Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-06 / 156. szám

PÉNTEK. 198Í3. JÜLITJS 6. 3 Kádár János a jövő héten üj üzem utazik Jugoszláviába Joszip Broz Titónak. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnö­kének meghívására Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára július 10— 13. között baráti látogatást tesz Jugoszláviába. (MTI) A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat gipsz-per­lit válaszfalgyártó üzemében csütörtökön megkezdődött a termelés. Az új terméket osztrák licenc alapján, fél­automata keverő és öntőgé­pen készítik az 50x60 centi­méteres falelemeket, pedig ragasztóval illeszthetik ösz­sze. Nagyáruházat avattak Kisteleken Nyers Rezső is részt vett az ünnepségen Tegnap, csütörtökön dél­előtt nagy tömeg gyűlt ösz­sze Kistelek főutcáján, hogy részese legyen az új áruház felavatásának, és mint első vásárló lépjen be az igazán gyönyörű üzletházba. Az avatóünnepségen megjelent Nyers Rezsó, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a SZÖVOSZ el­nöke, Rózsa István, az MSZMP Csongrád megyei* bizottságának titkára, dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács elnökhelyette­se, dr. Kovács József, az MSZMP szegedi járási bi­zottságának első titkára, dr. Antalfjy György, egyetemi tanár, a kisteleki választóke­rület országgyűlési képvise­lője, valamint a helybeli pártbizottság és tanács ve­zetői, a szövetkezeti mozga­lom számos képviselője. A Kisteleki „Egyetértés" Általános Fogyasztási és Ér­tékesítési Szövetkezet dél­előtt igazgatósági ülést tar­tott, amelyen részt vett Nyers Rezső is. A szövetkezet ve­zetői tájékoztatták a vendé­geket a nagyközség és kör­nyékének bolthálózatáról és áruellátásáról. Ezután Ocskó Imre, az ÁFÉSZ elnöke az új áruházat mutatta be. A több mint 16 millió forintért gépen 25 ezer ember ellátá- tek a korábban csak feltéte­felépitett kétszintes üzletház sát, kiszolgálását hivatott lezett bizánciak jelenlétéről,* 14 millió forint értékű áru- biztosítani, hiszen még a akik kolostort építettek e te­készlettel várta az ünnepé- közeli Bács megyéhez tartó- rületen már a honfoglalás lyes megnyitás pillanatát. Az zö falvakból is bejárnak Kis­eladók is üdvözölték a ven- telekre vásárolni. A nagy­dégeket, és a November 7-e község vonzástere mindig is nevet viselő aranykoszorús kiterjedt volt, s a környező szocialista brigád vezetője, települések közül talán leg­Balassi Pálné arra kérte közelebb áll ahhoz, hogy vá­Nyers Rezsőt, hogy írjon né- rossá fejlődjék. Ennek sok hány sort a brigádnaplójuk- előfeltétele ma bontakozik ki, ba. „Szívélyesen köszöntöm a bár iparilag igen elmaradott. brigád tagjait és rajtuk ke- A község vezetői megjegyez­resztül az áruház minden ték, hogy kihasználatlanul dolgozóját. Az áruház gyö- áll egy hajdani malomépület, nyörü, újszerű s igazán amelyet könnyűszerrel át le­európai színvonalú. Reme- hetne alakítani valamilyen lem, hogy a munka is kel- ipari üzemmé; ajánlották, lemes lesz benne." .hogy települjön oda egy sör­Az áruház tizenegy osztó- palackozó, mivel a szegedi lyát megtekintették a vendé- szűkös körülmények között gek. Nyers Rezső a konfek- üzemel. A szövetkezeti ve­cióosztályon elismeréssel zetők elmondták, hogy a kis­nyuglázta, hogy megjelentek telekiek zöldséget és gyümöl­az üzletekben a jersey csöt szállítanak Pécsre, ahon­anyagból készült, könnyű és nan jó minőségű sört kapnak igen tartós férfiöltönyök. Az ellenértékként. Hasonló áruházi séta után, az üzlet együttműködés alakult ki a főbejáratánál dr. Molnár Fri- szegvári szövetkezetek és a gyes mondott