikkekből is megfelelő ellátást biztosított az ipar és a kereskedelem. A termelök már készítik az őszre szükséges mennyiséget, s a nagykereskedelmi vállalatokkal kötött szerződések arra utalnak, hogy az árstop ellenére sem lesz áruhiány. Hasonló a helyzet a különböző gyermek fehérneműkkel, az atlétatrikókkal, pamut nadrágokkal, harisnyanadrágokkal, bár egyes megyékben időnként mérethiányt jeleztek a tanácsok kereskedelmi osztályai. Olcsóbb lett sokféle szintetikus gyermekholmi is — kínálatuk országszerte megfelelőnek mondható. Helyenként nincs elegendő rövidujjú. fehér fiú nyloning, amelynek árát szintén mérsékelték, de ez már nem is igen kelendő; célszerűbbek, egészségesebbek a szövött alapanyagú ingek. Javult az ellátás gyermektornacipőből, de egyes méretek időnként hiányoznak a boltokból. Az utóbbi hónapokban hozott intézkedések nemcsak az öltöztetéssel járó gondokat, hanem a kiadásokat is mérsékelték. Sok az új, divatos, korszerű áru, javult az olcsó cikkek aránya, de — a Könnyűipari Minisztérium álláspontja szerint — a továbbiakban csak úgy tudnak megfelelő mennyiségű, minőségű és árú gyermekholmit forgalomba hozni, ha bővítik a gyermekruházati termékeket előállító vállalatok és szövetkezetek körét. Az első, jelentős ár- és egyéb intézkedések nyomán tehát máris javult a helyzet, s bízhatunk abban, hogy a kormány gazdaságpolitikai, szociálpolitikai elképzeléseinek megfelelően a jövőben még korszerűbb, célszerűbb, divatosabb és szebb ruhákat vehetünk gyermekeinknek — anélkül, hogy ezzel különösebben megterhelnénk a családi költségvetést. Gál Zsuzsa Tanpálya és lőtér Az MHSZ munkájáról tárgyalt a végrehajtó bizottság Idén, márciusban ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját a Magyar Honvédelmi Szövetség. Közismert, hogy a szövetség milyen fontos szerepet tölt be a hazafias nevelésben, s a fiataloknak a honvédelemre való felkészítésében. Feladataikat párt- és kormányhatározatok szabják meg, munkájuk sokrétű és felelősségteljes. Hiszen nem csupán a honvédelem egyre több technikai jártasságot igénylő feladataira készítik elő a fiatalokat, hanem fontos népgazdasági célok megvalósításához is sok segítséget nyújtanak, például a hivatásos gépkocsivezetők képzésével. A városi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén az MHSZ városi-járási titkára, Vajda József alezredes tájékoztatója szerepelt más témák között a napirenden. A tájékoztató az MHSZ széles körű tevékenységéről adott számot, az összetett honvédelmi versenyektől kü| lönböző klubok munkájáig. ^Kiemelkedően jó eredményekről is tudósított, például a könnyűbúvárok és a repülőmodellezök sikereiről. Nemcsak az eredmények, hanem a gondok is helyet kaptak az anyagban. Például a Szegedhez kapcsolódott községek MHSZ-klubjainak helyzete, a gépkocsivezetőoktatáshoz szükséges tanpálya, valamint a honvédelmi oktatás igényeinek és sportcéloknak megfelelő lőtér hiánya, s még jónéhány hasonló probléma. A végrehajtó bizottság — megvitatva és elfogadva a tájékoztatást — úgy határozott: megbízza a tanács illetékes elnökhelyettesét, hogy a szakigazgatási szervekkel közösen tisztázzák a gépkocsivezetői tanpálya, valamint az .új lőtér elhelyezésének lehetőségeit és azt, hogy az MHSZ munkájához szükséges sportrepülőteret érinti-e és mikor a városfejlesztés. A végrehajtó bizottság döntése alapján a város más módon is rendszeresen segíteni fogja a szövetség munkáját. Szövetkezeteink szerepe EGY RÉGI, több mint fél évszázados hagyomány, de új tartalommal megtöltött ünnep a nemzetközi szövetkezeti nap megrendezése. Hatvanhárom országban a sok millió szövetkezeti tag gyakorlatban valósítja meg a szövetkezeti eszmét. A szövetke- ' zés az egész világon elismert eszme. Mindenhol erők összpontosítását értik fe szón. A szövetkezés gondolata természetesen más-más tartalmú a különböző társadalmi rendű országokban. A szocializmust építő országok — köztük hazánk — szövetkezeti mozgalma, annak tartalma az emberiség felemelkedése célját szolgálja. A társulok, a szövetkezők arra vállalkoznak, hogy egy-egy termelési vagy egy-egy feldolgozási folyamatot egységes összefogással végezzenek; hogy eszközeik egyesítésével