Délmagyarország, 1973. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-05 / 155. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! " ist^ám DÉLMAGYARORSZÁG I Kétnapos látogatásra megyénkbe érkezeit Kállai Gyula Tegnap ifélélőtt Csongrád megyébe érkezett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke, akit a me­gyehatáron Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt­bizottság első titkára és Ró­zsa István, a megyei pártbi­zottság titkára fogadtak. Rö­vid időre megálltak Kistele­ken, séta keretében mutat­ták be ezt a gyorsan fejlődő nagyközséget, s találkoztak Mesits Zoltánnal, a községi pártbizottság titkárával, Ott Józseffel, a községi tanács elnökével és Ocskó Imre ÁFÉSZ-elnökkeL Ezt követően a megyei partbizottság épületében rö­vid látogatásra került sor, ahol a vendéget Hantos Mi­hály, a megyei tanács elnök­' helyettese, dr. Ozvald Imre, a városi pártbizottság titkára és dr. Koncz János, a rae- • gyei pártbizottság osztály­vezetője is köszöntötték. A Kutató Központban Innen az út az MTA Bio­lógiai Kutató Központjába vezetett, ahol Kállai Gyulát Halász Árpád menedzser • igazgató, Halasz Norbert, a partszervezet titkára, vala-' mint Garai András, a biofi­zikai intézet igazgatója, Dé­nes Géza, a biokémiai inté­zet igazgatóhelyettese és Sik Tibor, a genetikai inté­zet igazgatóhelyettese fogad­ták, s mutattak be a már működő, de még épülő köz­pontot, amely Európa egyik legnagyobb és legkorszerűb­ben felszerelt intézete lesz. A teljes épületet ez év októ­berében, Szeged felszabadu­lása évfordulója alkalmából szándékoznak átadni. Bemu­tatták az intézeteket1, szól­tak a kutatas irányairól, s elmondották, hogy máris széles körű nemzetközi kap­csolatok épültek ki, s az UNESCO-val kötött szerző­des alapján a világ orszá­gaiból évente 15 kutatót fo­gadnak egy-egy éves időtar­tamra. Vendégünk nagy elisme­réssel szólt az itt folyó mun­káról, számos fiatal kutató­val elbeszélgetett, majd a vendegkönyvbe a következő­ket jegyezte be: „A magyar és nemzetközi tudományos kutató munka egyik .jeles bázisával ismerkedtem meg, az épülő Biológiai Kutató Központban. Az intézet ve­zetőinek és munkatársainak jó munkát, nagyon sok si­kert kiván; Kállai Gyula." Bővül a Szalámigyár A déli órákban érkezett vendégünk a Csongrád me­gyei Húsipari Vállalat szege­di szalámigyárába, ahol dr. Piros László igazgató, Lob­kovitz Sándor igazgatóhe­lyettes és Kiss Ernő, a párt­bizottság helyettes titkára köszöntötték, tájékoztatták a budapesti hasonló üzem után az ország második legna­gyobb ilyen vállalatának te­vékenységéről és fejlesztésé­ről. Kiderült a tájékortató­ból, hogy ez év őszére elké­szül aü új húsfeldolgozó Halász Árpád menedzser-igazgató bemutatja Kállai Gyu­lának makettről, milyen lesz, ha teljesen elkészül a Bioló­giai Kutató Központ t­Dr. Piros László, a Csongrád megyei Húsipari Vállalat igazgatója kalauzolja vendégünket és a megye vezetőit a szalámiüzemben. Jobbról: Vincze Károly csontozó szak­munkás üzem, a jövő év első felére az új sertésvágóhíd, s 1976 közepére az új szalámigyár. Ez utóbbi elkészülte után a jelenlegi, mintegy 600 vago­nos szalámitermelés 1100 va­gonra növekszik évente. Eze­ken kívül marhavágóvonal is létesül, ugyancsak 1976­ra, megfelelő előhűtővel. El­készülnek az új szociális lé­tesítmények, az új energia­központ. Az építkezés kor­szerű, hálódiagramos elv szerint, tervszerűen halad, most azonban az új érlelő­torony építésénél talajme­chanikai problémák jelent­keztek, s ha ezeket gyorsan el tudják hárítani, a beru­házás terv szerint valósul meg. Kállai Gyata megtekintet­te a szalámigyártás folya­matát, itt Balatoni József üzemvezető-helyettes üdvö­zölte, majd vendégünk szá­mos munkással beszélgetett el, köztük Farkas Józsefné csontozóval, Vincze Károly szakmunkással, Miklós Má­ria ifjúsági brigád vezető­vel és Nyári Ilonával. Meg­állt Börcsök Józsefnénál is, aki elmondotta, hogy 11 éve dolgozik az üzemben, férje azonban már 25 éve. Jelen­leg betanított munkás, de Börcsökné most jár szak­munkástanfolyamra, rövi­desen vizsgázik. A munka­folyamat során vendégünk találkozott Horváth Géza fő­művezetővel, akit a gyár igazgatója úgy mutatott be, (.Bolytatás a 2. oldalon} panelekből Bemutató Újszegeden Gyakran halljuk, hogy a házgyári lakások egyhangú­vá változtatják városnegye­deinket, de arról is sok szó esik, hogy a falvainkban épülő családi házak, ame­lyek ugyan nem házgyári pa­nelekből készülnek, hanem hagyományos anyagokból és eljárással, ugyancsak uni­formizáltak. A négyszögletes és sátortetős házacskák egy­formák az alföldi és a du­nántúli községekben, nincs semmi eltérés, valami sajá­tos arculat. Lehet, hogy a Délmagyarországi Építő Vál­lalat kezdeményezése vala­melyest megváltoztatja az eddigi egyhangúságot. A