avatóbeszédet, , nagykanizsai sörgyár között méltatva a magyar szövetke- is. Szóba került, hogy a te­zeti mozgalom eredményeit, lepülés mellett halad el a amely megfelelően szolgálja szeged—budapesti gázveze­a- lakossági fogyasztás kielé- ték, amelyből nem volna gitését. Jó vásárlási lehető- "agy mynka egy elágazást ségeket kívánt a kisteleki és bevezetni Kistelekre. De az környékbeli embereknek, « igaz, hogy ipari nagyfo­majd átvágta a nemzetiszínű gyasztók hiányában a lakos­szalagot. S ekkor megindult sági fogyasztás ezt egyelőre a tömeg az üzletbe, s bizony nem indokolja, illetve nem vigyázni kellett, el ne sodor- teszi gazdaságossá, ják a nézelődőket. Nem. tud- A déli órákban Nyers Re­hatni, hogy az első látogatók zső és a kíséretében levő csak kíváncsiskodók vol- .megyei és járási vezetők el­tak-e, vagy vásároltak is, de látogattak a sövényházi Ár­minden bizonnyal elegendő pád-emlékműnél folyó mo­volt a 14 milliós árukészlet, nostori ásatásokhoz, ahol dr. Az áruházzal szemben levő Trogmayer Ottó, a Móra Fe­presszóban rövid pihenőt renc Múzeum igazgatója, az tartottak a vendégek, és esz- ásatások vezetője fogadta és mecserét folytattak a szövet- kalauzolta a vendégeket, kezeti üzlethálózat várható Részletesen tájékoztatta fejlesztéséről is. Elmondták Nyers Rezsőt legújabb ered­az ÁFÉSZ vezetői, hogy a ményeikről, arról, hogy hi­kisteleki nagyáruház lénye- teles bizonyítékokat szerez-* Somogyi Károlyné felvétele Dr. Trogmayer Ottó a sövényházi ásatások eredményeiről tájékoztatja a vendégeket Jó programmal. Jó munkával előtt. Gazdagh István A Központi Bizottság június 27-i ülé­sén, a terv idei teljesítésének tár­gyalásakor megállapították, hogy az év első felében a fejlődés arányos és terv­szerű volt; az ipar termelése a tervezett ütemben emelkedik, az építőiparé — a tervnek megfelelően — mérsékelten nö­vekszik, viszont meggyorsult az építkezé­sek befejezése, és a lakások átadásának üteme a korábbinál egyenletesebb. A me­zőgazdaság 1973. évi kilátásai kedvezőek — (remélhetően, az azóta bekövetkezett eső­zések sem mosták el a kedvező kilátáso­kat) —; a lakosság jövedelme és fogyasz­tása a tavalyinál gyorsabban növekszik, az árualapok a kereslet kielégítését általában biztosítják. A kiemelt programok tervsze­rűen valósulnak meg, és általában javult a beruházások előkészítése, megalapozottsá­ga. Vagyis, a beruházói kedv a korábbinál jobban alkalmazkodik ma már a realitá­sokhoz, az építőipar teljesítőképességéhez, a népgazdaság teherbírásához, A gazdaság alapvető folyamataiban tehát a fejlődés a tavalyi kedvező irányban és megtervezett ütemben haladt tovább 1973-ban is. A vállalatok többségénél szervezettebb, fegyelmezettebb, tervszerűbb a munka, korszerűbb módszerekkel, eszközökkel bőví­tik a gazdaságot, a belső tartalékokat ál­lítják csatasorba, és egyre tudatosabban szervezik az átállást az extenzív fejlődés­ről az intenzívre. Igaz, a pénzügyminiszter, a legutóbbi országgyűlésen, azért egy-két problémát szóvá tett, a vállalati gazdálkodást ele­mezve. Olyan teendők elvégzését sürgette, amelyek egytől egyig jelentősen növelhetik a vállalatok pénzügyi eredményét, és ezzel a költségvetési bevételeket gyarapíthatják. Hármat ezek közül is említsünk meg, kü­lön is. Elsőnek például az iparszerkezet át­alakításának, korszerűsítésének feladatát. A Központi Bizottság ülésén elhangzott ér­tékelés szerint a legutóbbi hónapokban va­lamelyest meggyorsult ez a folyamat. A ha­tékonyabb, korszerűbb ágazatok, vállalatok súlyának, arányának növelése azonban változatlanul a leglényegesebb gazdaság­fejlesztési munka. Az