azokat a lehetőségeket tárják fel és használják ki, amelyeket egyedileg vagy egyénileg nem lehet megvalósítani. A szocializmust építő országban ez a tevékenység egybeesik az állam, vagyis a nép akaratával. Más-más módon, de mindenütt érvényesül az a lenini tanítás, hogy a szövetkezésben az önkéntességen alapuló elhatározást követi az állam változó formájú támogatása. A szocialista országokban a formákban, az egyes megoldásokban vannak-akadnak eltérések, a tartalom azonban azonos: a szövetkezés célja mindenhol a termelés fokozása, az eUátás javítása és a helyi lehetőségek jobb feltárása, amely éppen az összefogás erejéből következhet. A szocialista országok csak a kizsákmányolástól mentes szövetkezeteket támogatják, és azon dolgoznak, hogy mind jobban érvényesüljön az a szocialista elv, amely szerint megvalósítható a munka szerinti elosztás. A szövetkezetek ezekben az országokban a szocialista állam által alkotott jogszabályok alapján működnek és fejtik ki tevékenységüket. Hazánkban is ezek az elvek érvényesülnek. Ha néha akadtak ls buktatók, ha volt is a szövetkezeti mozgalomban olykor megtorpanás, népünk fejlődésétől a szövetkezés gondolata elválaszthatatlan lett. Nem szüntette meg az eszmét az 1950-es évek elején rosszul alkalmazott gazdaságpolitika sem. Az ellenforradalom is csak a gyengébb talajon állókat ingatta njeg hitükben. A szövetkezők nagy többsége akkor is megvédte vívmányait, amikor pillanatnyi kilátástalanság uralkodott belpolitikánkban. Ezeknek a tagoknak jelentős része akkor is támogatta a szövetkezést, amikor az az ígértnél alig nyújtott számukra többet. Mindez önmagában bizonyította, hogy . mélyen gyökerező hite volt már* akkor a szövetkezőknek. És ez a hit, ez a bizalom csak tovább mélyült és erősödött az elmúlt másfél évtized alatt. lakásépítő, valamint 23 takarékszövetkezet tevékenykedik. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG, A MEZŐGAZDASÁGI termeléssel foglalkozó szövetkezetek a megye termőterületének 73 százalékán gazdálkodnak, és több mint 64 ezer tagot számlálnak. A termelési érték közel négy és fél milliárd forint, ami 65— 70 százaléka a megye mezőgazdasági össztermelésének. E szövetkezetek vagyona 6,4 milliárd forint, amelynek 65—70 százaléka tiszta vagyon. Jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdasági dolgozók szociális és kulturális életének javításához, amelyhez az alapot maguk képezik. A közel 22 000 nyugdíjas, járadékos szociális ellátásában, a betegek, elhagyottak anyagi támogatásában is a szövetkezés és az összefogás ereje érezteti hatását. Mindez mellett elévülhetetlen érdemük, hogy a párt agrárpolitikáját érvényre juttatták és a mezőgazdaságban is elviselhetőbbé tették azokat a rendkívül nehéz munkafolyamatokat, amelyek évszázadokon keresztül rendkívüli megpróbáltatásokat róttak a mezőgazdaságban dolgozókra. E területen a szövetkezés előnye önmagáért beszél. A gépek nem kiszorítói, hanem a nehéz munkában felváltói lettek az embereknek. A múlté már minden olyan gondolat, amely féltette a talajt a gépektől, vagy féltette a növényt a műtrágyától. Az izzadtságszagú kasza, a szalmahordó rúd lassan muzeális értékké válik, de a nehéz trágyázást is gépekkel végzik, és mindezt úgy, hogy a szövetkezők azért igen jól megtalálják számításukat. A miénk a nagy külterülettel rendelkező megyék közé tartozik. A lakosság kb. 20 százaléka él a tanyavilágban. Mindennapi fogyasztási cikkekkel való ellátása szinte megoldhatatlannak tűnik saját szövetkezetük közreműködése nélkül. Az 1972. évi kiskereskedelmi forgalmuk 2,4 milliárd forint volt. Ez a megyei forgalomnak csak 35,2 százaléka, de a városoktól távolabb eső terület, a tanyavilág lakóinak mindennapi közszükségleti cikkekkel való ellátását jobbára a fogyasztási szövetkezetek biztosítják. A tagjai igényeinek kielégítése mellett olyan népgazdasági érdekeket szolgálnak, amelyek szervesen beletartoznak az életszínvonalat növelő és a lakossági igényeket kielégítő politikánkba. a kormány, segíti, támogatja a szövetkezeteket, és a szocializmust építő munkánkban támaszkodik rajuk, ami egyben annak is jelzője, hogy gazdaságilag és politikailag egyaránt