Szegedi Házgyár, amint az köztudott, tavalyelőtt ké­szült el, s még abban az esztendőben összeszereltek termékeiből két darab 28 la­kásos épületet a tarjáni vá­rosnegyedben. A múlt évben viszont 1295 darab lakás ele­meit gyártották le az új ház­gyárban, amelyből 1235 la­kást felépítettek Szegeden. A házgyár kapacitása ennél jó­val nagyobb, hiszen egy év­ben 90 ezer négyzetméter alapterületű panelt készít­hetnek, amely 2216 darab át­lagos nagyságú lakásnak fe­lel meg. Ennyi lakás felépí­tésére viszont helyben nem kap a vállalat megrendelést. Ezért keresik az útját és módját annak, hogy más vá­rosokba szállítsanak lakáso­kat és különféle variációk": dolgoznak kl a panelek fel­használására. Tavaly már Kecskemétre is adtak el la­kásokat, az idén pedig szóba került, hogy a jugoszláviai Szabadkára szállítanak ház­gyári termékeket, és azt ott, a helyszínen össze is szera­lik. Ez persze még mindig ke­vés az üdvösséghez, mivel nemcsak lakásra van szük­ség, hanem más célokat szol­gáló épületekre is. Ezért a DÉLÉP technológiai tervező osztálya különféle variánso­kat dolgozott ki. Építettek már házgyári panelekből De­rekegyházán egy vadászház­nak nevezett, de üdülőnek is használható épületet, elké­szültek a tervei a leendő „Szeged" Szállodának, ame­lyét a Hungarhotels Szállo­da és Vendéglátó Vállalat megrendelésére építenek fel Szegeden, a Tisza partján. (A volt finánciával szemben le­vő területen.) A munkála­tokhoz még ebben az eszten­dőben hozzá is látnak a DÉLÉP dolgozói. Nagy érdeklődésre tarthat számot az a törekvés, hogy házgyári panelekből családi házakat is készítsenek, ezzel gazdagítva és színesítve a mai építkezési egyhangúsá­got. A vállalat az esztendő elején határozta el, hogy Új­szegeden, az építők sporttele­pe mögött felépít 7 darab különféle méretű családi há­zat házgyári panelekből, s azt közszemlére teszi a Sze­gedi Ünnepi Hetek alkal­mával. A példás gyorsaság­gal felépített családi házak bemutatóját tegnap, szerdán délelőtt nyitották meg. Az ünnepélyes bemutató nyitá­nyán részt vett Padányi Mi­hály, az építésügyi és város­fejlesztési miniszter helyet­tese, Kovács Imre, a Csong­rád megyei tanács elnökhe­lyettese, dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára. Papp Gyula, a szegedi városi ta­nács elnökhelyettese és Hor­váth Gyula, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak munkatársa, valamint az építkezéseknél közreműködő vállalatok vezetői. A megje­lenteket Sípos Mihály, a DÉ­LÉP igazgatója köszöntötte, majd Padányi Mihály mi­niszterhelyettes mondott megnyitót. A minisztérium nevében elismerését fejezte ki a DÉ­LÉP dolgozóinak dicséretes törekvéseikért, hogy síkra­szálltak az újért, s az álta­luk elkészített családi házak valóban új színfoltot, formá­kat és megjelenésükben is újszerűséget adnak. Elmond­ta Padányi Mihály, hogy népgazdasági érdek a családi házak építésének segítése, hi­szen aZok a hazai lakásépí­tési program szerves részét és nem kis mennyiségét je­lentik. A hagyományos csa­ládiház-építkezés sok időt és gondot jelent manapság, de ha iparosodik és korszerűsö­dik az építési mód, talán si­kerül még gyorsabbá tenni a kislakás-építkezéseket. To­vábbá azért is népgazdasági érdek a panelekből készült családi házak elterjesztése, mert a hazai házgyári kapa­citást nem köti le az az igény, amelyet a városnegye­dek magasházai támaszta­nak. A házgyárak termékei­ből mást is érdemes össze­szerelni : szállodákat, kollé­giumokat, irodaházakat, munkásotthonokat, iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, üzle­teket és természetesen csa­ládi házakat. — Ilyen szép és házgyári elemekből készített családi házakat az országban elsőnek a DÉLÉP kezdeményezett, amiért köszönetet mondok a minisztérium és a kormány­zat nevében is — mondotta befejezésül Padányi Mihály. A miniszterhelyettes átvág­ta a nemzetiszínű szalagot, és ezzel megnyílt a nagykö­zönség számára is a bemuta­tó. A lakásokat a Bútorérté­kesítő Vállalat lakberendező szakemberei tették otthonos­sá. a bemutatott bútorokat a szegedi bútorcsarnokban bár­mikor meg lehet vásárolni, de akinek kedve és pénze Is van hozzá, megveheti az egész házat bútorostól együtt. Az ám, az árak! Sokan meg­jegyezték; szép, szép, mi több gyönyörűek és kényel­mesek ezek a lakóházak, de ""Tgen borsos az áruk. Ez igaz, de csak egyszeri, és hirtelen „rátekintésre", hiszen érde­mes alaposan körülnézni: a lakásokbaji is kiderül, hogy felszereltségük sokkal jobb, összkomfortosabb bármelyik belvárosi öröklakásénál. Hasznos időtöltés ellátogatni az újszegedi kiállítási terü­letre, és gyönyörködni ezek­ben a valóban szép és kul­turált kivitelű családi házak­ban, > . G I. A tetőtér szobája világos és kényelmes Somogyi Károlyné felvételei Házak panelekből

Next

/
Thumbnails
Contents