is igaz persze, hogy az iparszerkezet korszerűsítése kevésbé vállalati program, erre a kormányzati szer­veknek kell odafigyelni. Az ilyen célú beruházások, szinté kivétel nélkül, nagy­ságrendjüknél fogva — csak központi alap­ból fedezhetők. Másik nagyon fontos teendő — pénz­ügyi eredmény gyarapításához — a gyárt­mányszerkezet korszerűsítése: az elavult áruk helyett újakat készíteni, s ezekhez átalakítani, megújítani a technológiát, a gépparkot is. Ez már a gyárak dolga. Itt már a vállalatok kezdeményezésének dön­tő szerep jut. Igaz, hogy a gyártmány- és technológiakorszerűsítés kezdetben na­gyobb kiadással jár, így az eredmény — a fejlesztés időszakában — többnyire ki­sebb, de a jól megválasztott új áru, gép, eljárás — ezek harmóniája — rövid idő alatt sokkal nagyobb eredményt nyújt, mintha egy-egy vállalat a régi gyárt­mánylistájával vegetálna tovább. Egyéb­ként a kedvező változás e területen is megkezdődött a gyárakban. Lényegében ezt bizonyítja az, hogy bár a termelés jól alakult, az export nőtt, az import csök­kent — a vállalati nyereségek valamelyest mégis elmaradtak a várakozástól 1972-ben: megkezdődött, felgyorsult a korszerűsítés a gyártmányoknál, a gépparkban — és ez pénzbe kerül. Mindezért kell nagyon fon­tos teendőnek tartani a harmadikat: az önköltségcsökkentést. A korszerűsítés ki­adásait a költségek csökkentésével lehet ellensúlyozni. .Legelsősorban pedig a" se­lejt elkerülésével, á minőség javításával, és tartósításával. Fél százalék selejtcsökkentés egy-egy ágazatban — milliárdos eredménytöbblet az év végén. A kevesebb selejt — meg­takarítás: anyagban, időben, energiában, munkaerőben. A legdrágább bélyegző — ebből a szempontból — a MEO II., vagy III. osztályt jelölő stemplije, nem beszélve arról, ha hulladékba kerül az áru. Június közepén leszállították a hűtő­gépek, lemezjátszók árát, s az árleszállítás folytatására hangzott el ígéret a legutóbbi országgyűlésen — más-más árucikkeknél. Ennek eredményeként — a számítások szerint az év végére — 6—800 milliós megtakarítás keletkezik — a vásárlóknál. Ezért nem lényegtelen, hogy mekkora meg­takarítás kerekedhet az év végéig — • termelőknél. H |a ehhez a felismeréshez eljutunk — s mindenki valóban eljut ehhez a gondolathoz a munkapadok mellett és a vállalatok vezetésében is —, akkor itt már a gondolatsort vissza is kanyaríthat­juk legidőszerűbb politikai céljainkhoz. Címszavakban: árstabilitás, lakásprogram, az egészségügy fejlesztése, a nagycsaládok támogatása, a családi pótlék, a gyermek­gondozási segély, a nyugdíjak növelése, csakúgy, mint az utak, a közműhálózat és bolthálózat fejlesztése, vagyis népünk élet­körülményeinek szüntelen javítása — mind­ez a munkánk közvetlen értelme. Ezért kell az év második felében is két irány­ban dolgozni: korszerűsíteni — s erre nem szabad sajnálni, a lehetőségekhez mérten, a pénzt —; s a másik teendő: megtakarítani, s nem szabad engedni, hogy egyetlen forint is feleslegesen elguruljon — a ki nem használt munkaidőben, az el­rontott anyagban, a hanyag munka miatt gyorsan használhatatlanná váló szerkezet­ben. Megalapozott optimizmussal állíthatjuk: jó programmal, jó munkával szép eredmé­nyekre számíthat népgazdaságunk a má­sodik félévben is. Gerencsér Ferenc Somogyi Károlyné felvétele Ezerkétszáz négyzetméter alapterületű fedett szérűt épített ör4nként ,szfz mázsa szemes terményt száríthat a tiszaszi­a szoregi Egyetértés Termelőszövetkezet. Most árpát horda- SeSK ^ AKBE nak ide a vo-iatok, a hét végére már a búzát várják. Jan meleg vizét is hasznosítani tudja. /

Next

/
Thumbnails
Contents