fontos szerepet tölt be hazánkban a szövetkezeti mozgalom. Rendkívüli jelentőségű az is, hogy pártunk a szövetkezeti tulajdont az államival azonos jellegű szocialista tulajdonnak ismeri el. Mindezt deklarálja a megalkotott egységes szövetkezeti törvény, amely — miközben szabályozza a szövetkezetek működését — jogilag is garanciát nyújt a szövetkezetek részére. Hazánkban máris és mind jobban érvényesül a szövetkezetek önállósága, és saját tevékenységükben az elhatározó szerepkör. Már elképzelhetetlen például az, hogy arra illetéktelen szervek, személyek olyan utasításokat adjanak, amelynek anyagi következményeit nem vállalják. „Felnőttek" lettek a szövetkezetek és tagjaik, vezetőik nagy tapasztalatot szereztek a termelésben csakúgy, mint a gazdálkodásban. Közismert, hogy nálunk a szövetkezeteknek nincs tervkötelezettségük, mégis évek óta nemcsak hazánk kenyérgabona-szükségletét termelik meg, hanem jóval többet is. Csongrád megyében külön jelentőségű, hogy a szövetkezetek nagy gondossággal és anyagi befektetéssel részt vállalnak annak a kormányprogramnak a megvalósításából, amely az egész ország és benne hangsúllyal a megye lakosságát is érinti. Ezek közül kiemelendő a sertésprogram, a zöldségprogram, a terület kereskedelmi hálózat bővítése, a szolgáltatás, a karbantartás fejlesztése. Nem jelenthetjük ki azt, hogy ezt már mind sikerrel teljesítettük, de azt igen, hogy valamennyi jó úton haladva közeledik a megvalósuláshoz. Csongrád megyében az ipari, mezőgazdasági, értékesítési és fogyasztási szövetkezetek jól használják ki a társadalmi rendszer által biztosított lehetőségeket. A szövetkezeti szektor részaránya nálunk a termelésben az országos átlag felett van. Megyénkben jelenleg 102 mezőgazdasági, 18 szakszövetkezet, 56 ipari, 10 háziipari, 29 értékesítési és fogyasztási, 28 lakásfenntartó, 9 AZ IPARI szövetkezetek szerepe ugyan valamelyest módosult, hiszen a korábbi években egyik feladatuk közé tartozott a foglalkoztatottság növelése. Ma viszont az árutermelésük mellett mind nagyobb szerepet kapnak a szolgáltatás fejlesztésében. Állandó fejlődésük, a munkakörülmények állandó javítása erősíti a szövetkezeteket. Az 1,3 milliárd forint termelési értékük a megye ipari termelésének 10 százalékát képezi. Termékeik nemcsak a megyében, de az országban is közismertek. Ezen kívül olyan szemléltetőeszközök előállítására is vállalkoztak, amelyek soksok külföldi országban erősítették Csongrád megye és a szövetkezetek hírnevét. A takarékszövetkezetek 360 millió forintos betétállománya, a lakásépítő szövetkezetek csaknem egymilliárd forintos lakásalapja is azt bizonyítja, hogy megyénk szövetkezeti mozgalma tevékenyen részt vállal a Központi Bizottság által meghirdetett politika megvalósításában. A szövetkezők, a szövetkezeti tagok jelentős szerepet töltenek be a helyi hatalom gyakorlásában. Megyénkben a tanácstagoknak 35,5 százalékát a mezőgazdasági tsz-tagok közül választották. (Természetesen a tanácstagoknak ennél nagyobb hányada, 45—50 százaléka tagja valamelyik szövetkezetnek.) Nem mulaszthatjuk el annak kiemelését sem, hogy megyénk szövetkezeti mozgalma „kitermelte" a maga értelmiségi dolgozóit is. Ma már több száz közép- és felsőfokú iskolával rendelkező technikus, mérnök, jogász, közgazdász, állatorvos áll a szövetkezeti tagok szolgálatában: olyanok, akik képességeik gyümölcsöztetésével segítséget nyújtanak a szövetkezőknek. Szorgalmas és lelkiismeretes munkájuk nagyban hozzájárult az új termelési módszerek bevezetéséhez. TOVÁBBRA IS számítunk az állampolgárok által létrehozott olyan önkéntes szocialista közösségek tevékenységére, amelyeket a termelés emelésére, a fogyasztás kielégítésére, a szolgáltatás javítására, a szocialista életformák kibontakozásának gyorsítására alakítottak meg. Ezután is elősegítjük a szövetkezeti gazdálkodás erősödését, az önállóság és a demokratikus önkormányzat teljesülését. Továbbra is segítséget garantálunk az egészséges fejlődéshez, a szövetkezeti édekek érvényesüléséhez és mindahhoz, amivel erősíteni lehet azt a mozgalmat, amelynek hazánkban 25 éves jubileumát ünnepeljük. DR. PACZUK ISTVÁN, a Csongrád megyei Tanács elnökhelyettese